Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-17 / 217. szám

4. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 17., SZERDA RIPORT tRF.KÉS MEGYEI HÍRLAP Büszke a nagy nyelvújítóra a kis szülőfalu A helybéliek ma is féltve őrzik Kazinczy Ferenc emlékét, szellemiségét Érsemjén igazi vidékies lég­kört árasztó, két és félezres lé­lekszámú romániai falu, köz­vetlenül a román—magyar or­szághatár mellett. A kívülálló számára úgy tűnik: a minden­napok álmosító csendjében ál­talában szürke hétköznapjai­kat élik az ottani emberek. Ha viszont érdeklődő idegen érke­zik a településre, a helybéliek lelke azonnal ünneplőbe öltö­zik. Az érsemjénieknek van mit megmutatniuk, van mit ün­nepelniük. A magyar irodalom jeles reformátora, Kazinczy Fe­renc 1759. október 27-én Ér- semjénben született. Bár Ka­zinczy Ferenc csak hét eszten­dős koráig élt Érsemjénben, a helybéliek mindmáig erőt me­rítenek a település legnagyobb szülöttének emlékéből. A sem- jéniek ma is féltve őrzik azt a sajátos Kazinczy Ferenc i mili­őt, amely a település számára nemcsak múltat jelent, hanem ígéretesebb jövőt is hozhat. __________Érsemjén__________ A nyírábrányi határátkelőnél hagytuk el az országot. Romániá­ban alig gördült néhány kilomé­tert személygépkocsink, máris Ér­semjénben találtuk magunkat. Jó kétszáz évvel ezelőtt Kazinczy Ferenc sétálhatott erre — mereng­tem az autó kormányát fogva, mi­közben tekintetem már a Kazin­czy Ferenc Általános Iskola felira­tán pihent meg. Ez volt az első konkrét bizonyítéka annak, hogy jó helyen jártunk. Az iskola név­viselése is mutatta: ezt a telepü­lést erős szálak fűzik a nagy nyelvújítóhoz. _ Egy fiatal lány igazított útba, így viszonylag könnyen megtaláltuk a községházát. Az első irodába be­lépve alig mondtam ki, hogy a Kazin­czy Ferenc Emlékházat keresem, a hölgy azzal fogadott: „Ügye, ön a ma­gyarországi újságíró?! Máris szólunk a pol­gármester úrnak.” (Később __ kiderült: szüleim Érsemjénben élő ismerősei már je­lezték érkezésemet az önkormányzatnál.) A jegyzőnő társasá­gában alig fogyasztot­tam el a frissen főzött kávét, amikor megér­kezett Balázsi József polgármester. — Érsemjén község három faluból áll, így összesen 4060 lakosa van. Ebből 2600-an Érsemjénben, 600-an Érkenézen, 860-an Érselinden laknak - mondta a polgármester, s közben ajándékként Érsemjén kismonográfi­áját nyomta a kezembe. Aztán az egyik önkormányzati dolgozót Csor­ba Teréz tanárnőért küldte, aki a Ka­zinczy Ferenc Emlékház bemutatásá­PARTIUM! FÜZETEK 19.­Kismonográfia A Kazinczy Ferencet ábrázoló mellszobrot 1907. szeptember 22-én avatták fel Érsemjénben. ban, a helyi Kazinczy-emlékek felidé­zésében volt a segítségemre. Közben azt is megtudtam, hogy az ajándékba Fia a tizenötödik aradi vértanú ■Kazinczy Ferenc legkisebbik fia, Kazinczy Lajos aktív résztvevője volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharcnak. Az 1820. október 20-án Széphalmon született Kazinczy Lajos Tullnban utászkiképzést kapott, majd az 1847-ben történt kilépéséig a 9. huszárezredben szolgált. A forradalmi honvédség felállításakor, 1848 júniusában az 1. utászzászlóaljba lépett, majd 1849 január­jában Klapka György hadtestében alezredesi rendfokozattal had­osztályparancsnok lett. Három hónappal később az északkeleti hadtest parancsnokaként már tábornoki rangot kapott. A világosi fegyverletételt követően Kazinczy Lajos 4 ezres hadse­regével Erdélybe szorult: Zsibónál az oroszok előtt tette le a fegy­vert. A császári hadbíróság 1849. október 25-én halálra ítélte, s Aradon golyó által végezték ki. Ahogy az érsemjéniek mondják: ő volt a tizenötödik aradi vértanú. Kazinczy Lajos emlékére 2001. augusztus 19-én kopjafát állítottak Érsemjénben. kapott kismonográfiát Csorba Mihály, Csorba Teréz tanárnő egyetemista fia írta. Csorba tanárnővel indultam a Ka­zinczy Ferenc Emlékházhoz, ahol az első vitrinnél azt olvastam, a kiállítás alig több, mint egy évtizede, 1991 óta látogatható. Kazinczy egykori szülő­házát rajzok, festmények tárták elém. Kiderült: az eredeti szülőházat 1931- ben lebontották, s a porta ma a helyi román egyház tulajdona. Csorba Teréz külön felhívta a figyelmemet egy festményre, amely­nek Kazinczy Ferenc ült modellt.- Ez a portré 1802- ben készült. Abban az évben, karácsony kör­nyékén, hosszú idő után ismét Érsemjén­ben járt Kazinczy Fe­renc. Sőt a helybéliek szerint nem egyedül ér­kezett, hanem vele volt Csokonai Vitéz Mihály költő is. Azt, hogy a festményt ki készíthette, nem tudni. Ami viszont biztos: ez a leghitelesebb portré a mi nagy szülöttünkről, hiszen ennek maga Kazinczy Ferenc ült mo­dellt - magyarázta Csorba tanárnő. A Kazinczy Ferenc Emlékház előtti parkban a Magyar Tudományos Aka­démia még a XIX. században grá­nittömböt állíttatott Kazinczy Fe­renc érsemjéni születésének em­lékére. Az emlékkő felállításának és elkerítésének költségeit Krajnik Alajos vállalta magára, nagybátyja iránti tiszteletből. Ak­kor viszont a vaskerítés még csak az emlékművet, és nem a teljes parkot határolta. A gránittömbön álló Kazin­czy Ferenc-mellszobor árát Érsemjén másik nagy szülötte, Fráter Lóránd magyar honvéd­huszár százados és dalszerző hegedülte össze. A Horvay Já­nos által készített mellszobrot 1907. szeptember 22-én avatták fel. Ugyanekkor emléktáblával jelölték meg Kazinczy szülőhá­zát is, amelynek költségét szin­tén Fráter Lóránd állta. A trianoni békeszerződés után az érsemjéni Kazinczy-szobrot az új hatalom el akarta tüntetni, de a helyieknek még időben sikerült bemenekíteniük a református templomba. Ott volt elrejtve egé­szen a második bécsi döntésig. Soha senki nem árulta el az „illetékeseknek”, hová lett Kazin­czy szobra, amely 1940-ben ismét visszakerült a parkban árválkodó talapzatra. A Nicolae Ceausescu nevével fémjelzett korszakban is­mét aggodalmat keltett a szobor sorsa, de az akkori rézsűn embe­rei nem vetették le a talapzatról a nagy magyar nyelvújító szobrát. Az 1989-es romániai fordulat óta pedig Horvay János alkotása is­mét régi fényében és rendezett környezetben látható.- Bár a nagy esemény már csaknem 250. éve történt, ma is büszkék vagyunk arra, hogy Ka­zinczy Ferenc Érsemjénben szü­letett - közölte a polgármesteri hivatalban visszatérésemkor Balázsi József. Minden esztendőben Kazinczy Ferenc szavalóversenyt rendezünk a környék általános isko­lásai számára — folytatta a település­vezető. Kazinczy Ferenc 1831. au­gusztus 23-án hunyt el. Ennek emlé­kére minden esztendő utolsó előtti hétvégéjén nagyszabású falunapot tartunk. (Azért ekkor és nem október 27-e, a születésnapja környékén, mert az őszi kedvezőtlen időjárás nem lenne alkalmas a falunapi prog­ramok számára.) Rendszeres kapcso­latot ápolunk a sátoraljaújhelyi Ka­zinczy Ferenc Társasággal. Ez a társa­ság idén kitüntetéssel jutalmazta Var­ga József nyugdíjas tanítót, Érsemjén korábbi polgármesterét. Balázsi József végezetül megemlí­tette: Kazinczy Ferenc rengeteget je­lent Érsemjénnek. Ha a reformkor magyar irodalmának jeles alakja nem Érsemjénben született volna, akkor ma sokkal kevesebben ismernék a te­lepülést. így viszont milliók előtt is­merősen cseng Érsemjén neve. Ez a „hozomány” pedig olyan érték, amelyre a jövőben építkezni lehet. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat A társadalmi munkáról Körömi Lajos, 65 éves, kevermesi lakos, nyugdíjas:- Életemben mennyi társadalmi munkát végeztem?! Összeszámlál- hatatlan órát, egészen 1952-től kezdve. Valamit mindig kellett csi­nálni. Tavaly az önkormányzatnál hordtam a fát a fogatommal, a bi­cikliút készítésekor pedig az aszfaltozásnál segítet­tem legalább öt napon keresztül. Idén már befejez­tem, öreg vagyok, csinálják a társadalmi munkát a fiatalok! Kotroczó József, 37 éves, kevermesi lakos, MÁV-dolgozó:- Persze, hogy szoktam társa­dalmi munkát végezni! Elvállalok bármit, amire megkérnek. Előfor­dult, hogy idősek kerestek meg, ás­sam fel a kertjüket. Szívességből megtettem. Szerintem ez is társa­dalmi munka. Van egy szamaras fogatom. Gyak­ran fuvarozgatok vele. Ha ismerős kér rá, vagy tu­dom, hogy akinek hozni-vinni kell valamijét, és maga is szegény, rászoruló ember, sohasem kérek érte pénzt. Nagy Ildikó, 19 éves, kevermesi la­kos, titkárnő:- Szívesen dolgozom a közössé­gért. Ha például a településünkön valamilyen rendezvény közeleg, vállalok programszervezést, és minden mást, amire szükség van. így volt ez a legutóbbi falunapkor is. A közösségért dolgozni jó érzés. Most is sokan megköszönték a falunapon végzett munkámat. Ez arra ösztönöz, hogy a következő években szintén vállaljak társadalmi munkát. Mezei Richárd, 27 éves, kevermesi lakos, postás:- Egy apuka számára, úgy gon­dolom, természetes, hogy vállal tár­sadalmi munkát! A kislányom óvo­dába járt, az óvó nénik többször is kérték az apukák segítségét, köztük az enyémet is. Szívesen mentem a hívó szóra, akár a kihívás napja előtt, vagy a nyári szünetekben. Most iskolás lett a kislány, gondo­lom, itt is elkel majd a szülők segítsége. k. e. ____________________________________D-fOTÓi kovAc» erzaébet Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véle­ményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdése­ket írják le, és mi feltesszük azokat az utca embe­rének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Ragaszkodnak az iskolához Nem tervezik az iskola bezárását Pusztaottlakán, sőt a végsőkig ragaszkodnak az intézményhez - tájékoztatta lapunkat Szabó Miklós polgármester. Az iskola munkájáról a képviselő-testületi ülésen hangzott el beszámoló. Az elmúlt tanévben 42 diák járt az intézménybe, az óvodások létszáma pedig 14 volt. Az intézményben összesen tizennégy felnőtt dolgozik. Paulik Ferencné iskolaigazgató a testületi ülésen kifejtette, jelenlegi negyven tanulójukat négy összevont osztályban tanítják. A nemzetiségi kisis­kolában román nyelvet oktatnak, illetve a nyelvtaní­tással integráltan népismeretet. Emellett angol nyel­vet is oktatnak az intézményben: a negyedik osz­tálytól heti két órában. Néptánctanulásra is lehető­séget teremt az iskola, amelyben a Leonardo Alapfo- kú Művészetoktatási Intézmény a partnerük, k. e. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 138/1992. (X. 8.) sz. Korm.-rend. 5. § alapján PÁLYÁZATOT HIRDET oktatmmvelesi intézmények vezetői állására: 10. sz. Általános Iskola Békéscsaba, Kazinczy u. 8. igazgató Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba, Gábor köz 1. igazgató Képesítési és egyéb feltétel: az Oktatási Közlöny 2003. szeptember 9-i, 23/1. számában megjelentek szerint. A megbízás 5 évre szól. Beküldendő: szakmai önéletrajz, az intézmény vezetésére vonatkozó program, fejlesztési elképzelések, iskolai végzettséget igazoló okirat másolata, érvényes erkölcsi bizonyítvány. Beküldési határidő: az Oktatási Közlönyben való megjelenéstől számított 30 nap. Cím: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, dr. Simon Mihály c. főjegyző, | 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. í GYERAJ ANDRÁS ma ünnepli születésnapját. Sok boldogságot kíván felesége, Magdi és anyósa. | FARKAS MIHÁLY so. mimsHAmr ÜNNEPLI VÉSZTŐN. EZ ALKALOMBÓL KÖSZÖNTIK: FELESÉGE, GYERMEKEI ÉS KISUNOKÁJA. Békésen maTeves. \ ,,3 éve, hogy kicsi szíved e világon először ij j dobbant, s mi megszerettünk azon nyom­ban. Szeress minket, mert mi nagyon sze- i retünk, hisz oly jó, hogy Te vagy nekünk. | \ i Köszönti az egész család. Ma ünnepli 9 • születésnapját GIRICZ PETRIK. Testvére BETTINA m ^ szeptember 24-én lesz 2 éves. ^ Szeretettel köszönti Ókét az egész család Gyomaendrődön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom