Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

4. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Ünnepelt az Inter-Európa Bank Amire külön büszkék: tavaly a legjobb internetesek lettek 2002-ben az év internetes bankja címet nyerték el, a napok­ban pedig partnereiket köszöntötték. Ha a címben nem szere­pelne, talán nem mindenki találná el elsőre, hogy az Inter- Európa Bankról van szó, amely korábban az úgynevezett nagy ügyfeleket igyekezett meghódítani, mára azonban a kis- és középvállalkozókat, valamint a lakossági ügyfeleket is szíve­sen látja. Békéscsaba A békéscsabai fiók Vigadóban tar­tott ünnepségén jelen volt Sebők Sándor vezérigazgató-helyettes is. Köszöntőjében, egyebek közt, kitért a bankot az elmúlt hetek­ben ért támadásokra is.- Legnagyobb megdöbbené­sünkre a nevünket belekeverték egy olyan pénzügyi botrányba, amelyhez az Inter-Európa Bank­nak semmi köze. A sajtóban meg­jelent vádakat többször ténysze­rűen cáfoltuk, de sajnos ez sokkal ke­vésbé kapott han­got, mint a szenzá- ciószagú, ámde va­lóságtartalmában erősen megkérdője­lezhető híresztelé­sek. A jubileum kap­csán Csatlósné Oláh Erzsébet fiók­igazgatóval beszél­gettünk.- Tíz esztendő a bankok életében nem nagy idd, de egy,, újonc" esetében figyelem­re méltó. Mire tekinthetnek vissza a kis jubileumon?- Bankként működni ennyi idő, szerintem, jelentős, annál is inkább, mert az Inter-Európa Bank előtársasága már hosszú évekkel ezelőtt működött és segí­tette, főleg az export-import tevé­kenységet végző vállalkozások munkáját. A kétszintű bankrend­szer kialakulása lehetővé tette, hogy 1989-ben Inter-Európa Oklevelesek Az ünnepségen oklevelet kaptak, miu­tán kezdettől az „Internéi” vezetik a számlájukat: pusztaföldvári Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet, Normon- Tool Gép- és Szerszámgyártó Kft., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Kígyós Kft., HP Vállalkozás Szervező és Tanácsadó Kft., Gyulai Húskombinát Rt., Zenzero Kereskedelmi Kft., Első Csabai Rádiós Bt., Békés Megyei Víz­müvek Rt. Csatlósné Oláh Erzsébet fiókvezető: „A kö­vetkező években is a sikereket hozó úton ha­ladunk". OFOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Bank néven kezdje el pénzintéze­ti munkáját a csoport. Több be­fektető pénzintézet, pénzügyi nagyhatalom alapította a bankot, mely mára többségi tulajdonlás­sal bír, az olasz székhelyű SanPaolo Imi csoport személyé­ben. A bank folyamatosan fej­lesztette fiókhálózatát, elsősor­ban a megyeszékhelyeken. Tevé­kenységünket egyre inkább ki­szélesítettük a lakosság felé, megtartva eközben az elektroni­kus bankolás lehetőségét is. To­vábbi fióknyitások teszik lehető­vé, hogy még több ponton kiszol­gáljuk ügyfeleinket. A békéscsa­bai területi fiók a korai kezdettől szolgálja ki vállalati és lakossági ügyfeleit, és igyekszik megfelelni az egyre igényesebb, elektroni­kus csatornákon keresztül törté­nő bankolásnak is. Közös büsz­keséggel mondhatom, hogy en­nek jegyében 2002-ben az év internetes bankja címet nyerte el az Inter-Európa Bank, méghozzá saját fejlesztés és beruházás eredményeként. Úgy gondolom tehát, hogy a folyamatosan nö­vekvő mérlegfőösszeg és ered­mény tükrözi, hogy sikeres idő­szakot hagytunk magunk mö­gött.- Szinte mindegyik bank igyekszik valamilyen szempont alapján ügyfeleit ,, kiválasztani", megcélozni. Az,.Inter" mely terü­leteket hódította meg?- Korábban a bank stratégiáját a nagy ügyfelek megszerzése jel­lemezte, azonban mára a kis- és középvállalkozókat, valamint la­kossági ügyfeleket is szívesen lá­tunk.- Kézenfekvő, hogy arról is be­széljünk: hogyan, merre tovább?- Folytatjuk a megkezdett utat, és következetesen arra is tö­rekszünk, hogy nevünk felhang­ok nélkül, mindig jól csengjen! ______________________(FÁMÁM) El lentmondások az egészségügyben Kevés az orvos, sok a túlmunka, a 2004-es EU-s csatlakozás után az orvoselvándorlás újabb hullámát kell átvészelnie a magyar egészségügynek. Ezek a megállapítások is elhangzot­tak azon a pénteki, Orosházán rendezett egészségügyi fóru­mon, amelyen a legégetőbb kérdésekre várták a választ az egészségügyben dolgozók. Orosháza A szaktárca keretébe tartozó kér­déseket előre összegyűjtötte az orosházi kórház vezetése, ezeket dr. Gervain Mihály kórházigazga­tó tolmácsolta a meghívott elő­adónak, dr. Kereszty Évának, az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium főosztály- vezetőjének. S hogy milyen té­mák érdekelték a vendéglátókat? A több lábon álló biztosítási mo­dellek; az orvosperek kapcsán létrehozandó alap, hogy a kártérí­téseket ne a betegellátás rovására fizessék; slágertéma volt az egészségügyi dolgozók jogállásá­ról szóló törvény és az ügyelet-el­látási probléma. Dr. Kereszty Éva bevezetőjében leszögezte: nem a kórháztörvényről, hanem az egészségügyi szolgáltatókról szó­ló törvényről és kapcsolódó ren­deletéiről kíván beszélni orosházi hallgatósága előtt, mert ez a tör­vény szól a magyar egészségügy egészéről. Ennek kapcsán részle­tesen elemezte a magyar viszo­nyokat, az egészségügy magáno­sításának folyamatát, a tárca ter­veit a felelősségbiztosításokkal kapcsolatban. ____________cs. i. A többség a lótartás betiltását kéri A szarvasiak többsége támogatja a lótartás betiltását a város belterületén — derült ki azon a lakossági fórumon, melyet csütörtök este rendeztek a városháza nagytermében. Szarvas Szokatlanul sokan ragadtak tol­lat, emelték fel a telefont, illetve jelentek meg személyesen csütör­tökön este a szarvasi városházán, hogy elmondják véleményüket az állattartási rendelet megváltoz­tatásával kapcsolatban. A fóru­mon kiderült, a város lakosságá­nak jelentős része amellett áll ki, hogy tiltsák be a lótartást a belte­rületen, mert az nemcsak a kelle­metlen szagokkal bosszantja a la­kókat, hanem az utcai lófuttatás­ok miatt veszélyes is. A helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat azonban más véleményen volt: ők a rendelet szigorítása, illetve a gyakoribb és hatékonyabb ellen­őrzés mellett érveltek. Szarvason az idei meleg nyár - mely az istállótrágya szagának ter­jedéséhez igencsak kedvezett — után most talán az állattartás kérdé­se foglalkoztatja leginkább a közvé­leményt. Ezért az önkormányzat azt tervezi, hogy megerősítik a köz­terület-felügyeletet: a mostani egy helyett 3-4 közterület-felügyelő dol­gozik majd mindaddig, amíg az ál­lattartást nem sikerül megfelelő me­derbe terelni. A mezőőröket is be­vonják az ellenőrzési munkába. Ami pedig a lótartást illeti, ebben a testület egységes, s minden jel arra mutat, hogy az októberi testületi ülésen kimondják: tilos a lótartás a város belterületén. l. j. A fogyatékosokért A fogyatékossággal élők eu­rópai évét is ünnepelték Orosházán, a Gyógypedagó­giai és Szakszolgálati Intéz­ményben tegnap. Orosháza A többéves hagyomány mellett az idei, tanításmentes, szóra­koztató programokkal „fű­szerezett” nap közös, reggeli tornával indult. Miután minden­ki - az intézménynek a 2003/2004-es tanévben 126 ta­nulója van — átmozgatta porci- káját, délig a kézműves foglalko­zásokon próbálhatta ki képessé­geit. Aki a mozgás örömét vá­lasztotta, részese lehetett egy táncháznak, míg a tornaterem­ben játékos vetélkedők zajlot­tak. Egész délelőtt lovas foga­tok, hintók kocsikáztatták a gye­rekeket, az iskola udvarán a ta­nári kar bográcsban főzte az ebédet. Délután bűvészkedhet­tek a diákok, majd kutyások ér­keztek, bemutatójuk után a First együttes adott koncertet. Az intézmény Összefogás a Fogyatékos Gyermekekért Ala­pítványa ennek a rendezvény­nek a sikeres lebonyolítására pá­lyázatot nyújtott be az önkor­mányzathoz, így több mint 100 ezer forinttal gazdálkodhattak az iskolanapon. __________csj. Em lékezés Széchenyi szobránál Békésen a reformpolitikusról elnevezett téren, a város központjában áll gróf Széchenyi Ist­ván mellszobra, melynél a város önkormányzatának képviselői és társadalmi szervek ko­szorúztak. Felvételünkön (balról) Pataki István és Csibor Géza. bfotó: kiss zoltán Békés Sokak számára félisten, mások szerint a legnagyobb magyar volt gróf Széchenyi István. Tegnap délután születésnapja alkalmá­ból rá emlékeztek Békésen annál a mellszobornál, melyet a város díszpolgára, a Hódmezővásárhe­lyen élő Nagy Sándor adományo­zott szülővárosának. A Városvédő és Szépítő Egye­sület szervezésében tartott ün­nepségen Varga Sándor, az egye­sület szakosztályvezetője méltat­ta az 1791. szeptember 21-én Bécsben született nemesi szár­mazású reformpolitikus életútját, aki sokat tett Magyarországért, a magyarságért. Munkásságát szá­mos létesítmény fémjelzi. A megemlékezés koszorúját az önkormányzat nevében Pataki Ist­ván polgármester és Csibor Géza képviselő, a Városvédő és Szépítő Egyesület nevében Vámos László elnök és Mester Péter alelnök he­lyezte el. Az ünnepségen közre­működött a Mezgé énekkara, o __________I ..,,.11.;; ,l: . ■■■ .........................................m Vé delem 2003: ilyen még nem volt Magyarországon 1986 óta nem volt olyan nagyszabású, szakágazatokat is érintő vé­delmi és igazgatási rendszer­gyakorlat, mint amilyet szep­tember 26. és október 6. kö­zött rendeznek. Békéscsaba A Védelem 2003 elnevezésű gya­korlat olyan helyzetet modellez, amilyen az ország közigazgatási - ezen belül honvédelmi igazga­tási - rendszerének válsághely­zetben történő alkalmazása ese­tén fordulhat elő. A védelmi gya­korlat témája az Észak-atlanti Ka­tonai Szerződés (NATO) 5. cikke­lye szerint minősíthető fenyege­tés, illetve válsághelyzet kezelése, valamint az ezzel összefüggő ha­zai problémakezelési módszerek kidolgozása. Az igazgatási rend­szergyakorlaton összesen mint­egy 15 ezer ember vesz részt, és költségei országos szinten elérik a 100 millió forintot. A gyakorlat kiterjed az ország területén elhelyezkedő támogató infrastrukturális szervezetek te­vékenységére. A gyakorlat első fázisának kezdetéről Varga Zol­tán, a Békés megyei képviselő- testület, egyben a Békés Megyei Védelmi Bizottság elnöke elren­delte a Körös-völgyben a gyakor­lat kezdetét. A feltételezett helyzet szerint két, Magyarországgal nem hatá­ros állam között tört ki konflik­tus. Ezért Békés megye sajátossá­gaiból adódóan a migrációs hely­zet lehetséges kezelésére való fel­készülés, valamint az országba feltételezhetően beszivárgó terro­rista elemek kiszűrésére való fel­készülés adta a gyakorlat első fá­zisának Békés megyei feladatait. A gyakorlat első felvonását jó- nak minősítették.___________fj. Bezárnak a nemzetiség kisiskolák? Közoktatásról, közkultúráról Vándorgyűlésen az összetartozó szellemi közösség Az Általános Művelődési Köz­Útavató Szarvason Szarvas III. külkerületében, a Si- ratói-szőlőkben élők régi óhaja volt az ottani, igencsak rossz ál­lapotú kövesút felújítása. Az 1,1 kilométer hosszú út a Békés Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. tu­lajdonát képezi. Egyelőre csak az út egy sza­kaszát újították fel, mintegy 450 méter hosszan, közel öt és fél millió forintos költséggel, ennek avatóünnepségét tartották meg a napokban. A szakaszon asz- faltmakadám burkolattal látták el az utat, ami jelentősen meg­növeli annak teherbíró képessé­gét. A felújított szakaszt másfél méter széles kitérősávval is el­látták. A felújított szakasz költségei­hez két siratói vállalkozó is hoz­zájárult, összesen egymillió fo­rinttal. A további útszakaszok felújítását is tervezi a közútke­zelő kht., ehhez pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. Tolnai Péter, a Fidesz Békés me­gyei szervezetének alelnöke nem tudja, mi lett a sorsa idén tavasz- szal tett indítványának, misze­rint a megyei közgyűlés terjessze a kormány elé, hogy a nemzetisé­gi kisiskolák kapjanak százszá­zalékos finanszírozást. Békéscsaba Tolnai Péter, a megyegyűlés nem­zeti és etnikai kisebbségi bizottsá­gának elnöke tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, idén márciusban a csabasza- badi szlovák általános iskola jövő- jén aggódva azt kérte, hogy a köz­gyűlés terjessze a kormány elé, hogy az állam hozzon létre elkü­lönített alapot a nemzetiségi kisis­kolák százszázalékos, finanszíro­zására. Ez országos szinten ötmil- liárd forintot jelentene.- A mostani kormány a korábbi 98 százalékos nemzetiségi iskola fi­nanszírozást 50 százalékra csökken­tette, azzal az indokkal, hogy a hi­ányzó forrásokhoz pályázatokon jut­hatnak majd hozzá a tanintézetek. Bebizonyosodott, ez nem oldja meg a fenntartók gondját - mondotta az alelnök. Csabaszabadiban változat­lanul bizonytalan az iskola sorsa, hi­szen a működtetése 13 millió forin­tos plusz kiadást jelent. Kétegyháza, Battonya és Elek önkormányzata ha­sonló problémával küzd. Tolnai Péter előtt ismeretlen, vajon a kérése szerinti felterjesztés a kormány elé került-e, s ha igen, mi lett a fogadtatása? Továbbra is kérdés, a vezetés mi módon vállal részt abban, hogy kedvezőbbre forduljon a kistelepülések nemze­tiségi iskoláinak jelenleg bizonyta­lan helyzete. A megoldás azért is sürgető, mert ezek az iskolák a te­lepülés megtartó erejét adják, az anyanyelv- és hagyományőrzés bázisát jelenük. ___________car. A Bursa Hungaricára Mezőkovácsháza A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is csatlakozik a mezőkovácsházi önkormányzat a felsőoktatási ösztöndíj pályázati rendszeréhez, melyet először 2000-ben hirdettek meg. Mező- kovácsházán idén 1,5 millió forin­tot biztosítanak az ösztöndíjpályá­zatok támogatására, mely tanu­lónként 3000 forintot jelenthet. Az „A” típusú pályázóknak (felsőfo­kon tanuló hallgatók) és a „B” tí­pusú pályázóknak (érettségiző di­ákok) a 2004-es évre szóló pályá­zati szándékát szeptember 30-áig kell jelezni a városházán. A pályá­zatok beadási határideje 2003. ok­tóber 22-e. Az oktatási bizottság november 20-áig elbírálja a kérel­meket, melyet november 24-én tesznek közzé. Az önkormányzat által megítélt összeget megyei és központi támogatás is kiegészíti. Részletes felvilágosítás a polgár- mesteri hivatalban kérhető. m pontok Országos Egyesülete szer­vezésében szeptember 25—27-én Mezőhegyesen tartják az ÁMK-k éves vándorgyűlését a művelődé­si központban. Az ország minden részéből érkező, több mint 40 in­tézményt képviselő, csaknem száz szakember az aktuális köz­oktatási és közművelődési fel­adatokról folytat eszmecserék Mezőhegyes A csütörtöki megnyitó után a há­zigazdák nevében Soós Attila ki­emelte: kevés olyan szakterület van, ahol a szellemi közösség, a belső és külső erők, az egymás iránti nyitottság olyan összetarto- zóvá teszi a dolgozókat, mint a közoktatásban és közművelődés­ben. A mezőhegyesi ÁMK éppen 20 éves évfordulóját ünnepli az idén, és azon 20 többcélú műve­lődési központ között jegyzik, amelyek elsőként alakultak az or­szágban. Ezután Soós Attila átvet­te azt a kerámiaserleget, amelyet a vándorgyűlést rendező telepü­lések őriznek a következő évig. Idén új pályázatot is hirdetett az egyesület AMK-pártoló önkor­mányzat címmel. A pályázatra 10 önkormányzat nevezett, melyek értékelése után elsőként Üllés polgármestere vehette át a meg­tisztelő díjat. A vándorgyűlés szakmai ré­szét Rajtámé Botár Borbála, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma miniszteri főtanács­adója nyitotta meg, aki az ÁMK-k létjogosultságáról, a tanulásban és művelődésben betöltött gya­korlati szerepéről szólt. Ma a Hogyan készül a telepü­lés az EU-ra? című programon vesznek részt a jelenlevők, h. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom