Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-03 / 205. szám

2003. SZEPTEMBER 3., SZERDA - 7. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Épülhet a kerékpárút Idén birtokba vehetik a közlekedők az új szakaszt Több éves sikertelen próbál­kozás után úgy tűnik, végre révbe ért a Kardos és Csaba- csüd közötti, 44. számú főút melletti, 2,6 kilométer hosszú hiányzó kerékpárút-szakasz megépítésének ügye. Kardos—Csabacsüd— Szarvas Hamarosan Békésszentandrástól Kondorosig megszakítás nélkül haladhatunk majd kétkerekű jár­művünkkel, s ezzel teljessé válik a Körös-völgyi kerékpárút - tud­tuk meg a jó hírt Brlás Jánostól, Kardos polgármesterétől. Jelen­leg csupán egy rövid, 2618,5 mé­teres szakasz hiányzik a kerék­párúiból a Kardos és Csabacsüd közötti szakaszon. Itt három te­lepülésnek (Kardos, Csabacsüd, Szarvas) is van tulajdonrésze, így közösen próbálkoztak pályá­zatokon pénzt szerezni a kerék- párút-építésre. A gesztor szere­pét Csabacsüd önkormányzata vállalta magára. A beadott pályázatok ered­ményeként 2002-ben már sike­rült 10 százalékos forráshoz jutniuk a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanács Területfej­lesztési Célelőirányzatától. Ez azonban természetesen kevés­nek bizonyult ahhoz, hogy a munkálatokat elkezdjék. Most központi forrásból további 80 százalékos támogatást kaptak, így hamarosan elindulhat a 47 millió forintot meghaladó beru­házás. Mivel nincs szükség közbeszerzési eljárás lebonyo­lítására, ezért remény van arra, hogy még az idén birtokba ve­hetik a kerékpárosok az új út­szakaszt. _________________________LJ. Átalakítják a kollégiumot Tavaszra elkészülhet az idősek otthona Régi adósságot törleszthet Battonya a településen élő idős emberekért. A határ menti városban az elképze­lések szerint jövő tavaszra készül el az idősek ottho­na, ahol negyvenen talál­hatnak új otthonra ezüstös éveikben. Battonya A településen sok idős, betegség­gel küszködő, egyedülálló lakos és házaspár él, akik életük hátra­lévő részében szívesen beköltöz­nének egy idősek számára létesí­tett otthonba, ha volna ilyen lehe­tőség Battonyán. Eddig nem volt, híreink szerint azonban tavasszal már lesz. — Az idősek otthonának léte­sítése már félévtizedes terv, ed­dig azonban nem volt megfelelő ingatlanunk. Új otthon építése ugyanis horribilis összegbe ke­rülne, ezért döntött úgy a kép­viselő-testület, hogy egy meglé­vő épületet alakítunk át az idő­sek otthona céljára - tájékozta­tott Korobán Éva, az egészség- ügyi, szociális ellátó szervezet vezetője, önkormányzati képvi­selő. A Békés megyei önkormány­zat május 1-jén adta át a város­nak a volt nevelőintézet épüle­tét. Az elsődleges tervek szerint itt alakították volna ki az idősek otthonát, később azonban vál­tozott az elképzelés. Gazdasá­gossági szempontok alapján a képviselő-testület úgy döntött, a Mikes Kelemen gimnázium kollégiumát költöztetik a volt nevelőotthon épületébe, a kol­légiumból pedig az idősek ott­honát alakítják ki. A tervek sze­rint tavaszra készül el a negy­ven férőhelyes otthon. A meg­valósításhoz pályázati források­ra is számít a város. K.E. A zöldebb, virágosabb városért A szépítésben intézmények, A közútfejlesztéssel és város- rendezési tervvel összhang­ban pályázatot nyújt be a mezőkovácsházi önkormány­zat a megyei területfejlesztési tanácshoz, mely a település- kép javítását célozza. Mezőkovácsháza A környezetvédelmi és városfej­lesztési bizottság által is jóváha­gyott terv elsősorban a zöldfelü­letek növelését, a városközpont virágosítását, dísz- és ivóvízku- tak kiépítését, valamint padok, hulladékgyűjtők elhelyezését vállalkozók is részt vesznek szolgálja. A kért összeg 13,2 mil­lió forint, melyhez az önrészt a testület biztosítja. Janiga István bizottsági elnök kiemelte: a bel­városban jelenleg is látható mun­kákon túl tervezik az Alkotmány utcán virágtartók, virágágyások létesítését, itt és az Árpád utcán közterületi bútorok elhelyezését, illetve a Táncsics utcai központ parkosítását. A városkép szépíté­sében - az előzetes egyeztetés alapján - az érintett közintézmé­nyek, vállalkozók is szívesen közreműködnek. H.H. A jó munkához rengeteg idő és türelem kell „Számomra a hímzés szerelem” - mondja a Király Zsiga-díjas népművész, Lukács Eszter Lukács Eszter a népművészet ifjú mestere, népi iparművész, a seken segítek. A népművészeti népi játékok és kismesterségek oktatója, de mindenekelőtt a egyesületek megyénként egy- hímzés szerelmese. Augusztus húszadikán a Budai Várban or- egy jelöltet javasolnak a díjra. A szágos elismerést, Király Zsiga-díjat kapott. A kitüntetés élet- kitüntetést dr. Bánszky Pál, az műdíjnak minősül, 30 éves munka áll mögötte. Eszter számára Országos Népművészeti Egye- a legnagyobb élmény az volt, hogy az átadást követően kiállító- sülét Szövetségének elnöke ad- sátrukban barátai, kollégái külön kis ünnepséggel várták. ta át. A fogadást követően a kö­zösségünk tagjai külön kis kö­Békés Lukács Eszter egészen fiatalon, édesanyja nyomdokain járva kezdett el a hímzéssel foglal­kozni. 1990-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere, 1991-ben a Népi Iparművész cí­met. Számos továbbképzést tudhat maga mögött, ismereteit folyamatosan bővíti, páratlan tudását szakkörök vezetőjeként adja tovább.- Augusztus 20-án Király Zsi­ga-díjat kapott. Milyen út vezetett az elismeréshez?- A díj elbírálásánál a legfon­tosabb szempont a szakma sze- retete és magas szintű művelé­se. Döntő tényező a kiemelkedő közösségi tevékenység, így ter­mészetesen figyelembe vették, hogy évtizedek óta különböző szakköröket, nyaranta nemzet­közi tábort vezetek. Rendsze­Felvételünkön a művésznő abban a népmű­vészeti ruhájában, amelyet a díjátadáson vi­selt augusztus húszadikán a várban. &FOTÓ1 VERESS ERZSI rint minden országos rendezvé­nyen és táboron jelen vagyok, pályázatokra nevezek, zsűrizé­szöntéssel vártak a kiállítási sátrunkban, nagyon megható volt.- Különösen sokat jelent Ön­nek a közösség...- Valóban, a legfontosabb­nak az emberi kapcsolatokat tartom. Csodálatos közösség a miénk, sok időt töltünk együtt, dolgozunk, szórakozunk, éne­kelünk. Rengeteg a közös élmé­nyünk. Ez a szellemiség sok mindenen átsegíti az embert. Korábban több támogatást kap­tunk, kirándulásokra, előadá­sok szervezésére volt lehetőség, a ‘90-es években ez sajnos meg­szűnt.-Mi a véleménye, hogyan ala­kul a népi mesterségek, különö­sen a hímzés sorsa, lesz utánpót­lás?- Egyre bővül a népművésze­tek köre. Kezdetben a hímzés, a fafaragás és a ‘80-as évektől a szőttesek készítése volt a jel­lemző. A nyári táborokban azonban a népművészet egyre több ága megjelenik. A hímzés sajnos leszálló ágban van, egyre idősebbek foglalkoznak vele. Rengeteg türelem és idő kell hozzá és ebben a rohanó világ­ban sajnos ebből van a legkeve­sebb, így a fiatalok körében nem igazán népszerű mester­ség. A nívós darabok, amilye­nekkel a pályázatokra neve­zünk, legkevesebb fél évig, de több évig is készülhetnek és eh­hez három-négy órát kell dol­gozni naponta. Lukács Eszter matematika­fizika szakos tanár. Munkája mellett szakköröket szervez és vezet, tervei között szerepel új csoportok beindítása, gyere­kekkel. Nyári országos táboro­kon, konferenciákon, kiállítá­sokon vesz részt és úgy tűnik, ha hímzésről van szó, kifogy­hatatlan energiakészlettel ren­delkezik. A művészet a hobbi­ja, hihetetlen lelkesedése, a kö­zössége iránt táplált szeretete és hálája szinte átragad hallga­tójára. KRAJCSOVICZ ANITA Lovagrendi követek a természetért, az egészségért A pécsi alapítású Zöld Gondo­lat Lovagrend kerékpáros kö­vetei, a Zöldküllő Mohácsi Tú­rakerékpáros és Természetvé­delmi Egyesület tagjai — 140 kilométeres kerekezést köve­tően —, élükön Zimmermann Ferenccel, hétfőn nem sokkal 18 óra előtt gördültek be a Körös—Maros Nemzeti Park Igazgatóságának dévaványai, réhelyi látogatóközpontjába, ahol Tirják László igazgató köszöntötte őket. Dévaványa A lovagrend, kerékpáros köve­tei útján, immáron másodszorra vitte, viszi el a természet, a kör­nyezet és az egészség védelmé­re figyelmeztető üzenetét az or­szág különböző városaiba. Ta­valy az Egészséges Városok Ma­gyarországi Szövetségének 12 tagvárosába, idén 8 nemzeti parkba kerékpároznak el a Zöldküllő egyesület tagjai. A Dévaványára érkezett csoport Pécsről, a Duna-Dráva Nemzeti Parkból augusztus 29-én indul­va, a Kiskunsági Nemzeti Park érintésével - 353 kilométer bi­ciklizést követően - jutott el megyénkbe, ahonnan tegnap a Hortobágyi Nemzeti Park felé vették az irányt, s 622 kilométer biciklizéssel a hátuk mögött érik el az Aggteleki Nemzeti Parkot. A Zöld Gondolat Lovagrend írásos üzenete mellett a környezetvédő civil szervezet zászlaját is átvehette Tirják László, a Körös-Maros Nem­zeti Park igazgatója. d-fotó> kovAcs Erzsébet „Kezdettől arra gondoltunk, hogy a Zöld Gondolat lovagjai­ként akkor teljesíthetjük ered­ményesen önként vállalt felada­tunkat, ha személyes példával, tiszta érveléssel és a nyilvános­ság lehető legszélesebb körű megteremtésével fel tudjuk hív­ni családtagjaink, barátaink, szomszédaink, munkatársaink és az érdeklődő ismeretlenek fi­gyelmét arra, hogy közvetlen környezetünk állapotáért mind­annyian személyes felelősség­gel tartozunk...” - áll a Tirják László igazgatónak átadott le­vélben. A motorok esztétikailag megfelelnek az utakon, de nagyobb bemutatókra további munká­latokat igényelnek. d-fotó: veress erzsi Szenvedélyéről a faluban sem tudtak Szereli, felújítja a ritka, régi motorkerékpárokat Magyarbánhegyesen a falunapi kiállításon figyeltünk fel a helybéli Kovács Jánosra, aki nagyon szereti a motorkerékpáro­kat. A kétkerekűek iránti gyűjtőszenvedélye mellett ráadásul maga javítja, újítja a gépeket. Magyarbánhegyes A kiállítás megnyitóján az is kide­rült, hogy az érdekes gyűjtemény­ről eddig a községben nem sokan tudtak. A tulajdonost e különleges hobbijáról kérdeztük.- A gépek iránti kíváncsiság mindig is bennem volt. A motor- kerékpárok már gyermekkorom­ban nagyon érdekeltek, és arról ál­modoztam, hogy nekem is lesz valamikor kétkerekűm. Az első gépet 14 éves koromban, 1976-ban vásárolhattam, egy szovjet gyárt­mányú Verhovina-5 típusú segéd- motorkerékpárt. Kilenc évig hasz­náltam, mely ma csak darabokban áll - idézte fel a régi időket Kovács János. Megtudtuk, hogy a motor- kerékpárok gyűjtőjének eredeti szakmája szerkezetlakatos, foglal­kozása gépkocsivezető, így nem csoda, hogy érzelmileg közel áll a gépekhez. — Később felfedeztem a családi körben egy 1957-es gyártmányú, forgalomból kivont öreg Pannóni­át. Rendbe hoztam, felújítottam és 1980-ban újra forgalomba helyez­tettem. Néhány évig használtam is. Az életem úgy alakult, hogy 8 évig nagyobb gépekkel foglalkoz­tam. A vágy, hogy régi, az utakon egyre ritkábban látható motorokat gyűjtsék, négy éve ébredt fel ben­nem. Amerre csak járok, keresgé­lek, és ha tehetem, vásárolok. A család szerencsére megértéssel tű­ri a hobbimat, sőt, amiben tudnak, segítenek. Az azóta vásárolt és el­készült darabokat szeretném meg­őrizni saját és a hozzám hasonló gondolkodású emberek örömére. A falunapon látható motorok esz­tétikailag megfelelnek az utakon, de nagyobb bemutatókra további munkálatokat igényelnek. Szere­tek velük foglalkozni. Ha időm en­gedi, megyek a műhelybe és pró­bálom eredeti állapotukba vissza­állítani a szétszedett darabokat - fogalmazott a motorgyűjtő. A kiállításon 7 üzemképes jár­művet láthattunk. Kovács János legközelebbi terve, hogy a régi Pannóniát ismét felújítja és újra forgalomba helyezi. H. M. Ingyenes tankönyvek Geszt A geszti képviselő-testület döntése értelmében, s az ön- kormányzat áldozatvállalásá­nak köszönhetően a települé­sen valamennyi általános is­kolai tanuló ingyenesen ju­tott hozzá a tankönyvcso­maghoz. Geszt önkormányzata 531 ezer 679 forint többlet anyagi áldozatot vállalt az iskolás ko­rú gyermekek szülőinek te­hermentesítése érdekében — tájékoztatta lapunkat Fábián Zsuzsanna, Geszt polgármes­tere. Az önkormányzat vala­mennyi, geszti állandó lak­hellyel rendelkező, közép-, il­letve felsőfokú tanulmányait folytató diáknak, hallgatónak idén először, egyszeri 15 ezer forint beiskolázási támogatást nyújtott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom