Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-19 / 219. szám
2003. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK - 11. OLDAL BATTONYA A kisebbségért Battonyán első alkalommal 1994-ben alakult meg a szerb kisebbségi önkormányzat. A képviselők közül hárman valamennyi ciklusban mandátumot kaptak. A 2002- ben megválasztott testület tagjai: Szutor Lászlóné (elnök), ’Roczkov Frigyes (alelnök), Wessenauer Péter, Podina Milos és Podina Miroszlav.- Battonyán, a templom és az iskola környezetében valóságos szerb centrum alakult ki az idők során. Itt található a parókia és a „szála” is, ami kisebb rendezvények szervezésére alkalmas klubterem. A kisebbségi önkormányzatunk székhelye is ebben a „szerb centrumban” nyert elhelyezést - tudtuk meg Szutor Lászlóné elnöktől. A kisebbségi önkormányzat minden január 7-én szerb karácsonyi ünnepségre várja a nemzetiségi közösség tagjait, közösen emlékeznek meg az ortodox húsvétról, évente szervezik a Kisboldogasszony-napi búcsút.- Célunk és feladatunk, hogy összetartsuk a helyi szerb közösséget — fogalmazott az elnöknő. Kapcsolatok A vajdasági Beocsinnal 1997- ben kötött testvértelepülési együttműködést Battonya ön- kormányzata. A két település barátsága azonban ennél jóval régebbre nyúlik vissza, elsőként az iskolák között alakult ki.- A beocsini iskola többek között vendégtanárokkal is segí' ti a battonyai szerb nyelvoktatást. Könyveket is kapott tőlük az intézmény, legutóbb pedig 10 fiú- és lánynépviselettel ajándékozták meg a tánccsoportot — mondta Takács Dezső, Battonya , polgármestere. A határ menti város most Vojvoda Sztépával is erősíti az együttműködést. Itt telepedett le az optáció után jó néhány battonyai szerb család. ■ Az oldal Battonya Város Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette: Kovács Erika. Fotó: Kovács Erzsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. Hazavárják az elszármazott szerbeket A Battonyai Szerb Kisebbségi Önkormányzat szeptember 20— 21-én, szombaton és vasárnap rendezi meg a hagyományos szerb búcsút, amit kulturális rendezvények is színesítenek. Az idei rendezvényre hazavárják az elszármazott szerbeket és le- származottaikat is. — Battonyán hagyomány, hogy megünnepeljük a szerb búcsút, ami a templom körüli vigasságot jelentette. Az utóbbi időkben a szerb kisebbségi önkormányzat, az iskola és az egyház összefogásával szerb kulturális nappal is színesítettük a búcsúi forgatagot. Idén a naptár három, számunkra fontos dátumot is jej lez. Templomunkat 225 évvel ezelőtt, 1778-ban kezdték építeni, a szerb iskolánk 210 éves. A harmadik dátum pedig a szerbek optációjához kötődik. Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1923-ban, mintegy ezer battonyai szerb hagyta el önként hazáját a> jugoszláv kormány hívó szavára, csábítására. A kétnapos ünnepség egyik célja, hogy hazavárjuk, találkozóra hívjuk az elszármazott battonyai szerbeket, gyermekeiket, unokáikat. Bízunk benne, az elszármazottak és az itthon élők közül minél többen elfogadják a meghívásunkat! - fogalmazott Roczkov Frigyes, a Battonyai Szerb Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. Battonyáról Nova Batanyara Az ígéretek földje helyett köves pusztaság várt rájuk Battonyán él Magyarország legnagyobb szerb közössége. Számuk ma már alig haladja meg a háromszázat, ám korábban, az első világháború előtt, még több mint 2500-an vallották magukat e nemzetiséghez tartozónak. A történelem viharai nem kímélték a szerbeket sem. A legdrasztikusabb létszám- csökkenés nyolcvan évvel ezelőtt következett be: 1923-ban, az itthoni gazdasági gondok elől menekülve, keresve az ősi gyökereket, közel ezer battonyai szerb hagyta el hazáját, otthonát, és költözött át a írissen megalakult Jugoszláviába, ahol az ottani kormány jobb életet ígért számukra... Szerb kivándorlók a battonyai vasútállomáson. 1923. március Són 876 szerb hagyta el a szülőhelyét, házát és földjét, hogy a Szerbüorvát és Szlovén Királyságban Nova Batanja (Újbattonya) névvel új települést alapítson. A század harmincas éveiben befejeződött optálási folyamat egész Csanád megyében pótolhatatlan veszteséget okozott az itteni szerb kisközösségeknek. A battonyai szerbek optációjá- és Battonya-kút is őrzi szülőiéről, önként vállalt elvándorlásáról keveset tudni még ma is. Maguk a battonyaiak sem nagyon beszéltek róla az elmúlt évekig. Sokáig azt sem tudták az itthon maradtak, mi lett az elvándorol- takkal, hová kerültek, merre vitte őket a sorsuk. A Jugoszláviába áttelepültek leszármazottai közül azonban többen is keresték a gyökereiket, így tudták meg az itthoniak, hogy az ezer kivándorolt szerb egy jelentős számú cső portja - keserves Canossa-járás után — Vojvoda Sztépában talált új otthonra, ahol Battonya utca lepülésük emlékét.- A szerbeket jó gazdának tartották mindig is. Az első világháború után viszont már érződött a Ali Alaj béggel kezdődött A török dúlás idején Ali Alaj bég telepített a mai Battonya területére szerbeket. Később a Balkánról, a törökök elől menekülve is számos szerb talált itt menedéket. Mária Terézia határőrizeti feladatokkal bízta meg őket. A jó termőföld is megélhetést biztosított a szerb lakosságnak, ám a kutatások szerint nem gondolták, hogy végleg ezen a területen maradnak, sokan visszavágytak hazájukba. A vágy generációról generációra fakulni látszott, egészen az 1923-as esztendőig, amikor is ezren kerekedtek fel, hogy visszatérjenek őseik földjére... battonyai gazdasági világválság előszele, egyre nehezebbé vált a megélhetés, sokak számára szinte kilátástalan élethelyzet alakult ki. Jugoszlávia ebben az időszakban, 1923-ban alakult meg. A korabeli kormány eltökélt szándéka volt az ország benépesítése. Az áttele- pülést vállalóknak jobb életet, boldogulást, kedvező lehetőségeket ígértek - tudtuk meg az optáció előzményét Roczkov Frigyestől, a szerb kisebbségi önkormányzat alelnökétől.- A kitelepülés mellett döntő szerbek eladták ingóságaikat, és abban bíztak, hogy Jugoszláviában hasonló, de inkább jobb körülmények között élhetnek majd Novo Batanyan. A jugoszláv kormány ugyanis azt ígérte, hogy Újbattonya néven alapíthatnak egy saját települést. Keserves csalódás várt rájuk. Utazás közben sokáig vesztegeltek valahol, nem ismerjük a helyszínt. Eközben kormányváltás történt, s az új kormány nem tartotta be elődei ígéretét. Koszovóba irányították a battonyai szerbeket, itt hozták létre számukra Nova Batanyat. A földműveléshez szokott gazdák az ottani, köves pusztaságban nem tudtak mit kezdeni, szétszóródtak hát Jugoszláviában - mondta Roczkov Frigyes. A battonyai szerbek egy jelentősebb csoportja végül Vojvoda Sztepaban telepedett le. Leszármazottaik ma is itt élnek. Erről mindössze néhány éve szereztek tudomást a battonyaiak. Uros Timotity szerb vállalkozónak is Battonyáról származnak az ősei. Kíváncsi volt a gyökereire, ezért felkereste a határ menti várost. Később egy delegáció is ellátogatott az „őshazába”. így indult Battonya és Vojvoda Sztépa kapcsolata. A battonyai szerbek kálváriáját Milan Micity, a Vojvoda Sztepa-i általános iskola igazgatója Odisszea batanyskih szreba címmel papírra vetette, amihez magyar és szerb levéltárakban gyűjtött anyagot. A könyvet szombaton ajánlják az olvasók figyelmébe. ■ A kötődést erősíteni kell Az 1923-as optáció során ezer battonyai szerb lakos ment el önként új hazát találni. A hatvanas években tovább csökkent a szerbek száma. Ennek kiváltó oka a téeszesí- tés volt. A főként mezőgazdaságból élő szerbek nem nyugodtak bele a központilag elrendelt „összefo- ’ gásba”, ez is az otthon elhagyására késztetett sokakat. — Az élet sok battonyai szerb családot máshová sodort. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy tartsuk egymással a kapcsolatot. Az elszármazottak a gyökereiket ■ keresik, ápolják családi, baráti kötődéseiket. A battonyaiak számára ezek a régbe nyúló, hosszú ideig láthatatlan szálak esetleg új lehetőségeket jelenthetnek, melyek településünk fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. A szerb kisebbségi önkormányzat által szervezett találkozó, amire - bízom benne — várhatóan nagyon sok elszármazott is hazatér, a kapcsolatok erősítését is szolgálja - fogalmazott Takács Dezső, Battonya polgármestere. ______■ Ké tszáztíz éves iskola Nyolcvanhat óvodás és diák tanulja a nyelvet A szerb búcsú és kulturális nap alkalmából kiállítást rendeztek az iskola folyosóján. „... árra kell törekedni, hogy mindegyik nemzetiség — amennyire ez kivihető — saját anyanyelvi iskolákkal rendelkezzék...” — olvasható a Mária Terézia által 1777-ben kiadott Ratio Educationisban. Az egykori uralkodó ajánlását fogadta meg a szerb pravoszláv egyház is, amikor 1793- ban megalapították Battonyán a szerb oktatási nyelvű egyházi iskolát, a település legelső oktatási intézményét. Ma Magyarországon mindössze két nyolcosztályos szerb általános iskola működik: Budapesten és Battonyán. — A jelenlegi iskolaépületünk 1896-ban épült. Két intézmény is működik a patinás épület falai között: az óvoda és a kéttan- nyelvű általános iskola - tudtuk meg az intézmény igazgatójától, Szutor Lászlónétól. A XX. század elején 621 tanulója volt az iskolának. Később a gyerekek létszáma, a szerb lakosság fogyásával egyenes arányban csökkent. Jelenleg 33 ovis és 53 diák tanulja a szerb nyelvet. Az intézmény fontos szerepet tölt be a hagyományápolás területén is. Énekkarral, tánccsoporttal rendelkeznek, gyűjtőmunkát végeznek, tartják a, kapcsolatot a településen élő szerb családokkal. Az intézmény szoros barátságot ápol Battonya szerb testvértelepülése, Beocsin oktatási intézményével. Rendszeresek a cserekirándulások. Idén májusban a battonyai gyerekek Belgrádba utaztak a beocsiniak jóvoltából, a szerbiai iskolások pedig a napokban jönnek Magyarországra. Szutor Lászlóné beszélt az inA SZERB ISKOLA LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA tanév diákok száma 1920/1921 226 1930/1931 175 1940/1941 108 1960/1961 31 2003/2004 53 tézmény gondjairól is. A patinás iskolaépület teljes körű rekonstrukcióra vár. Ám a kínálkozó pályázati lehetőségeket, az önerő híján, egyelőre nem tudják kihasználni. Szeretnék elérni azt is, hogy az állam a jelenleginél nagyobb támogatásban részesítse a nemzetiségi iskolákat... Ikonfal a 225 éves ortodox templomban Battonyán, a görögkeleti kőtemplom felépítése előtt két templomuk is volt a szerbeknek. Falaik gallyfonatból készültek, a szerkezetüket sárral tapasztották. Az első templomot az állaga miatt kellett lebontani, a második a tűz martalékává vált. A szerb lakosság kőtemplom építését határozta el.- Templomunkat, aminek neve Isten anyja születése-templom, 1778-ban kezdték építeni, 1779- ben készült el. A templom az ortodox templomokra jellemzően hármas tagozású: oltárra, férfi és női templomtérre osztható, mintegy háromszáz hívő befogadására alkalmas - tudtuk meg Gálity Illéstől, a battonyai szerb ortodox egyházközség vezetőjétől. A templom legszebb része az ikonokkal gazdagon díszített iko- nosztázion, aminek készítése az 1820-as években történt, képi díszítése 55 kompozícióból áll. Az ikonográfia öt zónából tevődik össze: evangéliumi jelenetek és más történetek, trónusikonok, ünnepek két sorban, tizenkét jelenet a Szenvedéstörténetből és próféták. Gálity Illéstől megtudtuk, a szerb közösség egy része ma is gyakorolja vallását. A 225 éves templomban minden reggel háromnegyed 8-kor jutrenyere, vagyis reggeli misére várják a hívőket, vasárnap és ünnepnapokon 10 órától nagymisét, liturgiát tartanak. A szerb búcsú alkalmából vasárnap 10 órától Lukiján, budai szerb ortodox püspök celebrálja a szentmisét. A szerb ortodox templom büszkesége az ikonfal. Képünkön Gálity Illés, az egyházközség vezetője. ____________________________1 A szerb napok programja A battonyai szerb búcsút és kulturális napot az idén szeptember 20—21-én (szombat-vasárnap) rendezik meg. Szombat 11.00 Ünnepi megemlékezés a szerb templom 225., a szerb iskola 210 éves fennállása, valamint a szerbek 80 évvel ezelőtt bekövetkezett optációjá alkalmából 12.30 Milan Micity battonyai szerbekről készült könyvének és a Gárávi Szokák együttes helyi népzenei jegyeket viselő CD-jé- nek bemutatása 14.30 Vidiczki Náda autodidakta-, és Rajna Kruly vendégfestő kiállításának megnyitója a városi könyvtárban 15.00 Folklór kavalkád a Növi Sad-i Szvetozar Markovity, a beocsini Brile, a budapesti Tabán és a pomázi Opanke folklór együttesek, valamint a beocsini Szrémszke notyi népzenei együttes fellépésével 20.30 Miroszláv Ility sztárénekes és a Gárávi Szokák szerb népzenei együttes koncertje a művelődési központban. A koncert után hajnalig tartó bál a beocsini Szrémszke notyi zenekar közreműködésével (A rendezvények helyszíne, a kiállítás kivételével, a József Attila Művelődési Központ.) Vasárnap 9.00 Szerb egyház- és iskolatörténeti kiállítás megnyitója a Szerb Klubban és a Szerb Általános Iskolában 10.00 Szentmise a budai szerb püspök celebrálásával a helyi szerb templomban 12.00 Emléktábla-avatás, szentelés a szerb templomban 15.00 Vecsernye a szerb pravoszláv templomban 15.30 Kalács- és búzaszentelés a templomkertben A helyi szerbek szervezőbizottsága a rendezvényre szeretettel vár minden érdeklődőt!
