Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradÓ v. Faaprítékból áram és melegvíz Gépészmérnöki képzettségének és szakmai hitének köszönhetően évek óta foglalkozik Nátor István, a megyei önkormányzat osz­tályvezető-helyettese (képünkön) a megúju­ló energiaforrások alkalmazásának lehető­ségeivel, s mivel Békés megyében az évente megtermő növények hatalmas tömege en­nek fogható fel, indokolt, hogy a biomassza ezen alkotóelemének felhasználására he­lyezte a hangsúlyt. Agrárhíradónkban arról számol be, mit tapasztalt az ausztriai Burgenlandban. Míg megyénkben elgondolások, óhajok és elméleti tervezetek szintjén létezik a biomassza hasznosítása, addig a Lajtán túl - nem kevés uniós segítséggel - már évek óta működnek olyan komplex hasznosító rendszerek, amelyek nemcsak eltüntetik a máshol értéktelen hulladékot, mellékterméket, hanem meleget adnak, áramot termelnek a közeli települések lakóinak, s mint gaz­dasági, ipari létesítmények, mun­kahelyet biztosítanak a helyiek­nek. Nátor István az Agrárhíradó­nak elmondta, a burgenlandi bio­massza-feldolgozó beruházáso­kat Ausztriában országszerte pél­dának tekintik, s oly nagy az ér­deklődés irántuk, hogy a referen­ciaüzemek megtekintésére való­ságos ökoturizmus épült, amely­nek jóvoltából — például Güssingben — fejlődésnek indult a helyi vendéglátás és szálloda- ipar, és gazdagodott a térség. Faaprítékot használ föl a Deutsch Tschantschendorf tele­pülésen létrehozott távfűtőmű, amely 1994 óta látja el a falut fű­tési és háztartási meleg vízzel 2500 méternyi csővezetéken ke­resztül. Ausztriában már teljesen önel­látó település is van, amely egy ceruzaelemnyi áramot sem igé­nyel az országos nagy közös há­lózattól. A Güssing nevű városka négyezer lakója ugyanis több mint fél évtizede saját erőműből kapja a villamos energiát - no és a hulladékhőként keletkezett me­leg vizet és fűtést — mégpedig egy teljes égészében mezőgazda- sági, illetve erdészeti hulladék, il­letve faiparban nem hasznosítha­tó fa felhasználásával, sőt ezt még „megfejelték” egy biodízel előállítására alkalmas berende­zés üzembeállításával is. A refe­renciaüzem a bevezetőben emlí­tett ökoturizmus mellet a faipar­nak is jelentős fejlődést hozott: a biomassza-erőmű hőtermelése tette lehetővé, hogy Güssingbe faszárító üzemet és parkettagyá­rat telepítsenek. Mára Güssing az megújuló energiaforrások kiak­názásának centrumává, s egyben az innováció jelképévé is vált - tudtuk meg Nátor Istvántól. A megyei önkormányzat tisztvi- selője arról is beszélt az Agrárhír­adó olvasóinak, hogy jelenleg Bur­genlandban 15 működő bioener- gia-hasznosító üzemről - távfűtő­mű és távfűtést adó erőmű - tud, amelyek mindegyike azt a kérdést veti fel a Békés megyei szakember számára, vajon miért ne lehetne megyénk a biomassza hasznosítá­sának referenciaterülete? Egyes helyeken a faapríték, er­dei hulladék, míg másutt a tarló­maradvány, szalma, illetve az egyre jobban felértékelődő haszonnövény, az energiafű jö­het szóba, mint fűtőanyag, nem beszélve a kü­szöbön álló EU- s csatlakozá­sunkról, ahol a pihentetett föl­deken lehető­ség lesz - rövid vágásfordulójú — energiaerdőt telepíteni. El­képzelhetőnek tartja Nátor Ist­ván a nagy me­legvíz-igényű élelmiszer-fel­dolgozók, szo­ciális otthonok, a távfűtésre al­kalmas közin- tézmények vagy szárítók átállítását az újfajta energiaellátásra. Érdeklődés van megyénk iránt — árulta el a szakember — még­pedig Sarkad, Ecsegfalva, vala­mint Gyomaendrőd térségében létesülhetne valamilyen energia- termelő egység a megújuló ener­giaforrásra. ■ OPTIGÉP OPTIGÉP Kft. 5630 Békés, Vésztői út 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833. Tel./fax: (66) 411-045. E-mail: optigep@mail.datanet.hu Adapterszállító kocsik Szögletes kisbálázó csúszdával Legkisebb energiaszükséglet mellett legkisebb szemveszteség Napraforgó­betakarító adapter 2, 3, 4, 6, 8,10,12, 16 soros kivitelben 2 és 4 soros burgonyaszár zúzó gép Szertelen” termelők szerte a megyében Nem csak jövője, már jelene is van a biogazdálkodásnak Egyre nagyobb teret kap ma a magyar mezőgazdaságban a biokultúra, egyre többen kapcsolódnak be az ökogaz­dálkodásba, annál is inkább, mert a támogatási rendszerét is kiemelten kezelték a megalkotói. Erre azért is volt szükség, mert aki biogazdálkodásba kezd, annak számítania kell arra, hogy az első három év kemény próbatétel, hiszen ezen idő­szak alatt jövedelem alig képződik (a támogatást kivéve), mert a talajnak ki kell tisztulnia minden káros anyagtól és csak az ellenőrző szervezet tanúsítványának megszerzése után lehet a termést biotermékként értékesíteni. A békési biocsoport 1991-ben ala­kult, ma 30 tagja van Békéstől Mezőberényig, Gyulától Kis- dombegyházig, szinte a megye minden részéből. Vezetője, Dacziné Dúzs Julianna a csoport tevékenységéről így nyilatkozik. — Szinte mindenhol jelen va­gyunk, és ez nem csak a megyé­re, de az egész országra is vonat­kozik. Egyre többen vállal­kozunk a biotermelésre, mert hisszük és valljuk, hogy az egészséges élet tit­ka a biotermék-fogyasztás, nem beszélve arról, hogy ezzel a termékválasztással olyan fenntartható gazdál­kodási formát támogatunk, mely a környezet védel­mét, gyermekeink számára történő megőrzését, is szol­gálja.- Ezt a szemléletünket igyekszünk átplántálni má­sokba is, éppen ezért gyak­ran veszünk részt szakmai találkozókon, sőt mi ma­gunk is szervezünk ilyene­ket. Legutóbb Győrben, az idei biokultúra-találkozón vol­tunk, ahol egy felhívás hangzott el: 2003 szeptemberében hagyo­mányteremtő módon az ország számos helyén a figyelem közép­pontjába kell, hogy kerüljön a biotermékek fogyasztása. Mi, akik már szinte megszállottként hiszünk a biotermékek jövőjé­ben, szinte minden megyei meg­mozdulásra elmegyünk. — A csoportunk mindenki előtt nyitva áll, aki viszont ide belép, annak tudnia kell, hogy ökológiai gazdálkodást csak kizárólag ob­jektív, pártatlan ellenőrzési és ta­núsítási rendszer szigorú felügye­lete mellett lehet végezni, mert a biotermékeket az ellenőrzés vé­gigkíséri a termőföldtől a boltok­ba, a polcokra való elhelyezésig. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA Átállási területek (Ft/ha) Szántóföldi növények 25 000 Zöldségek 30 000 Gyümölcs 40 000 Szőlő 40 000 Rét-legelő 10 000 Átállt területek Szántóföldi növények 20 000 Zöldségek 21 000 Gyümölcs 21 000 Szőlő 21 000 Rét-legelő 10 000 Vetőmagtermesztés-kalászos 35 000 Vetőmagtermesztés-kapás 50 000 Vetőmagtermesztés-egyéb 40 000 Forrás: Agrártámogatások 2003 Reméljük, egyre több boltban és nagyon sok polcon lesz a belátha­tó jövőben egészségesebb, vegy­szermentes termék. A békési csoporthoz tartozik Gajdács Attila is, aki édesapjával, Gajdács Andrással vágott bele a vegyszermentes gazdálkodásba, s most tartanak együttes munkájuk eredményeként ott, hogy az idén termett szárazbabot értékesíthe­tik. Eddig az átállás éveit élték meg, amelyek során megtapasz­talták, mit jelent a földet megsza­badítani a vegyszeres kezelések után szinte berobbant gyomerdő­től, s gondoskodni a talajerő-pót­lásról úgy, hogy - gazdaságossá­gi mércével mérve nincs a közel­ben biotrágyát adó állatállomány, s a műtrágyát el kell felejteni. Baktériumtrágya, növénykondici­onáló tápoldat viszont van, meg- becsülnivaló a földön termett minden szerves anyag, hisz amíg a magját el nem szórja, akár a gyomnövény is lehet zöldtrágya, a vetésforgóba állított pillangó­sokról nem is beszélve. Gajdács Attila úgy látja, a szemléletváltással a technológia- váltás is könnyen elsajátítha­tó, annál is inkább, mert már nem kell sötétben tapogatóz­nia annak, aki erre vállalko­zik, hiszen egyre több tapasz­talat szerezhető az egyesületi élet révén, egyre több vető­mag, agrotechnikai anyag, sőt permetszer is kapható már, amelyet föl lehet hasz­nálni a biogazdálkodásban. Szerinte téves az a nézet, hogy az ökológiai termelés egyenlő a permetező szemét­re dobásával és a kukacos al­mával, Gajdácsék egyébként Fényesen lévő földjükön ku­koricát, szárazbabot és zöld­takarmányt termesztenek. A takarmányt a háztáji serté­sekkel etetik föl, amelyek ily mó­don már biohúst adnak, ám egy­előre azok csak a saját fogyasz­tást szolgálják. Ahhoz még kicsi az állomány, hogy piacképes árut adjon. De talán, ami késik, nem múlik. Egy gazdasággal azonban már így is több a biotermelésre szakosodott termelők Békés me­gyei tábora. Tv ff'f grimpex-fcLgriprodukt Kft. TISZTELT TERMELŐK! Cégünk augusztus 1-Jétől megkezdi az őszi káposztarepce' és őszibúza-termeltetési szerződések kötését. TELJES KÖRŰ FINANSZÍROZÁSSAL ÁLLUNK PARTNEREINK RENDELKEZÉSÉRE A VETŐMAGTÓL A MEGTERMELT TERMÉNY FELVÁSÁRLÁSÁIG. Őszi káposztarepce vetőmaealAnlatunk Hibrid vetőmagok: Colombo, Externo, Codix. Fajtavetőmagok: Bristol, Catonic, Cando. Őszi búza vetőmafialánlatunk: MV Magdaléna, MV Csárdás, GK Élet, GK Kalász, MV Magvas, GK Garaboly, GK Miska, GK Petur, Bagoly, GK Héja, Gaspard, Buzogány, Jászság, Brútusz, Ludvig, Linda, Lupus. IMtrágyák: hazai és import 34% ammóniumnitrát, MAP, karbamid, NPK 3*16. Központ: Békéscsaba, Baross u. 9-21. (Kner Nyomda épülete 5. em.) Tel.: (66) 525-697, fax: (66) 525-696.

Next

/
Oldalképek
Tartalom