Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK INTERJÚ ■ feRÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP A zen tanoknak itthon még kevés a követője Meditációs gyakorlaton Japánban járt, kolostorban lakott, szerzetesként élt és koldult Király Tamás, 41 éves, békéscsabai számítógépes rendszergazda. A ta­vasszal hosszú útra indult, ahonnan három hónap után a napokban tért haza. Japánban, Honsu szigeten, Osakától 150 kilométernyire egy kolostor, nevezetesen a buddhista tanok egyik ágához tartozó, zen me- ditációs központ lakója volt. Együtt élte napjait a szerzetesekkel.- Milyen nyelven folyik a társalgás? Ön tanult meg japánul, vagy a mester magyarul?- Angol nyelven folynak a beszél­getések, mely a kolostorban elfoga­dott, úgy is fogalmazhatnék, hogy kö­zös nyelv.- Elmondásából úgy tűnik, hogy fe­szített napokat töltött Japánban...- Az ébresztő hajnali háromne­gyed négykor, a villanyoltás este fél Útra indul a nemzetközi, európai „koldus" trió: balról Ekai holland hajómémök, jobbról Martin svéd kereskedelmi tanácsadó, középen Tamás magyar számítástechnikus. aki odamegy. Bármilyen vallású lehet — kezdi a beszélgetést Király Tamás, aki hosszasan ecseteli a zen meditáci­ós tanok, lelki gyakorlatok lényegét.- Hogyan került kapcsolatba ezzel, a számunkra eléggé ismeretlen és zárt világgal, a zen tanokkal?- Lassanként 14 éve vegetáriánus vagyok. Öt esztendeje Salgóbányán voltam egy életmód táborban, ahol megismerkedtem valakivel, aki a zen tanok követője volt, s járt már a japán nemzetközi meditációs központban. Nagyon sokat és érdekeset mesélt ró­la. Megtetszett, mert egyszerűnek, pu­ritánnak tűnt, a hétköznapi élet közel áll hozzá. A zen lényege, hogy nem akar senkit sem megváltoztatni, átala­kítani, családjától elvenni. Ez az egyik zen kolostor, ahol jártam, mely a ha­zaiakon kívül külföldieket is fogad, Sódó Harada Rosival, a kolostor rend­főnökével az élen.- Vallásos?- A magam módján igen, noha nem vagyok megkeresztelve, temp­lomba nem járok, s egyetlen felekezet- hez sem tartozom. kolostorban, most átlagosan 20—40- en voltunk a világ minden részéből, nők és férfiak egyaránt. A zen tanok toleránsak a világi né- ■ zetekkel szemben, nem tesznek különbséget ember és ember, sze­gény és gazdag, fiatal és idős között, minden­kinek elfogadja gyöke­reit. A kiutazás költsé­geit mindenki maga vállalja, a kinntar- tózkodás idején min­denben élvezi a kolos­tor vendégszeretetét. — Milyen gyakorlato­kon vesznek részt a ko­lostorlakói? — A több részből álló lelki gyakorlatok egymásra épülnek, mindennek megvan a miértje. A medi­tációs gyakorlatok napi 4-10 órát tar­tanak, s a hajnali, másfél órás közös imával kezdődnek. Minden nap leg­alább egyszer személyes beszélgetés­re kerül sor a mester és a tanítványok között. tízkor van. A kolostor lakói fizikai munkát is végeznek, dolgoznak a konyhán, takarítanak, gondozzák a Az asztalfőn a mester Az étkezések sajátos, szigorú ülésrendben zajlanak, az asz­talfőn a mester ül, a többiek hierarchikus rendben ülnek a hosszú asztal mellett, a legvégén a „kopaszok” foglalnak he­lyet. A rosi mellett mindig a legrégebbi szerzetesek ülnek. Ki­rály Tamásnak az asztal közepe táján jelölték ki a helyét. Az étellel teli tálakat a mester elé teszik le, először ő szed belő­le, majd a tálakat kézről-kézre adják tovább, s mindenki szed. Mindezt háromszor megismétlik, mindenki degeszre eheti ma­gát, az asztaltól éhesen soha senki sem állt még fel. A zöld­ségféléktől túlságosan nem lehet elhízni, igaz, van egy ötven- egynéhány esztendős amerikai hölgy, a rosi legrégebbi tanítvá­nya, akinek testsúlya közelíti a százharminc kilogrammot. kertet, s ha a sor úgy hozza, akkor a „potyogtatós” WC ürítése is a munká­jukhoz tartozik. A feladatok közé so­roljuk még a koldulást is, ugyanis a kolostor az adományokból tartja fenn magát. Ehhez szerzetes ruhában, a jel­legzetes japán kalapban, tarisznyával a nyakában, a rendfőnökkel az élen együtt megy minaemu a varosDa. az adakozók szinte mindegyike pénzt ad, 100-1000 jen közötti összegben. A ja­pánokban nagyon erős a segítőszán­dék, nem zavarják őket a koldulók, mi több büszkék arra, hogy a külföldiek nagy tiszteletben tartják a kultúráju­kat, hagyományaikat. Az adományo­kat a kolostor fenntartására, működte­tésére fordítják, időnként a kolostor­ban megvendégelik a rendszeresen adományozókat.- Pihenésre jut idő?- Délutánonként 2 órától 5 óráig mindenkinek szabad programja van, ebben az időszakban pótolhatják a ta­nítványok az alvást, pihenhetnek a ko­lostor lakói. Időnként kapnak szabad­napot és kimenőt a városba, természe­tesen szerzetesi öltözetben. A rendfő­nök, a kolostor anyagi helyzetének függvényében zsebpénzzel is ellátja tanítványait. Jómagam kétszer kap­tam költőpénzt. Egyébként a kolostor­ban se tévé, se rádió, se mobiltelefon nincs, így teljes a nyugalom.- Milyen a szerzetesek étkezése?- A japán étkezésben elengedhetet­len a rizs, mindig ott van az asztalon a fehér és barna rizs. Az étrend vegetári­ánus koszt, zöldségek tömkelegével. Sok, talán túl sok is az édesség, min­den ebéd után gyümölcsjoghurt a desszert. A délutáni teázás rendsze­res, külön szertartás szerint zajlik.- Kik és milyen nemzetiségű részt­vevői, lakói vannak a kolostornak?- A világ minden részéből érkez­nek hosszabb-rövidebb időre, a leg­változatosabb foglalkozásúak vonul­nak el a világ zajától. Mostani ottlé­temkor volt közöttünk ügyvéd, ács, számítógép-programozó, tanár, ker­tész... Majd1 két hónapig az anyanyel­vemen sem tudtam kivel beszélgetni, szót váltani, ugyanis egyedül voltam magyar, majd Erdélyből érkezett egy fiatalember, így aztán volt kivel szót váltani magyarul.- Magyarországon hány zen gya­korló él?- Alig vagyunk százan, a megyében is csupán néhányan élünk, de nagyon keveset tudunk egymásról. Egyébként akit érdekelnek a zen gya­korlatok, azok érdeklődő levelet küldhetnek a kiralyt@axels.hu e-mail címre, s az ezekben feltett kérdéseikre szívesen vála­szolok.'- Hiányzott-e valami az itthoni életből, megszo­kott dolgai közül?- Egy jó nagy szek­rény, amiben itthon a ru­háimat tartom, valamint a hi-fi tornyom a kedvenc CD-lemezeimmel.- Legközelebb mikor vesz részt zen meditáción a Sogenji kolostorban, ami nevét egy szerzetesről kapta?- Jövőre is az okayamai kolostor­ban szeretném tölteni a vakációmat, amit fizetés nélküli szabadsággal érek el. Legközelebb tavasszal utazom is­mét Japánba - mondta Király Tamás. SZEKERES ANDRÁS Megkérdeztük olvasóinkat A kórháztörvényről Kutasi Istvánné, 70 éves, sarkadi nyugdíjas:- A televízióból, rádióból érte­sültem a kórháztörvény módosítá­sáról s be kell vallanom, abszolút nem értek egyet a jogalkotó szán­dékaival. Meglátásom szerint az orvosi ellátáshoz való hozzáférés joga mindenki számára egységesen biztosított kell legyen. Sajnos, ha privatizálják az orvosi ellátást és a kórházakat, akkor mondhat bárki bármit, sze­rintem a magunkfajta kispénzű nyugdíjasoknak semmiképpen sem lesz jobb. Sajnos a privatizáció törvényszerű velejárója, hogy fizetni kell az ellátá­sért. Szabó Renáta, 15 éves, sarkadi kö­zépiskolás:- Hallottam a törvény módo­sításáról, de őszintén bevallom: a részleteket nem ismerem. Vala­mi azért biztos, hogy nincs rend­jén ezzel a dologgal, mert igen heves tiltakozást váltott ki az el­lenzék soraiban, de a szakmai szervezetekben is. S ha a szakmai szervezetek tiltakoztak, azt illet volna a kormánypártoknak is figyelembe venniük. Az az érzésem, hogy a betegek isszák meg leginkább ennek a törvénymódosításnak a levét. Az esetleges privatizáció ugyanis az egészségügyi szolgáltatás drágulásával jár együtt. Mári Imre, 52 éves, sarkadi rok­kantnyugdíjas:- Sajnos cukorbeteg vagyok, s ebből eredően elég rendszeresen kénytelen vajgyok megfordulni a kórházban. Értesültem a kórház­törvény módosításáról, s kételyeim vannak a jogszabály elfogadásának körülményeit illetően is. A privatizáció lehetőségé­nek megteremtésével, szerintem, csorbulnak az ál­lampolgárok alapvető alkotmányos jogai. Nem hi­szem, hogy mindenki egyenlő eséllyel áll sorba a kórházakban, s miért kellene fizetnem az ellátá­sért, amikor 30 évig vonták a béremből a tb- járulékot? Varga András, 30 éves, sarkadi jog­hallgató:- Azt világosan látni kell, hogy a privatizáció lehetőségének megte­remtésével változhat az egészség- ügyi ellátásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége. Magyarul: ha fi­zetni kell bizonyos ellátások igény- bevételéért, akkor nagy valószínűséggel az anyagi­lag tehetősebb állampolgárok járnak jól. Termé­szetesen ezzel, hogy az államfő mégis ellátta kéz­jegyével a kórháztörvényt, a kör nem zárult be. Az Alkotmánybíróság még mindig felülvizsgálhatja a kérdéses jogszabályt. b. i. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Színháztermi felújítás Csorváson A Csorvás központjában lévő új művelődési ház mellett a régi épületszárny még felújításra szo­rult (első ütemben az iskola, második ütemben a könyvtár, harmadik ütemben a kiállítói rész előtere épült meg). A negyedik ütemben készül el a 352 néző befogadására alkalmas színházte­rem. A 41 millió forintos beruházás a befejezé­séhez közeledik. A Békés Megyei Területfejlesz­tési Tanács a bekerülési költség 30 százalékát fi­nanszírozta. Az ünnepélyes átadást augusztus 20-ára tervezik. CS. I. Az egészséghétre nyertek A Dél-Alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesületének tagja Csanádapáca is. A röszkei központú szervezet Phare-pályáza- ton több, mint tízmillió forintot nyert. Az egyesület tagszervezetei megfogalmazhat­ták saját programjaikat, így az apácai egész­séghét és a rehabilitációs szoba terve 330 ezer forint támogatásban részesült (a helyi önkormányzat önrésze 70 ezer forint). Mórocz Ildikó koordinátor lapunknak el­mondta, hogy a községben nagyon sok a mozgásszervi problémákkal küszködő gyer­mek és idős korú, ezért egy gyógytornász foglalkoztatása is időszerű lenne. A rehabi­litációs szoba kialakításának a helyéről ké- sőbb döntenek. cs. l Piac minden kedden és pénteken Lökösháza képviselő-testülete rendeletet al­kotott a piacok és vásárok rendjéről és a helypénzdíjakról. Az Alapítók úti vásár- és piactéren minden kedden és pénteken hajna­Településeink krónikája li öt órától déli 12 óráig tart a piac, ahol a jog­szabályi rendelkezéseknek megfelelően tör­ténhet az árusítás. A képviselők döntöttek a helypénzdí­jakról is, ami lehet napidíj-, vagy bérle­tes árusítóhely-használat. A piacosoknak az elfoglalt terület után négyzetméteren­ként 120 forintot kell fizetniük. A teher­gépkocsiról történő árusítás esetén a díj mértéke 460 forint/teherautó, pótkocsis teherautó esetén pedig 920 forint/szerel- vény. k. e. A megismerés hálója A füzesgyarmati önkormányzat szociális térképet készített a településről A megis­merés hálója elnevezéssel. A 6526 lakos­sal rendelkező településen a munkanél­küliségi ráta tartósan 20 százalék fölött van. Az önkormányzat most szeretné feltérké­pezni, hogy ez a tény hogyan hat a családok életviszonyaira, hogyan tudják feldolgozni a társadalmi hatásokat. Mindezek ismeretében a városvezetők a probléma megoldásán is dol- gozni fognak. __________________________in Vé gegyházi eszközfejlesztés A végegyházi ÁMK-ban, a fenntartó önkor­mányzat közreműködésével folyamatosan bővítik az oktatási intézmények eszköztárát, illetve végzik az épületek karbantartását. Pá­lyázat segítségével új szemléltető eszközöket vásároltak és korszerű hangtechnikát szerez­tek be az intézményi, községi rendezvények­hez. A napköziben folytatódott a HACCP mi­nőségbiztosítási program, melynek keretében 2 millió forintért vettek újabb eszközöket. Az idei nyár felújításaként elkészült a központi iskola főbejáratának aszfaltozása, az óvodai foglalkoztatók és a művelődési ház előteré­nek rendbetétele, az úgynevezett Bucsek mel­letti iskolánál új kerítés épül, illetve folyamat­ban van a konyha raktárának tetőjavítása. A konyhán és az óvodában jelenleg a közmun­kások segítségével végzik a tisztasági mesze­léseket. _____________________________ w A város összképét javítják A főtér szépítésének folytatását tervezik Elek főterén az utóbbi évek­ben számos változás történt. Elkészült a Szent István-szo- bor és a Millenniumi sétány, országos emlékhelyet állítot­tak a németek kiűzetésének emlékére, a kopjafa pedig az 1956-os események előtti tisz­telgés jelképe. Most a főtér szépítésének folytatását ter­vezi az eleki önkormányzat. Elek A következő két évben szeret­nék a római katolikus templom mellett található parkban, illet­ve a templom körül lévő burko­latot is kicserélni. A tervezett beruházás összköltsége 19,5 millió forint. A saját erő csök­kentése érdekében Elek önkor­mányzata részt vesz a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács által meghirdetett „Tele­pülések összképe javításának támogatása” című pályázaton. Az elnyerhető támogatás a pro­jekt teljes bekerülési költségé­nek maximum 75 százaléka. Az eleki képviselő-testület a leg­utóbbi ülésen arról hozott dön­tést, hogy biztosítja a szüksé­ges, 25 százalékos önerőt, a 2004-es költségvetésben 3,95 millió forintot, a 2005-ös költ­ségvetésben pedig 914 ezer fo­rintot. A beruházást a főtér csomó­pontjának tervezett felújítási és átalakítási munkálataival össze­hangolva kívánja az önkormány­zat - sikeres pályázat esetén - megvalósítani. K.E.- Ebben a meditációs központban a buddhizmus zen ágazatához tartozó tanokat sajátíthatja el az ember, ami­nek nem a vallási jellege dominál. Nem kell annak szerzetesnek lennie,- Milyen volt az élet a kolostorban?- Kemény, de meg lehet szokni, a rend, a fegyelem, a pontosság és tisztaság uralkodik benne. Másod­szor töltöttem huzamosabb időt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom