Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

16. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 19., KEDD G E R E N D* Á S Röviden Aratóbrigád A Gerendási Szlovák Kisebbségi Önkormányzat lelkes aratóbri­gádja júliusban résztvevője volt a szlovákiai Diószeg által rende­zett aratóversenynek. Lapunk értesülése szerint a csapat nem talált legyőzőre, elhozták az el­ső és a második díjat is. A leg­jobb kaszásnak pedig a gerendási Kolarovszki György bizonyult. Csicsely-tó Az önkormányzat két évvel ez­előtt pályázatot adott be a Csicsely-tó környékének rende­zésére, mert a tóban elszaporo­dott a nád, a meder eliszaposo­dott, a kotrás nagyon fontos lenne. A tervek között a halak újratelepítése is szerepelt. A pá­lyázat elbírálása egy éve húzó­dott, a gerendásiak most kap­ták a hírt, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium eluta­sította a kérést. Az önkormány­zat újabb pályázati lehetősége­ket kutat fel. Tizenöt elsős A Gerendási ÁMK általános is­kolájában 111 tanuló kezdi a 2003/2004-es tanévet. Az idén j 15 első osztályossal indul a leg­kisebbek osztálya. A kis létszá­mú intézményben minden évfo- ! lyamon egy osztály tanul. A ta­valyi tanévben 12 diák fejezte be sikeresen a nyolcadik osztályt, valamennyien sikeres felvételt nyertek a környék középiskolái­ba. Az intézményben hét tanuló kitűnő eredménnyel büszkél­kedhet, egy pedig megkapta a Szentkereszty-díjat kiváló telje­sítményéért. Gerendási új kenyér a hársfák alatt Fellélegzett a magyar nemzet, amikor Szent István királyunk nyitott Európa és a kereszténység felé. Tette ezt azzal a sors­jobbító, megfontolt szándékkal, hogy a fejlődés útjára lépjünk. A kereszténység­gel számos hasznos dolog vetette meg lá­bát hazánkban, mint például az orvostu­domány, az oktatás, a közigazgatás. Az Árpád-házi királyok még nem vették azt természetesnek, hogy ha valahova csatla­koznak, akkor az egyet jelent a megalázkodásukkal, önállóságuk feladásával. Talán bennük még lángolt az őshazából áthozott magyar virtus, amitől rettegett Európa. Augusztus 20-án, Szent István államalapí­tása mellett a frissen aratott búza lisztjéből sütött új kenyér is oka a nemzet vigadozásának. Annak a ré­gi, találó mondásnak az igazsága, hogy sírva vigad a magyar, megdőlni látszik. Azonban ennek ellenté­te, miszerint vigadva sírunk, annál inkább aktuali­tása van. A minket jellemző pesszimizmust felváltja az a kétségbeesett, reményvesztett áloptimizmus, ami tanúbizonyságot tesz európai jövőnkbe vetett hi­tünkről. Mára elértük azt a pontot, hogy előbbre va­ló számunkra más kontinens országának megkérdő­jelezhető normáinak felmagasztalása, majmolása, mint a népünkre jellemző, történelmi értékek tiszte­lete. Nem csak, hogy nem folytatunk kalandozó had­járatokat, de még meg is köszönjük, ha valamelyik nyugati,,barátunk” szemrebbenés nélkül ki- és elra­bolja egyre kisebb országunk féltve őrzött kincseit. Némi cinizmussal mondhatnám azt is, hogy mu­lass magyar, ki tudja, meddig mulathatsz! Ha jövőre a kemencében sütött új ke­nyér már nem lesz eurokompatibilis, vég­re beláthatjuk azt, hogy évszázadokon át károsították őseink magukat és minket is, az egészségvédelmi szempontokat fi­gyelmen kívül hagyóan készülő cipókkal, veknikkel, akkor miért adunk majd hálát a jó Istennek, talán a bajor meggyesért vagy a fomettiért! De elég a búskomorságból! Az ünnep azért ünnep marad, és mindegy, hogy milyen for­mában, de a vidéki emberek is megadják a módját hazaszeretetük kinyilvánításának. Úgy gondolom, hogy szerencsésnek mondhatom magunkat, amiért az ország ezen periférikus részére születtünk. An­nak ellenére, hogy gazdaságilag és infrastrukturáli­san szinte behozhatatlan a hátrányunk. Amióta az eszemet tudom, ezen a napon Gerendás apraja- nagyja. tiszteletét teszi a templomi szentmisén, aki pedig nem érzi magához közelinek az ünnep egyhá­zi megközelítését, az a vásárban és más rendezvé­nyeken tölti a napot. Azokhoz az emberekhez inté­zem a meghívásomat, akik augusztus 20-át, ezt a szép nemzeti ünnepet az elhidegült, erőltetett show- jellegű körítés nélkül, családias hangulatban szeret­nék eltölteni. Látogassanak el falunkba, ahol a nyu­galom kis szigetét találják, és gerendási polgárok között kellő áhítattal adózhatnak az államalapítók tiszteletének. Remélem, hogy minél többen vendége­ink lesznek, és az öles hársfák árnyékában megpi­henve kellemes emlékkel távoznak majd. _____ GAJDÁCS JÁNOS POLGÁRMESTER Fe lelevenítik Szent István üzenetét Az uniós normáknak igyekszünk megfelelni, igaz, még a kezdeti nehézségeket tapasztaljuk, igye­kezetünket az ellenőrző szervek méltányolják — mondta beszélge­tésünk elején Ficz Gábor plébá­nos, aki két éve Gerendáson igyekszik a gyülekezet számára közvetíteni a keresztény érték­rendet (az Istennel való kapcsolat és a környezettel való együttlét harmóniáját; az embernek önma­gával való azonosságát) és erősí­teni a nemzeti öntudatot, miköz­ben az egyház szeretetotthont, óvodát, idősek napközijét üze­meltet a faluban.- Homogén közösségnek talá­lom a római katolikus gyülekeze­tei abból a szempontból, hogy mindenki ismer mindenkit, és a változások iránt nagyon érzéke­nyek a hívek. Ezért is jelentetek meg hétről hétre Változó idők cím­mel egy kiadványt - mondta Ficz Gábor, aki szerencsésnek találja, hogy a nagyvilági kapitalizmus még nem tört be a faluba, igaz, már a szele megérintette a templo­mi közösséget. Szerencsére még generációs szakadás sem érzékel­hető. Éppen ezért a búcsú napján, augusztus 20-án 10 órakor a szent­misén felelevenítik azt az üzene­tet, amit Szent István személye közvetít a ma élők számára. Növelni szeretnék a fürdő vonzerejét Egy kistelepülés életében és gazdaságában is szerepet kell, hogy kapjon a turizmus. Ehhez vannak lehetőségei és adottsá­gai is Gerendásnak. A település fejlesztési koncepci- gyakorol. A fürdőturizmus Ge- ójában például ez olvasható: a rendás gazdasági életében meg- község azzal a sajátos földrajzi határozó szerepre ugyan nem adottsággal rendelkezik, hogy vállalkozhat, de az ápolt, hangu- Békéscsaba és Orosháza között latos fürdő vonzerejét lehetsé- egyedül itt üzemel termálfürdő, ges növelni. Ehhez szükséges a így ez nemcsak a helyi igénye- termálkút felújítása, a strand te­két elégíti ki, hanem a szomszé- rületének növelése, új meden- dos településekre is vonzerőt cék építése, a meglévők felújítá­sa, a kiszolgáló részek bővítése, korszerűsítése, hosszabb távon pedig fedett uszoda és gyógyme­dence építése. A fürdő fejlesztése mellett szükséges egy kis kemping építé­se és más szálláshelyek biztosítá­sa is. A kempinget célszerű az ön- kormányzatnak finanszíroznia, a helyi vállalkozók pedig a többi szálláshely kialakításában juthat­nának szerephez. Az oldal Gerendás Község Önkormányzatának, hirdető­partnereink és támogatóink {Szkaliczki András mezőgaz­dasági vállalkozó, Kőszegi András és családja őstermelő) segítőkész együttműködésé­vel készült. Az oldalt szer­kesztette: Csete Hona. Fotó: Veress Erzsi. Hirdetési tanács­adó: Kmetykóné Molnár Már­ta, telefon: (30) 249-2033. A piac régi hiányosságot pótolna A helyi vásárlóerő, a vásárlási szo­kások - egy kisebb lélekszámú település esetében - erősen beha­tárolják a gazdaságosan működ­tethető boltok, szolgáltatási egy­ségek számát. Mivel Gerendáson a kisvállalkozók vannak többség­ben (a multinacionális cégek megjelenése a községben nem várható), az önkormányzatnak ösztönző módszert kell latba vet­nie annak érdekében, hogy a tele­pülés központjaként funkcionáló Kossuth utca Malomkert körüli szakaszán koncentrálódjanak a boltok és a szolgáltató egységek - ez előnyösen hatna az üzletek for­galmára és a falu központjában zajló „településközponti” életre. A piac megépítése régi hiá­nyosságot pótolna. A településfej­lesztési koncepció javaslatként megemlíti, hogy a Rákóczi és Táncsics utcák közötti szakaszon két, gyenge állapotú lakóházat tartalmazó telek kisajátításával a piac kialakítására megfelelő hely biztosítható lenne, de a Dózsa György utca kiszélesedő szaka­sza is alkalmas erre a funkcióra. Az élővilág megőrzéséért A hársfák vágásra érettek, gondoskodni kellene az utánpótlásukról. Gerendás közigazgatási terü­letén nincs a Körös-Maros Nemzeti Parknak törzsterüle­te vagy különleges elbánást, védelmet igénylő természeti értéke. Ugyanakkor a telepü­lés értékes növényállomány­nyal rendelkezik. A község külterületén számos, védelemre érdemes rész található (például a három Kunhalom). Ge­rendás történetét feldolgozó kötet is foglalkozik a település gondo­zott, zöld növényzettel jól beülte­tett részeivel, a természetvédelmi értékű főutcai hársfasor jelentő­ségével. Erről a szemet gyönyör­ködtető zöld értékről tudni kell, hogy a Gerendási Méhész Egye­sület telepítette Miklya Mihály el­nök és evangélikus tanító irányí­tásával az 1920-as években. Az egyéb idős fák 60-70 éves korá­ból arra lehet következtetni, hogy a falu központi (eredeti) részében Fejőház épül az uniós követelményekért Amint felvételünk is igazolja: a gerendási fejőházban már az utolsó simításokat végzik. A Gerendási Holstein-Farm Kft. bázisán lázas munka folyik: a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezettől megvásárolt te­henészeti telepen az EU-s normáknak megfelelő fejőház épül. Szarvasmarhatelepünk átalakítá­sa két éve húzódik. Elérkezett­nek láttuk az időt, hogy a nagy létszámú állományt átállítsuk a kötetlen tartásra, a fejőházra is égető szükségünk van, ezért pá­lyázatot adtunk be a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz. Nyertünk 34 mil­lió forint vissza nem térítendő tá­mogatást, de a hitelt nem tudtuk biztosítani. Az idén tavasszal a Gádoros és Vidéke Takarékszö­vetkezet folyósította számunkra a még hiányzó összeget hitel for­májában, ezt nekünk 5 év alatt kell visszafizetnünk és kigazdál­kodnunk - nyilatkozta lapunk­nak Viczián János cégvezető, majd elmondta, a 2x10 állásos, modern fejőház beüzemelésével - várhatóan augusztus 30-án be­fejezik a munkákat - átállhatnak a kötetlen tartásra. A tejelő állo­mány fejésével két dolgozó vár­hatóan másfél óra alatt végez majd.- Az 520 darabos állományuk­ból 210 a tejelő tehén, napi tejter­melése a kft.-nek 3200 liter. A kvótánk a rendelkezésünkre áll, olyan partnereink vannak az ér­tékesítésben, akikkel komoly és több évre szóló szerződést kötöt­tünk. Ezért reméljük, hogy a pia­caink hosszú távon is biztosítot­tak - mondta Viczián János. T Mezőgazdasági bérmunkát vállalunk. KISS NORBERT Gerendás, Fürst u. 2/1. Telefon: (30) 535-2017, (30) 437-1721. « i I szinte hasonló időben ültettek í más utcákban is hársfákat, mezei juharokat, magaskőriseket, vad- gesztenyéket, luc- és feketefenyő­ket, nyár- és akácfákat. Mindez azt jelenti, hogy az akkori gondol­kodó és cselekvő emberek előre- látóak voltak, hiszen arra alapoz­tak, hogy hosszú távon nem csak ' széppé teszik településüket, de közben kiváló minőségű vegyes mézet is termelhetnek — még az unokák is. Gerendás készülő településfej­lesztési koncepciója foglalkozik a természetvédelemmel is, abban az alábbi célokat fogalmazzák meg: az élővilág sokszínűségé­nek megőrzése, a helyi védelem­re javasolt területek degradáció- jának megakadályozása, helyre- : állítása, kezelése; az értékek ku­tatása, feltárása; az értékek be- ’ mutatása, népszerűsítése; az ökológiai hálózat fejlesztése. Augusztus 20-ai programok 10.00: Ünnepi szentmise a római katolikus templomban 17.00: Dr. Bakos Pál és zenekara kezdi a mulatságot 17.55: Gajdács Pál polgármester ünnepi beszéde 18.00: A Liliom Műsoriroda szervezésében fellép: * Harangozó Teri táncdalénekes * Várkonyi Andrea musicalénekes * Varga Ferenc humorista 19.20: Dr. Bakos Pál és zenekara játszik a hajnalig tartó mulatságban 19.30: Vacsora - marhapörkölt (600 forint/adag) Vacsorajegyek rendelhetők előzetesen Kolarovszki Györgynél és a vi­rágboltban Ingyen adják a tankönyveket A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a javasla­tot, hogy a gerendási gyerekek a 2003/2004-es tanévben ingyen juthassanak hozzá tankönyveik­hez. A megrendelt könyvek ára több mint egymülió forint, ebből az állam a normatívának megfele­lően 624 ezer forintot magára vál­lal, a fennmaradó 455 ezer forintot pedig a község teremti elő. A falu­ból elkerült, vidéken, középiskolá­ban és felsőfokú tanintézményben tanuló diákok is számíthatnak se­gítségre, számukra négyezer forin­tot szavazott meg a testület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom