Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-14 / 189. szám
6. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK G Y 6 G Y ITAS IMLAP Vajon miért pusztítjuk önmagunkat? I. Amit tudnunk kellene az érbetegségekről és a megelőzésről Tehetnénk föl a kérdések özönét, pedig a tudomány már sok mindent tisztázott. Még manapság is az érsebészetről, mint új szakmáról beszélünk, bár csupán újabb a régi több száz éveseknél. Magyarországon mindössze fél évszázados hathatós, modern érsebészeti tevékenységről beszélhetünk. Békés megyében egyéni kezdeményezés alapján indultunk, látva sok szenvedő betegtársunkat, akiken az akkori idők sebészi lehetőségeinek figyelembevételével csak a végső csonkolás, az am- putáció segíthetett. Egyéni továbbképzésen sikerült kapcsolatba kerülni a szakma már nem élő, magyarországi élenjáró nagy öregjeivel, Littmann és Soltész professzorokkal, akik megismertették, megtanították és megszerettették a szakma lehetőségeit, azok fortélyait. 1973 februárjában végeztük gyulai megyei kórházunkban az első helyreállító érsebészeti műtéti beavatkozást. Újabb továbbképzéseket követően, élve az új szakvizsgarendelet lehetőségeivel, 1980-ban vidéken elsőként megszületett az első speciális érsebészeti szakvizsga. mertségben van részünk, hiszen az országban a 7. legtöbb verőérhelyreállító műtétet végző munkahely vagyunk. (Antológia: értan, az erekkel és a nyirokerekkel foglalkozó tudományág - a szerk.) Mielőtt rátérnénk az érbetegségek és azok tüneteinek rövid isorvoshoz fordul a beteg, itt azonban szeretnénk kiemelni, hogy az időben történjen, mert a késlekedés súlyos és nemkívánatos szövődményekkel járhat. Idült verőérszűkület és -elzáródás érelmeszesedés (arteriosclerosis) miatt alakul ki. Az arteriosclerosis az artériák ér- belhártyájának jellegzetes elváltozása, amely zsírok (lipidek), kötőszöveti elemek és véralkotórészek gócos lerakódásával jár, amihez rostos szövetképződés, meszesedés és az érfal többi részének károsodása társul. A verőér beszűkülése, illetve elzáródása több szakaszban és egyénenként változó ütemben megy végbe. A folyamatot számos tényező, kórállapot, anyagcsere-rendellenesség felgyorsítja; ezeket Vizsgálati előkészületek a technika és az emberi tudás segítségével Ebben az időben, miután kiderült, hogy a lakosság 10%-a valamilyen érbetegségben szenved, a népbetegségnek számító kórban szenvedők egyre nagyobb számban jelentkeztek (ez Békés megyében 40 000 beteget jelent), szükségessé vált újabb szakorvos kiképzése, majd szervezésben is előrébb kellett lépni. 1984-ben a két sebészeti osztály összevonásával érsebészeti részleg kialakítására került sor. Ekkor előbb 10, majd 20 ággyal dolgoztunk. Munkakörülményeink egyre javultak, diagnosztikai lehetőségeink fejlődtek, már nem csak a szerencsére kezdettől meglévő érfesté- ses vizsgálatokra számíthattunk, belépett a sorba a komputer tomográfia (CT), majd a képalkotó ultrahangos vizsgálat, később a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Tizenöt éve, 1988-tól már önálló osztályként dolgozhattunk, további két kolléga is megszerezte szakképzettségét. Műtéti repertoárunk egyre bővült, ma már csaknem a klinikai szintet éri el. Osztályunk 5 orvosának gyógyító munkáját 8 szakápoló, 2 szakasszisztens, 3 műtősnő, 2 műtőssegéd segíti önfeláldozó munkájával. Az ambulanciái épületben 4 napon át szakrendelünk, ahol elsőként találkozunk körzeti orvosi beutalóval jelentkező betegeinkkel. Az utóbbi években az aktív ápolási osztályon is rendelkezünk további 10 ágy használatával. Jelenlegi legnagyobb gondunk, hogy szükségünk volna az ötödik, hétfői am- bulanciás napra, de ami ennél fontosabb, műtőkapacitásunk egyre szőkébbnek bizonyul, s csak a hét minden napján végzett műtétekkel volna megoldható gyarapodó feladataink elvégzése. Erre a kórházigazgatástól vannak ígéreteink. Nemes szakmánk (miután nemes folyadékot, vért tartalmazó szervvel dolgozunk) tudományos társaságának fölkérésére 1999- ben sikerrel megrendezhettük az Országos Angiológiai Kongresz- szust. Nem csoda, hogy ilyen elismertetésére, essék szó egy alapvető tényről. Tudjuk, hogy a nikotin - mely a legnagyobb érméreg - élvezete tulajdonképpen lassú öngyilkosság. A szív- és érbetegségek a halálozás 50-60%- áért felelősek, ellentétben a rosszindulatú daganatokkal, melyek 15% körül veszélyeztetik az életet. Mégis mindenki a ráktól retteg, holott nagyobb a valószínűsége az infarktus okozta halálnak, de a dohányzást mégsem hagyják el. Az érsebészeti megbetegedések Az általános bemutatás után lássuk kissé részletesebben, mivel is foglalkozik az érsebészet. Az érbetegségek lényegében két nagy és egy kisebb csoportra oszthatók: artériás (verőeres) és vénás (visszeres) betegségekre, és a lényegében sokkal ered- ménytelenebbül kezelhetők és kisebb számban jelentkező nyirokérbetegségek. Az érsebészek munkaidejének döntő részét a verőérbetegek kezelése tölti ki. A verőerek főleg elzáródásos elváltozásait kezeljük, ezek között heveny (akut) és idült (krónikus) kórképek fordulnak elő. Heveny, azaz hirtelen elzáródás következhet be: sérülés, embólia, verőér-rögösödés és érfalrepedés (dissectio) miatt. Heveny kórképek eseteiben a végtag vagy az adott verőérhez tartozó szerv keringése drámai módon romlik és az esetek jelentős részében záros időn belül, műtét nélkül, a végtag vagy szerv oxigénhiányos (ischaemias) elhalásához vezet, nem ritkán a beteg halálát okozva. Ezen esetekben - legtöbbször - nem a verőerek elsődleges betegségéről van szó, hanem a szívben esetleg nagyobb értágulatokban vagy kife- kélyesedés területén kialakuló vérrög, ritkán megrepedt plack- ból származó atheroma (kása) szabadul el és a vérárammal elsodródva valahol fennakad, elzárva az adott eret. Az igen erős fájdalom miatt mindenképpen kockázati tényezőknek (rizikó- faktoroknak) nevezzük. A kockázati tényezők feloszthatók nem befolyásolható, illetve az egyén és/vagy az orvosi beavatkozás által befolyásolható okokra. sára növeli a kockázatot a várható nyolcszoros kockázat-növekedéssel szemben. A dohányzás, mint kockázati tényező Amint az előzőekből láthatjuk, a befolyásolható kockázati tényezők közül a dohányzás áll az első helyen, érthető tehát, ha az orvos ettől eltanácsolja a beteget, és ha a megelőzés szempontjából is a dohányzás kerülését javasoljuk mindenkinek. Lássuk ezt egy kicsit részletesebben is. A dohányzás több úton is károsan hat az érre:- a nikotin izgatja az ereket szűkítő szimpatikus ideget és ez az érfal állandó összehúzódásával jár;- a dohányfüst érbelhártya-vi- zenyővel járó gyulladást idéz elő, így a már összehúzódott ér belhár- tyájának megvastagodásával annak további szűkületét idézi elő;- a dohányfüst által kiváltott gyulladás bonyolult immunológiai folyamatokat indít be, aminek végeredménye a plack-képződés;- a füstben lévő szénmonoxid fokozza a vér alvadékonyságát.- a dohányfüst csökkenti a vér fibrinolytikus (alvadékfeloldó) aktivitását. Mindezek a már me- szesedésnek indult erek elzáródását gyorsítják, az operált verőerek dohányosoknál sokkal gyakrabban - mondhatni csaknem mindig - újra elzáródnak. Mit tehetünk, ha valaki időben jelentkezik? 1. Rizikófaktorok felkutatása, azok kiküszöbölése illetve gyógykezelése. 2. Életmód-tanácsadás — ezt teszi a természetgyógyász is. (Ennek betartása már a beteg dolga). 3. Keringésjavító gyógyszerek adása (az ún. értágítók valójában a vérre hatnak, annak viszkozitását csökkentve könnyítik meg a keringést). MAI ISMERETEINK SZERINT AZ ÉRELMESZESEDÉS RIZIKÓFAKTORAI AZ ALÁBBIAK, MEGKÖZELÍTŐEN A KOCKÁZAT SORRENDJÉBEN Nem befolyásolható Az egyén vagy az orvos által befolyásolható Életkor (kezdet 55-65 éves korban) Dohányzás Nemi arány (férfiak veszélyeztetettsége Anyagcserezavarok durván háromszor nagyobb) (kezelhető) Zsíranyagcsere-zavar Köszvény Magas vérnyomás Elhízás Családi halmozottság Mozgásszegény életmód Cukorbetegség Fogamzásgátló tabletta Pszjchoemócionális tényezők A szív-, agyi és végtag-keringési zavar szempontjából más-más jelentősséggel bírnak a kockázati tényezők. A három legjelentősebb rizikófaktor, sorrendben. Szívkoszorúerek megbetegedése szempontjából: magas vérzsír- szint, dohányzás, magas vérnyomás; agyi keringészavarok szempontjából: magas vérnyomás (isémiás - ischaemiás: szerv vagy testrész helyi vérszegénysége a vér odajutásának akadálya miatt - szívbetegség), cukorbetegség, elhízás; végtagkeringési zavar: dohányzás, cukorbetegség, magas vérzsírszint. Itt érdemes azt is megemlítem, hogy a kockázati tényezők együttes előfordulása esetén azok nemcsak egyszerűen összeadódnak, hanem annál magasabb kockázatot jelentenek. Például a dohányzás kétszeres, a magas vérzsírszint négyszeres kockázatot jelent, együtt azonban nyolcszorosát, a várható hatszoros kockázattal szemben. Ha az előzőekhez hozzáadódik a magas vérnyomás a maga kétszeres kockázatával, a három együtt tizenháromszoro4. Alvadásgátló és vérlemezke tapadáscsökkentő szerek szedése. 5. Anyagcsere-betegségek kezelése. 6. Indokolt esetben, előzetes érfestéses (angiographias) vizsgálat után, műtét végzése. Műtéti lehetőségeink: I. A legegyszerűbb és egyben a legrégebbi műtéti beavatkozás a sympathectomia (az ereket „szűkítő” vegetatív ideg megfelelő szakaszának eltávolítása), jól megválasztott esetekben eredményes beavatkozás. Napjainkban műtét nélkül is elvégezhető megfelelő gyógyszernek az idegbe vagy közvetlen közelébe fecsken- dezésével. II. A helyreállító (rekonstruk- tív) műtéteknek két fő típusa van: a) Érbelhártya-eltávolítás (desobliteratio) speciális műszerekkel - kicsi érseben keresztül történik a beavatkozás. Nem minden esetben végezhető el és sajnos gyakori az újra elzáródás. b) Megkerülő áthidalás (bypass) - végezhető különböző műanyag erekkel vagy saját véna felhasználásával. Gyógyítók elismerése A hagyományoknak megfelelően Semmelweis-napi ünnepségünkön főorvosi kinevezéseket is átvehettek arra érdemes kollégáink. „Dr. Dandé Katalin neurológus, pszichiáter, addiktológus szakorvos, kórházi adjunktus 1983-ban szerezte diplomáját Szegeden. 1989- ben neurológiából, 1993-ban pszichiátriából, ez év tavaszán addiktológiából szerzett szakvizsgát. Hat éve vezeti a III. számú pszichiátriai osztály addiktológiai részlegét. Családterápiás tanfolyamot végzett, illetve különböző pszichoterápiás tréningeken vett részt. A kórházi és megyei ellátás teljes palettáját koordinálja. Dr. Gyimesi György belgyógyász, gasztro- enterológus szakorvos, kórházi adjunktus Általános orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1977-ben szerezte meg. 1980- tól a III. számú belgyógyászati osztály munkatársa. 1982-ben szerezte meg belgyógyászati szakvizsgáját, majd 1986-ban gasztroenterológiából ráépített szakvizsgát tett. Dr. Havas Attila aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos, kórházi adjunktus A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1992-ben kapta meg általános orvosi diplomáját. Ezt követően kórházunk intenzív terápiás osztályán helyezkedett el. Első szakvizsgáját 1997-ben szerezte meg. Érdeklődési területe a légzési elégtelenség, illetve a gépi lélegeztetés irányába mutat. Dr. Liszkai Gizella belgyógyász, kardiológus szakorvos, kórházi adjunktus 1981-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerezte általános orvosi diplomáját, majd kórházunk II. számú belgyógyászati osztályán helyezkedett el. 1986-ban belgyógyászatból, 1989-ben kardiológiából szerzett szakvizsgát. 1999 óta a központi aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztály munkatársa. Dr. Párducz László szülész-nőgyógyász, gyermeknőgyógyász szakorvos, kórházi adjunktus Orvosi diplomáját Debrecenben, 1982-ben szerezte meg. Pályakezdőként kórházunk szülészetnőgyógyászati osztályán helyezkedett el. 1987-ben alapszakvizsgát tett, majd 2002-ben gyermeknőgyógyászatból szerzett ráépített szakvizsgát. Dr. Szerényi Zsolt fog- és szájbetegségek szakorvosa, szájsebész szakorvos, kórházi adjunktus A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1984-ben szerzett általános orvosi diplomát. Első szakvizsgáját 1994-ben szerezte meg fog- és szájbetegségekből, majd 1998-ban ráépített szakvizsgaként szájsebészetből. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu Milyen tüneteket okoz az érelmeszesedés? A könnyebb állapot-megítélés és kezelési terv felállítása érdekében célszerű a betegséget - lefolyása alapján - úgynevezett stádiumokba osztani. Ezek a stádiumok minden érterületre meg vannak állapítva, nemzetközileg elfogadottak és egységesek. A közérthetőség kedvéért ezt az alsó végtagi verőér-elzáródás úgynevezett Fontaine stádium beosztását keresztül mutatjuk be. Összesen négy stádium különíthető el. I. stádium: a betegnek verőér-elzáródása van, de még nincs panasza. Véletlenszerűen derülhet ki. Ez úgy lehetséges, hogy a lassú elzáródás során úgynevezett megkerülő érhálózat (collateralis) fejlődik ki. Teendő: a rizikófaktorok kiküszöbölése, rendszeres fizikai aktivitás, gyógyszeres kezelés, időszakos szakorvosi ellenőrzés. II. stádium: a nyugalomban panaszmentes beteg terhelésre panaszossá válik. Terheléskor növekszik a végtag izomzatának oxigénigénye, amit a nagyobb vérátáram- lás hivatott biztosítani, ezt azonban a beteg érpálya képtelen teljesíteni. Az oxigénhiány (ischaemia) fájdalmat vált ki a beteget megállásra kényszerítve. Rövid pihenő után ismételten meg tud tenni bizonyos távolságot. A két megállás közötti utat méterben meg lehet határozni, ez általában közel állandó. Szaknyelven dysbasias távolságnak nevezzük. Magát a jelenséget váltakozó sántításnak, azaz Claudicatio intermittensnek hívjuk. Mivel a betegek ezt általában szégyellik, úgy próbálják a dolgot palástolni, hogy megállásukat értelmes tevékenységként tüntetik fel, például kirakat előtt állnak meg azt nézegetve, innen származik a „kirakatnéző betegség” elnevezés. Teendő: általánosságban elmondható, hogy a mindennapi életvitelt zavaró, rövid járástávolság esetén műtétre van szükség, ez tapasztalat szerint 200 méterben jelölhető meg. Az ennél hosz- szabb járástávolság esetén az I-es stádiumhoz hasonlóan járunk el. III. stádium: a nyugalmi fájdalom szaka. Az izomfájdalom állandósul, nem hagyja éjjel sem nyugodni a beteget. Jellemző, hogy éjjel lelógatott lábbal alszanak a betegek. Az így kialakuló pangás valamivel több vért biztosít a szöveteknek. Teendő: műtét, amennyiben a beteg nem szenved valamilyen súlyos, halálos betegségben és általános állapota is lehetővé teszi a műtét kivitelezését, akkor azt el kell végezni. Csak a műtéttől várható a végtag megmentése. Természetesen az I-es stádiumban végzett kezelés itt is szükséges. IV. stádium: a szövetelhalás (gangraena) szaka. Ebben az állapotban jóval ritkábban lehet a betegen eredményesen segíteni. Szerencsés esetben is csak műtéttől várható siker, kisebb csonkolásra azonban érhelyreállító műtét után is általában szükség van. A rizikófaktorok knktatása szintén elkerülhetetlen. Nagyon sok alkalommal, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a betegek nemtörődömségből, a fájdalomra és testi higiéniájukra mit sem adva, igen előrehaladott és kiterjedt üszkösödéssel jönnek szakorvosi vizsgálatra. Ezen esetekben természetesen nem tehet mást a szakorvos, minthogy csonkolást ajánl. (Folytatása következő gyulai kórházi oldalunkon olvasható) Összeállították: dr. Zámori Csaba, dr. Rokszin Tibor, dr. Gurzó Zsuzsanna, Kállai Mária. A fotókat készítette: dr. Taybani Jamal.
