Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-08 / 184. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK R I P ŐRT iiM I hírlap Ahol őszinte emberi kapcsolatok melegítik a lelket Ady Endre többször járt a romániai testvértelepülésen - A medve csak a falu határáig jutott Közel 600 kilométert utazott a közelmúltban a szeghalmi képvi­selő-testület. A körös-sárréti küldöttség egyetlen nap alatt tette meg a romániai testvértelepülésig vezető oda-visszautat. A vá­rosvezetők testületi ülést is tartottak Kalotaszentkirály- Zentelkén, valamint megtekintették a bélesi víztárolót is. Póka András-György, Kalotaszentkirály-Zentelke polgármestere nagy szeretettel fogadta az anyaországból érkezett vendégeket, s örö­mét fejezte ki azért, hogy az ősszel megválasztott új szeghalmi vezetés is fontosnak tartja ezt a testvérkapcsolatot. A körös-sár­rétiek nemcsak az erdélyi táj szépségében gyönyörködtek. Örömmel tapasztalták, hogy a testvértelepülés még ma is mélyen őrzi hagyományait, az őszinte emberi kapcsolatok féltve őrzött tüze pedig bármikor képes felmelegíteni a kalotaszentkirály- zentelkiek lelkét. vidéken található, ahol néha a med­ve is fel-felbukkan.- A múlt század első felében még rengeteg medve élt a környékünkön. Kalotaszentkirályra akkor sem jött be a medve, de a településünk hatá­rában gyakran „vendégeskedett”. Amikor még gyermek voltam, velem is megesett, hogy az erdőben szed­tem a málnát, s mikor hirtelen felpil­lantottam, azt láttam, hogy tőlem alig néhány méterre egy medve mál- názik. Akkoriban főleg növényeket fogyasztottak a medvék. Amikor vi­szont kisbocsaik voltak, akkor gyak­SZEQHALOM—KALOTASZENTKIRÁLY Kalotaszentkirály-Zentelke Bánffy- hunyadtól 6 kilométerre, az Erdélyi­szigethegység vonulatai és dombjai által meghatározott Félszigeti-me- dencében található. Szeghalom test­vértelepülése mai lakóinak elődei egykor a Kalota-patak két partján te­lepedtek le. A jobb parton található Zentelke, a bal parton Kalota­szentkirály. A két falu 1968-ban egyesült. A település legjelesebb épülete a XIII. században épült református templom, amelyet a pusztítások mi­att többször is helyre kellett állítani. A még az 1848-as forradalom és sza­badságharc idején leégett mennye­zetét csak 1994-ben, a budapesti Ilyés Közalapítvány támogatásával kazettásították újra. Az 1930-as évekig a református templom mellett a falu másik jeles épülete a Zentelke északnyugati részén állott Bánffy-kastély volt. Ezt az épületet - amelyet a triano­ni békeszerződés után néhány év­vel lebontottak - a bonczidai kas­téllyal egy időben Bánffy György építtette. Kalotaszentkirály-Zentelke irodal­mi kötődéssel is rendelkezik. Ady Endrét anyai ágon rokoni szálak fűz­ték a kalotaszentkirályi Viski és Kiszely családokhoz. A költő 1914. június 6-án Csinszkával látogatott először Kalotaszentkirályra. A Kiszely család udvarán lévő hárs alatt ülve figyelte a templomból ha­zatérő falusiakat. Az ekkor látottak ihlette a Kalota partján című versét. A következő években többször visz- szatért a településre. Kalotaszentkirály hegyes-dombos Ady Endrét anyai ágon rokoni szálak fűzték Kalotaszentkirályhoz. A költő tiszteletére állították ezt az emlékművet 1994-ben. motói veress Erzsébet Másfél napos lakodalmak Kalotaszentkirály-Zentelkén megadják a módját a házasságkötés meg­ünneplésének. Egy-egy lakodalom jó másfél napig is eltart.- Nálunk szombaton délben ebéddel kezdődik a lakodalom. Akkor hi­degtállal látják vendégül a meghívottakat. Aztán jön a polgári, majd az egyházi esküvő. Mindezek után kezdődik az igazi lakodalom. Az ételek­ben, italokban bőséges mulatozás élő zene mellet vasárnap hajnali négy-öt óráig is eltart. Akkor valamennyien hazamegyünk egy kicsit pi­henni. Vasárnap reggel 9 órakor már ismét mindannyian a hajnalban ott­hagyott asztaloknál ülünk: ilyenkor reggelire elfogyasztjuk a megmaradt ételeket. Aztán tíz órára a templomba megyünk. A mennyasszony (aki az éjjeli mulatozáson végig mennyasszonyi ruhában volt) ekkorra öltözik át. Ilyenkor ölt menyecskeruhát, a haját pedig kontyba tűzik. Akinek rövid a haja, annak pártát kötnek. A templom után ebéd várja a násznépet, s újabb mulatozás kezdődik, ami a hangulattól függően vasárnap esetig tart - közölte egy 60 év körüli kalotaszentikrályi férfi. rabban megkívánták a húst is. Olyankor előfordult, hogy a határ­ban legelésző lovakat, teheneket is megtámadták az anyamedvék. Há­tulról ráugrottak a náluk jóval na­gyobb testű szarvasmarhákra, lovak­ra, s a nyakuk táján addig harapták áldozataikat, amíg azok elvéreztek. A hozzánk közeli, de a hegyen ma­gasabban elhelyezkedő faluban úgy 25-30 esztendeje a vadásznak hízó sertését az ólból lopta el a medve. Érthetetlen, hogy nem vették észre. Pedig a vadásznak két golyós puská­ja is volt, s több kutyája. Igaz, azt mondják, ha a kutya megérzi a med­veszagot, elbújik, mert fél. Az utób­bi tizenöt-húsz évben már nagyon lecsökkent környékünkön a medvék száma. Ez minden bizonnyal azért van így, mert még a Ceausescu- időszakban nagyon sok külföldi va­dász jött errefelé valutáért medvét lőni - mesélte egy 65 év körüli hely­béli bácsi. Azok a szeghalmiak, akik koráb­ban már többször jártak Kalota- szentkirályon, meglepve tapasztal­ták, hogy a település határában el­tűntek a vasúti sínek.- A síneket alig pár hete szedték fel. A Román Állami Vasút (CFR) el­adta ezt a vasúti pályát egy vállalko­zónak. A vasútvonal elbontását kö­vetően, az immár szállítható síneket visszavásárolta a vasút. Igaz, hogy errefelé már nem nagyon volt utasa a vasútnak, de a vasúti pálya hoz­zánk nőtt. Sajnáljuk, hogy bő egy évszázad után meg kellett válnunk tőle - hangoztatta egy 70 év feletti bácsi. Szeghalmot Kalotaszentkirály- Zentelkéhez több mint egy évtize­des barátság fűzi. A testvér-települé­si szerződést 1996-ban kötötték meg. A szerződés aláírásakor a szeghalmi képviselő-testület hivata­los testületi ülést is tartott Kalotaszentkirályon. Ezzel a szeg­halmi lett az első olyan magyaror­szági önkormányzat, amelynek kép- viselő-testülete Romániában ülése­zett. Mára már nemcsak a két ön- kormányzat ápol szoros kapcsola­tot, hanem a két település intézmé­nyei is együttműködnek, a családok között pedig barátságok szövődtek. Az egyre szélesedő kapcsolatok ré­vén a körös-sárrétiek mind jobban megismerték az erdélyi emberek nagy fokú vendégszerete- tét, őszinte barátságát. A kapcsolattartá­sok kölcsönösek: Szeghalom jeles eseményeire, ünnepeire mindig meghívta és vendégül látta Kalota­szentkirály-Zentelke küldöttségét, bemutatkozási lehetőséget biztosí­tottak az erdélyi hagyományőrző csoportoknak.- A tavaly megválasztott képvi­selő-testület is fontosnak tartja a kalotaszentkirályi testvérkapcso­lat ápolását és továbbfejlesztését. Mindezek szellemében utaztunk most Erdélybe. Küldöttségünk tagjai között voltak, akik már több alkalommal jártak testvértelepülé­sünkön, néhányan viszont először látogattak Kalotaszentkirály- Zentelkére. Szép erdélyi tájakon utaztunk, s Nagyvárad, a Király­hágó és a Fekete-tó érintésével ér­keztünk meg a testvértelepülésre, ahol igazi erdélyi vendégszeretet­ben részesítettek valamennyiün­ket. Szeghalom és Kalotaszent­király-Zentelke testvéri együttmű­ködése a jövőben is folytatódik. Mindezek jegyében Szeghalom várossá válásának 20. évfordulójá­ra (amelyet jövőre ünnepiünk) már most meghívtuk a testvértele­pülés küldöttségét - mondotta Macsári József, Szeghalom pol­gármestere. MAQYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Vállalnának-e munkát külföldön? ■ Strang Orsolya, mezőkovácsházi ta­nuló:- Gimnáziumban tanulok, ahol a biológia szakot választottam. Úgy hallottam, hogy az uniós csatlako­zás után bárki mehet külföldre ta­nulni vagy dolgozni. Vállalkoznék a külföldi munkára, mert úgy gon­dolom, biológusra mindenütt szükség van. Más­részt több területen próbára tehetném önmagam, és jobban kiteljesíthetném az ismereteimet. Bár a hosszú távoliét biztosan nehéz lenne, mert a szü­leimmel, ismerőseimmel ritkábban találkozhat­nék. Lehetőség esetén azonban szívesen áldoznék időt, fáradságot a továbbtanulásra és a munkára. Legény Kitti, mezőkovácsházi ta­nuló:- Jelenleg kereskedelmi szakkö­zépiskolában tanulok, ez a szakma minden országban hasznosítható. A határok megnyitásával jó lehető­ség lesz arra, hogy külföldi munka­helyet is választhassunk. A magam részéről szívesen vállalnék munkát Magyarorszá­gon kívül, mert sok előnye van, ha az ember vilá­got lát. Fejlesztheti a nyelvtudását, több ismeret­hez jut, más életvitelű emberekkel ismerkedik meg, valamint jobbak a kereseti lehetőségek. Bár még nem gondolkodtam, hogy mi lesz az érettségi után, de ki tudja, mit hoz a jövő? Kolasovszki Erika, mezőkovács­házi felszolgáló:- Egy-két hónapra talán vállal­nék munkát más országban, de hosszú évekig biztosan nem. Igaz, a szakmámmal bárhol érvényesül­ni lehetne, de a család miatt meg­gondolnám a dolgot. Mindenképp jónak tartom a lehetőséget, hogy aki Magyarorszá­gon nem tudja kiteljesíteni önmagát, az könnyeb­ben jusson külföldön munkához. Sok olyan szak­terület van, amellyel itthon nehéz érvényesülni. A külföldi munka azért is jó, mert tanulásra ösztö­nöz, fejleszti az emberek nyelvtudását és nem utolsó sorban jobbak a fizetési, ezáltal a megélhe­tési feltételek. Kovács Lajos, magyarbánhegyesi nyugdíjas:- Az én koromban, 60 év felett már kevesen vállalnának külföldi munkát. Nem szívesen mennék el itthonról hosszú időre. Bár egy-két hónapra - ha jól megfizetnének - talán vállalkoznék. Villanyszerelő az eredeti szakmám, amit a világ minden táján hasznosítani tudnék. A jó szakemberek mindenütt megállják a helyüket és keresettek. A lehetőséget in­kább a főiskolás lányom szempontjából tartom jó­nak, mert a fiatalok még választhatnak, hogy hol és hogyan élik az életüket. A külföldi munkával kama­tozik a tudás, bővül az emberek látóköre. h. m. D-FOTÓi VÍRUS ERZSI Útberuházások Szeghalmon Ebben az esztendőben jelentős útberuházások tör­ténnek Szeghalmon. Teljesen önerőből négy utcá­ban építtet szilárd útburkolatot az önkormányzat. Több mint 4 kilométer hosszú járda készül el la­kossági összefogással. A Széchenyi és Kinizsi úti kerékpárutakat mintegy 13 millió forint bekerülési költséggel újítatja fel a város. A Sárrét fővárosában a település arculatát is szé­pítik. A tisztább, rendezettebb városkép kialakítá­sára, a belvízelvezető rendszerek tisztítására köz­munkaprogramom pályázott Szeghalom. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával je­lenleg 84 közmunkást foglalkoztat az önkormány­zat. ni Kilenc település közösen pályázik Ötvennél több munkanélkülit akarnak foglalkoztatni Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösíadány, Körösújfalu, Szeghalom és Vésztő közös pályá­zatot nyújt be 50-nél több munkanélküli közcélú foglalkozta­tására. Erről legutóbbi ülésén döntött az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás. Körös-Sárrét Továbbképzés civil szervezeteknek A közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete bentlakásos szak­mai továbbképzést tart mától augusztus 10-éig Békésen, a dánfo­ki ifjúsági táborban. Az ötödik alkalommal megrendezett tréning­re Békés megyei civil szervezetek vezetőit és képviselőit várják. Dánfok- Kezdeményeznünk kellene, hogy ahol a munkanélküliségi rá­ta meghaladja az országos átlag kétszeresét, ott a települések álla­mi normatívaként kapják meg a közcélúak foglalkoztatásához szükséges pénzt, s ne kelljen kü­lön pályáznunk - mondotta Du­dás Árpád, Zsadány polgármeste­re az észak-békési társulás leg­utóbbi ülésén. Felvetődött, hogy esetleg jó lenne, ha két pályázatot nyújtana be a térség. Az egyik pályázatot Vésztő, Okány, Zsadány és Kö­rösújfalu, a másikat Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat, Kö- rösladány Bucsa, Ecsegfalva és Kertészsziget adná be. A tanácskozáson jelenlévő polgármesterek végül nem ezt az elképzelést szavazták meg, ha­nem azt, hogy az a kilenc telepü­lés, amelyik a jövőben is a körös­sárréti statisztikai kistérséghez kíván tartozni, az együtt pályá­zik. Okány és Zsadány viszont pályázzon a békés-bihari kistér­séggel, hiszen az ottani testüle­tek azt a szándékot nyilvánítot­ták ki, hogy a jövőben oda sze­retnének tartozni. A 9 település úgy vélte, az a tény, hogy a má­sik két település kistérséget akar váltani, közös pályázat esetén esetleg veszélyeztetné az ered­ményességet. A kilenc település által be­nyújtandó pályázaton elnyerhető maximális összeg 350 ezer euró. Az, hogy a körös-sárréti települé­sek pontosan hány közcélú fog­lalkoztatásának támogatására ad­ják majd be a kérelmet, később dől el. M. B. Idén ötödik alkalommal rendeznek hétvégi tréninget Békés megyei ci­vil szervezetek vezetői és képvise­lői számára. A program során a je­lenlévők legaktuálisabb kérdései mellett, az európai uniós csatlako­zással kapcsolatos feladatokkal, a civil szervezetek regionális és kis­térségi munkába való bekapcsoló­dásával, pályázati lehetőségekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.- A továbbképzésre húsz-hu­szonöt vezetőt és munkatársat várunk. Közülük mintegy tízen minden évben megjelennek a tré­ningen, a megye különböző ré­szeiből. A program fontos kérdé­se a civil stratégia és nemzeti civil alapprogram, melyet a kormány a közelmúltban fogadott el. A ren­delettervezet értelmében létre­hoznak egy közel hatmilliárd fo­rintos alapot a civil szervezetek számára, melyre 2004 januárjától lehet pályázni - tájékoztatott Pocsajiné Fábián Magdolna, a Kö­zösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára. - Ez a hét vége tréningnek nevezhető, hi­szen az évek során beláttuk, hogy a hagyományos formákat le kell váltani és inkább kevés emberrel, de mélyebben és részletesebben kell a kérdésekkel foglalkozni. A résztvevőknek lehetőségük nyílik közvetlen konfliktusokon és vá­ratlan szituációkon keresztül va­lós problémákkal foglalkozni, melyeket kiscsoportos beszélge­tések alkalmával dolgoznak fel. A továbbképzés a Civil Szolgál­tató Központ programja keretében zajlik, a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával. A megye számos településének szervezetei képvi­seltetik magukat, így jelen lesznek többek között a Kötegyáni Baráti Kör, a Békéscsabai Civil Szerveze­tek Szövetsége, Békésről a Lovasklub, illetve a Daganatos Be­tegekért Alapítvány. A továbbkép­zés célja: a civü szervezetek mun­káját és feladatait emberközelivé tenni, az információkat úgy feldol­gozni, hogy az a lakosság számára is érthetővé váljon. __________k. *.

Next

/
Oldalképek
Tartalom