Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-08 / 184. szám
4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK R I P ŐRT iiM I hírlap Ahol őszinte emberi kapcsolatok melegítik a lelket Ady Endre többször járt a romániai testvértelepülésen - A medve csak a falu határáig jutott Közel 600 kilométert utazott a közelmúltban a szeghalmi képviselő-testület. A körös-sárréti küldöttség egyetlen nap alatt tette meg a romániai testvértelepülésig vezető oda-visszautat. A városvezetők testületi ülést is tartottak Kalotaszentkirály- Zentelkén, valamint megtekintették a bélesi víztárolót is. Póka András-György, Kalotaszentkirály-Zentelke polgármestere nagy szeretettel fogadta az anyaországból érkezett vendégeket, s örömét fejezte ki azért, hogy az ősszel megválasztott új szeghalmi vezetés is fontosnak tartja ezt a testvérkapcsolatot. A körös-sárrétiek nemcsak az erdélyi táj szépségében gyönyörködtek. Örömmel tapasztalták, hogy a testvértelepülés még ma is mélyen őrzi hagyományait, az őszinte emberi kapcsolatok féltve őrzött tüze pedig bármikor képes felmelegíteni a kalotaszentkirály- zentelkiek lelkét. vidéken található, ahol néha a medve is fel-felbukkan.- A múlt század első felében még rengeteg medve élt a környékünkön. Kalotaszentkirályra akkor sem jött be a medve, de a településünk határában gyakran „vendégeskedett”. Amikor még gyermek voltam, velem is megesett, hogy az erdőben szedtem a málnát, s mikor hirtelen felpillantottam, azt láttam, hogy tőlem alig néhány méterre egy medve mál- názik. Akkoriban főleg növényeket fogyasztottak a medvék. Amikor viszont kisbocsaik voltak, akkor gyakSZEQHALOM—KALOTASZENTKIRÁLY Kalotaszentkirály-Zentelke Bánffy- hunyadtól 6 kilométerre, az Erdélyiszigethegység vonulatai és dombjai által meghatározott Félszigeti-me- dencében található. Szeghalom testvértelepülése mai lakóinak elődei egykor a Kalota-patak két partján telepedtek le. A jobb parton található Zentelke, a bal parton Kalotaszentkirály. A két falu 1968-ban egyesült. A település legjelesebb épülete a XIII. században épült református templom, amelyet a pusztítások miatt többször is helyre kellett állítani. A még az 1848-as forradalom és szabadságharc idején leégett mennyezetét csak 1994-ben, a budapesti Ilyés Közalapítvány támogatásával kazettásították újra. Az 1930-as évekig a református templom mellett a falu másik jeles épülete a Zentelke északnyugati részén állott Bánffy-kastély volt. Ezt az épületet - amelyet a trianoni békeszerződés után néhány évvel lebontottak - a bonczidai kastéllyal egy időben Bánffy György építtette. Kalotaszentkirály-Zentelke irodalmi kötődéssel is rendelkezik. Ady Endrét anyai ágon rokoni szálak fűzték a kalotaszentkirályi Viski és Kiszely családokhoz. A költő 1914. június 6-án Csinszkával látogatott először Kalotaszentkirályra. A Kiszely család udvarán lévő hárs alatt ülve figyelte a templomból hazatérő falusiakat. Az ekkor látottak ihlette a Kalota partján című versét. A következő években többször visz- szatért a településre. Kalotaszentkirály hegyes-dombos Ady Endrét anyai ágon rokoni szálak fűzték Kalotaszentkirályhoz. A költő tiszteletére állították ezt az emlékművet 1994-ben. motói veress Erzsébet Másfél napos lakodalmak Kalotaszentkirály-Zentelkén megadják a módját a házasságkötés megünneplésének. Egy-egy lakodalom jó másfél napig is eltart.- Nálunk szombaton délben ebéddel kezdődik a lakodalom. Akkor hidegtállal látják vendégül a meghívottakat. Aztán jön a polgári, majd az egyházi esküvő. Mindezek után kezdődik az igazi lakodalom. Az ételekben, italokban bőséges mulatozás élő zene mellet vasárnap hajnali négy-öt óráig is eltart. Akkor valamennyien hazamegyünk egy kicsit pihenni. Vasárnap reggel 9 órakor már ismét mindannyian a hajnalban otthagyott asztaloknál ülünk: ilyenkor reggelire elfogyasztjuk a megmaradt ételeket. Aztán tíz órára a templomba megyünk. A mennyasszony (aki az éjjeli mulatozáson végig mennyasszonyi ruhában volt) ekkorra öltözik át. Ilyenkor ölt menyecskeruhát, a haját pedig kontyba tűzik. Akinek rövid a haja, annak pártát kötnek. A templom után ebéd várja a násznépet, s újabb mulatozás kezdődik, ami a hangulattól függően vasárnap esetig tart - közölte egy 60 év körüli kalotaszentikrályi férfi. rabban megkívánták a húst is. Olyankor előfordult, hogy a határban legelésző lovakat, teheneket is megtámadták az anyamedvék. Hátulról ráugrottak a náluk jóval nagyobb testű szarvasmarhákra, lovakra, s a nyakuk táján addig harapták áldozataikat, amíg azok elvéreztek. A hozzánk közeli, de a hegyen magasabban elhelyezkedő faluban úgy 25-30 esztendeje a vadásznak hízó sertését az ólból lopta el a medve. Érthetetlen, hogy nem vették észre. Pedig a vadásznak két golyós puskája is volt, s több kutyája. Igaz, azt mondják, ha a kutya megérzi a medveszagot, elbújik, mert fél. Az utóbbi tizenöt-húsz évben már nagyon lecsökkent környékünkön a medvék száma. Ez minden bizonnyal azért van így, mert még a Ceausescu- időszakban nagyon sok külföldi vadász jött errefelé valutáért medvét lőni - mesélte egy 65 év körüli helybéli bácsi. Azok a szeghalmiak, akik korábban már többször jártak Kalota- szentkirályon, meglepve tapasztalták, hogy a település határában eltűntek a vasúti sínek.- A síneket alig pár hete szedték fel. A Román Állami Vasút (CFR) eladta ezt a vasúti pályát egy vállalkozónak. A vasútvonal elbontását követően, az immár szállítható síneket visszavásárolta a vasút. Igaz, hogy errefelé már nem nagyon volt utasa a vasútnak, de a vasúti pálya hozzánk nőtt. Sajnáljuk, hogy bő egy évszázad után meg kellett válnunk tőle - hangoztatta egy 70 év feletti bácsi. Szeghalmot Kalotaszentkirály- Zentelkéhez több mint egy évtizedes barátság fűzi. A testvér-települési szerződést 1996-ban kötötték meg. A szerződés aláírásakor a szeghalmi képviselő-testület hivatalos testületi ülést is tartott Kalotaszentkirályon. Ezzel a szeghalmi lett az első olyan magyarországi önkormányzat, amelynek kép- viselő-testülete Romániában ülésezett. Mára már nemcsak a két ön- kormányzat ápol szoros kapcsolatot, hanem a két település intézményei is együttműködnek, a családok között pedig barátságok szövődtek. Az egyre szélesedő kapcsolatok révén a körös-sárrétiek mind jobban megismerték az erdélyi emberek nagy fokú vendégszerete- tét, őszinte barátságát. A kapcsolattartások kölcsönösek: Szeghalom jeles eseményeire, ünnepeire mindig meghívta és vendégül látta Kalotaszentkirály-Zentelke küldöttségét, bemutatkozási lehetőséget biztosítottak az erdélyi hagyományőrző csoportoknak.- A tavaly megválasztott képviselő-testület is fontosnak tartja a kalotaszentkirályi testvérkapcsolat ápolását és továbbfejlesztését. Mindezek szellemében utaztunk most Erdélybe. Küldöttségünk tagjai között voltak, akik már több alkalommal jártak testvértelepülésünkön, néhányan viszont először látogattak Kalotaszentkirály- Zentelkére. Szép erdélyi tájakon utaztunk, s Nagyvárad, a Királyhágó és a Fekete-tó érintésével érkeztünk meg a testvértelepülésre, ahol igazi erdélyi vendégszeretetben részesítettek valamennyiünket. Szeghalom és Kalotaszentkirály-Zentelke testvéri együttműködése a jövőben is folytatódik. Mindezek jegyében Szeghalom várossá válásának 20. évfordulójára (amelyet jövőre ünnepiünk) már most meghívtuk a testvértelepülés küldöttségét - mondotta Macsári József, Szeghalom polgármestere. MAQYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Vállalnának-e munkát külföldön? ■ Strang Orsolya, mezőkovácsházi tanuló:- Gimnáziumban tanulok, ahol a biológia szakot választottam. Úgy hallottam, hogy az uniós csatlakozás után bárki mehet külföldre tanulni vagy dolgozni. Vállalkoznék a külföldi munkára, mert úgy gondolom, biológusra mindenütt szükség van. Másrészt több területen próbára tehetném önmagam, és jobban kiteljesíthetném az ismereteimet. Bár a hosszú távoliét biztosan nehéz lenne, mert a szüleimmel, ismerőseimmel ritkábban találkozhatnék. Lehetőség esetén azonban szívesen áldoznék időt, fáradságot a továbbtanulásra és a munkára. Legény Kitti, mezőkovácsházi tanuló:- Jelenleg kereskedelmi szakközépiskolában tanulok, ez a szakma minden országban hasznosítható. A határok megnyitásával jó lehetőség lesz arra, hogy külföldi munkahelyet is választhassunk. A magam részéről szívesen vállalnék munkát Magyarországon kívül, mert sok előnye van, ha az ember világot lát. Fejlesztheti a nyelvtudását, több ismerethez jut, más életvitelű emberekkel ismerkedik meg, valamint jobbak a kereseti lehetőségek. Bár még nem gondolkodtam, hogy mi lesz az érettségi után, de ki tudja, mit hoz a jövő? Kolasovszki Erika, mezőkovácsházi felszolgáló:- Egy-két hónapra talán vállalnék munkát más országban, de hosszú évekig biztosan nem. Igaz, a szakmámmal bárhol érvényesülni lehetne, de a család miatt meggondolnám a dolgot. Mindenképp jónak tartom a lehetőséget, hogy aki Magyarországon nem tudja kiteljesíteni önmagát, az könnyebben jusson külföldön munkához. Sok olyan szakterület van, amellyel itthon nehéz érvényesülni. A külföldi munka azért is jó, mert tanulásra ösztönöz, fejleszti az emberek nyelvtudását és nem utolsó sorban jobbak a fizetési, ezáltal a megélhetési feltételek. Kovács Lajos, magyarbánhegyesi nyugdíjas:- Az én koromban, 60 év felett már kevesen vállalnának külföldi munkát. Nem szívesen mennék el itthonról hosszú időre. Bár egy-két hónapra - ha jól megfizetnének - talán vállalkoznék. Villanyszerelő az eredeti szakmám, amit a világ minden táján hasznosítani tudnék. A jó szakemberek mindenütt megállják a helyüket és keresettek. A lehetőséget inkább a főiskolás lányom szempontjából tartom jónak, mert a fiatalok még választhatnak, hogy hol és hogyan élik az életüket. A külföldi munkával kamatozik a tudás, bővül az emberek látóköre. h. m. D-FOTÓi VÍRUS ERZSI Útberuházások Szeghalmon Ebben az esztendőben jelentős útberuházások történnek Szeghalmon. Teljesen önerőből négy utcában építtet szilárd útburkolatot az önkormányzat. Több mint 4 kilométer hosszú járda készül el lakossági összefogással. A Széchenyi és Kinizsi úti kerékpárutakat mintegy 13 millió forint bekerülési költséggel újítatja fel a város. A Sárrét fővárosában a település arculatát is szépítik. A tisztább, rendezettebb városkép kialakítására, a belvízelvezető rendszerek tisztítására közmunkaprogramom pályázott Szeghalom. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával jelenleg 84 közmunkást foglalkoztat az önkormányzat. ni Kilenc település közösen pályázik Ötvennél több munkanélkülit akarnak foglalkoztatni Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösíadány, Körösújfalu, Szeghalom és Vésztő közös pályázatot nyújt be 50-nél több munkanélküli közcélú foglalkoztatására. Erről legutóbbi ülésén döntött az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás. Körös-Sárrét Továbbképzés civil szervezeteknek A közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete bentlakásos szakmai továbbképzést tart mától augusztus 10-éig Békésen, a dánfoki ifjúsági táborban. Az ötödik alkalommal megrendezett tréningre Békés megyei civil szervezetek vezetőit és képviselőit várják. Dánfok- Kezdeményeznünk kellene, hogy ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag kétszeresét, ott a települések állami normatívaként kapják meg a közcélúak foglalkoztatásához szükséges pénzt, s ne kelljen külön pályáznunk - mondotta Dudás Árpád, Zsadány polgármestere az észak-békési társulás legutóbbi ülésén. Felvetődött, hogy esetleg jó lenne, ha két pályázatot nyújtana be a térség. Az egyik pályázatot Vésztő, Okány, Zsadány és Körösújfalu, a másikat Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat, Kö- rösladány Bucsa, Ecsegfalva és Kertészsziget adná be. A tanácskozáson jelenlévő polgármesterek végül nem ezt az elképzelést szavazták meg, hanem azt, hogy az a kilenc település, amelyik a jövőben is a körössárréti statisztikai kistérséghez kíván tartozni, az együtt pályázik. Okány és Zsadány viszont pályázzon a békés-bihari kistérséggel, hiszen az ottani testületek azt a szándékot nyilvánították ki, hogy a jövőben oda szeretnének tartozni. A 9 település úgy vélte, az a tény, hogy a másik két település kistérséget akar váltani, közös pályázat esetén esetleg veszélyeztetné az eredményességet. A kilenc település által benyújtandó pályázaton elnyerhető maximális összeg 350 ezer euró. Az, hogy a körös-sárréti települések pontosan hány közcélú foglalkoztatásának támogatására adják majd be a kérelmet, később dől el. M. B. Idén ötödik alkalommal rendeznek hétvégi tréninget Békés megyei civil szervezetek vezetői és képviselői számára. A program során a jelenlévők legaktuálisabb kérdései mellett, az európai uniós csatlakozással kapcsolatos feladatokkal, a civil szervezetek regionális és kistérségi munkába való bekapcsolódásával, pályázati lehetőségekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.- A továbbképzésre húsz-huszonöt vezetőt és munkatársat várunk. Közülük mintegy tízen minden évben megjelennek a tréningen, a megye különböző részeiből. A program fontos kérdése a civil stratégia és nemzeti civil alapprogram, melyet a kormány a közelmúltban fogadott el. A rendelettervezet értelmében létrehoznak egy közel hatmilliárd forintos alapot a civil szervezetek számára, melyre 2004 januárjától lehet pályázni - tájékoztatott Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára. - Ez a hét vége tréningnek nevezhető, hiszen az évek során beláttuk, hogy a hagyományos formákat le kell váltani és inkább kevés emberrel, de mélyebben és részletesebben kell a kérdésekkel foglalkozni. A résztvevőknek lehetőségük nyílik közvetlen konfliktusokon és váratlan szituációkon keresztül valós problémákkal foglalkozni, melyeket kiscsoportos beszélgetések alkalmával dolgoznak fel. A továbbképzés a Civil Szolgáltató Központ programja keretében zajlik, a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával. A megye számos településének szervezetei képviseltetik magukat, így jelen lesznek többek között a Kötegyáni Baráti Kör, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége, Békésről a Lovasklub, illetve a Daganatos Betegekért Alapítvány. A továbbképzés célja: a civü szervezetek munkáját és feladatait emberközelivé tenni, az információkat úgy feldolgozni, hogy az a lakosság számára is érthetővé váljon. __________k. *.