Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-05 / 155. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 5., SZOMBAT - 5. OLDAL BÉKÉS Mjm HÍRLAP PÁLYÁZATOK. (1) Végegyháza képviselő-testülete három pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz, melyből az árpádtelepi művelődési ház gázbevezetésére és felújítására az 1,3 millió forintos költségből 1,1 millió forint támogatást ítéltek meg. A Vörösmarty utcai útépítést a központi támogatás hiánya miatt elutasították, ám a harmadik projekt, a traktorvásárlási kérelem elbírálását illetően még bizakodóak a képviselők. LIGETÉPÍTŐK. (r) Tavaly kezdődött el a szarvasi Erzsébet liget hároméves felújítási programja. A feladatokat a Komép Városgazdálkodási Kft. évekre elosztva végzi. A többek között fakitermelésből, cserjeritkításból, őshonos növényfajok telepítéséből, ligetbútorok javításából és pótlásából álló munkálatok összes költsége megközelíti a 10,5 millió forintot. A programra 2,5 millió forint állami támogatást nyert az önkormányzat, a fennmaradó részt saját forrásból biztosítja. ADOMÁNY, (r) Láng Miklós, a Művészetbarátok Egyesülete Vidovszky Béla Emlékbizottságának elnöke, a gyomai születésű Vidovszky Béla születésének 120. évfordulója alkalmából három képet adományozott a gyomaendrődi önkormányzatnak. Az Enteriőr és a Zsennyei park című két olajképet, valamint az Egy szolnoki lány című, a művész által aláírt, eredeti rézkarcot. ÜTKÖZTEK, (s) Utánfutót vontató személygépkocsi ütközött össze egy segédmotor-kerékpárral tegnap délelőtt, 10 óra tájban Mezőberényben, a Csaba és Frei utcák kereszteződésében. A motor vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett a karambol során. PORTÁNYI. (s) Valószínűleg az időjárással is összefüggésben mindössze egyetlen tüzet regisztráltak tegnap a tűzoltóság megyei ügyeletén - szemben az elmúlt napok „tömeges” vonulásaival. Szarvason a gázcseretelep mellett 2000 négyzetméteren, portányi területen gyulladt meg a száraz fű. A beavatkozásnak köszönhetően a telepet nem fenyegette veszély. GÁZCSŐ SÉRÜLT, (s) Cyoma- endrőd közelében útépítés során átvágtak egy gázvezetéket tegnap délelőtt, emiatt a rendőrség lezárta a 46-os út egy szakaszát 10 óra 30-tól 12 óra 40-ig. A katasztrófa- védelem szerint vészhelyzet nem állt elő, a Dégáz szakemberei elzárták a szivárgó gázt és helyreállították a kárt. Egyelőre figyelmeztetnek a sztrájkkal A dolgozók szerint fél éve nem jutnak dűlőre a béremelés ügyében Kétórás sztrájkot tartottak tegnap Békéscsabán, az egykori forgácsoló telephelyén működő olasz—magyar vegyes vállalatnál, a Normon-Tool Kft.-nél. A dolgozók szerint fél éve nem tudnak egyről a kettőre jutni az idei béremelések kérdésében. Békéscsaba A forgácsológépek szerszámtartóit, szerszámait gyártó Normon- Tool Kft. mintegy 120 fős dolgozói létszámából a teljes, körülbelül 90 fős fizikai állomány beszüntette a munkát két órára - tudtuk meg Egeresi Sándortól, az üzemben működő Munkástanácsok érdekvédelmi szervezet elnökétől.- A törvényben az áll, hogy március 31-éig meg kell kezdődnie az aktuális évi bértárgyalásoknak, ezzel szemben mi a cégvezetéssel csupán május 12-én tudtunk asztalhoz ülni, de ekkor sem született semmilyen eredmény. Egeresi Sándor szerint a cégvezetés elzárkózik az általuk kért 12-13 százalékos idei bruttó béremeléstől. Mint mondta, semmit sem akarnak adni számukra a gazdasági visszaesésre és a nem kellő hatékonyságú munkavégzésre hivatkozva.- Ez egyelőre csak egy figyelmeztető sztrájk. Az itteni vezetés úgy tájékoztatott, a hónap végén idelátogatnak az olasz tulajdonos képviselői, és akkor velük egyeztetünk az általunk kért béremelésről. Ha akkor sem történik semmi, akkor jogi segítséget kérünk, országos érdekvédelmi fórumokhoz fordulunk - közölte a szakszervezeti vezető. Benyó András, a társaság ügyvezető igazgatója nem kívánta kommentálni Egeresi Sándor szavait. V. J. HORMOn-TOOL BELÉPÉSI SZÁNDÉKÁT ÁTELEPHELVRE, kaputelefonon SZÍVESKEDJÉK JELEZNI! A Normon-Tool a kilencvenes évek eleje óta működik a városszéli ipartelepen. ÍVFOTÓ: VERESS ERZSI Színház a konszolidáció korából Dubrovniki mintám várban szervezték meg a szabadtéri játékot (Folytatás az 1. oldalról) Gedeon József színházigazgató elmondhatta, a 39 év alatt 360 különböző előadást játszottak, köztük Hubay Miklós több drámáját. Hubay Miklós szerint a vár varázslatos környezetet nyújtott a darabokhoz, és inspirálta is a drámaírókat. A várnak színházépítő varázsa van. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma művészeti főosztályának vezető helyettese hangsúlyozta, Magyarországon több várszínház is van, de valamennyi a gyulai „köpönyegéből bújt ki”. A Gyulai Várszínház 1970-től tünteti ki a kiemelkedő alkotókat, közülük Havasi István, Őze Lajos díjak névadója is lett. Az elmúlt évadokból kirajzolódik a magyar színház 40 éve. A nyári színjátszás iránt változaüanul nagy a társadalmi érdeklődés, a kulturális tárca nem is tud mindig megbirkózni a támogatásokkal. Ma már Magyarországon nemigen van csak prózai szabadtéri színház, a feszüváljelleg kialakításában is a gyulai volt az úttörő. Zappe László színházkritikus szólt arról, hogy a turizmus, a fürdőkultúra terjedése, a kádári konszolidáció országszerte megteremtette a nyári színjátszás iránti igényt. A gyulai előadásokat az országos sajtó érdeklődése kísérte. Az első tíz évben a régi darabok, az újabb történelmi drámák a Kádár-kor kibeszélési lehetőségét nyújtották, az akkor már omladozó szocialista realizmus megkerülését. A Gyulai Várszínház színháztörténetet írt. Thuróczy Katalin drámaíró, dramaturg a színház húsz évét tekintette át, amelyet Sík Ferenc neve fémjelzett. Sík Ferenc kiterjesztette a játszási helyeket, a tóra színpadot építettek. Az 1978-ban bemutatott Caligula helytartója, Székely János drámája a magyar klasszikusok közé emelkedett. A '90-es évek elejére megváltozott a színházi profü, kiszorult a történelmi dráma. Elek Tibor irodalomtörténész a jelenlegi igazgató, Gedeon József érdemeként emelte ki a határon túli színházakkal az együttműködést, az összmű- vészeti fesztiváljelleg megteremtését, az Erkel-operabemutatókat, az ősztől tavaszig tartó kamaratermi programok bevezetését, a Simonyi-művek színpadra vitelét. Dobák Lívia dramaturg hangsúlyozta, a Gyulai Várszínházban az elmúlt négy évtizedben több magyar drámát mutattak be, mint bárhol az országban a XX. század legrangosabb drámaíróinak műveiből. SZŐKE MARGIT __________A VÁRSZÍNHÁZ VEZETŐI __________ 19 64-1973: Miszlay István művészeti vezető 1974-1994: Sík Ferenc művészeti vezető 1994- 1995: Csiszár Imre művészeti vezető 1995- től: Csiszár Imre művészeti tanácsadó 197&-1993: Havasi István igazgató 1993-1994: Sík Ferenc megbízott igazgató 1994- 1995: Csiszár Imre igazgató 1995: Cs. Tóth János igazgató 1995- től: Gedeon József igazgató VÉLEMÉNY SZŐKE MARGIT Annál nagyobb a félelem. Nyelvelő magyarok Valaminek a kelendőségét az bizonyítja a legjobban, ha hamisítják. Bírósági ügy lett nyelvvizsgából, el is ítélték a napokban a főiskolást, aki két éven át hamisított személyi igazolvánnyal tett vizsgát mások helyett angol és német nyelvből. A fiatalember azok személyi igazolványába, akiket felbujtóként vontak felelősségre, a saját fényképét ragasztotta, így vizsgázott helyettük. Egy-egy nyelvvizsgáért 100-150 ezer forintot kért az élelmes főiskolás. Egyre növekvő követelmény az idegen nyelv ismerete, amit nem könnyű megszerezni, tanulás, kitartás, érzék, idő és pénz függvénye. A mai középnemzedékre úgy zuhant az elvárás, mint egy leguruló szikladarab. Észrevették persze, hogy jön a görgeteg, de a társadalom fenntartásával „megbízott” réteg napolta a dolgot, míg aztán majdhogynem késő lett. Sose késő, mondhatnák, de ez nem is olyan egyszerű, hiszen az elvégzendő munka határa a csillagos ég, hogy az „egyéb” kötelezettségekről — mint például a család - ne is beszéljünk. Számukra szinte kilátástalan a pótlás. Úgyhogy törhetik a fejüket az újabb anyagiakon, hogy legalább az ifjú nemzedék ne jusson az övékéhez hasonló sorsra. A középnemzedékkel nem igazán vetették komolyan a nyelvtanulást, az idősebbeknél még annyira sem. Pedig akkor is kincs volt a tudás, ha még emlékezünk a Tizedes meg a többiekből Grisára, az orosz katonára, Sinkovits Imre tizedesére, Major Tamás komornyikjára. Ma egyre több idegen szót hallani, és még többet hallunk az európai uniós csatlakozással. A beszélgetés pedig úgy az igazi, ha maga bonyolítja az ember, akkor „jön át” ki-kinek az egyénisége. Minél több az idegen szó, annál nagyobb a félelem, hogy gyermekeink nem felejtik-e el az anyanyelvűnket, nem helyettesítenek- e idegen szavakkal? Nem alaptalan a félelem, de nem tehetünk mást, mint bízunk bennük, hogy olyanok lesznek, akik más nyel- veken megértetik magukat, de magyarok maradnak. __________■ So dródik a Medgyessy-kabinet? Domokos: jobban kellene verni az asztalt A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szerint sodródó, gazdaságpolitika nélküli kormányzást folytat a Medgyessy-kabinet. Minderről Domokos László megyei elnök szólt tegnapi, békéscsabai sajtótájékoztatóján, melyen arról is beszélt, hiszi, hogy helyi szemszögből ennek ellenére is lehetne eredményeket elérni. Békéscsaba- A kormány által folytatott liberális gazdaságpolitika akkor tud jól működni, ha valódi versenykörülmények vannak, ha a vevő eldöntheti, hogy miért fizet és miért nem. Ez ma nálunk nem így van, hiszen például egy áramfogyasztó tud-e választani- tette fel a kérdést Domokos László. Mint fogalmazott, a mostani sodródó, gazdaságpolitika nélküli kormányzás. - A versenyképességet tartósan nem a forint leértékelésével, hanem a termelékenység hatékonyságának növelésével lehet javítani - szögezte le a megyei Fidesz-elnök, aki az 1994-98 közötti időszakhoz hasonlónak nevezte a mostanit a tekintetben, hogy akkor 8 hónap után következett a Bokros-csomag, most pedig egy év után indította el a kormány a megszorító intézkedéseket. A privatizációs elképzelések kapcsán úgy fogalmazott, hogy mélyponton van a befektetők bizalma hazánk iránt, ami leértékeli az állami vagyontárgyakat, így azokat nem szabad addig értékesíteni, amíg rossz a magyar piac, a gazdaság megítélése. Arról is beszélt a jobboldali pplitikus, hiszi, hogy helyi szemszögből lehetne eredményeket elérni, hiszen a Medgyessy- kormány a '80-as évek politizálásának a tipikus képviselője, azaz, annak adnak támogatást, aki jobban veri az asztalt. „A VALLÁS SZÓ, HA SZÍNT KÉNE ADNI NEKI, SZÜRKE VAGY SZÜRKÉSKÉK, HŐMÉRSÉKLETE TÁVOL ÁLL A MELEGTŐL. EZEK PERSZE CSAK AZ ÉN ASSZOCIÁCIÓIM, EGY ATEISTÁÉ.” (Kosztolánczi Krisztina, diákújságíró) A vásárlói közérzetet javítják A Szarvas Coop Rt. 5 évre szóló beruházási tervének részeként a Gazdasági Minisztériumhoz technikai korszerűsítés, a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz munkahelymegtartás címén nyújtotta be pályázatait. Tótkomlós A Szarvas Coop Rt. a minisztériumtól 7,3 milliót, a területfejlesztési tanácstól 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott fejlesztéseinek megvalósításához.- Korszerű hűtőberendezéseket vásároltunk, klimatizáltuk boltjainkat, a leltározáshoz hordozható számítógépet szereztünk be, automatizáltuk a bejárati ajtókat, cikkelemes kereskedelmi rendszert építettünk ki — sorolta az újításokat Bődi Jánosné vezér- igazgató azon a tótkomlósi fogadáson, ahol megjelentek az érintett településeken (Nagyszénás, Gádoros, Újkígyós, Csorvás és Kondoros) üzemelő boltok, valamint a részvénytársaság vezetői, s a beszállítók. S hogy miért Tótkomlóst választották az ünneplés helyszínéül? Mert a komlósi Coop ABC- ben szinte minden újdonságot megtapasztalhatnak a vevők. — Részvénytársaságunk életében ez a fejlesztés példaértékű, hiszen pályázataink sikerének köszönhető, hogy versenyképesebbé váltak üzleteink, a hozzánk betérőknek javítjuk vásárlói közérzetét, megtarthattuk a munkahelyeket, sőt bővíthettünk is. A vevők visszajelzéseiből azt szűrtük le, hogy elégedettek a változásokkal - fogalmazott Bődi Jánosné, majd köszöntötte a csorvási Coop ABC nyugdíjba vonuló vezetőjét, Merich Jánosnét. CSETE ILONA Díszpolgári cím a néhai grófnak Internettel Szanazugban Újra napirenden a stadionrekonstrukció A Körös-Sárrét legnagyobb nyári eseményét, a Köiösladányi Napok rendezvénysorozatot tegnap délután nyitották meg a helyi katolikus templomban. A helytörténeti gyűjtemény avatója után megkezdődtek a szórakoztató programok, amelyek vasárnap estig várják az érdeklődőket Körösladány- Minden társadalom alapja a munka, amely biztonságot teremt és közösséget formál. Az a társadalom, amely a munkát értékeli, megbecsüli a magántulajdont is. Nemcsak kenyeret, anyagi javakat ad a munka, hanem baráti kapcsolatainkra és a családra is hatással van. Minél jobb körülmények között él valaki, annál többel tartozik környezetének. A munka mellett szükségünk van ünnepekre is. A Körösladányi Napok a mi ünnepünk, magunknak teremtettük - hangsúlyozta a megnyitón Böjti János polgármester. Idén a Körösladány díszpolgára címet néhai gróf Meran Jánosnak ítélte oda a képviselő-testület. A tegnapi ünnepségen az elismerést az 1994-ben elhunyt gróf testvére, gróf Merán Heléna vette át. A Körös- ladányért kitüntetést Varró Károlyné nyugdíjas pedagógus kapta meg. Körösladány kulturális életében betöltött munkájáért elismerő oklevelet vett át Kiszely Jánosné népi iparművész és a Marton Lászlóné vezette körösladányi népdalkor. A nagyközség központjában, a helybéliek által elsősorban Rudnai-féle iskolaként emlegetett épületben helytörténeti gyűjteményt alakított ki az önkormányzat. A gazdagon berendezett öt bemutatóteremmel rendelkező falumúzeumot tegnap koraeste ünnepélyes keretek között nyi- tották meg. _______________m.b. Kö zépiskolásoknak szóló nyári, internetes programra is felhívta a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján Velkey Gábor, Békéscsaba alpolgármestere. Békéscsaba Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium jóvoltából az ország több pontján csaknem egyhetes internetes tábort rendeznek, így a Dobozhoz tartozó Szanazugban is július 28. és 31. között - közölte az alpolgármester. Hangsúlyozta, hogy mivel az IHM kiemelt nyári programjáról van szó, a 16-18 éves középiskolások számára a tábor részvételi díja - amely gyakorlatilag a költőpénzen kívül mindent tartalmaz - mindössze ötezer forint. Az internetezés mellett változatos programok várják a fiatalokat, több országos sztár közreműködésével. (További részletek a www.ihm.hu interneteimen.) Velkey kitért a jövő heti közgyűlés néhány érdekesebb pontjára is: újra szó lesz a stadionrekonstrukcióról, a képviselők döntenek az erre az évre tervezett 150 millió forintos forrás igénybevételével kapcsolatban. Napirendre kerül az a lehetőség, amelyet a megyeszékhely a jövő évi női kézilabda Európa-bajnoksággal kapcsolatban nyert, nevezetesen, hogy négy csapat Békéscsabán játszhatná le selejtező mérkőzéseit. Egy másik sporttémát is kiemelt az alpolgármester: dönt a közgyűlés az NB I-ben bennmaradt Békéscsabai Előre FC támogatásáról is, a most kezdődő bajnoki évre vonatkozóan. v. j.
