Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. JÚLIUS 1., KEDD — 7. OLDAL Biztonságosabb Európát építhetünk Megteremthető a szabadság, az igazságosság övezete Vastagh Pál, az országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bi­zottságának elnöke, az Euró­pai Konvent tagja mérföldkő­nek nevezte az unió történe­tében az alkotmányos szerző­dést, hiszen ezzel egyszerű­södik a döntéshozatal.- Bekerült a dokumentumba a 2000-ben, Nizzában elfogadott alapvető jogok chartája, kiszéle­sedett a minősített többség alkal­mazásának lehetősége a döntés- hozatalban, bővült a nemzeti parlamentek lehetősége az uniós ügyek intézésében - folytatta Vastagh Pál. - A szerződés az alapvető értékként és célkitűzés­ként fogalmazza meg az egyenjo­gúságot, az egyenlőséget, a szoli­daritást, a szolidáris igazságossá­ot, a gazdaság és a szociálpoliti­a összehangolásának követel­ményét, valamint a teljes foglal­koztatottságot. Az új alkotmánnyal Európa szociálisabb, biztonságosabb, demokratikusabb lesz, hiszen ki­szélesedik a bel-, és igazságügyi együttműködés a tagállamok kö­zött, új intézményeket hoznak létre - summázta a legfontosabb szempontokat a politikus, akit ar­ra kértünk, értékelje a konvent munkáját is.- 2002 decembere óta dolgo­zik együtt a konvent 105 tagja, közöttük a három magyar képvi­selő. A munka nehezén túljutot­tunk, az Európa jövőjére vonat­kozó alkotmányos szerződés leg­fontosabb fejezeteit kidolgoztuk, a testületben konszenzus alakult ki a tervezettel kapcsolatban. 11 munkabizottság végezte az elő­készítést. Az elmúlt másfél hó­napban gyorsultak fel igazán az események, felerősödtek a nézet- különbségek is annak érdeké­ben, hogy a kis országok, az új tagállamok ne veszítsenek az ér­dekérvényesítésükből. A következő lépés, hogy a re­formokról dönteni hivatott kor­mányközi konferenciákon - vár­hatóan ősztől - formálisan meg­erősítsék az alkotmánytervezetet a tagállamok állam- és kormány­fői, hogy 2004. május elseje után hatályba léphessen a dokumen­tum - összegezte eddigi munká­jukat a konvent magyar tagja. Vastag Pál elmondta, hogy az al­kotmányos szerződés foglalkozik az unió alapvető értékeivel, célki­tűzéseivel, az EU szociális jellege erősödik, cél a szociális igazsá­gosság, egyenlőség, szolidaritás, a teljes foglalkoztatottság, a férfi­ak és nők egyenlőségének bizto­sítása a munka világában. A szer­ződéstervezet értelmében a terü­leti egyenlőtlenségek is megszűn­nek. Demokratikusabbá válik az EU, erősödik az európai szociális modell, egyszerűsödnek a jogi eszközök. Bevezetik az állampol­gári kezdeményezés lehetőségét, elismerik az egyházak szerepét. Mindebből következik, hogy biz­tonságosabb Európát építhetünk magunknak a jövőben. A tervezet úgy fogalmaz: a szabadság, a biz­tonság, az igazságosság övezeté­nek a megteremtése a cél. A politikus hangsúlyozta, az alkotmánytervezet javaslatai kö­zül sikerült kiszűrni azokat, ame­lyek sértették volna hazánk érde­keit. CSETE ILONA (BOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA) DÉLEGYHÁZA Magasabb gázárakra számíthatunk Négy év múlva szabadon választhatunk a szolgáltatók közül? A magyar családok jövedel­mük nem csekély hányadát költik energiára, így minden­kit foglalkoztat a kérdés, ho­gyan alakul majd a csatlako­zást követően az áram és a gáz díja. Egy átlagos magyar csa­lád jövedelme mintegy 4 szá­zalékát költi villamos energiá­ra, a nyugdíjasok és a nagy- családosok körében ez az arány jóval nagyobb. Mind a társadalom jóléte, mind a gazdaság versenyképessége szempontjából nagyon fontos kérdés a villamosenergia-árak alakulása. Korábban az energia­árak nem fedezték az ellátás költségeit, így az áram árát az állam támogatta. Ez a támoga­tás azonban sem a gazdasági hatékonyság, sem a társadalmi igazságosság szempontjából nem volt indokolt. Egy gazdag család sokkal több energiát fo­gyaszt, mint egy szegény, kö­vetkezésképpen a nyomott energiaár a tehetősek luxusfo- gyasztását támogatta. Az elmúlt évek áremelései gyakorlatilag megszüntették ezt a torzulást. A villamosenergia­árak felzárkózása lényegében befejeződött, ami egyúttal lehetővé tette a szektor modernizációját. Ma a magyar villamosenergia­ágazat nemzetközi összehasonlításban is kedve­ző képet mutat, az erőművekre vonatkozó mű­szaki és környezetvédelmi normák teljesítik az EU elvárásait. (Három erőmű - a pécsi, a vértesi és a bakonyi - nem felel meg a normáknak.) Nincs tehát olyan tényező, ami az EU- csatlakozás után jelentős áremeléseket indokolna. A lakossági energiaárak egyébként az unión belül is nagy szóródást mutatnak, harmonizációjukra semmilyen EU-elvárás nincs. Ami lényeges: az unióban — és így Magyarországon is — a villamos- energia-szektor versenypiaccá alakul át, a fo­gyasztók szabadon választhatják meg, hogy kitől giát. A villamos- energia-hálózat egységes marad, a lakásokba továbbra is egy vezeték megy majd be, de a keres­kedők a mobiltele­fonhoz hasonlóan kínálhatnak majd különféle tarifacso­magokat, miköz­ben egyenlően hoz­zájárulnak a háló­zat működtetésé­hez. (A kereskedők közvetve járulnak hozzá, a rendszer­Az elmúlt évek elhalasztott áremelései a magyar földgázellátást súlyos válsághelyzetbeso- dorták. Az irreálisan alacsony árak miatt a legelemibb felújításokra sem volt fedezet, a nagynyomású csővezetékek és a gáztározók veszélyesen elhasznált állapotba kerültek. (Ar­chív felvételünkön gázvezetékcsere Békéscsabán, a Kossuth téren.) Képünk illusztráció vásárolják az ener­A liberalizáció menetrendje Az Európai Unióban az energiapiacok liberalizáci­ója folyamatban van. Ennek menetrendje szerint 2004. július 1-jétől a nem háztartási fogyasztók szabadon választhatnak a szolgáltatók közül. 2006. január 1-jéig az Európai Bizottságnak érté­kelést kell készítenie a reform kezdeti tapasztalata­iról. 2007. július 1-jétől a magánfogyasztók is sza­badon választhatnak a gáz- és áramszolgáltatók közül, bár a kormány gondolkozik azon, hogy 2010-ig haladékot kérjen a teljes piacnyitásra. 2007-től külön kell választani a távolsági és a helyi hálózatokat üzemeltető cégeket. Itt az átviteli és az elosztó hálózati engedélyesekre gondoltunk, a há­lózati engedélyek esetében az EU-direktíva kötele­zővé teszi a jogi szétválasztást. használók fizetik meg a rendszer használatát díjakon keresztül.) A földgáz esetében a helyzet, sajnos, nem eny- nyire biztató. Az elmúlt évek elhalasztott áreme­lései a magyar földgázellátást súlyos válsághely­zetbe sodorták. Az irreálisan alacsony árak miatt a legelemibb felújításokra sem volt fedezet, a nagynyomású csővezetékek és a gáztározók ve­szélyesen elhasznált állapotba kerültek. A prob­lémát súlyosbítja, hogy az új lakások kizárólag gázfűtéssel épülnek, azaz az alulfinanszírozott, elhasználódott rendszernek egyre nagyobb igé­nyeknek kell megfelelnie. Szakértők szerint az EU-csatlakozástól függet­lenül ez a helyzet nem fenntartható. A hazánk­ban felhasznált földgáz döntő és növekvő hánya­da importból származik, és kis, nyitott gazdasá­gunk nem képes politikai döntéssel függetleníte­ni magát a világpiactól. A gázrendszer működő- képességének helyreállításához az áremelések el­kerülhetetlenek, de ez nagyrészt az igazságtalan, indokolatlan előnyök megszüntetését jelenti. (2003 előtt a vállalatok jelentős része, köztük tő­keerős és nyereséges nagyvállalatok indokolatla­nul élvezték az irreálisan olcsó gáz előnyeit, ami komoly torzulásokhoz vezetett.) A hazai földgázkincs a nemzeti vagyon része. A világpiacinál lé­nyegesen alacso­nyabb kitermelési költségei miatt ext­ra nyereség képző­dik rajta. Az új sza­bályozás ezt a nye­reséget lefölözve te­remtene forrást a kompenzációra, az­az arra, hogy a kis és közepes lakossá­gi fogyasztóknál az áremelkedés elfo­gadható mértékű legyen. Mivel azon­ban a hazai föld­gáztermelés csők­ken és költségei nö­vekednek, a kompenzációs rendszer is csak egy átmeneti ideig tartható fenn. A kutatók szerint az EU-csatlakozást követő évtizedben a lakossági jövedelmek erőteljes nö­vekedése várható, így az energiaköltség a csalá­dok kasszájának egyre kisebb hányadát teszi majd ki, azaz a gázárak fokozatosan, az évtized végére komolyabb társadalmi feszültség nélkül is felzárkózhatnak a világpiac által indokolt szintre. NYEMCSOK LÁSZLÓ T ☆ HBHE 11k Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont Ami polgárrá tesz Magyarország 2004 májusá­ban — más ál­lamokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állan­dó rovatunk­ban ismert, neves személyiségeket kér­dezünk a témáról. Ezúttal dr. Misur György, volt római nagykövetet (képünkön) ke­restük meg kérdéseinkkel. — A diplomáciai szolgálatom idején több évtizedet töltöttem fejlett nyugaü országokban - kezdte dr. Misur György. - Fog­lalkoztatott, mitől mennek job­ban a közügyek ezekben a társa­dalmakban és mitől magabizto­sabbak, öntudatosabbak ott az emberek. A választ egy népsze­rű olasz költő-énekes dalszöveg­ében találtam meg: „democra- zia e partecipazione”, azaz „a demokrácia, az részvétel”. Re­mélem, idehaza is egyre többen azonosulnak majd ezzel a gon­dolattal. Nem várhatjuk folyton, hogy majd mások, majd az ál­lam megoldja a problémáinkat. Az embert az teszi polgárrá, hogy részt vesz a közügyekben — kezdte dr. Misur György, aki arra számít, az integrációval még több, az európai gondolko­dást erősítő példát látunk majd magunk körül. A nagykövet a személyes éle­tében is fontosnak tartja ezt a magatartást. - Társelnökként veszek részt a Kárpátok-Adria Alapítvány, a Harruckern oszt­rák-magyar alapítvány és a Szar­vas Város Barátainak Köre tevé­kenységében, valamint tagja va­gyok a budapesti rotary klub­nak. Örömömre szolgál, hogy hamarosan megalakul Békés megye első rotary klubja Békés­csabán. A közügyek iránti ér­deklődést kormányprogrammal felkelteni nem lehet, az embe­rekben kell, hogy feltámadjék az igény. Erre pedig jók az esélye­ink, hiszen a magyar társada­lomban mindig is ott volt az ösz- szefogásra és a szolidaritásra va­ló készség. CSATHRÓZA ___________________________________________Fogalmak, kérdések, vélemények____ A tesszaloniki csúcs eredményei A tesszaloniki csúcs legfontosabb eredményei között említhe­tő, hogy elfogadták az EU alkotmánytervezetét, kijelölték az Európai Központi Bank új elnökét és tárgyaltak az EU jövőbe­ni bővítési terveiről a balkáni államokkal. Többet ér egy szónál Az európai aikotmányozó kon­vent munkájának, illetve a közel­múltban rendezett tesszaloniki csúcsértekezletnek szenteltük többek között mai uniós oldalun­kat. Figyelmet érdemel az ener­giarendszerekkel, -árakkal kap­csolatos írásunk is. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jövő héten utoljára jelent­kezik uniós összeállításunk, igaz, két oldalnyi terjedelemben. Ter­vezzük, hogy részletesen szólunk a nyugdijak szabályozásáról az Európai Unióban, és külön írás­ban foglalkozunk az esélyegyen­lőség témakörével, a közösségi szabályok, gyakorlatok tükrében. Várjuk olvasóink kérdéseit, vé­leményeit e témakörökkel, ületve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió.___________(ej A következőkben néhány fontos döntés összefoglalója olvasható: A június 19-20 között Tessza- lonikiban rendezett csúcson az Európai Konvent 16 hónapnyi vita után benyújtotta az EU alkotmá­nyának tervezetét, melyet a részt­vevők elfogadtak és „jó tárgyalási alap”-nak minősítettek. Az állam- és kormányfők július 15-éig adtak időt az Európai Konventnek, munkájának befejezésére. Jean-Claude Trichet-t, a Fran­cia Nemzeti Bank elnökét nevez­ték ki az Európai Központi Bank élére. A végső kinevezéshez szükség van az Európa Parlament beleegyezésére is. A csúcs támogatta egy új EU-s külpolitikai stratégia kidolgozá­sát, melyet Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője javasolt. Az Európai Tanács céljának te­kinti Bulgária és Románia 2007- ben történő csatlakozását, és tá­mogatja a két országot abban, hogy 2004-ben befejezzék a felvé­teli tárgyalásokat. A menekültügy, a bevándorlás és a külső határok őrizetének tár­gyában is több döntés, illetve megbízás született. A tagállamok vezetői sürgették, hogy a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásához szükséges vala­mennyi alapjogszabályt elfogad­ják az év végéig. A bizottságnak 2004 júniusa előtt átfogó jelentést kell készítenie arról, hogyan le­hetne jobb védelmet biztosítani a menekülteknek a kibocsátó or­szágokban. Brüsszelnek mielőbb ki kell dolgoznia a vízuminformá­ciós rendszer bevezetéséhez szükséges szempontokat, és meg kell vizsgálnia a külső határok őr­zésénél felállítandó új közösségi operatív struktúra (lényegében egy ügynökség) létrehozásának feltételeit. Brüsszelnek ezentúl éves jelentésben kell beszámol­nia a bevándorlásról és a beván­dorlók integrációjáról. Felkérték az ENSZ-t, hogy tölt­sön be meghatározó szerepet Irak helyreállításában. Az Európai Tanács megerősí­tette, hogy az USA-val való kap­csolat alapvető fontosságú marad minden meghatározó kérdésben, nemcsak a két fél, hanem az egész nemzetközi közösség szá­mára. FORRÁS: BRUXINFO vonal * r 1 KÜLÜGYMINI5ZTERIUM * *^ 06 80 EU 2004 (OB 80 38 2004) A Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálata Számolja ki, mennyi támogatást kaphat az EU-tól a csatlakozás után! Lehet-e a pályázatok elkészítéséhez segítséget kapni? Hogyan vállalhatok munkát uniós országokban? Hatással lesz-e az árakra a csatlakozás? Milyen EU-s ösztöndíjakra lehet pályázni? Milyen változással jár az idősek életében a belépés az unióba? Hogyan pályázhatunk mezőgazdasági programokra? A legfrissebb uniós pályázatok. Ha kérdése van, hívja az EU-vonal számát, vagy látogasson el a www.eu2004.hu honlapra. i 1 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom