Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

12. OLDAL - 2003. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK GYULA ■ 1 Baráti kör A Gyula Városért Baráti Kör a na­pokban tartotta elnökségi ülését Budapesten, többek között Kin­cses Ferenc alelnök, dr. Márai Géza elnökségi tag részvételével, Gyulát Christián László alelnök, Baranyó Géza elnökségi tag és Kovács Lajosné titkár képviselte. Szó volt a taglétszámbővítésről, az ifjúsági tagozat létrehozásá­ról. Javaslatként elhangzott, hogy a műszaki egyetemmel kö­zösen rendezzen Bay-évfordulót a baráti kör. Hangsúlyozottan foglalkoztak azzal, hogy a Kará­csonyi János Katolikus Gimnázi­umot és az Erkel Ferenc Gimná­ziumot együtt ünnepeljék a gyu­lai gimnázium alapításának 100. évfordulóján. Erkel Ferenc no­vember 7-i születésnapján a bu­dapesti sírkoszorúzásokba a kör is bekapcsolódna. Dr. Márai Gé­za Nürnbergben járt, a Dürer- ház érdeklődik Gyula iránt. Fű, fa, kert, út A képviselő-testületi ülésen, az interpellációk között szó volt ar­ról, hogy a nem önkormányzati intézmények tájékán magas a fű, gaz van. A. közterület-felügyelet­tel egyeztetve ezentúl nemcsak a magánszemélyek kapnak felkérő levelet a polgármesteri hivataltól arról, hogy próbálják rendben tartani a házaik előtti közterüle­tet, hanem a nem önkormányza­ti szervezetek is. A városban a Kossuth utca felújítási munkála­tainak befejeztével folytatják az utak kátyúzását. A nyárfák és fűzfák pelyhedzése két hét alatt lezajlik, a szakértők szerint ez nem okoz allergiát, így a fák kivá­gása emiatt nem indokolt. A Csi­ga-kertben a szabadtéri színpad elbontásának munkálataira a vá­rosgazdálkodási igazgatóság kül­ső vállalkozótól árajánlatot kért. A tervek szerint a szükséges fe­dezet, a bontási tervek birtoká­ban a munkát megpályáztatják. A Csiga-kert rendezésére, mű­ködtetésére a későbbiekben tér vissza a képviselő-testület. Az oldal Gyula Város Önkor­mányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Lehoczky Péter és Veress Erzsi. Dr. Perjési Klára polgármester Erketszoborral ajándékozta meg dr. Hiller István kulturális minisztert Miniszteri vizit a városházán Pénteken a városházára láto­gatott elsőként Gyulán dr. Hiller István, a nemzeti kul­turális örökségért felelős mi­niszter, akit dr Perjési Klára polgármester, Szabó Jenő al­polgármester, Juhász János alpolgármester és Becsyné dr. Szabó Márta jegyző fogadott. A találkozón részt vett Gede­on József, a Gyulai Várszín­ház igazgatója is, a miniszter a jubileumi színházi évadot megnyitni jött a városba. A polgármester szólt arról, hogy 1997-ig a gyula-sarkadi statiszti­kai kistérség létezett, ami megfe­lelt a valódi vonzás szempontjai­nak, hiszen Gyulán van a megyei intézmények nagy része, a tér­ségben a legnagyobb lélekszámú település. Sarkad központtal önálló kistérség jött létre 1997­ben, ami figyelmen kívül hagyta a természetes vonzáskörzet té­nyét. A régi gyula-sarkadi sta­tisztikai kistérséget szeretnék visszaállítani Gyula központtal az új statisztikai kistérségi rend­szer kialakításakor. Dr. Hiller Ist­ván elmondta, még nem alakult ki a statisztikai kistérségek struk­túrája, a helyi akarat Wnyilvání- tása mellett közbenjárását ígérte a Belügyminisztériumnál. Dr. Perjési Klára felvetette a gyulavá­ri közösségi ház ügyét, az Erkel- ária és -dalverseny újraélesztésé­nek igényét azzal, hogy a döntőt ismét Gyulán rendezzék. Szó volt Dürer-emlékhely kialakításáról, a gyulai várról és a leendő múze­umról. Dr. Hiller István elmond­ta, a Gazdasági Minisztériummal közös program kialakításával ké­szülnek a kulturális turizmus tá­mogatására. Kincstári segítség a lovardához Látogatható lesz az Almásy-kastély és kertje? A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója, dr. Molnár Zoltán vezető munkatársaival a gyulai városvezetéssel egyeztetett a napokban, többek között az Almásy-kastély sorsáról is. A kastély hasznosítására országos pályázatot ké­szülnek kiírni — tájékoztatott dr. Perjési Klára, Gyula pol­gármestere. A pályázati csomagot a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál lehet át­venni százezer forint ellenében. A vagyoni igazgatóság vezetői örömmel vették mindazon kezde­ményezéseket a városban, ame­lyek növelik annak esélyét, hogy az Almásy-kastélyt valaki haszná­latba vegye. A Gyulai Várfürdő felújítása, a vár 600 millió forintos rekonstrukciója, a vármúzeum 150 múlttó forintos berendezése és a Vis Vitalis turisztikai köz­pont befogadásra váró pályázata ilyen esélynövelő tényezők ah­hoz, hogy az Almásy-kastély maj­dan gyógyszállóvá alakulhasson. A KVI vezetői elkérték valameny- nyi folyamatban lévő, illetve elké­szült tervet, hogy azokat a re­ménybeli bérlőknek át tudják ad­ni. A sikeres várrekonstrukciós pályázathoz az önkormányzat, a Kulturális Örökség Hivatala és a Kincstári Vagyoni Igazga­tóság egyenlő arányban adta össze a 300 millió forintos ön­erőt, mellyel ugyanekkora ösz- szeget nyertek el. A várrekonst­rukció lebonyolítására, az ön­rész időbeli folyósítására meg­állapodás született. A várfürdő lovardaépületének kezelője az önkormányzat, az épület-felújí­tásra az idén 25 millió forintot szánt a KVI. Az épület-felújítás 85 millió forintba kerül, a va­gyoni igazgatóság felezett ösz- szegként 25-ről 40 millió forint­ra emeli hozzájárulását. Mind­ez nem érinti a fürdőrész felújí­tását. A városba látogatók kezdemé­nyezték, hogy szeretnék látogat­ni az Almásy-kastély kertjét. Szóvá tették, hogy miért nincse­nek elbontva a használaton kívü­li játszóházak, a kerítések. A vá­rosvezetés a kastélykert kinyitá­sát kezdeményezte a kezelői jog­gal rendelkező megyei önkor­mányzatnál. Hétköznapokon már megtekinthető a kastély ud­vara. A volán felújítja a forgalmi épületet Szarvas Péter, a Körös Volán Rt. vezérigazgatója és Gémes Ti­bor személyszállítási igazgató képviselő-testületi ülésen adott tájékoztatást a cég Gyulát érintő terveiről. A napokban ismét a városházán jártak. Juhász János alpolgármester elmondta, a Körös Volán és a gyulai önkormányzat között hároméves szerződés van érvényben. A szerződés szabályozza a Volán gyulai szolgáltatását és az önkor­mányzati támogatást, mellyel a város minden évben hozzájárul a járműbeszerzéshez. Ennek kö­szönhetően Gyulán van az egyik legfiatalabb autóbusz-állomá­nyuk a megyében. A támogatás másik formájaként a dénes- majori új járatokon a lakosságot segítik úgy, hogy a helyközi já­ratdíj helyett itt helyi díjakat fi­zetnek, amit az önkormányzat pótol a Volánnak. A szerződés része, hogy 2003. december 31- éig a Volán felújítja az autóbusz­pályaudvari épületegyüttesét, az utasvárót és a forgalmi épületet. Forrásaik arra adnak lehetősé­get, hogy az idén a kisebbik, a forgalomirányító épületet újítsák fel, a másiké a jövő évre marad. Juhász János elmondta, mivel az utóbbi is a szerződés része volt, kérték, más területen fejlessze­nek kisebb összeggel. Szarvas Péter értékelte azt is, hogy a vá­ros a megújított Kossuth utcán két új buszmegállót alakított ki, és ígéretet tett arra, hogy Gyulán ebben az évben két új, fedett buszmegállót létesítenek: az egyiket a Várkertben, a fürdő be­járatánál - a főépítészet megha­tározta, milyen formájú és szer­kezetű legyen -, a másik helyét ezután jelölik ki. Megállapodtak abban, hogy néhány buszmegál­ló útburkoíatának felújításában is segítséget nyújt a Volán. A gyulai idegenforgalmi igények fi­gyelembevételével ősszel felül­vizsgálják a helyi járatok közle­kedését a Volánnal, mellyel az utóbbi években igen jó kapcsolat alakult ki. Erdős Kamillra emlékeztek Erdős Kamill szobrát tavaly avatták, alkotója Szőke Sándor szobrászművész. Felvételün­kön balról dr. Perjési Klára polgármester, mellette Ráczné Dobra Erzsébet, a Gyulai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Békés Megye Képviselő-testü- lete nemzeti és etnikai ki­sebbségi bizottsága, Gyula Város Önkormányzata, a Gyu­lai Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat, a gyulai Erkel Fe­renc Múzeum, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a Pándy Kálmán Megyei Kór­ház rendezésében a 41 éve el­hunyt romológusra, Erdős Ka­millra emlékeztek tegnap a kórház orvosi könyvtára előt­ti szobránál. Ráczné Dobra Erzsébet, a Gyu­lai Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke köszöntőjében elmondta, a romaság örök hálá­val tartozik Erdős Kamillnak, a cigányság kultúrtörténete kuta­tójának, akit életében Nagy Fe­hér Cigánynak neveztek. Dr. Perjési Klára, Gyula polgármes­tere szólt arról, hogy a cigány­ság több évszázados elmara­dottságát közösen lehet felszá­molni. Nélkülük Magyarország sokkal szegényebb lenne. Dr. Kovács József, a megyei kórház főigazgató főorvosa jelezte, gyó­gyító munkájukat mindenfajta megkülönböztetés nélkül vég­zik, két, házi betegápolással foglalkozó munkatársuk a ci­gány nyelvet is elsajátította. A koszorúzási ünnepségen ma­gyar és cigány nyelvű versek hangzottak el, s megszólalt a magyar mellett a nemzetközi ci­gány himnusz is. Az ünnepség résztvevői felkeresték Erdős Ka­mill sírját is a Szent József te­metőben. KÖRÖS-VÖLGYI GASZTRONÓMIA A VÁRNÁL. A gyulai önkormányzat által is támogatott Körös-völgyi sokadalom háromnapos népművészeti rendezvényén főző- és pogácsasütő-versenyt hirdettek a szervezők. Mindkét versenyen a harmadik díjat vehette át a gyulai Csordás Józsefné, a pogácsasütő-versenyen pedig az első helyet ítélte oda a zsűri az ugyancsak gyulai Bíró Attilának. Felvételünkön Csordás Józsefné (jobbról) és menye kavargatja a báránypaprikást. Tájékozódnak a hulladékkezelésről A képviselő-testület februárban alakította ki a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát, négy helyett hat osztályt hoztak létre. A két új osztályvezetői álláshely létre­hozásáról akkor nem döntöttek, most engedélyezték két új státus kialakítását. Ismét bevezették a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló rendeletet. Maximum 400 ezer forint lehet a felső adóssághatár, amellyel az önkormány­zat foglalkozhat, és legtöbb 200 ezer forint az adósságcsök­kentési támogatás mértéke — mondta el a legutóbbi ülés dön­téseiről dr. Perjési Klára polgármester. A temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló rendelet szerint a fenntartónak nemcsak a temetőn belüli rend biztosítása a feladata, hanem az ahhoz vezető úté is. A sírjelnél, ha képző- és iparművé­szeti alkotásról van szó, az egy­méteres magasságtól el lehet tér­ni. Az építményt a hatóságokkal minden esetben egyeztetni kell. Elfogadta a testület, hogy a sírhe­lyeket kifalazni, kibetonozni nem lehet az új parcelláknál. Volt olyan javaslat is, hogy a régi, pél­dául német-gót betűkkel felirato­zott sírköveket jó lenne megmen­teni, amennyiben ezeket a sírhe­lyeket utódok nem váltják meg. Az elfogadott rendelet szerint va­lamennyi, meg nem váltott sír­hely esetében ki kell kérni az épí­téshatóság véleményét mind a hely esetleges díszsírhellyé alakí­tásról, mind az obeliszk megőrzé­séről. A mérnöki osztályt megbíz­ták azzal, hogy az obeliszkek el­helyezésére, bemutatására ké­szítsen javaslatot. A testület foglalkozott a hulla­dékkezelési közszolgáltatásról szóló rendelet módosításával is. A következő ülésre a mérnöki osztály beszerzi legalább öt város hulladékkezelési jogszabályát, a díjak kalkulálását, a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazását. - Ha nem akarjuk, hogy gyermeke­ink, unokáink rosszindulatú be­tegségben szenvedjenek, például a hulladékok káros hatásai miatt, akkor tennünk kell - fogalmazott a polgármester. A gyulavári kas­télyra terv készült tavaly, mely szerint ott nyugdíjasházat létesí­tenek. A Belügyminisztérium pá­lyázatán szociális bérlakások épí­tésére és nyugdíjasházak létesíté­sére 70 százalékos vissza nem té­rítendő állami támogatást lehet elnyerni. A terv birtokában be­nyújtják a pályázatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom