Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

KULTÚRA 2003. július 28., hétfő - 7. oldál INDUL A BAKTERHÁZ. (ö) A Gyulai Várszínház várszínpadán telt ház előtt mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Rideg Sándor remekművéből színpadra állított vígjátékot, az Indul a bakterházat. d-fotó: kovács Erzsébet Fesztiváldíjas színjátszók A színjátszás olyan csoport- munka, ahol az egyenrangú alkotók szívvel-lélekkel és teljes felelősséggel munkál­kodnak a közös eredmény ér­dekében. Pontosan úgy, ahogy az eljövendő évtizedek során az újjászülető Európa várja el azt minden egyes pol­gárától — vallják a Flora Aurea Országos Diákszínját­szó Fesztivál szervezői. Gyula A fesztivál díjait csütörtökön este adták át Gyulán. Az általános is­kolai kategóriában arany fokoza- .tot ért el Pete Lilla és Kertes Rená­ta (gyulai Karácsonyi János isko­la), ezüst fokozatot Krajcsovits Enikő, Szalai Zsuzsanna, Lehoczki Szilvia, Frank Ágnes (gyulai Dürer Albert iskola), bronz fokozatot a Napraforgó Di­ákszínpad (székesfehérvári Cisz­terci Szent István Gimnázium). A középiskolás, kamaradarab kate­góriában arany fokozattal ismer­ték el Csató Attila, Juhos Renáta, Csató János előadását (gyulai Munkácsy Mihály középiskola), ezüst fokozattal Jakucs Jánosét és Csepreghy Lórántét (gyulai Karácsonyi János gimnázium), bronz fokozattal pedig Várciai Csaba, Basky Zsuzsa, Basky Éva (sarkadi Ady-Bay gimnázium) és Sajti Anikó, Szabó Nikolett, Nagy Tamás (békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium) játékát. A hosszabb darabok kategóriájá­ban arany fokozattal jutalmazták a Diákszínpad 2000-et (budapes­ti Szent Margit Gimnázium), ezüst fokozattal a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium csoportját, bronz fokozattal a gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ kamaracso- portját. __________________SZ. M. Ép ítésznek készült — ünnepelt operaénekes lett Melis György az emberi kapcsolataihoz és a tárgyakhoz is ragaszkodik A szarvasi Csipkár sori tanyá­ról indult, az operaház ünne­pelt dalnoka lett. A kapcsola­ta szoros maradt szülővárosá­val, amely díszpolgáraként tiszteli. Legutóbb akkor járt itthon, amikor a szarvasi kó­rusok és zenészek adtak tisz­teletére születésnapi koncer­tet. Melis György július 2-án volt nyolcvanéves. Szarvas Melis György három esztendeig diákoskodott a Fő Téri Általános Iskolában, ennek díszterme lett a koncert helyszíne. A nemrégiben életműdíjjal kitüntetett Kossuth- díjas Kiváló Művésznek a rendez­vény délelőttjén gratuláltunk. Próbára érkezett, mert a koncer­ten ő maga is énekelt. Hányadjára is? — kérdeztük a művészt, akiről tudni, hogy a pályája elejétől je­gyezte az előadásait.- Jó tíz éve, csak az operaházi fellépéseket számolva, a kétezre­diknél tartottam. A feljegyzést az aktív operaházi tagságomig vezet­tem. Nem önimádatból tettem. An­nak idején, a magamfajta, fiatalnak számító szólistáknak évi hatvan előadásra szólt a szerződése. A fel­ső korosztályba tartozó Székely Mihálynak, Simándi Józsefnek, Gyurkovics Máriának „csak” negy­venre. Manapság, amikor egy szó­listának egy év alatt tizenhat-tizen­nyolc előadása van, már azt mond­ja, hogy rengeteg a dolga.- Mostanában milyen gyakran lép színpadra?- Már ritkán. Nagyon megha­tott, hogy március 18-án az Erkel Színházban megtartott utolsó Bánk bán-előadásra, Tiborc sze­repére engem kértek fel, ahol Szinetár Miklós igazgató úr felkö- szöntött. A szarvasiak is gratulál­tak, igen jólesett.- Azt mondják, az énekesi pá­lya küzdelmes. Ön hogyan tapasz­talta ezt? Az iskola dísztermében Melis György kedvtelve nézegette a Ruzicskay-falfestményeket. d-fotó. lehoczky péter- Nagyon sok boldogtalan kol­légát ismertem, akik elnyomva érezték magukat. A mienk egyike azoknak a pályáknak, amelyre születni kell. Az éneklés bonyo­lult folyamat, a különböző rezo­nátorok fejben és mellben való működése rendkívül összetett. Érettségi után egy évet töltöttem a műegyetemen, építésznek ké­szültem. Az énektanárnőm java­solta, jelentkezzek a zeneakadé­miára. „Holnap lesz a felvételi” - mondta. Nagyon erős bizottság előtt énekeltem, felvettek. Meg­győződésem, ha elsőre nem sike­rül, másodszor nem mentem vol­na el. 1949-ben utolsó éves vol­tam, amikor ösztöndíjasként be­vettek az Operába. Sok kis szere­pet énekeltem. Tóth Aladár zseni­ális igazgató volt, ügyelt rá, hogy az arra érdemes tagokat úgy épít­sék be a repertoárba, hogy a hangjuk azt ne szenvedje meg. Azaz csak olyan szerepeket kap­janak, amelyet a hangjuk elbír.- Ön hogyan tudta megőrizni ilyen szépnek a hangját?- Szakmai tudással és renge­teg lemondással. Jó ötven éve Pal­ló Imre bácsi mondta: „Gyuri fi­am! Előadás után haza! Enyhe va­csora, megmosakodni, aludni!” Nem szabad kimaradozni. Velem ez öt-tízévenként fordul elő.- Hallottam, hogy szarvasi tár­gyakat őriz az otthonában. Meg­vannak még ezek a tárgyak?- Megvannak. Ragaszkodó va­gyok a családomhoz és a tárgyak­hoz is. Sajnos, a baráti társasá­gomból már szinte mindenki meghalt. De ha néha jön hozzám valaki, láthatja az édesanyám több mint százéves rokkáját, meg a gerebent is, amiről sokan már azt se tudják, hogy mi.- Ha már az emlékeknél tar­tunk, melyik volt a legemlékezete­sebb születésnapja?- Az ilyesmire nem figyelek. Azt tudom, hogy a nyolcvanadik nagyon fárasztó volt, mert kap­tam vagy harmincöt telefonhí­vást, Amerikából, meg minden­honnan.- Mivel tölti a nyarat?- Egy baráti házaspárral há­rom hétig Horvátországban üdültem. A nagy forróságot ne­hezen bírom. Óbuda fölött van egy szép kis házam, ott nagyon jó a levegő, ott vagyok legtöbbet. Lejárok Szarvasra is, a Körös ki­tűnő a fürdésre. Ezzel telik a nyaram. De azt hiszem, az én ko­romban már a legfőbb érték az egészség.- Művész úr! Jó egészséget kí­vánunk! CSATH RÓZA Szólólemezt készít az Eleven Hold Visszatérnek a múlthoz: az utcazene ma sem idegen az együttestől Az Eleven Hold együttes tagjai székesfehérvári és móri szár­mazásúak. A zenei irányzat, amit képviselnek: irish-pop- grunde, filozófiai szövegvilággal. A békéscsabai Center-napok keretében a Csaba Rádió születésnapi partiján adtak koncer­tet Török-Zselenszky Tamással, az Eleven Hold frontemberé­vel akkor beszélgettünk. Békéscsaba- Annak idején egy szál gitárral jártátok be a Balaton-partot és ,, utcazenéltetek'', most pedig több zenekarban is játszotok. Nem hiá­nyoznak a régi szép idők?- Épp most léptünk ki a nagy zeneiparból. Megpróbáltuk, mi­lyen odafönn, de nem Jött be. Voltak, akik úgy hitték, keresztbe akarunk tenni nekik, pedig ez egyáltalán nem igaz. A másik, hogy mindennek érdekszaga van. Ha lehet, kerülöm a „Hogy Eleven előélet Első zenekarukat 1994-ben alapították Hetes körzet néven, melynek tagjai voltak Nap (Török-Zselenszky Tamás), Basa (Balassa Béla) és Robogó (Pábli Róbert). Tehetségkutató versenyekre jártak, ahol első, illetve második helyezést értek el. Ennek ellenére a kiadók nem foglal­koztak velük, mondván - a zenéjük nem felel meg egyik külföldi trendnek sem, ami itthon sikeres lehetne. Nem adták fel. 2000 már­ciusában megjelent az első albumuk Eleven Hold címmel, melyen már Dinky (ifi. Bodó Gyula: gitár), Psoti (Joós Zsófia: hegedű) és Robesz (Szili Róbert: konga, bongó) is szerepet kapott. A jó hangulat az Eleven Hold-koncert után is folytatódott. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER- Milyen terveitek vannak a jö­vőre nézve?- Szeretnék megjelentetni egy szólóalbumot. Ha minden jól megy, még a télen fel is vesszük a dalokat. Meghívott vendégművé­szek segítik majd a munkánkat: hegedűvel, csellóval és fuvolával, zongorával, orgonával, valamint gitárokkal. Ez akusztikus album lesz, tehát fesztiválokon és kon­certeken is játszani lehet majd a dalokat.- Kikhez szól a zenétek? Kik alkotják a közönséget? - Mindig megkérdezik tőlem az ismerőse­im, „Nem fáj, hogy pont azok­hoz szól a szöveged, akik nem figyelnek rá?”. Akik értik, azok­hoz máp „nem kell szólni”, akik nem, azokhoz kell, hogy eljus­son az üzenet. Nem a pillanat­nak írok, hanem a jövőnek: azoknak az embereknek, akik a mai divatzenéket hallgatják. Amit mi csinálunk, nem jó üz­let, nem jövedelmező vállalko­zás, hanem hosszú távú befek­tetés.- Megjelent két lemezetek, és hamarosan jön a harmadik is. Hogyan tudtok megújulni?- Mint énekes, az én lelkemen száradnak a dallamok. A Nirvana, az Alice in Chains és a Pearl Jam jelenti a gyerekkoromat, ezen nőttem fel. A mai napig ez hozza ki belőlem a legintenzívebb érzé­seket, ezért ezt próbálom bele­csempészni a dalokba is. Leülök majd, hogy megcsináljam a szóló­albumomat, a többieket pedig megkérem, hogy írják meg a da­lok szövegeit.- Marad idő a pihenésre? Men­tek valahová nyaralni?- Igen. Béla Tunéziába megy majd, Gyula csoportot visz Olasz­országba. Én már eltöltöttem pár napot Firenzében, Zsófi pedig in­kább vadvízi evezéseken szeret részt venni. BODA SZILVIA A megújult nagybánhegyesi főtéren míves padok, modern kandeláberek és díszes ivóku- tak fokozzák a tér kellemes hangulatát. d-fotó: kovács Erzsébet Új ivókutakból jólesik a frissítő Nagybánhegyesen a saját erőn kívül, a megyei terület- fejlesztési tanács területi ki­egyenlítő alapjának, vala­mint a központi vidékfejlesz­tési pályázatoknak köszön­hetően mintegy 22 millió fo­rintos beruházással korsze­rűsítették a község főterét. Nagybánhegyes Az általános iskola építkezésé­nek befejezése után, a kondorosi Épcenter Kft. kivitelezésében ta­valy megkezdődött Nagybánhe­gyes főterének átalakítása. A falu központja díszburkolatot kapott, az újjávarázsolt teret kovácsolt­vas kandeláberekkel és régies pa­dokkal, ízléses hulladékgyűjtők­kel egészítették ki. Az átalakítás­nál figyeltek arra is, hogy az al­kalmanként itt árusító kiskeres­kedők, gazdálkodók is elegendő helyet kapjanak. Gondoskodtak megfelelő parkolóhelyekről, vala­mint arról, hogy esőzéskor meg­oldják a vízelvezetést. A főtér át­alakításával egyedien szép, han­gulatos látványt nyújt a falu köz­pontja, kulturált hirdetőtáblát és legutóbb két díszes ivókutat állí­tottak a lakosság szolgálatába. További elképzelés, hogy a tér közepére látványos szökőkút ke­rüljön, melyre újabb pályázattal szeretnének forrást biztosítani. H. M. lünk”. Felléptünk a Veszprémi ut­cazenei fesztiválon, és most itt va­gyunk Békéscsabán. vagy?” kezdetű eszmecseréket Egyszer egy hazai előadóval be szélgettem, majd megfogadtam soha többé nem kérdezek seír mit már sztárnak minősített ze nésztől. Visszatérve a kérdésedre, ner marad ki az életünkből, mer most is állandóan „utcazeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom