Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-25 / 172. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 25., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Kézzel készített csipkecsodák A hagyományos térítők és futók mellett a modem kézművesség alkotásai is bemutatkoznak. motóí veress erzsi Életmentő a vér Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a városi vér­adó napot a megyeszékhe­lyen. Az egészségügyi dolgo­zók július 31-én és augusz­tus elsején 8—12 óráig várják a véradókat a Gyulai út 20. szám alatti Békéscsabai Te­rületi Vérellátóban. Békéscsaba A melegebb hónapokban meg­növekszik az igény a vérre, vérkészítményekre, hiszen ilyenkor gyakoribbak a balese­tek. Nyolc éve indult útjára egy nemes kezdeményezés, amely azóta már hagyomány- nyá nőtte ki magát. A városi véradó nap szervezői felhívás­sal fordulnak mindazokhoz, akik betöltötték tizennyolca­dik életévüket, és három hó­napja nem adtak vért. Ezenkí­vül főleg olyan jelentkezőkre számítanak, akik még nem voltak véradáson.- Sokan még a saját vércso­portjukat sem ismerik. Mielőtt bárkitől nagyobb mennyiségű vért vennének, szigorú belgyó­gyászati, labor- és vérvizsgála­ton esik át. Ezek a vizsgálatok egészségügyi szűrést is jelente­nek, hiszen csak teljesen egész­ségesen adhatunk vért. Várunk mindenkit ezen a két napon a Békéscsabai Területi Vérellátó­ban, hiszen a véradók az orvo­sok nélkülözhetetlen segítőtár­sai - olvasható a Magyar Vörös- kereszt felhívásában. H. CS. A csipkeverés, drótfonás és fafaragás művészetének alkotásai láthatók azon a kiállításon, melyet kedden a békés­csabai szlovák főkonzulátus konzulja, Ladislav Tischler nyitott meg. Békéscsaba A Szlovák Kultúra Háza ad otthont az augusztus 8-áig látogatható tárlatnak, mely a Túróc Varázsa Egyesület mun­káit mutatja be, Csipkecsodák címmel. Martin (Túróc) képviselői a XIII. Békés megyei népművészeti tábor keretében érkeztek a megyeszékhelyre.- A múltban minden régiónak meg­volt a maga csipkekészítési hagyomá­nya, saját mintái és színkészlete — tájé­koztatta lapunkat Maria Slezakova, a kiállításért felelős csoport vezetője. A vékony- és vastagszálas térítők mel­lett megtekinthetők a szintén kézzel ké­szített új, a fantázia motívumait megjele­nítő képek, kalapok és ruhadíszek, vala­mint Túróc város címere is. Bár a mo­dem kézművesek már keverik a színe­ket, továbbra is a fehér csipkealkotások a legelegánsabbak és legértékesebbek. A csipke és drót, valamint a csipke és fa kombinációjából álló tárgyak mellett a tárlat különlegességének számítanak az egyetlen fából kifaragott nyakláncok és szerszámok. Ezek mind ugyanazon mester Maróé EliaS művészetét dicsérik. A drótfonás régi technikáját használja fel Luboé Smrzik a kiállításon is látható lakásdíszítő formák (például automobil, kakas) elkészítéséhez. Mivel a Békés­csabára települt szlovákok közül egykor többen drótművesekként érkeztek ide, a rendezvényszervezők külön örömüket fejezték ki, hogy az alkotásokat a me- gyeszékhelyen mutathatják be. f. é. Szabadtéri tárlat a Fekete-Körösnél Stílszeríí a Sodrásban irodalmi hagyományú elnevezés A Fekete-Körös gyulai hídfő­jénél rendezik meg augusztus elsején az V. Alkotó Körösök Szabadtéri Tárlatot. Stílsze­rűen Sodrásban a címe, utal­va nemcsak a helyszínre, de a gyulai irodalmi hagyomá­nyokra is, hiszen létezett ha­sonló nevű folyóirat. Gyula A szabadtéri tárlat rendezői a Gyulai Alkotókor és a Sarkadi Al­kotókor. A két civil szervezet ve­zetése közösen tartott gyulai saj­tótájékoztatón ismertette az idei programot. A tárlaton részt vesz vendégként a Vésztői Alkotókor is, amely az idén májusban ala­kult meg. A megyei alkotókörök közül a gyulai a legidősebb, hét­éves múltra tekint vissza, míg a sarkadi hatéves. Nagy Ferenc, a Sarkadi Alkotókor elnöke el­mondta, a két alkotókor kereste a kapcsolatot egymással, így szüle­tett meg a szabadtéri tárlat, me­lyet térben a két város közé he­lyeztek. A Fekete-Körös lett a ta­lálkozási pont, először a sarkadi oldal, majd a gyulai, mivel itt na­gyobb a hely, és megfelelő az út­testtől a távolság is. Mocsár- Pörjés József, a Gyulai Alkotókor ütkára hozzátette, a két város al­kotói a kezdetektől az együttmű­ködés példájában gondolkodtak. A szabadtéri tárlat megrendezé­sének ötletét a gyulai alkotóköri elnök, Kukár István vetette fel. Az ötödik, jubileumi tárlatot egy gyulai és egy sarkadi protestáns lelkész nyitja meg augusztus el­sején 18 órakor. Humoros tárlatvezetést Ábra­hám György gyulai művészeti író tart, lesz műsor és performance is. Mintegy 30 alko­tó állítja ki munkáit, képzőmű­vészek, irodalmárok, kézműve­sek. Az alkotások megvásárolha­tók. A szabadtéri tárlaton várha­tóan most is részt vesznek a Gyulai Nyári Művésztelep tagjai, alkalmat nyújtva az amatőr és nem amatőr alkotók találkozásá­ra. A szabadtéri tárlatra látogató­kat 150 zsíros kenyér is várja. A rendezvényt támogatja mindkét város önkormányzata és a Gyu­lakonyha Kht. is. SZ. M. SZLOVÁK TOKAJI BORBEMUTATÓ, (s) A tokaji borvidék szlovákiai oldaláról hozott kóstolót a megyeszékhelyre Juraj Zadansky, a tőketerebesi (Szlovákia) Honismereti Múzeum igazgatója, a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat szervezésében. Az eseményen mintegy nyolcféle, a tokaji borvidékhez tartozó, három szlovákiai faluból származó nedűt kóstolhattak meg a résztvevők, a muskotályostól a hatputtonyos aszúig. A kóstolóra a békéscsabai szlovák főkonzul, Stefan Dano is ellátogatott. (Felvételünkön balról Juraj Zadansky, középen Ando György, a békéscsabai szlovákok vezetője és egy érdeklődő látható.) Parlagfűprogram Békésen Az ÁNTSZ Békés városi intézete széles kö­rű tájékoztató akcióba kezdett a parlagfű­ről, az általa okozott allergiáról és az elle­ne való védekezésről. A szórólapokat a vá­rosi ÁNTSZ hatáskörébe tartozó települé­seken osztották szét. Az ismertetőből a lakosság tájékozód­hat a növényről, az allergia okairól és tü­neteiről. A legfőbb védekezési módok kö­zött a gyomlálást, kapálást és kaszálást, valamint a megfelelő körülmények kö­zött alkalmazott vegyszeres gyomirtást említi. Az intézet parlagfű jelenlétét tanúsító fénykép készítésére fotópályázatot írt ki. A versenyen részt vehetnek a város ha­tárain belül készített, parlagfüvet ábrázoló fényképek, melyeken a felvétel helyét és idejét is fel kell tüntetni. A beküldési ha­táridő augusztus negyediké. A két legjobb felvétel a Juhos Fotónál beváltható vásár- lási utalványt kap. ________________ha. Meg kérdeztük olvasóinkat Van-e jövője a biotermesztésnek? Kövesdi Jánosáé, magyarbánhe- gyesi lakos, nyugdíjas:- Fiatalkoromban még nem volt ennyi növényvédő szer, és sokkal egészségesebb ételeket fogyasztot­tunk. A mai vegyszerezett világban alig van olyan termék, amelyben ne lenne tartósító anyag. Helyes­lem, hogy szorgalmazzák a bio'termesztést a gaz­dálkodók körében, mert ha többen vállalkoznának így termelni, akkor nem votóaénnyi beteg ember. Ha másért nem, de a gyerekeinkért, unokáinkért érdemes megfontolni a biogazdálkodást. Van jövő­je, mert ha jól értesültem, akkor az uniós csatlako­zás után ez is a minőség feltétele lesz. Budácsik Róbert, kunágotai la­kos, tanuló:- Jó lenne, ha minél többen biozöldségeket termesztenének, mert lassan oda jutunk, hogy csu­pa „mű élelmiszert” eszünk. Már a kenyér sem az igazi. A boltban nincs olyan áru, amelyen ne lenne feltüntetve többféle állományjavító szer. Az üdítők sem egészségesek. A dinnye-, a paprika- és más zöldségtermelők is sok növényvédő, érést serken­tő szert használnak. Elvileg nem szabadna piacra vinni az árut, amíg a hatásuk tárj, de ezt nem el­lenőrizhetjük, amikor a piacon megvesszük. Ha választani lehetne, szívesebben fogyasztanék bio­termékeket. Berták István, kunágotai lakos, tanuló:- A mai élelmiszerek többsége nem egészséges, mert televannak tartósítókkal. Az embereknek egy­szerűbb lepermetezni a gyomokat, mint kikapálni. A tömeges terme­lés miatt a növényvédelemmel sok káros anyag jut a földbe, amit a növények felszív­nak. Szerintem a biotermesztésnek az uniós lehe­tőségek miatt is van jövője. Ha nem próbálunk egészségesen táplálkozni, akkor a következő gene­rációk életfeltételei rosszabbak lesznek. Hatáso­sabb ösztönző rendszer kellene a termelőknek, hogy megérje áttérni a biogazdálkodásra. Tóth György, magyarbánhegyesi lakos, nyugdíjas:- A biogazdálkodást régen be kellett volna vezetni. Gyermekko­romban nem ismertünk ennyi vegyszert. Ma már minden bolti termék tartósított. Körzetünkben sok a dinnye-, paprika-, paradi­csomtermelő. Jó lenne, ha mindenki a vegyszer- mentes termékek előállítására törekedne. Bizonyá­ra nem könnyű és költséges az átállás, de meg kel­j lene gondolni önmagunk és a jövőnk érdekében. Az unióba haladva a minőséget, az egészséges ter­mékeket kell(ene) előtérbe állítani. Jelenleg azon­ban a gyors haszon fontosabb, mint az egészség. H. M. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Könyvtár Okányban Az okányi könyvtár állománya 17 476 darab doku­mentumból áll. A könyvek száma 15 905, az idő­szakos kiadványoké 1095, a hanghordozóké 442, az egyéb anyagoké 34. Könyv és folyóirat beszer­zésére ebben az esztendőben 350 ezer forintot költhet az intézmény. Ebből az összegből eddig 90 ezer forintot költöttek el: a pénzből 59 könyvet vá­sároltak. Leginkább a 14 év alatti gyermekek láto­gatják a községi könyvtárt. Ennek a korosztálynak az igényét az idei év első öt hónapjában 1676 alka­lommal szolgálta ki az intézmény. A felnőtt lakos­ság ugyanebben az időszakban 1202 alkalommal látogatott a könyvtárba.____________________jy A medgyesbodzási polgárőr egyesület az egységes fellépés érdekében idén új pólókat, sapkákat kapott, de szeretnék az eszköztárukat is tovább gyarapítani. d-fotó: kovács Erzsébet Polgárőrség a lakosság nyugalmáért Jelenlétük a rendezvények színvonalát, biztonságát növeli Medgyesbodzáson 1992-ben 26 taggal alakult meg a polgárőr egyesület. A csoport kisebb-nagyobb változás után tavaly ünne­pelte tízéves évfordulóját. Ezt követően úgy tűnt, hogy anyagi és létszámgondok miatt megszűnik, de végül, márciustól sike­rült újjáalakítani a helyi szervezetet. Medgyesbodzás- Voltunk mi 71-en is, de időköz­ben elszállingóztak a tagok. 1998- ban közfeladatot ellátó szerv let­tünk, majd évekig, a szűkös anya­gi lehetőségekhez mérten, igye­keztünk szervezni a munkát. Idén a megyei szövetség és az alpolgár­mester kezdeményezésére ismét megerősödött az egyesület. Ehhez kicsit hozzájárult, hogy én is kép­viselő-testületi tag lettem — tudtuk meg Jakab Andrástól, a medgyesbodzási polgárőrség el­nökétől. Az egyesület munkájáról a to­vábbiakban az elnökkel, Tóth Já­nossal, Szabó Pállal és Buri Bélá­val ültünk le beszélgetni. Mint mondták, a tagság önkéntes, min­denki társadalmi munkában végzi feladatát. Cél a közrend és a köz- biztonság védelme, valamint a fa­lunapok, az ünnepi kulturális és sport-, illetve az intézményi ren­dezvények köztéri biztosítása. Legutóbb az iskolai ballagáson áll­tak helyt példaadóan a csapatta­gok. Mivel nincs rendőr a faluban, így a polgárőrségre fokozott fele­lősség hárul. Szerencsés dolog, hogy Jakab András 20 évig körze­ti megbízottként dolgozott a tele­pülésen, így rálátása, tapasztalata van az őrző-védő munkában. Jó kapcsolatot tartanak a Mező­kovácsházi Rendőrkapitányság­gal, ahonnan szakmai segítséget kapnak. A tagok saját járműveik­kel járják Gábortelep és Bodzás körzetét, és a szolgálati időt általá­ban a hét végére koncentrálják. Je­lenleg a dinnyeszezon miatt foko­zottabb az ellenőrzés, illetve csa­ládi esemény (esküvő) alkalmával is megkérik őket az üres házak megfigyelésére. Kiemelték: tenni­való akad bőven, melyen belül szeretnék a technikai felszereltsé­güket, eszközeiket bővíteni. Pilla­natnyilag az is előrelépés, hogy a felajánlott képviselői tiszteletdí­jakból 30 egyforma pólót és sap­kát tudtak vásárolni. A jövőben is számítanak az önkormányzat se­gítségére, hisz munkájukat szeret­nék a lakosság nyugalma érdeké­ben és megelégedésére végezni. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom