Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-24 / 171. szám

2003. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK - 11. OLDAL Program 2003. július 27., vasárnap 9.00- 9.30 A szarvasi Rezesbanda zenés hívogatója a Tessedik Sámuel Múzeum előtt 9.30 Szarvas Város Napjának ünne­pélyes megnyitása a Tessedik múzeum­ban. Megnyitóbeszédet mond Babák Mihály, Szarvas város polgármestere Bakula János és Takács Miklós Vi­rág ez a város című fotókiállításának megnyitása. A kiállítást méltatja Sze­nes János újságíró 10.00 Ünnepi istentisztelet az evan­gélikus ótemplomban Megemlékezés Szarvas újratelepíté­séről - Lázár Zsolt lelkész. Zenés áhítat- Brunszvik Teréz Pedagógus Női Kar 11.30 Koszorúzás a Letelepedési Emlékkőnél és báró Harruckem János György szobránál 11.45 Kastélyparty a Bolza-kastély parkjában. Civil közösségek találkozója 12.00- 14.00J6 ebédhez szól a nóta- Mótyán Tibor és zenekara muzsikál a Korona étterem kerthelyiségében Közreműködik Mótyán Gabriella - ének 13.00 Szarvasi alkotóművészek tár­latának megnyitása a Bolza-kastélyban 13.30 Fények és árnyak - kastély- kerti beszélgetés a városról. Résztve­vők: városvezetők, szakemberek, ér­deklődő szarvasiak. A beszélgetést ve­zeti dr. Kutas Ferenc 15.00 Ruzicskay György festőmű­vész időszaki kiállításának megnyitása az Erzsébet-ligeti alkotóházban. A kiál­lítást méltatja Babák Mihály polgár- mester. Közreműködik: Lengyel Tünde és a Várnagy Vonós Trió Színpadi programok a kastélykertben 15.00 A Süni bábcsoport előadása 15.30 A szarvasi Rezesbanda műsora 16.30 A Tessedik Táncegyüttes műsora 17.00 Szarvassy Csaba Zsolt műsora (musical, operett) 18.00 A Szarvas Band műsora 19.30 Az Energy Crew Reggie együttes műsora (Francia-Guyana) 20.30 Esti sétahajózás a Körösön (a hajón Zima János tárogatózik) 22.00 Tűzijáték A Bolza-kastély 10 órától nyitva áll az érdeklődők számára, ahol dr. Szilvássy László vezetése mellett órán­ként indulnak csoportok a park és az épület megtekintésére. Az ünnepi programhoz kapcsolódó kulturális események:- A kézművesség múltja és modem értékei - kiállítás a Tessedik múzeumban- Suttyómba Népzenei Fesztivál (Kacsa-tó, városi strand), külön prog­ram szerint- Játszóház a gyermekeknek a kas­télykertben 14-18 óráig A vendéglátásról a Korona étterem gondoskodik tájjellegű ételekkel. Az oldal Szarvas Város Ön­kormányzata támogatásá­val készült. írta és szer­kesztette: Csath Róza Fotó: Kovács Erzsébet Népzenei hétvége A tavalyi évhez hasonlóan idén is három városban — Szarvason, a Kacsa-tónál, Gyo- maendrődön, az Erzs'ébet-li- getben és Mezőtúron, a Sza­badság téren — tartják egy idő­ben, július 25—27-éig a Suttyómba népzenei fesztivált.- Az első Suttyomba-fesztivált egy éve rendeztük meg. A közön­ség mindhárom városban nagy szeretettel fogadta. A mottó válto­zatlan: Együtt a Kárpát-medencé­ben - tudtuk meg Laurik László­tól, a Suttyómba zenekar tagjától, szarvasi szervezőtől. A fesztiváli programra már pénteken este rá­hangolódhat a közönség. Gyoma- endrődön 17 órától a Pódium ká­vézóhoz teraszbulira, Szarvason 20 órától a Kacsa-tóhoz a népze­nekarok kötetlen találkozójára in­vitálják az érdeklődőket. Július 26-án a három városban párhuza­Szarvas Város Napján a kastélykertben A közösségek kezdeményezték az ünnepet és szervezték a programjait Szarvas Város Önkormányzata tavaly rendeletbe foglalta, hogy a város 1722-es újratelepítésének 280. évfordulója ma­radandó emlékeként július 23-át Szar­vas Város Napjának nyilvánítja. Ennek rendezvényeit a hozzá legközelebb eső hét végén kell megtartani. Idén július 27-én kulturális, szórakoztató progra­mok sorával tiszteleg a város a hajdan volt, sorsformáló események előtt. 1722. július 23. a letelepe­dési szerződés aláírásá­nak időpontja, Szarvas vá­ros újkori történetének je­lentős állomása volt. Báró Harruckem János György Szarvasra és környékére felvidéki szlovákokat tele­pített. A város mindenkori vezetése arra törekedett, hogy az újratelepítésről, kivált a kerek év­fordulókról méltó módon megemlékezzék. Ezeket az alkalmakat letelepedési emlék­táblák és szobrok őrzik. 2000-ben a szlo­vák önkormányzat és a civil szervezetek kezdeményezték, hogy július 23. legyen a város napja. Ilyen előzmények után 2002- ben, az újratelepítés 280. évfordulóján döntött úgy a képviselő-testület, hogy ren­deletben emlékezik meg az újratelepítésről Tisztelet az elődöknek A Letelepedési Emlékkövet, az újratelepítés 280. évfordulóján, tavaly állította a város. A város számos letelepedési emléktáblát és szobrot őriz. A századik évfordulón festett, fából és agancsból készült emléktáblát avattak. A száz évvel későbbi megemlékezést a Mitrovszky-kastély főbejárata fölött fehér márvány emléktábla őizi. A 250. évfordulónak a város­háza falán márványtáblával állítottak emléket. A 275. évfordulót 1997-ben az evangélikus ótemplom tornyának alján, szlovák­magyar nyelvű márvány emléktáblán örökítették meg. Ugyanebben az évben avatták fel báró Harruckem János György kő mellszobrát, Búzás Mihály és Sztancsik János alkotását. A 2000. augusztus 18- án felavatott Szarvasi Történelmi Emlékúton a Szarvas újjászületése IX. stáció is a letelepedés emlékét őrzi. A 280. évfordulón avatták fel az evangélikus ótemplom tornya előtt a Letelepedési Emlékkö­vet, Szabó László és Lestyán Goda János gránit-bronz alkotását. és a harmincnégy városalapító tele­pesről. Július 23-át a város napjává nyilvánította, amelynek programja­it a hozzá legközelebb eső hét vé­gén kell megtartani. Az idei rendez­vény keretét és tartalmát a civil szervezetek adják - mondotta dr. Gyalog Sándor alpolgármester, a városi rendezvényekért felelős ön- kormányzati tisztségviselő. Hozzá­tette, köszönet illet minden civil szervezetet, amely részt vett a tar­talmas programok előkészítésé­ben. Ezt az öntevékeny munkát az önkormányzat nagyra értékeli és a jövőben is segíteni kívánja. m Régi ízek, távlati tervek: egymást éltetik Szarvas Város Napján a szarvasiak mutatkoznak be a szarva­siaknak. A program megvalósításához a civil szervezetek se­gítségét kérték, akik nagy lelkesedéssel vállaltak szerepet a programok előkészítésében és lebonyolításában. A Szarvasi Szlovák Ön- kormányzat és a civil szervezetek három éve a Bolza-kastélyban fo­gadták el azt a nyilatko­zatot, amelyben közö­sen kezdeményezték, hogy július 23., a város újtelepítésének évfor­dulója legyen a város ünnepe. Ezek után választottuk a Szarvas Város Napja programjai­nak centrumául a kastélyt, amely a közeli evangélikus ótemplom­mal és a Körössel együtt a szarva­si kultúraközpontja - avatott be az előzményekbe Mótyán Tibor, a Szarvasi Sdovák Önkormányzat elnöke, a rendezvény főszervező­je. A cél az, hogy a civil szerveze­tek bevonásával minél több szarvasit megmoz­gassanak. Tizenöt civil szervezet él a bemutat­kozás lehetőségével a kastélypartin, ahol látvá­nyos módon a legjellem­zőbb tevékenységét jele­níti meg. Mótyán Tibor hozzátette, a civil szerve­zetek fokozott érdeklődésének .azért is örül, mert megvalósulni látja azt a szándékot, hogy a civil közösségek vigyék tovább a ha­gyományt, s a város anyagi támo­gatásával szervezzék öntevéke­nyen a programokat. Érdekesnek ígérkezik a Fények és árnyak cím­mel tervezett kastélykerti beszél­getés, ahol települési vezetők, avatott szakemberek cserélnek gondolatot a város perspektívájá­ról, mondják el ezzel kapcsolatos előremutató javaslataikat. A Szlo­vák Kulturális Kör és a Tessedik Sámuel Kertbarát Kör hagyomá­nyos tót ételek kóstolójával, töb­bek között kapusznyikával, túrós lepénnyel, brindzás haluskával, lapcsánkával és káposztalevessel kedveskedik a vendégeknek. A szervezők arra is gondoltak, hogy sok szarvasi nem járt még a Bolza-kastélyban és a parkban. Ezen a napon a kastélyt megnyit­ják a vendégek előtt, akik idegen- vezetővel járhatják végig a belső tereket és a kertet. A Szarvasi Krónika Alapítvány helytörténeti kiadványritkaságo­kat mutat be az érdeklődőknek. A programok összeállításakor a családosokra is gondoltak, a gyer­mekeknek játszóházat tartanak. Az együvé tartozást erősíti Egy városnak kelle­nek az együvé tar­tozást és a lakó­helyhez való kötő­dést erősítő meghitt ünnepek. Szarvas Város Napja is ilyen — vélekedett dr. Váradiné dr. Kintz- ly Ágnes, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület elnöke. Egyesületünk a Szarvasi Baráti Kör elnöke, Takács Miklós felké­résére vesz részt a rendezvényen, illetve az előkészületekben. Mindezt nagy örömmel tesszük — kezdte dr. Váradiné dr. Kintzly Ágnes. Hozzátette, ez a nap arra is szolgál, hogy megláttassa azo­kat az értékeket, amelyeket a mindennapokban kevésbé ve­szünk észre. A városvédők kezde­ményezték, hogy a rendezvény­nek legyen szlovák nemzetiségi karaktere, ám ez első­sorban ne külső jegyek­ben nyilvánuljon meg. A rendezvény egyéni ízét egyfelől a vendég­séghez amúgy is szoro­san kötődő ételek ad­ják. Ezen a napon a szarvasi szlovákság leg­kedvesebb ételeit fo­gyaszthatják a vendégek. A város­védők arra számítanak, sokan megkeresik őket a Bolza-kastély- béli bemutatkozáson, ahol az egyesületi tagokkal személyesen oszthatják meg véleményüket, ja­vaslataikat a városlakók. Hason­lóképpen várakozással tekinte­nek a kerti beszélgetés elé, ahol avatott szakemberek nyilatkoz­nak Szarvas jövőjéről. A szerve­zők remélik, minél többen kíván­csiak lesznek az elhangzottakra és kérdésükkel, véleményükkel bekapcsolódnak majd a kötetlen eszmecserébe. ■ A toronyból tárogatómuzsika szól Tavasztól őszig minden pén­teken 20.30 órától 21 óráig tá­rogatómuzsika szól a szarva­si evangélikus ótemplom tor­nyából. Zima János zenei produkcióját július 27-én este a Katalin II. sétahajón hall­gathatja meg a közönség. Zima János tízéves korában is­merkedett meg a fúvós hangsze­rekkel, először klarinéton ját­szott, s csak később fordult az ér­deklődése a tárogató felé.- A tárogató története a török időkbe nyúlik vissza. Az erede­tére utal a köz­nyelvi elnevezé­se is, a török síp. Az akkori válto­zata fele volt a mai tárogatónak. Jellemzően ró­zsafából vagy ti­szafából készítet­ték. A magyar, a román és a dél­szláv népzené­ben kivált a má­sodik világhábo­rú után lett ked­velt — tudtuk meg Zima János­tól, aki történel­mi példákkal mutatta be, miért olyan kedves ez a hangszer a magyaroknak. A történelmi gyökerei egészen a Rákóczi-szabadságharcig nyúl­nak vissza. Az ütközetekkor har­ci sípként használták, katonai felhívó jeleket adtak vele. A ku­ruc vitézek a környező dombok­ra vonultak és egyszerre szólal­tatták meg a tárogatót. A laban­cok soraiban ez bizonytalansá­got keltett, azt hitték, az ellenség bekerítette őket. Érthető, hogy a Habsburgok nem szívelték ezt a hangszert. A Szatmári-béke után el is rendelték az összegyűjtését és megsemmisítését. A tárogató a hatalom szemében később is rebellis hangszer maradt, ám túlélte a történelem viharait. 1895-ben korszerűsítették, a máig használatban lévő változata Schunda József hangszerkészítő mester nevéhez fűződik. Zima János, akinek polgári foglalkozása állatorvos, a Szar­vasi Rezesbandában és a Szar­A tárogató mindig is kedves hangszere volt a magyaroknak - mondta Zima János. vas Band zenekarban játszik. A zenekari elfoglaltság mellett a tárogatóhoz máig hű maradt. Tavasztól őszig péntek estén­ként az evangélikus ótemplom tornyából szól a tárogatómu­zsika. A kuruc romantika dala­iból, népdalokból, Kossuth-nó- tákból és virágénekekből való összeállítást hallhatnak ilyen­kor a szarvasiak és a városba látogató turisták.-három városban mosan zajlanak a programok. 10- 17 óráig népművészeti mestersé­gek bemutatójára és kézműves ki­rakodóvásárra várják a közönsé­get. Ugyanebben az időben a szín­padokon az Apró suttyók bálját tartják táncházzal, táncbemuta­tókkal és mesemondással. 17 órá­tól népzenei koncertek kezdőd­nek. Közreműködik: a Fix Stimm, Békés Banda, Ludas, Téglás zene­karok, Berbécs, Pravo, Prekovac, Chagall Klezmer Band, Liptó- szentmiklósi Népi Együttes, Erdő- szombattelki zenekar, Ammos. Házigazda a Suttyómba zenekar. Meglepetésvendég az Energy Crew Reggie együttes Francia Gu­yanából. Július 27-én 8 órától Gyoma- endrődön birkapörköltfőző ver­senyt rendeznek, Szarvason pedig 9.45 órától a tót sütemények sütő­versenyét tartják. A fesztivál tavalyi vendége a Spoity Boys együttes volt Francia Guyanából. A Suttyómba zenekarral előadott közös produkciójuk nagy sikert aratott. Szeresd a művészetet és vigyázz rá! A Ruzicskay György Közala­pítvány kuratóriuma azon fá­radozik, hogy a Munkácsy-dí- jas festőművész alkotói mun­kásságának kevésbé ismert tartományait is közel vigye a közönséghez. A most megnyí­ló időszaki kiállítás is ilyen meglepetést tartogat. Az Erzsébet-ligeti alkotóház ál­landó kiállítása Ruzicskay György jellemző korszakaiból a legszebbnek tartott festményeket adja közre. Az ugyanitt rendezett időszaki kiállításokon a művész különböző sorozatait mutatjuk be, azokat a képeket, amelyeket sosem vagy csak régen láthatott a közönség - tudtuk meg dr. Resz­kető Pétertől, a közalapítvány ku­ratóriumának elnökétől. Ezúttal a festőművész Munkás tanulmá­nyok című, pályázati támogatás­sal tavaly restaurált sorozatát, to­vábbá ß Teremtő kezek című so rozatát állították ki. A tárlatba né hány személyes családi képet i: válogattak, valamint a „Nagyvá rosi fények” sorozat alapítvány tulajdonban lévő képeit. A pári zsi ihletésű festményeket utoljár 1986-ban állították ki. Akkor ne gyón sok szarvasi vásárolt, így képek többsége most magánké; ben van. Ruzicskay György rent kívül gazdag anyagot hagyott városra, a kuratórium még hős szú évekig tud új kiállítások rendezni. „Szeresd a művészetet és \ gyázz rá — ezzel saját életed nemesíted!” - ez a Ruzicsk Györgytől kölcsönzött gondol olvasható az időszaki kiállít meghívóján. Az ünnepélyes me nyitót július 27-én 15 órakor ta ják, ahol Tasnádi Attila műkr kus, kurátor tart tárlatvezetést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom