Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 1„ KEDD HÁT TÉR Hargittai professzor emberközelbe hozza a tudósokat Több évtizedes távoliét után újra a szülővárosába látogatott Az orosházi dr. Wilhelm Jenő és Brünner Magdolna fiaként látta meg a napvilágot 1941-ben dr. Hargittai István kémikus. A Széchenyi-díjas akadémi­kus, tudós a Magyar Tudományos Aka­démia, a Norvég Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja, a Moszkvai Egyetem és az Észak-karolinai Egyetem tiszteletbeli doktora. Svájci, amerikai, izraeli egyetemek vendégpro­fesszora. Orosháza re a 40-es évekből (ez a volt Állami Áruház épü­lete, ahol biztosító társaság dolgozik, és elektro­mos cikkeket forgalmaznak jelenleg). Ez az üzlet tette dr. Hargittai Istvánt osztályidegenné 1955- ben. De ne siessünk előre az időben! Amikor a család a deportálása után hazatért, Budapestről Orosházára költözött, vissza a nagyszülői házba. „Az orosházi házat üresen találtuk. Az a nyi­las orvos, aki beköltözött hozzánk, jövetelünk hírére elment. Édesanyának jutott az a kényel­metlen feladat, hogy körbejárja a szomszédokat és begyűjtsön valamennyit az elhordott holmik közül. Jellemzi a helyzetet, hogy ő érezte magát Tudományos kutatással 1964 óta foglalkozom, és teljesen át­adtam magamat ennek a mun­kának, annyira beleéltem maga­mat, hogy a járda repedéseiben is azokat a görbéket láttam, amelyek kutatásaimban előfor­dulnak. Híres tudósok csak ak­kor érdekeltek, ha szűkebb szakterületemen, a molekula- szerkezet-kutatásban értek el valami fontosat. Inkább szakfo­lyóiratokat olvastam, mint szak­könyveket, miért úgy gondoltam, hogy mire valamilyen új ered­mény szakkönyvben megjele­nik, már nagy eséllyel el is avul. Ez a szűk látókörű hozzáállá­som az idők során felengedett - vall az orosházi származására büszke tudós az idén megjelent Életeink című könyvének beve­zetőjében. Több évtizedes távol­iét után újra a szülők városába látogatott dr. Hargittai István, aki a Táncsics Mihály Gimnázi­um és Szakközépiskola diákjai­val, tanáraival találkozva mesélt életéről, kémikusi munkájáról, kutatási területeiről és legújabb könyvéről.- Egy tudományos kutató ta­lálkozásai a XX. századdal alcí­met viselő könyvemben minden fejezet egy Nobel-díjas tudós ne­vét kapta, fizikusok, kémikusok és orvosbiológusok nevét, akik­nek a munkájáról, érdeklődéséről is szólok. Legtöbbjüknél szó van saját életem néhány epizódjáról, valamint néhány barátom életéről is. Ezek nem teljesednek ki ön­életrajzzá, de még így is úgy ér­zem, sokat foglalkozom önma­gámmal. Azáltal, hogy életem epizódjait mások életével vegyí­tettem, egy kicsit a tudósokat és felfedezéseiket is emberközelbe próbáltam hozni. A könyv személyes természetű, de általa általános érvényű dolgok is megfogalmazódnak benne. Bár mindannyian szeretnénk magunkat különlegesnek gondolni, őszintén úgy érzem, hogy tipikus tagja vagyok generációmnak annak ellenére, hogy tör­téntek velem szélsőséges dolgok. De nem tűntem el a megsemmisítő táborokban, ha nehezen is, de bejutottam azokba az iskolákba, melyekben tanul­ni szerettem volna, és azon a pályán dolgozom, amire mindig is vágytam - fogalmazta meg gondo­latait az orosházi dr. Wilhelm Jenő és Brünner Magdolna fia, Wilhelm István. Orosháza idősebb lakosai még emlékeznek a Kossuth utcán lévő boltra, Brünner Ármin üzleté­Dr. Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, kémikus hosszú távoliét után újra Orosházára látogatott. 44 év telt el azóta, hogy a Táncsicsban leérettségizett. 2003-ban megjelent könyvét a gimnázium tanulóinak is bemutatta. D*OTÓi VERESS ERZSI kényelmetle­nül és nem azok, akik el­vitték tárgya­inkat. Ahogy édesanya házról házra ment, szenv- telenül fogad­ták, senki nem mondott telefonkönyvből magyarosítottak „Gyermekkoromban sokszor felvetődött bennünk a névma­gyarosítás gondolata, de tenni sohasem tettünk ezzel kap­csolatban. Már középiskolás voltam, amikor bátyám Hargittaira magyarosította nevét, amit véletlenszerűen vá­lasztott ki egy telefonkönyvből. Érettségi után követtem pél­dáját. Tudományos dolgozataim, könyveim már Hargittai né­ven jelentek meg. Szőkébb családomban mindenki Hargittai, fiam amerikai felesége is felvette ezt a nevet.” semmit, ő pe­dig csak rámutatott dolgokra, amiket nagyszüle- im házából felismert és azokat a szomszédok visszahozták.” A középiskolás Wilhelm István 1955-ben fel­vételizett az orosházi Táncsicsba, de jött az érte­sítés, hogy szándékát elutasították. „Az iskola kitűnt országos versenyeken is föld­rajzban és atlétikában. Sok diákja került egyetemre, a tanárok közül többen lettek egyetemi oktatók, vagy akadémiai intézetben kutatók. Nyolcadikos koromban jelentkeztem a gimnáziumba, ahova fel is vettek. Néhány nappal a tanévkezdés előtt azon­ban levelet kaptunk, amelyben értesítettek arról, hogy egy felülvizsgálat eredményeként felvételemet megsemmisítették. Itt volt a tanév kezdete és nem volt továbbtanulási lehetőségem... Édesanyám elő­ször végiglátogatta annak a bi­zottságnak a tagjait, akik a felvé­telt megsemmisítő határozatot aláírták. Mindenki elmondta, hirtelen hívták őket össze, meg­mondták, mit kell tenniük. A leg­főbb vezető a párttitkár volt, aki családunkat régóta ismerte, így az eset láthatóan zavarba hozta. Szerinte osztályidegenek vol­tunk. Nem tudom hogyan, de édesanyám bejutott a megyei párttitkárhoz is, aki a következő­ket mondta: Önök valóban osz­tályidegenek, efelől nem lehet kétség, de a mi rendszerünkben osztályidegenek is járhatnak gimnáziumba. A probléma a fiá­val van, aki információim szerint annyira jó tanuló, hogy a gimná­zium elvégzésekor majd min­denképpen egyetemre akar men­ni, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak. A legbiztosabb az, ha már most útját álljuk.” A párttitkár álláspontjával szemben semmit nem tehetett a család, 1955 októberében a kőbá­nyai középiskolában kezdte meg tanulmányait a fiatalember, aki ekkor már nem osztályidegen­ként, hanem értelmiségi család gyermekeként volt kategorizálva. 1957 és 1959 között az orosházi Táncsicsban fejezhette be a kö­zépiskolát Wilhelm István, aki felnőtt fejjel, orosházi látogatása­kor így emlékezett ezekre az évekre:- A Táncsics gimnázium nem kényeztetett el engem, de olyan útravalót adott, ami mindig segít­ségemre volt életem során. Az itt tanító kiváló pedagógusok felkel­tették az érdeklődésemet, ami a mai napig megmaradt, munká­mat, szakmámat, hivatásomat azóta is hűséges alázattal műve­lem. Útravaló- ul pedig ezt szánta hallga­tóságának: so­ha nem az szá­mít, ki, hova születik. Csak az számít, mit akar elérni az ember! Aki eredményes szeretne lenni, annak - bár­hol éljen is - sokkal, de sokkal többet kell tanulnia, dolgoznia, mint bárki másnak! CSETE ILONA Megkérdeztük olvasóinkat Milyen filmet néznek szívesen? Birizdó István, 72 éves, zsadányi nyugdíjas: — Számomra meglepő, hogy a televíziók manapság az akciófüme- ket részesítik előnyben, holott sze­rintem mind a korosabb, mind a fi­atalabb nézők inkább a szórakoz­tató filmeket igényelnék. Az adás­ba kerülő akciófilmek nagyon sokszor kedvezőt­len hatást váltanak ki az emberekből. Ha ezeket a filmeket este tűzik műsorra, akkor sok tévénéző nyugtalanul alszik. Ezek az akciófilmek rengeteg pénzbe kerülhetnek. Jobb lenne, ha ezeknek az összegeknek egy részét másmilyen filmekre költe­nék. En a régebben készült, igazi szórakoztató fil­meket nézem szívesen. Seprenyi Viktória, 12 éves, szeg­halmi tanuló:- Az emberek ízlései sok min­denben különböznek, s ez alól nem kivétel a film sem. Tehát egy­ségesen nem lehet meghatározni, hogy melyik az a fajta film, ame­lyik mindenkinek tetszik. Én első­sorban a vígjátékokat kedvelem. Ha ilyen filmeket sugároz a televízió, szívesen a képernyő elé ülök. Az akciófilmek közül is megnéztem már többet, s nem csalódtam. Régebben a sorozatok is érdekel­tek, de jelenleg nincs kedvenc sorozatom. A soro­zatok túl időigényesek, ha pár részt nem látunk, nehéz követni az eseményeket. Komyalmre, 21 éves, zsadányi lakos:- Én elsősorban a romantikus filmeket kedvelem. Amíg itt, Zsadányban működött a mozi, több ilyen filmet láttam. Mostaná­ban pedig a televízióban szoktam romantikus fümeket nézni. Sze­rencsére a tévék sokféle filmet su­gároznak, így azok között mindenki megtalálja a maga kedvére valót. Ezt a sokszínűséget nem sza­bad megbontani, ezért én nem követelem, hogy több romantikus filmet tűzzenek műsorra a televí­ziók. Csupán azt szeretném, hogy a romantikus filmeket inkább hétvégén sugározzák, amikor az emberek jobban ráérnek. Szívós Marianna, 11 éves, szeg­halmi tanuló:- Szerintem az a jó film, ame­lyikben kevés a romantika. A film­rendezők sokszor túl romantikusra alakítják a filmeket. Ez szerintem azért nem jó, mert a mai világ egyál­talán nem romantikus, így az efféle romantikus szemléletből a nézők hamis képet kap­hatnak a vüágról. Én elsősorban az akciófilmeket kedvelem, de a horrort is szívesen megnézem, akár éjjel is. Attól, mert egy-két merészebb, keményebb jelenetet láttam, még sohasem voltak nyugtalanok az éjszakáim. Általában a tévében nézek filmeket, de néha a barátnőkkel videózunk is. m. b. D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER A kisebbség Kunágotán Kunágota roma nemzetisége, két évi kihagyás után, idén ismét úgy határozott, hogy részt vesz a június 28-án, Békésen megrendezett Cigánylako­sok XX. Megyei Sportnapján. A negyven tagú cso­port vezetését Samu Sándor szószóló, helyi önkor­mányzati képviselő vállalta fel. Véleménye szerint a hasonló helyi találkozók, megbeszélések és ösz- szejövetelek kezdeményezésével még szervezet­tebbé lehet tenni a községben a roma nemzetiség összefogását. _____________________________________________1U SZ AVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: ön szerint kevesebb lesz a szabálytalanul közlekedő a rendőrség nyári akciójának köszönhetően? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, csak a fokozott és váratlan ellenőrzésekkel lehet kiszűrni a szabálytalankodókat. Nem, mert sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nincsenek meg egy ilyen több hónapon át tartó akciónak. Nem, mert a kiszabható büntetések nem jelentenek visszatartó erőt a szabálytalankodók számára. Ezen a héten az alábbi témában kérdezzük véleményüket: Egyetért- e a kórháztörvény módosításával? Klikkeljenek a www.bmhiriap.hiHa! Településeink krónikája Nyolc megyés civil adatbank Békéscsabán egyeztettek hétfőn az érintett szakértők A közösségek fejlesztése határok nélkül elnevezésű, az Európai Unió PHARE CBC programja által támogatott projektről, me­lyet a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egye­sülete és a szatmárnémeti CREST Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja együtt valósít meg. A magyar és román nyelven nyomtatott és elektronikus formában egyaránt megjelenő adatbankba négy magyar - Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg -, va­lamint négy román — Arad, Bihar, Szatmár és Temes - civil szervezetei kerülnek be. Jelentkezéseket július 15-éig még elfo­gadnak a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületénél Békéscsabán, a Luther utca 6. alatt személyesen, avagy a (66) 442-122- es telefonon, illetőleg a civil@bekes- mmk.hu elektronikus levélcímen. p. r. Jubiláló nyugdíjasklub Zsadányban Zsadány egyik legaktívabb civil szervezete a helyi nyugdíjasklub, amely idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A nyugdíjasklubot 1993-ban hívták élet­re az idősebb zsadányi emberek azzal a cél­lal, hogy olyan közös programokat szervez­zenek, amelyek közel állnak érdeklődésük­höz, s megbeszélhessék közös örömeiket, problémáikat. A zsadányi nyugdíjasklub élén hosszú ideig Sújtó István állt, alti az el­múlt évben elhalálozott. Ezt követően Szat­mári István alpolgármestert választották meg a nyugdíjasklub elnökének. Szatmári István lapunknak elmondta: a klub megala­kulásának 10. évfordulója alkalmából a zsadányi nyugdíjasok idén több közös ki- rándulást, programot tartanak. __________yi Té rfigyelő rendszer Gyulán A Biztonságos Magyarországért Közalapít­vány tavaly tavasszal pályázatot hirdetett, melynek keretében a gyulai önkormányzat térfigyelő rendszer kialakítására nyújtott be támogatási igényt. A gyulai önkormány­zat ezen a pályázaton ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A pro­jekt megvalósult, a térfigyelő rendszer üzembe helyezése július első napjaiban várható. A térfigyelő rendszer 6,4 millió fo­rintba került, azaz az önkormányzat a pá­lyázaton elnyert összeghez 1,4 millió fo­rinttal járult hozzá. A rendszer üzembe­helyezésével a belvárosban a Városház, a Pálffy utcák és a Harruckern tér megfigye­lése válik lehetővé. A térfigyelő rendszer jelei a Gyulai Rendőrkapitányságra érkez­nek, ahol a belvárosi mozgások így megfi­gyelhetők lesznek és ahol rögzítik is a ké­peket______ ___________SZ. M. Po stás alkotók kiállítása Tizenkét amatőr festő alkotásaiból nyit meg kiállítást Tóth László, a Szegedi Pos­taigazgatóság igazgatója a gyulai Posta­galériában, az Eszperantó téri postán júli­us 4-én 17 órakor. A kiállítók mindegyike postai dolgozó és a dél-alföldi régióban - Algyőn, Baján, Békésen, Békéscsabán, Csongrádon, Kiskunhalason, Szegeden, Szentesen — él. Az alkotók valamennyien kedvtelésből, szabadidejükben foglalkoz­nak festészettel, melyet többen képző­művészektől tanultak. Tárlatuk július 31- éig látható. A július 4-ei megnyitón el­hangzik majd B. Horváth Istvánnak, a négykötetes bajai postásnak a verse is, melyet Bartos Endre festőművészhez írt. A festmények mellett július 4-én és 5-én a Postagalériában Szitás István bonsai- bemutatója is látható, aki szintén postás dolgozó. SZ. M. Krónika a nemzetiségi táborról Battonyán június 22-27. között rendezték meg a XIV. Dél-alföldi Nemzetiségi Tábort. Immár 2000 nyara óta hagyomány, hogy a tábor zárónapjára Tábori Krónika címmel kiadványt jelentetnek meg, amit vala­mennyi táborlakó hazavihet. A krónika ré­vén a szülők is bepillantást nyerhetnek a nemzetiségi tábor mindennapjaiba. Az idei '■ táborban 69 szerb, 26 román és 73 szlovák általános iskolás korú diák vett részt. Min­den nemzetiség számára néptáncoktatás folyt, a szerbeknél ez hangszeres népzenei képzéssel is kiegészült. A szabadidős prog­ramok között, egyebek mellett, kézműves tevékenységek és vetélkedő is szerepelt - adta hírül a Tábori Krónika. K.E. k i i ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom