Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-23 / 170. szám

KAR P O S K Ú T 2003. JÚLIUS 23., SZERDA - 7. OLDAL NÉPTÁNCOS KAVALKÁD. A Falujáró Fesztivál résztvevői Csongrád megyében mutatkoz­nak be éppen akkor, amikor a kardoskútiak a falunapi rendezvé­nyükön múlatják az időt. Ennek a szerencsés egybeesésnek köszön­hető a szombat esti program: öt külföldi tánccsoport lép fel az ál­talános iskola kivilágított sportpá­lyáján 20 órától. A gálán négy or­szág mutatkozik be, kuriózum­nak számít, hogy az Izraelből ér­kező két együttes (arab és zsidó) békésen megfér egymás mellett. HÓMORÓDDARÓCIAK. Test vértelepülési kapcsolat kiépíté­sén fáradoznak a kardoskútiak. Miközben alkalmas kisközséget kerestek Erdélyben, a magyar lakta, Brassó megyében lévő, Kaca közigazgatásához tartozó két települést is ajánlották a vi­harsarkiak figyelmébe: Hómo- róddarócot és Hómoródjános- falvát. A megyétől 500 kilométer­re lévő magyar nemzetiségi falu­ban már járt a polgármester, Ramasz Imre, az ottani iskola igazgatójával, György Izabellával vette fel a kapcsolatot. A falunap­ra tizenöten, zömében diákok ér­keznek Erdélyből. A helybeli csa- ládoluíííllalták a leendő testvérte- lepilfesek lakóinak az elszálláso­lását - tájékoztatta lapunkat Ramasz Imre. VIRÁGOS PORTÁK. A község önkormányzata 2000 óta hirdeti a lakosság körében a Virágos Kardoskútért mozgalmat. Az ak­cióban résztvevőknek köszönhe­tően sokat alakult, szépült a falu. Virágosabbak az ablakok, az elő­keltek rendezettebbek, a házak előtt gondozottabbá vált az árok, a partoldal. Az idén nyolcán je­lezték részvételi szándékukat a virágosítási felhívásra. Akad kö­zöttük évenkénti pályázó, de szép számmal vannak újak is. 2003-ban először érkezett neve­zés tanyáról — az ott élő néni sa­ját gyönyörűségére díszíti kertjét, környezetét. Az alkalmi zsűri már megtekintette a portákat, a kertes házaknál az előkertek, az udvarok rendezettségét nézték. A legjobbak kertészeti szakboltban levásárolható utalványt kapnak ajándékba, az eredményeket a fa­lunapon hozzák nyilvánosságra. Az oldal a Kardoskúti Önkor­mányzat és a Kardoskúti Agrár Rt. támogatásával készült, ir­ta: Csete Ilona. Fotó: Kovács Er­zsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. Szórakoztató népünnepély 4. alkalommal A kardoskúti falunapra várják az elszármazottakat és az erdélyi vendégeket Tisztelettel és szeretettel köszöntőm a közel­gő, negyedik falunap minden kedves, leen­dő résztvevőjét! 2000-ben, a millennium évében, települé­sünk 50. születésnapjának megünneplése kapcsán döntöttünk arról, hogy minden év­ben, július utolsó szombatján tartunk falu­napot azért, hogy a mindennapok nehézsé­geit és küzdelmeit feledve, közösen ünnepeljünk, szórakozzunk, kikapcsolódjunk. Szeretettel várjuk és fogadjuk a kis falunkból el­származottakat és minden kedves érdeklődőt! Megtisztelő és felemelő érzés, hogy az anyaor­szágtól távol, Erdélyből, a Brassó megyei Hómoród­darócról és Hómoródjánosfalváról érkező kedves barátaink is részesei lesznek ennek a - reményeink szerint - emlékezetes nap­nak. Ezúton is köszöntőm őket sok szeretet­tel valamennyi kardoskúti nevében! Képviselő-testületünk nagyon jó szórako­zást kíván minden résztvevőnknek, vendé­günknek, külön figyelmükbe ajánlva a nemzetközi népi együttesek esti előadását, amelyen távoli népek, nemzetek kultúrájának egy szeletét is­merhetjük meg együtt! Szeretettel hívok és várok Kardoskútra mindenkit 2003. július 26-án, szombaton! RAMASZ IMRE POLGÁRMESTER Tikkadt szöcskenyájak a pusztában A látogatóknak túravezetést biztosítanak a természetvédelmi területen A Kardoskúti Fehértó 1997 óta a Körös-Maros Nemzeti Park te­rületi egysége 5629 hektáron. A tó a Dél-Tiszántúl legértéke­sebb, időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes ta­va, amelyben különleges alacsonyabb rendű élőlények, ritka növények és növényközösségek élnek. A tavat ősi pusztai és másodlagos vetett gyepek, valamint szántóföl­dek övezik. A sóstói telepen talál­ható a nemzeti park magyar szür­ke szarvasmarha-, racka- és cigája- juh-állománya. Egy tikkasztó nyári napon azért látogattunk ki a telep­re, hogy megtudjuk, hogyan élik mindennapjaikat az itt dolgozók és az ősi magyar háziállatfajták.- A betakarítási munkákat végez­zük jelenleg, saját állatállományunk (300 szürke szarvasmarha, 600 anya­juh) téli takarmányozásáról, alom­szalmájáról gondoskodunk—sorolta a tennivalókat Kotymán László ter­mészetvédelmi tájegységvezető. — Mekkora gondot okoz a ter­mészetvédelmi területen a csapa­dék hiánya?- Területünk csatornákkal min­taszerűen behálózott, a tavaszi vi­zeknek már nyoma sincs. Ha nincs víz, akkor a madarak se maradnak, hiszen nem lelnek búvó- és költő­helyet, élelmet. A partimadarak (gulipán, gólyatöcs, cankó, széki lile, nagy goda) közül volt, amelyik a fiókáival már el is ment, volt, amelyik nem is költött. De gazda­sági gondot is jelent az aszály, a szikes pusztán a gyep akkor ér va­lamit, ha tavasszal víz áll rajta. Saj­nos, ez nem adatott meg 2003-ban, az egyhasznú területeken csak le­geltetni tudunk, kaszálni nem.- A telepen nem láttuk a gu­lyát, de a juhokat sem...- Az állatok a legelőn vannak, villanypásztoros szabadlegelte­tést végzünk, a szárazság miatt nagy területet kell „járatnunk”.- Vannak-e látogatóik?Mit tud­nak mutatni az érdeklődőknek?- A mai napon például peda­gógusok érkeznek hozzánk, az állatállományt mutatjuk meg. Látnivalóból kicsit szerény a kí­nálat. Most csak sáskahadak van­nak a legelőkön, néhány kajtár- gólya (ivaréretlen madár) is itt „sáskázik”, bíbiccsapatokat, sere­gélyeket fedezhet fel a látogató. A ragadozók közül a kék és a vörös vércse, az egerésző ölyv van jelen a pusztában. A falu jegyzője Emlékszem első találkozá­sunkra: 1992-ben az új kardoskúti jegyzőt kerestem. Félszeg, de mosolygós fiatal- asszonnyal ültem le akkor be­szélgetni. Azóta 11 év telt el. A falu jegyzője, Mészá­ros Erzsébet ma is mo­solygós, segítőkész fia­talasszony. Az elmúlt 11 évben elfogadtatta, meg­szerettette magát a. kardoskútiakkal, pedig nagyon messziről jött a Viharsarokba...- Állítólag merész vállalkozás a Dunántúlról az Alföld szegleté­be telepedni, ráadásul egy kis­községbe. Nekem akkor, 1992- ben nem tűnt olyan kockázatos dolognak, mert amikor elvégez­tem az Államigazgatási Főiskolát, akkor a férjem már Orosházán kapott munkát, tehát én is jöt­tem. Éppen jegyzői állást hirde­tett Kardoskút, megpályáztam, nyertem, azóta itt vagyok. És ki merem jelenteni, hogy szeretek itt dolgozni, mert a körülmények nyugodtak, nincs politikai csatá­rozás, csak a szakmára koncent­rálhatok - sorolta a pályakezdés, majd a „megmaradás” első évti­zedének állomásait a jegyző, aki azt is bevallotta, hogy nevével többnyire azok találkoz­tak az utóbbi időben, akiknek hatósági ügyeik akadtak a községházán.- Kicsi az apparátu­som, mindössze 5 köz- tisztviselő dolgozik mellet­tem, ezért az én nevemhez a „zűrösebb” esetek tar­toznak. Ennek ellenére, azt hi­szem, elfogadtak a kardoskútiak, jól szót tudok velük érteni - mondta Erzsiké, aki nap mint nap ingázik Orosháza és a település között, közben két kicsi gyermeke várja haza, de a tanulást sem ha­nyagolhatja el, mert a jogi doktori cím megszerzéséig még egy bün­tetőjog államvizsgát sikeresen le kell tennie a falu jegyzőjének. Mészáros Erzsébet a Dunán­túlról érkezett Kardoskútra, 11 éve a település jegyzője. Egy óvodai csoport Az önkormányzat által működte­tett, kétcsoportos napköziotthonos óvodában — a csoportösszevonás következtében — egyetlen gyer­mekcsoport zsivajával telik meg az intézmény épülete ősszel. Két óvó­nő és két dajka vigyáz majd a ki­csikre. A képviselő-testület legutób­bi ülésén a feszítő pénzügyi gon­dok miatt kellett ezt a fájó döntést meghozni. Kardoskútnak is vissza­fizetési kötelezettsége van a MÓL Rt. felé az iparűzési adó miatt, ezért a község a fejlesztéseket elodázta, a lakáshoz jutási és a lakás-felújítási támogatás keretét csökkentette. Közalapítvány Évekkel ezelőtt azzal a nem titkolt szándékkal hívták életre a Kardos­kútért Közalapítványt, hogy az ok­tatás, a közművelődés, a települé­sen az egészségre nevelés céljait támogassák. Százezer forint törzs­tőkével indult a kezdeményezés, mára egymillió forint sorsáról dönthet a kuratórium. Eddig jut­tattak pénzt a diákok vakációs programjára, egy főiskolás külföl­di tanulmányútjára, a Móra Ferenc Művelődési Ház rendezvényeire, a helyi nyugdíjasklub programjaira. A képviselő-testület tagjai Gombkötő Csabáné 53 éves, 1976 óta él Kardoskúton, ál­talános iskolai tanár, a helyi általános is­kolában dolgozik. 1998 óta tagja az ön- kormányzat képvi­selő-testületének. Gombkötő Lajos 53 éves, kardos­kúti lakos, vállalko­zóként tevékenyke­dik. Az önkormány­zat 1990. évi meg­alakulásától telepü­lési képviselő, 2002- től alpolgármester. Gub András 59 éves, 1983 óta él Kardoskúton, az olajiparban dol­gozott, jelenleg nyugdíjas. A képvi­selő-testületnek 1991 óta tagja, 2002-től az ügyren­di bizottságban is vannak feladatai. Kulima István 48 éves, 1982 óta él Kardoskúton. A helyi Agrár Rész­vénytársaság dolgo­zója. Települési kép­viselővé 1998-ban választották, 2002- ben ebben a tisztsé­gében megerősítették a választók. Az ügy­rendi bizottság tagja. Lengyel Györgyné 45 éves, 1984 óta él Kardoskúton. A helyi általános is­kolában tanító, mellékállásban a Móra Ferenc Mű­igaz­gatója. 1994 óta képviselő, 1998-tól az ügyrendi bizott­ság elnöke. Pusztai Ádám 59 éves, 1990 óta él Kardoskúton. A helyi általános is­kola és óvoda igaz­gatója. 1990-től tag­ja az önkormány­zat képviselő-testü­letének. Ramasz Imre 51 éves, kardos­kúti lakos. 1977 óta élvezi a lakosság bi­zalmát, azóta a te­lepülés vezetője, 1990 óta tölti be a polgármesteri tiszt­séget Szemenyei Sándor 57 éves, kardos­kúti lakos. Az olaj­iparban dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Települési képvise­lőként 1998 óta te­vékenykedik. velődési Ház Kardoskúti falunap 2003. Program 8.00 Falunapi Kupa kispályás lab­darúgótorna az általános isko­la sportpályáján Résztvevők: Pusztaföldvár, Kardos­kút, „S” Ördögök, Olcsó Villamosság A torna félidejében: Kincsesek— Öregfiúk mérkőzés 9.00 Falufutás 9.30 Kiállításmegnyitó a művelődé­si házban az általános iskolai tanulók 2002/2003-as tanév válogatott rajzaiból, festmé­nyeiből A kiállítást megnyitja: Fodor Ist­ván tanár Játszóház a művelődési ház előtti téren 12.00 Ebéd a művelődési háznál 14.00 Fogathajtóverseny a sportpá­lyán — Orosházi Lovas Klub 17.00 Eredményhirdetés a művelő­dési házban — Virágos Kardoskútért — Pörköltfőző-verseny — Falunapi Kupa — Fogathajtóverseny 20.00 Néptáncbemutató az iskola sportpályáján Résztvevők: Den Toppede Hone Néptánc Együttes — Dánia „Segapidi” Néptánc Együttes - Észtország Kólót Amaml Ének Együttes — Izrael The Headcorn Morris Néptánc Együttes - Anglia Caboul Néptánc Együttes - Izrael 22.00 Falubuli a művelődési házban Lemezlovas: Sülé Imre Pusztaközpont vízellátásáért Kardoskút közigazgatási területé­hez tartozik Pusztaközpont. Az ott élők életkörülményeinek javítását szolgálja a kiépítésre váró vízveze­tékrendszer. Ä beruházás bekerü­lési költségének 40 százalékát a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat finanszírozza, az önkor­mányzat 10 millió 200 ezer forin­tos önrésszel segíti a kivitelezést - tájékoztatta lapunkat Ramasz Im­re polgármester. A nehéz körülmé­nyek között gazdálkodó önkor­mányzat számára azért is előnyös ez a fejlesztés, mert a rendszer ki­építése után az elvonás 25 százalé­kát visszaigényelhetik az államtól. Hosszú távon pedig azért kifizető­dő a vezetékes víz eljuttatása a pusztaközponti részre, mert ott a falusi turizmus jövőjét alapozhat­ják meg. Ráadásul az ott működő vállalkozásoknak is segítséget je- lenthet a jó minőségű víz.______■ A sertés és a tej ára fagylaltra sem elég! Ahogyan a parasztember, a Kardoskúti Agrár Rt. is a jövőbe tekint A Kardoskúti Agrár Rt. nehéz helyzetben van. Az állattartó­nál fokozottan jelentkeznek a bajok. S hogy miért? — erről beszélgettünk Szlovák György elnökkel. Tavaly 97 millió forintos aszály­kárt éltünk túl, az idén ennél lé­nyegesen nagyobb a baj. Nálunk halmozottan van jelen - a termé­szeti csapás mellett — a sertésár problémája és a tej piaci érték- vesztése. Napjainkban a disznó­kért kilónként 230 forintot ka­punk. 16 ezer 500 jószág kér enni óljainkban, tisztességes mennyi­ségű és minőségű takarmányra van szükség az állomány tartásá­hoz - havonta 700 tonnára. Az aszály következménye lesz, hogy 2004-ben megduplázódnak a ta­karmányozással járó költségeink. Soroljam még az összefüggése­Zajlik a talajerő-utánpótlás a Kardoskúti Agrár Rt. földjein. A New Holland TM-190-es típusú traktor vontatja a TG-10-es szervestrágya-szórót. két? Vagy említsem a bérelt föl­dekkel járó gondjainkat? Évente 50 millió forintot fizetünk ki bér­leti díj címén a 2500 hektár után. Most akarjuk levélben megkeres­ni a földtulajdonosokat, hogy megkérjük őket, elégedjenek meg a tavalyi bérleti díjjal. De nézzük a harmadik súlyos problémát, a tej kérdését! Egy li­ter tejért nem tudnánk venni egy gömb fagylaltot! Nekünk a kvó­tánk éves szinten 2 millió 750 ezer liter tejre ad engedélyt. A pi­aci szabályozás értelmében az el­ső félévben 5 százalékkal kellett volna csökkentenünk a termelést, mire napvilágot látott a szabály, eltelt az első hat hónap, így au­gusztustól 10 százalékkal kell ke­vesebb tejet előállítanunk. Ez 131 ezer litert jelent, ami forintban kö­rülbelül 10 milliós kár a gyenge árviszonyok mellett is - taglalta bosszúságaikat, a nyomasztó pia­ci körülményeiket az elnök. — Túl sok ez nekünk, miközben 140 embernek a megélhetését kell biztosítani, miközben fejlődnünk is kellene, nem beszélve a túlélés­ről! S hogy mi a megoldás? Úgy tudjuk átvészelni ezt a nehéz évet, ha feléljük tartalékainkat - körül­belül 100 milliós ez a nagyságrend. A fejlesztéseket szeretnénk folytatni, hiszen a parasztember is mindig a jövőbe tekint. Az idén a növénytermesztésben korszerű­sítünk, az elkövetkezendő éveket a sertéságazat tartástechnológiá­jának a korszerűsítésére és a kör­nyezetvédelemre szenteljük. Az új John Deer rakodógéppel a pótkocsis, New Holland TM-150es traktorra rakják a szerves trágyát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom