Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-22 / 169. szám

■ feRÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP 4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 22., KEDD R I P ŐRT Száz éve avatták templomukat az unitáriusok Pénzt Angliából is kaptak - Az épület négy és fél hónap alatt készült el Száz esztendővel ezelőtt, 1903 nyarán kezdett hozzá a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség temploma megépítéséhez, amely máig az egyetlen ilyen felekezeti templom egész megyénkben. Az akkor még torony nélküli épületet 1903. novemberében avatták fel. A templom­építés páratlan összefogással valósult meg: a füzesgyarmatiaktól a vargyasiakig, a homoródalmásiaktól az angol unitáriusokig számos nemes lelkű ember adakozott azért, hogy a füzesgyarmatiaknak uni­tárius templomuk legyen. A száz évvel ezelőtti adományozás azonban nem hiába történt. FUzesgyarmaton egy évszázaddal a templomépítés után is élénk az unitárius egyházi élet, s a centenáriumi évfordulót e hónap végén unitárius búcsúval ünnepük meg. telt, elhatározták, hogy az egyház ke­beléből kilépnek. Ebbéli szándékuk­ban néhány szabadon gondolkodó, művelt, községi lakos igyekezett felvi­lágosítani a tiltakozókat. A tanács­adók a legközelebbi rokonvallást, az unitáriust ajánlották. Megismervén az unitáriusok fő elveit, néhány nap múl­va 147 lélek iratkozott át az unitárius vallásra. A helybéliek emlékezete szerint a Füzesgyarmat Magyarországon legelőször Erdélyben vert gyökeret az új hit, az unitarizmus. Később elterjedt az egész országban. Már 1580 táján itt, az Alföldön is számos virágzó egyház- községe volt az unitáriusoknak. Ezek­nek a nagylelkű temesvári pap, Karádi Pál volt a megalapítója, akinek vezeté­sével Temesvár székhellyel püspökség is alakult. Az idők folyamán, a nehéz történelmi helyzetekben ezek az uni­tárius egyházközségek megsemmisül­tek vagy más felekezetekbe olvadtak be. Több évszázados szünet után 1882-ben Hódmezővásárhelyen ala­kult egyházközség. Térségünkben Dévaványán, Mezőberényben, Oros­házán és Füzesgyarmaton sorakozott egy-egy kicsiny „sereg” az egyszerű igék mellé. Szintén ekkortájt kisebb- nagyobb közösségben éltek unitáriu­sok Mezőtúron, Gádoroson, Szentetornyán, Gyopárhalmon, Pusz­taföldváron, Magyarbánhegyesen, Tótbánhegyesen, Mezőkovácsházán, Reformátuskovácsházán, Gyomán és Gyula környékén is. Füzesgyarmaton egyházszakadás révén vert gyökeret az unitárius egy­ház. Füzesgyarmat református lakos­ságának papja, Szilágyi Márton 1900- ban elhunyt. Ezt követően két évig üresen maradt a lelkészi állás. Az új lelkészválasztást 1902-ben tartották. Élénk korteskedés folyt, a nép azt sem tudta, kire hallgasson. Végül aki töb­bet ígért, arra adták az emberek szava­zataikat. így az ígéretekkel vesztegető tábor győzött. A gazdagabbak határo­zottan tiltakoztak az ilyen eljárás el­len. Ezt kifejezve, 104 tagú testületet küldtek az egy­házkerület püspökéhez a választás eredményének megsemmisítése céljából. A küldöttség által elmon­dottak alapján a püspök meggyőződött az igazság­ról és megígérte, hogy az ügyben békésen intézke­dik. Ezt követően három egyházkerületi gyűlés tár­gyalta a füzesgyarmati lel­készválasztást, de mind­annyiszor a tiltakozókat hozták ki bűnösnek. Ké­sőbb az egyházkor espere­sét keresték meg a tiltako­zók. Kijelentették: min­dent meg nem történt do­lognak fognak tekinteni, ha a meghasonlást előidéző nemes hi- vatású egyéneket más községbe helye­A gyarmati unitárius templom építését 1903. június 24-én kezdték el, s az év novemberében már isten­tiszteletet tartottak az épületben. o^otó: veress erzsi zik, mert ők ezután minden kellemet­lenségtől óvakodni akarnak. Az espe­Búcsúval ünnepelnek Az unitárius templom megépülésének centenáriumi évfordulója alkalmából július 27-én délelőtt 11 órától alföldi „unitárius búcsút” rendeznek Füzesgyarmaton. Az ünnepi istentiszteleten püspöki vizitáció is lesz, amely során Rázmány Csaba, a magyarországi egy­ház püspöke prédikál. Az elődök nagyszerű egyház­építő munkájára, áldozatvállalására pedig ünnepi mű­sorral emlékeznek majd. Konfirmál: Hegyesi Barbara hittanos növendék. A centenáriumi eseményre több jeles személyiséget, ismert közéleti szereplőt is meghívtak. A díszvendé­gek között lesz többek között Tódor Albert, Nagysza­lonta megyei jogú város polgármestere is. A rendez­vényre — amelyet a Magyar Televízió is rögzít — a gyarmati és az elszármazott hittestvéreken kívül várják a testvér egyházközségi résztvevőket is. rés durván elutasította őket. Mivel lát­ták, hogy sehol sem kaphatnak elégté­Homoki udvaron (Homoki F. Lajos udvarán) volt egy hatalmas fa, s annak a lombjai alatt tartották 1902. július 27-én az első helyi unitárius istentisztele­tet. A füzesgyarmati unitári­us hívek között száz-két­száz holdas gazdák is vol­tak, akiknek adományaik­ból már 1903-ban unitárius templomot avathattak Füzesgyarmaton.- A füzesgyarmati unitá­rius templom alapkövét 1903. június 24-én tették le. A tervet Borsothy Géza füzesgyarmaü mérnök ké­szítette. Az építési munká­latokat ifjú Szrenkányi Pál mezőberényi építész 4250 koronáért vállalta. A temp­lomépítésre a Füzesgyarmati Unitári­us Egyházközségnek nem volt elegen­dő pénze. Ezért a Budapesti Unitárius Egyházközségtől 10 ezer korona köl­csönt vett fel. Az angol unitáriusok 1000 koronával támogatták az építke­zést. A helyi adakozók listáján 75 egy­háztagnak és három, más vallásának a neve maradt máig meg. Az adakozás­ból az egyetemes unitáriusság is kivet­te részét Homoródalmástól Vargyasig — mondotta Balázsi László unitárius püspökhelyettes, a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség lelkésze. A templom négy és fél hónap alatt épült meg. Felszentelését 1903. no­vember 8-án tartották. — Állj azért és világolj soká, örökké tiszta erkölcs őre, te kedves kis temp­lom! Állj és világolj, mint világító to­rony az élet zajló tengerének partján! Nyújts vigaszt és jóreménységet még a hajótörötteknek is! Tündököljenek feletted tiszta fényben, mint őrző an­gyalaink, a hit és az erkölcs vezércsil­lagai — hangoztatta száz esztendeje a templomot felszentelő Józan Miklós esperes. A templomavató ünnepségre Fe­renc József, nagynevű unitárius püs­pök is elküldte üzenetét. Levelében ezeket írta: „Az Úr őrködjék templo­motok felett. Valahányszor abba be­léptek, találjon ott telketek békét, nyu­galmat és örömet. S a hitkülönbség, amely titeket külön templom építésére indított, soha ne szolgáljon akadályul a felebaráti, a testvéri szeretet gyakor­lásában.” A gyarmati unitárius templom ma is álló tornyát csak nyolc évvel ké­sőbb, 1911-ben építették fel.- Amikor a templom 1903-ban el­készült, akkor az anyagiakból csak egy csengő-fiatornyocskára futotta, amelyikbe harangot sem lehetett elhe­lyezni. Elképzelhetjük, hogy milyen áldozatkész hívek voltak itt, hogy 1911-ben már egy nagy és egy kis ha­rangot is sikerült önttetni. A ma már elektromos meghajtással működő nagyharangon ez a felirat olvasható: „Cs. Hegyesi István és neje, Barna Já­nos és neje hozzájárulásával, Csák Já­nos gondnok és Kiss Sándor lelkész idejében készítették a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség hívei -1911.” Az eredeti kisebb harangnak nem is­merjük a feliratát, mert azt az első vi­lágháború idején beöntötték, és csak az 1920-as években pótolták. Ennek a pótolt kis harangnak - amelyet az 1990-es években szintén villanymeg­hajtásúra szereltettünk - a feliratán a következő szöveg található: „A világ­háborúba, a harc mezejére elvitt ha­rang helyett, az egyház 25 éves fennál­lásának emlékére Rozsos Lajos gond­nok, Kincses László lelkész, Sári Jó­zsef pénztáros, Hegedűs Sándor egy­házfi idejében készült a Füzes­gyarmati Unitárius Egyházközség hí­veinek áldozatkészségéből 1927. év­ben.” A harang hívogat az egy igaz Is­ten tiszteletére, biztatgat hazánk feltá­madásának hitére! A nagylelkű adako­zás bizonyítja: éltek igaz magyarok ezeken a tájakon - közölte Balázsi László. MAGYARI BARNA Településeink krónikája Mezőhegyesi távhőszolgáltatás Mezőhegyes képviselői a városban szolgáltatott távhő díjemelését - a Prometheus Rt. távhőszolgáltató ja­vaslatára — a gáz- és villamosenergia-költségek, vala­mint a fogyasztói, termelői árindexekhez igazodó mértékben fogadta el. Eszerint a szolgáltató a díjeme­lést az alapdíj, illetve a hődíj, a fűtési hődíj és a meleg víz esetén átlagosan évi 8 százalékban kívánja érvé­nyesíteni. így a lakossági és közületi alapdíjak a követ­kezők: fűtési célú felhasználáskor köbméterenként 258,88 Ft/év, meleg víz célú felhasználáskor 23,33 Ft/év, illetve együtt 282,25 Ft/év. Ezentúl a képviselők jóváhagyták a központi vízm ről szolgáltatott ivóvíz és a csatornahasználat díját, mely köbméterenként 205,60 forint. A helyi rendelet szerint a szolgáltató a hődíjárakat júliustól, az alapdíjat szeptembertől jogo­sult érvényesíteni. (L) Rácsatlakozások Füzesgyarmaton A füzesgyarmaü önkormányzat - a környezetvé­delmi szempontok figyelembevételével - tovább szeretné bővíteni a szennyvízcsatorna-hálózatot. Ehhez első lépésként a már meglévő csatornaháló­zatokon ösztönözni kell a bekötéseket. A minél ma­gasabb számú rákötések különböző támogatások biztosításával, valamint egyes esetekben szankcio­nálásokkal érhetők el. A szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésére a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés készíti a terveket. A rácsatlako­zások ösztönzése érdekében Hideg András vezér- igazgatóval is felveszi a kapcsolatot a város, mert a rákötéseket az önkormányzat és a Békés Megyei Vízművek Vállalat is támogatja. Kiránduló iskolások Végegyházáról A végegyházi általános iskola minden nyáron többfé­le lehetőséget kínál a tanulók nyári táboroztatására. A már hagyományosan évente visszatérő Körös-parti vízitúra mellett az osztályok belföldi kirándulásokon ismerkedhetnek meg hazánk tájaival és a történelmi, földrajzi nevezetességekkel. Idén Figura Ferencné ta­nárnő vezetésével 20 ötödik és hetedik osztályos di­ák pihenhetett egy hétíg Balatonakarattyán az önkor­mányzati üdülőben. A tábori program mellett a gye­rekek ellátogattak Tihanyba és Balatonfüredre, vala­mint a veszprémi állatkertbe. Szintén 20 végegyházi tanuló vett részt a Paulik Anna tanárnő vezette duna­kanyari kiránduláson, ahová vonattal utaztak a gye­rekek. Az élményt nyújtó túrákon a környező vidék nevezetességeivel ismerkedtek a gyerekek. Mezőhegyesi felújítások Mezőhegyesen a polgármesteri hivatal megbízásá­ból a helyi városellátó szervezet közreműködésével és irányításával — saját kivitelezésben — néhány ki­sebb felújítási munka elvégzését tervezik a nyárra. Mint azt Sebők Antal polgármestertől megtudtuk, először a polgármesteri hivatal és az OTP közötti közút szegélyének a karbantartását végzik el, majd a pénzintézet bejáratáig új járdát alakítanak ki. Ez­által a lakosság könnyebben megközelítheti az in­tézményt, illetve az itt lévő pénzautomatát. Úgyne­vezett közérzetjavító felújításként még a nyáron szeretnék a temetőben az elhasználódott járdákat rendbe hozni, valamint a ravatalozó épületének ál­lagmegóvását, renoválását elvégezni. Mivel a kivite­lezést önkormányzati szerv végzi, így a munkálato­kat önköltségen számolhatják el. (L| Az erdélyi Kaláka Újkígyóson Az Ipolyi Arnold Népfőiskola meghívására tegnap és ma újkígyóson vendégszerepei a szamosújvári (Erdély) Téka Közalapítvány Kaláka Néptáncegyüttese. Tegnap a Szent Erzsébet Szeretetotthon lakóinak, ma pedig a község és a környék érdeklődő közönségének mutat­ják be Vetettem violát... című, egész estés gálaműsoru­Megkérdeztük olvasóinkat Hiányzik-e a gépi lottó? Kis Éva, 39 éves munkanélküli, orosházi lakos: — A fiaméknál vagyok vendég­ségben. Hallottam, hogy innen, Pusztaottlakáról elvitték a gépüot- tó-készüléket, amit nagyon sajná­latosnak tartok. Tudom, hogy a te­lepülésen alig van munkalehető­ség, ezért legalább a szerencsének kellene megad­ni az esélyt. Gondolom, azért vitték el a berende­zést, mert kicsi volt rajta a haszon. De vannak más szempontok is, nem? Én nem nagyon szoktam lot­tózni, bár ilyen nagy nyereménynél lehet, hogy már érdemes kacérkodni a szerencsével. Pálovics lmréné, 55 éves munka- nélküli, pusztaottlakai lakos: — Elvitték a gépi lottónkat, elvi­szik majd a postát is. Mi lesz akkor majd velünk? A faluban sok a mun­kanélküli és a nyugdíjas. Jól jönne mindenkinek egy kis nyeremény, de most már a faluban nem lehet lottózni. Márpedig amióta van lottó, én azóta min­dig játszottam. Ha most szeretnék egy szelvényt feladni, akkor el kell, hogy menjek Medgyesegyházára vagy Medgyesbodzásra. Ha nem lottózunk, lehet, hogy elmegy a szerencse mellettünk. Özvegy Dobricán lmréné, 66 éves nyugdíjas, pusztaottlakai la­kos:- Nagyon rossz, hogy nem lehet a faluban lottózni. Évekig rendsze­resen játszottam, alkalmanként mostanában is vettem szelvényt, különösen a nagy nyeremények idején. Eddig egyszer nyertem, hármasom volt, 1300 forintot fizetett. Akkoriban jó pénz volt az. Emlékszem, a lányaimnak vettem belőle garbót. Máskor nem volt szerencsém, pedig a horoszkó­pom gyakran azt jósolta! Ha legközelebb Békés­csabára megyek, veszek egy szelvényt, hátha most sikerül! Vbzár Zoltán, 32 éves postás, pusztaottlakai lakos:- Felháborítónak tartom, hogy elvitték a gépi lottót. Semmilyen ésszerű magyarázat nem volt rá. Azt hajtogatták, hogy kevés a for­galom. Azt, hogy kicsi á falu, akkor is tudták, amikor idetelepítették. Most, ha jól tudom, raktárra került a gép. Ennél ak­kor már, akármilyen kicsi haszon is jobb, nem? Én nem lottóztam, csak a Tip-Mix-en játszottam, ter­mészetesen csak kicsiben. Amit költöttem rá, az be is jött a nyereményen. Most ezt a lehetőséget is elvették tőlünk. ^ E _____________ __ ___D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ha mis a bélyegzőlenyomat Némi túlzással azt is állíthatjuk, hogy az államha­táron „népszerű” bűncselekmény a közokirat-ha­misítás. Az elkövetők száma 2003 első félévében is erre utal. Az Orosházi Határőr Igazgatóság tájékoz­tatása szerint az elkövetők többsége román, de az elmúlt időszakban hat nemzet állampolgáraival szemben folytattak eljárást. A szomszédos ország­ból, akik próbálkoznak, azok a hamis átléptető bé­lyegzőlenyomatot alkalmazzák előszeretettel. A beutazási és tartózkodási tilalom megsértése bűn- cselekményeinek száma — a jogszabályi változá­sok eredményeként — megnégyszereződött. E jog­sértések közül 114 esetben köztartozás meg nem fizetése miatt rendeltek el az illetővel szemben ti- lalmat. CS. I. kát. A rendkívül látványos, közel negyven táncost, ere­deti népviseleteket és élő, autentikus hangszeres zenét fölvonultató programot a közelmúltban, a Vendégség­ben Budapesten című nemzetközi kulturális találkozó díszelőadásán mutatták be először. A Kaláka Néptáncegyütes vezetője Balázs Bécsi Attila, művésze­ti vezetője Póka Enikő, a program házigazdája pedig Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke. A gálaműsor ma este 7.30-kor kezdődik az újkígyósi Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében._______^j. Re ndőrök a ladányi diákoknál A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola diákjai számára immár évek óta ismeretgyarapításra is lehető­ség nyílik a káptalanfüredi nyaralás ideje alatt. A gyer­mekek július 22—29. között üdülnek a Sárréti Ifjúsági Táborban. Az iskola vezetése már felvette a kapcsola­tot a Veszprém Megyei Rendőrkapitánysággal, ahon­nan rendőrök utaznak Káptalanfüredre, hogy az ott tá­borozó gyerekeknek közlekedési, bűnmegelőzési és drogprevenciós előadásokat tartsanak. Az integrált ne­velés keretében az egészséges és a tanulásban akadá­lyozott gyermekek közösen nyaralnak idén is. A Káptalanfüredre utazó 60 körösladányi diákból 10 tar­tozik a tanulásban akadályozott tanulók táborába. ______________________________________________iá r 4 f 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom