Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-02 / 152. szám
12. OLDAL - 2003. JÚLIUS 2., SZERDA Hatodik csorvási búzafesztivál Idei ~a közsé§vár AZ ARATÓK VÍZHORDÓJA. A Csabaszabadiból érkezett csapat vízhordóról is gondoskodott. Kesjár Erzsiké, az aratóbrigád kaszásának, Kesjár Mátyásnak a hároméves kislánya kosárral és korsóval sétált a felnőttek között. A CSAPATOK. Az immár hatodik alkalommal megrendezett csorvási búzafesztiválra az idén 26 csapat nevezett. A Vajdaságból 16, a szlovákiai Diószegről egy lelkes brigád jött az alföldi településre. Békés megyéből Újkígyósról, Csabacsüdről, Csabaszabadiból, Gerendásról és természetesen helyből is jelezte indulási szándékát egy-egy gárda. TŰZ NEM VOLT! A Csorvási Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek is akadt dolga a búzatáblában. Igaz, csak a figyelmeztetésig terjedt munkája az önkénteseknek (egy gépkocsifecskendővel és hét tűzoltóval biztosították a helyszínt). Cigarettával senki nem mehetett a táblába, a cséplőgép környékét is a lánglovagok szikramentesítették. CSÉPHADARÓVAL. A népi hagyomány őrzése is a célja a búzafesztiválnak, ezért a kézi aratás után a szervezők bemutatták a hajdan cséphadaróval végzett munkát. Négy markos legény a ma már csak múzeumokban fellelhető cséphadarókkal, vagy ha úgy tetszik, cséplőfákkal távolította el a kalászból a gabonaszemeket, hogy azután a szél segítségével megtisztítva jusson a búza a zsákokba. Jövőre - ezt ígérték a rendezők - a lóval való nyomtatást is- szemléltetik. Vannak, akik még emlékeznek arra, amikor a kör alakú szérűre kiterített kévékből a szemet pórázra fűzött, s körben futó lovakkal tipratták ki. A hatékonyság fokozására a lovak után kötöttek különböző szerkezeteket (cséplőszánkát, cséplőszekeret, cséplőhengert), hogy azokat vontassák az állatok a kiterített gabonán keresztül. Az oldalpár a Csorvási Önkormányzat és hirdetőpartnereink támogatásával készült. Szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Lehoczky Péter. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. A nyári forróság sem szegte kedvét a hazai és a külföldi versenyzőknek Tikkasztó nyármeleg, a közeli erdő árnyat adó fái, madártrilla, felpántlikázott lovas fogatok, népviseletbe öltözött aratók, kaszák élének villanása a szikrázó napfényben, jókedv, fehérnépek nótázása — valahogy így kezdődött Csorvás határában a 6. alkalommal meghirdetett búzafesztivál, a kézi aratók nemzetközi versenye. Ismeretlen ismerősök köszöntötték egymást a Csorvási Gazdák Metész egyik legjobb búzatáblájában szombaton. A kosarakból hamar előkerült a bütykös jóféle házipálinkával, de nem voltak restek az asszonyok hajnalban kelni, hogy az alkalomra friss pogácsát is süssenek. Miközben a férfiak kaszáikat élezték, a menyecskék nótás kedvükben dalra fakadtak a búzaföld közepén. Zombori Rebeka - a vajdasági Szajánt képviselte asszonycsapatával — a kötelekkel volt elfoglalva, amikor megszólítottuk.- Mezítlábas kislányként meg kellett tanulnom ezt a nehéz munkát, majd a férjemmel jártunk aratni résziből. Naponta 1 hold gabonát is levágtunk párban - mesélte élete sorát az asszony, akit a terepviszonyokról is kérdeztünk.- Ölég szíp a búzatábla, nincs összekuszá- lódva a gabona, remíljük, ennek a versenynek is az élin járunk majd! - mondta ízes szóval. Beszélgetésünket puskalövés zárta rövidre, kezdődött az aratás. Miközben a 3 tagú brigádok kaszáltak, a nézők, a szurkolók a kimért tábla szélén buzdították társaikat. Különös kis csapat lelkesítette az újkígyósiakat.- Koma! Nagyon jól eltaláltad ezt a kolbászt! Csak így tovább! Ez az igazi energiaátvitel! Én eszem a hazait, te kaszálj! - kiáltotta barátjának egy pádon Kaszakalapálás Aki azt hiszi, oly mindegy, miként kalapálnak meg egy kaszát, az nagyot téved! Állítólag, aki nem tudja a kaszáját megkalapálni jól, azt majd a búza megtanítja aratás közben! Mert ha vizes, füves a gabona, akkor lefelé kell a pengét egyengetni, mint a széna vágásához. Ha a búza száraz, akkor a kasza élének egyenesen kell állnia. Az aratók minden mozdulatára az összhang, a gyorsaság és a pre- cízség a jellemző. A csapatokban mindenki tudta, mi a dolga. ülve Ancsin György, az újkígyósi nyugdíjasklub egyik tagja, aki falatozásával, mókás beszólásaival teremtett remek hangulatot a környéken.- Ott ni, ő a mi elnökünk, a kaszás! Szudák Balázs! Ráadásul övé ez a remek kolbász is! Hiába, kérem, itt a szurkolókat is megbecsülik - mondta kalapja alól a fődrukker. Ezen a nyáron többször előfordult, hogy a csorvási emberek irigykedve hallgatták a környező települések lakóinak elbeszéléseit arról, hogy jó nagy eső áztatta kertjeiket. Minket eddig elkerült az ilyen segítség, bőven ontja reánk sugarút a Nap. Táléin jelképes, hogy a nyári programjaink is úgy alakulnak, hogy az előző évekhez mérten nagyobb a kínálat, több hagyományőrző, idegenforgalmi attrakciónak is megfelelő rendezvénynek adunk otthont Csorváson. A búzafesztivál egy vöt ezek közül amelyen az érdeklődők gazdag programkínálatból választhattak: kézi aratóverseny, cséplési bemutató, szakembertalálkozó, aratóból. lúlius 19-én, a megyei polgárőr napon szeretettel hívjuk és várjuk Csorvásra a megyében dolgozó polgárőröket, a települések vezetőit. A rendőrség, a határőrség számos, olyan bemutatóval készül, ami igazi élményt jelenthet a lakosságnak is. lúlius 26-27-én rendezzük a III. Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómiai Napokat, ez már hagyománynak számít nálunk. A jelentkezéseket a közösségi házba kell leadni! Augusztus 20-án egész napos, látványos ünnepet szervezünk, amelynek új vonása a délelőtt megrendezendő halászléfőző-verseny lesz. Már lehet gyűjteni a jobbnál jobb recepteket! Arra törekszünk, hogy nyári rendezvényeink - a nagy hőség ellenére is - minél több csorvási lakosnak, hazai és külföldi vendégnek kellemes kikapcsolódást jelentsen! szilagyi Menyhért polgármester A cséplőgép, ha beindul... A Csorváson bemutatott cséplőgépet, az ott dolgozók munkáját óriási érdeklődés kísérte. A kalászos, hüvelyes termények szemeinek a kalászból vagy hüvelyből való kiválasztására szolgált a cséplőgép. A szemeknek a kalászból való kidörzsölése olyan nehézséget okozott az embernek, hogy már az őskor népei igyekeztek ezt a munkát mindenféle mechanikai segédeszközökkel megkönnyíteni. Az újkígyósi csapat (balról jobbra): Berkesi Imréné kévekötő, Szudák Balázs kaszás, Masa Miklósné marokszedő. Az asszonyok maguk készítette népviseletben dolgoztak, nem csoda, hogy az aranysárga búzatáblában a rikító piros szoknyáikkal felhívták magukra a figyelmet! A legprimitívebb mód az volt, amit Japánban még ma is művelnek: a kalászokat kőhöz, deszkához verték, a kalászban maradó szemeket utólagosan kézzel kidörzsölték. A géppel való cséplés alapját Meikle András vetette meg, aki 1785 körül mutatta be Skóciában sínes vagy verőléces cséplődobját. A gyorsan forgó dobon 4 éles szegletű verőléc volt elhelyezve, amelyek közel fektetett és szilárdan álló lécek mellett haladtak el, s a közé tolt gabonából a szemet kiverték. A másik maradandó becsű szerkezet Turner Sándoré volt, 1831-ben New Yorkban szabadalmaztatta. Ez alkotja a mai napig az úgynevezett amerikai, vagy szeges rendszerű cséplőkészüléket. Azt - nem tudjuk, hogy a csorvási kézi aratóversenyen bemutatott gép melyik ősi masina utóda, azt viszont megtapasztaltuk, és a régi öregektől hallottuk, hogy a fárasztó és poros munka ellenére szinte ünnep volt ott A modem kor vívmánya A klímával felszerelt Claas Lexion 440es kombájn (6 méteres vágóasztallal, 6 szalmarázó ládával, 7 méteres leválasztó felülettel) is ott parkolt a határban, hogy a verseny végén demonstrálja, mire képes a gép az ember két kezéhez képest. lenni a cséplésnél, barátságok, sőt szerelmek is szövődtek a nyári forróságban. Ebből, pontosabban a zajos, poros, hajdan volt korok cséplését idézték meg a hagyományőrző és -tisztelő szervezők. Versenyképes búzaföldön az aratók A Csorvási Gazdák Metész biztosította a verseny helyszínét a 6. búzafesztiválon is. Kelemen Mihály elnöktől arra voltunk kíváncsiak, milyen terméseredményekre számítanak az idén? A búza betakarításánál a gyengébb táblával kezdtük, az 1150 hektárból eddig 300 hektáron arattuk le a gabonát. A talajadottságokból és az aszálykárból adódóan a hozam változó. A jelenleg aratás alatt lévő táblán, szórtan, 28 és 40 mázsa közötti a hektáronkénti hozam. Az a szerencsénk, hogy a tavalyihoz hasonló minőséget tudunk produkálni, így talán a veszteségeinket mérsékelni tudjuk. A tonnánkénti 30 ezer forintos búzaárnál is legalább 40 má- zsa/hektár gabonát kellene produkálnunk, hogy önköltségünknél legyünk. 2002-ben egyébként hektáronként 45 mázsa volt az átlagtermésünk búzából. (Egy jónak mondott évben ez a szám 60 má- zsa/hektár.) Ez a 200 hektárnál is nagyobb tábla, ahol most vagyunk — mutatott körbe az aranyló búzamező közepén az elnök —, átvészelte a földosztásokat. A földtulajdonosoknak köszönhetően versenyképes táblaméretet tudunk biztosítani majd az EU-s csatlakozás után. A részarány-tulajdonú földek még jól egyben tartottak, ezért előnyös helyzetben van a tulajdonos, jó hozamot biztosító, garantált földhaszonbért kap. A Csorvási Gazdák versenyképes táblaméretet tud biztosítani az EU-s csatlakozás után. Itt nyaralunk, nem a tengerparton! Sikercsapat! Korukat meghazudtolva vidámkodott a négy „legény” a déli forróságban, a learatott búzatábla tövében. A csorvási csapat - Lászik Mihály, Györgyi Ádám, Korcsok György és az aranytartalék, Takács István - összeszokott brigád, mindenki tudja a dolgát.- Genetikailag bennünk van a szaktudás - mondta nevetve Lászik Mihály, 74 évével a rangidős. — Már 17 évesen learattam egy napon egy hektár búzát. 1945 óta a vérünkben van ez a munka. Nem is ismerjük a gyomorfájást, a fejfájást! Mi itt nyaralunk, nem a tengerparton! Aratóversenyekre járunk, a 60 év felettiek korcsoportjában előkelő helyezéseket érünk el, és erre büszkék vagyunk ám! Aki genetikailag „kódolva" van az aratásra, annak szinte játék ez a kemény fizikai munka.
