Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-17 / 165. szám

6. OLDAL - 2003. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G YÍTÁS Központban a családcentrikus szülészeti ellátás Az édesanyák közvetlenül világrajövetele után hallhatják a baba sírását és találkozhatnak vele A Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórház szü­lészeti nőgyógyászati osztályán a területünkhöz tartozó, illetve a megye betegeit 75 ágyon látjuk el. Ezenkívül az osztályhoz tartozik két járóbeteg szakrendelés és számos speciális gondo­zó is. Az ifjúsági egészségügyi központban történik a város vá­randósainak gondozása, illetve a család- és nővédelmi tanács­adás, valamint a gyermeknőgyógyászati szakrendelés. Az osz­tály orvosai mozgó szakorvosi szolgálat keretében látják el a kórház területéhez tartozó települések terhesgondozását. Dk. Kincses László A szülészeti-nőgyógy­ászati osztály történeté­be két szakasz különít­hető el. Első szakasz­ban 1889-től a sebészeti osztály keretén belül történt a szülészeti-nő­gyógyászati ellátás. A második szakasz 1928 januárjában kezdődött, amikor a sebészeti osztálytól kü­lönvált. Ekkor az osztályvezető fő­orvos dr. Hints Elek volt. Ezt követően dr. Pál Gábor egye­temi magántanár vette át az osztály irányítását, ő a bábaképzés jelentő­ségét hangsúlyozta, és jelentős tu­dományos munkát is végzett. Az osztály fejlődésében mérföldkövet jelentett dr. Árvay Sándor 1943- ben történt kinevezése, ettől kezd­ve az osztály széles körű tudomá­nyos tevékenységet fejtett ki. Több műtéti technika bevezetésre ke­rült. Dr. prof. Árvay Sándor mun­kásságának elismeréseként 1999. január 14-én a kórház konferencia- termét Árvay-teremnek nevezték el. Dr. Árvay Sándor debreceni pro­fesszori kinevezését követően dr. Szendi Balázs került az osztály élé­re, aki nyugdíjazásáig, 1966-ig ve­zette az osztályt. A kitűnő sebésze­ti technikával dolgozó főorvos és munkatársai jelentős tudományos munkát is végeztek. Ezután két­éves interregnum következett, majd 1968-ban dr. Jakubecz Sán­dor főorvos vette át az osztály irá­nyítását. Az ő nevéhez fűződik a sebészeti tömb átépítése, melyben a kor igényeinek megfelelő szülé­szeti-nőgyógyászati osztályt hoz­tak létre. Megszervezte az egész városra kiterjedő családi életre való nevelést. A volt terhesgondozót fo­kozatosan kibővítve, létrehoztuk a korszerű, országos modellként is szolgáló ifjúsági egészségügyi köz­pontot, melyben a terhesgondo­záson kívül a család- és nővédelmi tanácsadás, a szülésre való felké­szítés, valamint a gyermeknő­gyógyászati szakrendelés is helyet kap. Vezetése alatt az osztályon több új műtéti technikát is bevezet­tünk. Nyugdíjba vonulását követően, 1997. január 1-jétől, a jelenleg is osztályvezetőként dolgozó dr. Kincses László egyete­mi docens vette át az osztály irányítását. A szülészeti-nő­gyógyászati osztály a műtéti tömbben van el­helyezve, annak máso­dik és harmadik emele­tén. Az osztály 75 ágyas. A betegellátás­ban 13 orvos és 63 szakdolgozó vesz részt. A fekvőbetegként kezelt esetek száma 3800-4100 között van. Az osztály ambulanciá­ján, az ultrahanglabor forgalmát is beleértve, évente 20-22 000 be­teg fordul meg. Osztályunkon a csa­ládcentrikus szülészet bevezetésére már a 80-as évek előtt is történtek próbálkozások. Több fájdalomcsillapító módszert vezettünk be, így például hipnó­zis, pszichoprofilaxis, epiduralis érzéstelenítési mód, az apák je­lenléte a szülésnél a televíziós láncolaton keresztül. Az úgyneve­zett együttszülésre osztályunkon 1987 óta van lehetőség. A baba világra jövetelekor nemcsak egy újszülött, hanem egy új család is születik, a család­nak pedig az apa is része, akinek alkalmat kell biztosítani a szülés­ben való aktív részvételhez. Ta­pasztalataink szerint az édes­apák, akik érzelmileg legközelebb állnak a va­júdó nőhöz, sokkal in­kább megfelelő támaszai lehetnek a szülő nőnek, mint az egészségügyi dolgozók. Az együttszü­lés növelheti a szülő nő kooperációs készségét, egyes kutatások szerint lecsökkenti a vajúdás időtarta­mát, illetve a szülés alatti kompli­kációk számát, de mindenképpen megkönnyíti a nő számára a vajú­dás óráit, és elősegíti az apasze­rep kialakulását. Évről évre nö­vekszik az osztályunkon az apás szülések száma, és az esetek dön­tő többségében pozitív visszajel­zéseket kapunk mind az anyák, mind az apák részéről. hamarabb indul meg a tejelvá­lasztás, és jelentős különbségek mérhetők a szopás mennyiségé­ben a hagyományos kórtermek­ben elhelyezettekkel szemben. Természetesen a szülés utáni megfelelő pihenés biztosítása ér­dekében képzett csecsemőápoló­ink megfelelő segítséget nyújta­nak ezen kórtermeinkben fekvő kismamáinknak is. A családcentrikus szülészeti ellátás keretében szeretnénk a jö­vőben a teljes gyermekágyas rész­legünket rooming-in-rendszerre átalakítani, hiszen előnyei vitat­hatatlanok. Amennyiben a fejlő­déssel lépést akarunk tartani, ugyancsak meg kell valósítanunk az egyszemélyes, izolált, minden igényt kielégítő családias szülő­szobát és az ehhez kapcsolódó ki­szolgálóhelységeket. A tervek eh­hez elkészültek. A szülési kedv további javítása érdekében, ebben az évben az if­júsági egészségi központ mellett az osztályunkon is végzünk szü­lésre való felkészítést annak érde­kében, hogy az itt szülő kisma­mák és a leendő apák az osztály Az újszülötteket szükség szerint azonnal inkubátorba helyezik. Igyekszünk a korai anya­gyermek kapcsolat biztosítása ér­dekében az újszülöttet az anya mellkasára helyezni, illetve korán mellre helyezni. Aneszteziológus szakorvossal történt előzetes megbeszélés ese­tén lehetőség van az epidurális, vagy gerincközeli érzéstelenítés, szülés közbeni alkalmazására, amellyel a vajúdás alatti fájdalom megszüntethető, illetve az időtar­tama némileg lerövidíthető. Ugyancsak ezt az érzéstelenítő el­járást igyekszünk alkalmazni a császármetszéseknél, így az édes­anyák hallhatják közvetlen a A szülésre az apukákat is fel kell készíteni Fontosnak tartjuk minden szülő nőnek hangsú­lyozni, hogy csak azok az apukák képesek meg­felelő támaszként szolgálni a vajúdás alatt, illetve aktiv segítséget nyújtani a szülésnél, akik erre elő­zetesen felkészülnek. A védőnők segítségével évente több alkalommal, a gyulai ifjúsági központ­ban, valamint osztályunkon felkészítő tanfolyamo­kat szervezünk, amibe igyekszünk a leendő apu- • kákát is bevonni. A tanfolyam keretein belül lehe­tőség nyílik információt gyűjteni a helyes életmód­ról, a terhesség alapvető fiziológiai történéseiről, a pszichés változásokról, a fogászati gondozásról. Védőnőkkel, gyermekgyógyászokkal beszélget­hetnek a résztvevők a csecsemőgondozásról, hallhatnak a terhesség, illetve a gyes alatt az anyukákat megillető szociális juttatásokról, továb­bá az alternatív szülészeti lehetőségekről. Az utol­só alkalommal pedig bemutatjuk a szülőszobát. megszületés után a baba sírását, és már a műtét alatt találkozhat­nak az újszülöttjükkel. Ugyancsak a családcentrikus szülészeti ellátás részeként, a gyermekágyas részen egy két­ágyas és egy háromágyas, úgyne­vezett rooming-in-rendszerű kór­termekkel rendelkezünk, ahol a baba egész nap az édesanya kö­zelében lehet, aki így a legjobban tudja az etetés időpontját az új­szülött igényeihez igazítani. Meg­figyeléseink szerint, a rooming- in-rendszerű kórtermekben elhe­lyezett anyukák kevésbé félnek az újszülöttek otthoni ellátásától, dolgozóival még jobb kapcsolatot tudjanak kiépíteni, a légkör még családiasabb legyen. A korszerű méhen belüli mag­zati diagnosztika és a következe­tes terhesgondozás eredménye­ként osztályunkon az elmúlt években fokozatosan javul a perinatális mortalitás (szülés kö­rüli magzati veszteség). Az elmúlt évben 7,16%o-es volt. Országosan is jónak mondható, ha figyelembe vesszük hogy a megye kóros szü­léseinek 40%-a osztályunkon zaj­lik. A szülést megelőzően a pa­naszmentes terhesség esetén a 36. héttől hetente kardiotokogra- fiás vizsgálatot végzünk, amelynek segítségével a magzat, valamint a le­pény aktuális állapotára tudunk következtetni. Sajnos a magzat méhen belüli állapotát a jelenleg ismert és az osztályon al­kalmazott legmoder­nebb diagnosztikus módszerekkel (CTG, UH) sem lehet 100%-os biztonsággal megállapí­tani, ezért nagyon ritkán ugyan, de nem az elvárt eredményt kapjuk. A korszerű diagnosz­tikához elengedhetetlen az ultrahangos vizsgálat. Osztályunk évtizedek óta rendelkezik saját ult­rahangkészülékkel. Az el­múlt évben 14 627 szülészeti és nő- gyógyászati vizsgálatot végeztünk. Jelenleg két ultrahangkészülé­künk van. Az I. szülészet-nő­gyógyászati szakrendelésünkön egy régebbi típusú ultrahangké­szülék segíti a napi munkánkat. Az osztályos ultrahanglaborban lévő készülék alkalmas a szülé­szet-nőgyógyászat egészét átfogó vizsgálatokra, a legmodernebb célkitűzéseknek és követelmé­nyeknek is megfelel. A járulékos videó és printer, amely a készü­lékhez kapcsolódik, igen modern dokumentációt biztosít, kielégít­ve a mindinkább nagyobb szám­ban fellépő igényt, hogy a méhen belül fejlődő magzat állapotát örökítsük meg. Osztályunkon je­lenleg egy Magyar Szülészeti-nő­gyógyászati Ultrahang Társaság C-vizsgás és két B-vizsgás szakor­vos végez szakvizsgálatokat (szonográfusunk kiképzése folya­matban van), valamint két szak­orvosunk MSZNUT-fokozatának megszerzésére készül. Zavartalan terhesség esetén négy ultrahangvizsgálat szüksé­ges, ezt a megye minden egyes terhesének biztosítjuk. Mindenfé­le beutaló nélkül, a szűrővizsgá­latok adott időpontjában. További vizsgálatok indokolt esetekben orvosi beutaló alapján történnek. A terhesség alatt az első vizsgálat általában diagnosztikusnak mondható, hiszen többnyire a terhesség tényére, az embriók számára, az életjelenség kimuta­tására és a terhességi kor megha­tározására vonatkozik. Az első kötelező szűrővizsgálat a terhes­ség 12. hetében történik. Tudnunk kell, hogy a terhesség korai időszakában a terhességi kor nagyobb pontossággal adható meg, mint a későbbiek folyamán. A durva fejlődési rendellenessé­gek többségükben felfedezhetők. A terhesség 18-20. hetében vé­gezzük, AFP-lelet birtokában, a második szűrővizsgálatot. A vizsgálatnál elsődleges cél a terhesség 20. hetében felismerhe­tő fejlődési rendellenességek fel­fedezése, illetve kizárása (kopo­nya- és agyvelőhiány, nyitott hát­gerinc stb.). Nagyon sok segítsé­get nyújt a fejlődési rendellenes­ségek szűrésében az anya széru­mából a terhesség 16. hetében mért AFP-érték ismerete, ezért kérjük, hogy a vizsgálatra ezen le­let birtokában kerüljön sor a ter­hesség 18-20. hetében. A harmadik szűrővizsgálat a 32. héten ajánlható, hasi vizsgáló­fejjel igyekszünk felismerni a ké­sőn megnyilvánuló fejlődési rendellenességeket. Itt ellenőriz­zük a magzat méhen belüli fejlő­dését. A magzat fejlődését nagy­mértékben befolyásolja az anya életmódja, ezenbelül a dohány­zásnak rendkívül káros hatása van. A terhesség alatti dohányzás a legártalmasabb, de a passzív do­hányzás is árt, és a terhességet megelőző évek dohányzása (ér- falkárosodás) sem közömbös a magzat szempontjából. A szülés várható ideje körüli szakban kerül sor a negyedik szű­rővizsgálatra, ilyenkor a magzat el­helyezkedését vizsgáljuk, megha­tározzuk a lepény érettségét, igyekszünk felismerni a köldökzsi­nór-szövődményeket, illetve az új készülékünkkel már lehetőségünk van a magzat súlyának becslésére is, mintegy 90%-os pontossággal. A nőgyógyászati vizsgálatoknál rutinszerűen végzünk ultrahang- vizsgálatot, hogy minél pontosabb képet kapjunk a kismedencei helyzetről. A méhnyálkahártya és a petefészek vizsgálata segítséget ad a daganatok felismerésében. Kórházunk megyei jellegét te­kintve igyekszünk a regionális követelményeknek megfelelni, ezért reményeink szerint 2004-től osztályunkon genetikai tanács­adás kezdi meg működését, mely az egész megye területéről fogad­ja a terheseket. Ennek érdekében egy szakorvosunk jelenleg a sze­gedi női klinika genetikai részle­gén tölti szakvizsga előtti gyakor­latát. A genetikai tanácsadó létre­hozásával lehetőség nyílik a már tervezett terhesség előtti tanács­adásra, vizsgálatok elvégzésére a leendő szülőknél, a vér szerinti rokonság körében előforduló örökletes betegségek ismétlődési kockázatának meghatározására. Az osztály bemutatását a követ­kező számban folytatjuk, tekintettel a szakmai repertoár szélességére. DR. KINCSES LÁSZLÓ PH.D OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS _________M10YEI SZAKFELÜGYELŐ FŐORVOS DR . FARAGÓ LÁSZLÓ FŐORVOS Semmelweis-napi kitüntetettjeink Elnöki dicséretben részesültek Az ünnepség kitüntetettjei (balról jobbra) dr. Márk László Ph.D főorvos, Mánássy Zoltánná és Csarnai Gáborné. A hagyományosan megrendezett Semmelweis-napi ünnepségünkön munkatársaink kitüntetésére, vér­adó kórházi munkatársak elismeré­sére és kinevezések átadására is sor került. Az idei ünnepségen egész­ségügyi dolgozók személy szerinti elismerését Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, a fenntartó me­gyei önkormányzat nevében há­rom munkatársunknak adta át. El­nöki Dicséret kitüntető díjat kapott: Csarnai Gáborné a III. sz. pszi­chiátriai osztály osztályvezető fő­nővére, Mánássy Zoltánná, a reu­matológiai osztály osztályvezető főnővére és dr. Márk László Ph.D főorvos, a II. sz. belgyógyászati osztály munkatársa. Dr. Márk László Ph.D főorvos 1980 szeptemberétől dolgozik a Pándy Kálmán kórház II. sz, belgyógyászati osztályán. 1985- ben belgyógyászatból, 1988-ban kardiológiából szerzett szakorvo­si képesítést. Elméleti oktatóként bekapcso­lódott, és minden tanévben oktat a gyulai egészségügyi főiskola diplomás ápoló képzésében. Ma­gas szintű szakmai ismereteit, az alapoktatáson túl, a belgyógyász szakorvosjelöltek és a háziorvos kollégák részére tartott tovább­képzéseken is kamatoztatja. A betegellátás mellett aktívan részt vesz a tudományos munká­ban, az Orvosi Hetilapban rend­szeresen megjelennek referáló közleményei. 1987-ben főigazgatói dicséret­ben részesült. Csarnai Gáborné 1967 óta dolgozik Gyulán, a megyei kórházban. 1985-ben ideg-elme ápolói képesítést szer­zett. Lelkiismeretes munkája és kiváló szaktudása eredményeként 1985-ben a III. sz. pszichiátriai osztály női részlegének vezető ápolójává nevezték ki. Vezetői te­vékenysége mellett számos egyéb megbízatás ellátásával segítette az ápolásmenedzsment munkáját. Az általa vezetett osztályon kitű­nő légkört alakított ki a betegekkel és munkatársakkal egyaránt. 1990-ben elnyerte a Pándy- nővér kitüntető címet. Mánássy Zoltánná 1967 óta kórházunk munkatár­sa. Pályakezdőként a II. sz. belgyó­gyászati osztályon helyezkedett el, majd 1987 novemberében a reu­matológia osztály osztályvezető főnővérévé nevezték ki. Szaktudá­sa és intelligenciája a kollégák és a betegek elismerését egyaránt el­nyerte. Ismereteit folyamatosan bővítette ápolói végzettsége mellé, intenzív szakápolói képesítést és osztályvezető ápolói szakosító ok­levelet is szerzett. Jogi tanácsadás a drogosokkal foglalkozóknak Július 15-én Dénes Balázs, a TASZ jogásza szakmai megbeszélést tartott a Békés megyei rendőrkapitányságok bűnmegelőzési osztályai és a gyu­lai drogambulancia munkatársai részére. A konzultáció célja a drogbe­tegek jogi problémáiban való korrekt segítségnyújtás elősegítése volt. Koszorúzási ünnepség Erdős Kamill szobránál Július 2-án, Erdős Kamill halálának 41. évfordulóján a Pándy Kálmán kórház parkjában álló Erdős Kamill-szobornál — amelyet a ciganológus halálának 40. évfordulóján, az elmúlt évben avattak — koszorúzási ünnepséget rendeztek. KIÁLLÍTÁS. Cs. Pataj Mihály festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár kiállítása nyílt 2003. június 30-án a Pándy Galériában. A megnyitón a békéscsabai születésű mű­vészt, aki képzőművészeti oktatóként Szarvason és Szegeden tevékenykedett, majd 1982-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanáraként fejezte be ok­tatói tevékenységét, egykori tanítványai, barátai, tisztelői köszöntötték. Kiállítása 2003. augusztus 4-éig látogatható. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E mail: hospital@pandy.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom