Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-16 / 164. szám
4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 16., SZERDA INTERJÚ Egy szál hátizsákkal, irány a világ másik vége Új-Zélandon természetes, hogy diákok segítenek a biofarmokon Egy békéscsabai fiatalember, Tóth Miklós egy nyolcvan literes hátizsákkal, némi készpénzzel és — megkockáztatom — igen nagy vakmerőséggel indult Új-Zélandba. Nem ismert senkit, szállást sem foglalt, a zsebébe csupán egy diákmunka-közvetítő cég címét csúsztatta. A világ másik oldalán töltött első napok után legszívesebben azonnal felszállt volna egy Európába tartó repülőgépre, de a jegye csak négy hónappal későbbre szólt. így aztán maradt. A kezdeti nehézségek után minden egyenesbe jött. Azt ugyan szinte soha nem tudta, hol tölti a következő éjszakát, néha azt sem, útközben mit eszik, de világot látott, tapasztalatot gyűjtött. Most már azt mondja: nem szabad kihagyni, ezt mindenkinek ki kell próbálnia! után tudtam, csak stoppal boldogulok.- Nem félt stoppolni? Könnyen felvették?- Sokkal könnyebben, mint Európában. A sofőrök nagyon barátságosak. Nem egyszer megtörtént, hogy ötven-hatvan kilométerrel többet autóztak, hogy átvigyenek arra a farmra, Békéscsaba- Miért éppen Új-Zélandot választotta?- Amikor a térképet nézegettem, csak annyit tudtam, hogy angol nyelv- területre szeretnék utazni, de Anglia szóba se jött. Ausztrália vonzott, de vízum kellett volna, Új-Zélandra viszont nem szükséges, így erre a szigetre sen élnek Új-Zélandon. Az ország területe valamivel nagyobb, mint Nagy- Britannia, mégis feleannyian élnek itt, mint Angliában. — Öt hónapot tartózkodott az országban. Mennyi ideig maradt egy-egy farmon?- Az első helyen csak három napot, máshol többnyire egy hetet. A legtöbb 20 nap volt. Karácsony előtt sokat telefonáltam, míg olyan családot találtam, akinél ott tölthettem az ünnepeket is. Mivel az évszakok éppen fordítva alakulnak, mint Magyarországon, tengerparton, pólóban, tomboló melegben vártam a Jézuskát. Ők is díszítenek karácsonyfát, igaz, csak a kertben. A család, akinél ünnepeltem, kizárólag otthon készített díszeket aggatott a fára. Más szempontból is jellemző rájuk Egy hátizsákkal és nagyon sok lelkesedéssel vágott a világnak Tóth Miklós, nem csalódott, ezért újra útnak indul majd esett a választásom. Még itthon hallottam egy cégről, amelyik diákoknak szervez munkát. Miután későn kértem tájékoztatót, nem kaptam meg a címeket tartalmazó füzetüket, a repülőjegyem viszont le volt foglalva: mennem kellett. Úgy indultam, hogy fogalmam sem volt, hova érkezem, hol dolgozom majd. Egy kicsit megszeppentem, amikor 40 óra repülés után leszálltam Aucklandban, a sziget legnagyobb városában. A repülőtéren az őrök rögtön szétpakolták a csomagjaimat. Megkérdezték, hoztam-e élelmiszert, és őrült módon bevallottam, hogy egy kis csokoládé van a táskámban. Ez egyfajta biológiai védekezés náluk, azt akarják, hogy a turisták ne hurcoljanak semmit be az országba. Miután elszabadultam a vámosoktól, busszal bezö- työgtem a városba, nagy nehezen találtam magamnak szállást, és bevásároltam. Az élelmiszerek valamivel drágábbak, mint itthon, de nem számottevő a különbség. A közlekedés viszont nagyon sokba kerül. Az első út ahova éppen mentem, vagy a város másik végébe, egy forgalmas főút mellé, mert ott nagyobb eséllyel találok olyan járművet, amelyik továbbvisz. Az is megesett, hogy aki felvett, az keresett nekem szállást. A családok, akiknél dolgoztam, szintén szállítottak, néha a következő biofarmra is, ahol elhelyezkedtem.- Nem sértődtek meg, hogy otthagyta őket?- Új-Zélandon teljesen természetes, hogy a diákok jönnek-mennek. A farmok tulajdonosai erre rendezkedtek be, legtöbbször külön házat tartanak fenn a vendég- munkásoknak. Nekik is jól jön a segítség, hiszen koszt-kvártélyért dolgoztunk, mi is jól jártunk, mert szállásra és ételre nem volt gondunk. Többnyire négy-öt órát segítettünk egy nap, így jutott idő a táj felfedezésére is. A nagyvárosokat elkerültem, bár ott nem nagyon léteznek ilyenek. Kevea puritán életmód és a vegetáriánus táplálkozás. A biofarmokon, ahol dolgoztam, azt ették, amit termeltek, és aminek éppen szezonja volt. Sok heHány oposszum egy este? ,,Új-Zélandon a háziállatok Európából származnak, viszont szabadon sok olyan állatot láttam, amelyeket itthon csak állatkertben vagy filmeken. Az utolsó napokat fókák között töltöttem. Néhány méterre meg lehet közelíteni az emlősöket, ahogyan a tengerparton napoznak. A nagy, színes arapapagájokat viszont lövöldözik, mert megeszik a termesztett gyümölcsöt. Az oposszum természeti katasztrófának számít, mert Ausztráliából idetelepítették a prémvadászok, és nincs természetes ellensége. Az autósok versenyeznek, ki hányat üt el egy este alatt.” lyen a vendégek főznek. Mivel nem vagyok vegetáriánus, minden alkotó- képességemre szükség volt, hogy valami értelmeset alkossak.- Amikor munkát keresett, a szállásadóknak számított, hogy milyen nemzetiségű? — Nem, inkább azt nézték, meg tudjuk-e értetni magunkat angolul, ami nem is olyan könnyű, mert igen sajátos nyelvjárásban beszélnek: hadarnak és minden mondat végén felviszik a hangsúlyt, mintha kérdeznének. A farmokon már megszokták, hogy nem anyanyelvi szinten bírjuk az angolt, de stoppolásoknál gondot jelentett a nyelvtudás, főleg a fiataloknál. Új-Zélandon ugyanis természetes, hogy már 16-17 éves korban mindenki saját autóval jár. Ebben az országban jut egy főre a legtöbb gépkocsi. Magyar pénzben számítva, 150-200 ezer forintért néhány éves használt járművet kínálnak, többnyire japán márkát.- Milyen munkát végzett?- Segítettem a ház körül, kecskét fejtem, gyomláltam, gyümölcsöt szedtem. A legvégén, amikor már nemcsak kalandot, pénzt is kerestem volna, almaszüreten vettem részt. Ez volt az egyetlen farm, ahol permeteztek - a gyümölcsöt persze kizárólag Európába szállították. Amikor munkára jelentkeztünk, többnyire tudtuk, mire vállalkozunk, hiszen a megérkezésemkor szerzett füzetből tájékozódtam: 600 farmot soroltak fel, és azt, milyen munkára várnak embereket. A szervezet, amelyik az állást intézte, hivatalosan Magyar- országon is létezik. A képviselő tanár éppen a gödöllői Szent István Egyetem agrártudományi karán oktat, ahol tanulok. Mégis, amikor Új-Zélandra indultam, hiába kerestem, senki sem hallott róla.- Három hónapig maradhatott vízum nélkül, végül több időt töltött ott. A munka miatt nem gyűlt meg a baja a hatóságokkal?- Egyszer meg lehet hosszabbítani a látogatói engedélyt. Ezzel hivatalosan nem szabad munkát vállalni, de ha kiváltom az adókártyát, a mezőgazdaságban dolgozhatok. Mivel a fizetésemből levonják az adót, amit a munkáltató befizet helyettem, szemet hunynak afölött, hogy illegálisan tevékenykedem.- Ennyire megértőek? Magyarországon sokan nem fizetnék be a pénzt, bár valószínűleg levonnák a fiatalok fizetéséből.- Náluk ez természetes. Jártam olyan farmon, ahol a boltban nem volt eladó. A vevő elvette, ami kell, és mielőtt távozott az üzletből, bedobta egy perselybe az áru értékét.- Visszamenne?- Nemcsak mennék, megyek is, akár évekre is. Köny- nyű letelepedni: csak nemzetközi nyelvvizsgát, egyetemi diplomát és munkahelyet kell felmutatni. A munka ugyan kicsit bonyolult, hiszen hivatalosan csak úgy alkalmazhatnak, ha a munkáltató igazolja, hogy ezt a feladatot új-zélandi állampolgár nem tudja elvégezni. Nevetséges, mert egy két éve kint élő magyar férfi, akivel megismerkedtem, középiskolában tanít. Magyarul: ismeretség kell ott is, mint mindenhol, mindenhez. FEKETE Q. KATA Megkérdeztük olvasóinkat A parlagfűgyűjtési akcióról Tóth András, békésszentandrási műszaki ügyintéző:- A békésszentandrási önkormányzat plakátokon és a sajtóban tájékoztatta a lakosságot a kétnapos parlagfűgyűjtési akcióról. A figyelemfelkeltés volt a célunk. Szeretnénk, ha a településen mindenki irtaná a környezetében ezt az egészségre káros növényt. Az akcióra való felhívás hatásos volt, a kezdő napon, mindjárt az első órában ezer tő parlagfüvet hoztak be az emberek. Az önkormányzat fontos feladatának tartja, hogy visszaszorítsa e gyomnövény elterjedését, ezért a tisztiorvosi szolgálattal (ÁNTSZ) együttműködve szívesen vállalta az akció megszervezését. Zsankó Barbara, az ÁNTSZ szarvasi intézetének munkatársa:- A parlagfű elleni védelem fontosságára, a gyomnövény egészségkárosító hatására minden évben felhívjuk a figyelmet. A sajtóban tájékoztatjuk az embereket, valamint szórólapokat helyezünk el a gyógyszertárakban és a rendelőintézetekben. A főiskolán környezetgazdálkodási szakon végeztem. A tanulmányaim során és most, az intézeti egészségvédelmi munkámban is találkoztam ezzel a problémával. A békésszentandrási parlagfűgyűjtési akcióval az a célunk, hogy az emberek ismerjék fel, szűkebb környezetükben maguk is tehetnek az egészségesebb környezetért. Paróczai Zoltánné, gyomaendrődi pedagógus:- Magam is allergiás vagyok a parlagfűre. A tünetek néhány éve kezdődtek, légúti problémáim lettek, és begyulladt a szemem. Nagyon sok az allergiás ember, ezért a településeken a védekezést komolyan kell venni. Ez évről évre, kivált nyáron nagy nyilvánosságot kap. Az újságok és a televízió sokat foglalkozik a parlagfűirtás fontosságával. Szeretnénk elérni, hogy a diákok is tisztában le“ gyének a gyomnövény egészségkárosító voltával. Az iskolai környezetórákon ez téma. Úgy tapasztalom, a gyermekek tájékozottak, ismerik a problémát. Hegedűsné Szelei Beatrix, gyomaendrődi pedagógus:- A parlagfű okozta egészségi probléma nagyon sok embert, köztük sok gyermeket érint. Mindenkinek felelősséget kellene érezni azért, hogy a közvetlen lakókörnyezetében irtsa ezt a gyomnövényt. Fontos, hogy minél többen azonosuljanak ezzel a gondolattal. Az országos akciók, az újsághírek sokat tehetnek ezért. Fontos, hogy az emberek pozitív példákat is halljanak. Az iskolánkban is hangsúlyt kap a téma. A tanítási órákon beszélgetünk róla a gyermekekkel. CS. R. D' -OTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Településeink krónikája Bánhegyesi vízszolgáltatás Nagybánhegyesen, a helyi Bánhegyesi Vízszolgáltató Kft. látja el a lakosság ivóvíz-szolgáltatását, melyről a legutóbbi ülésen hallottunk tájékoztatót. - A vízmű technikai és pénzügyi helyzete stabil. A vízfogyasztás növekedési üteme lassult, a kitermelt ivóvíz értékesítési aránya 69,51 százalék. Az adatok egy új, a kor technológiai színvonalának megfelelően kiépített ivóvízhálózat paramétereit tükrözik, mely rendszer kiállja az uniós elvárások követelményeit - fogalmazott beszámolójában Nyist Ottó ügyvezető. Mint mondta, a szükséges javításokat mindenhol elvégezték. A fogyasztói rákötések száma hattal nőtt, így jelenleg 625 vízórával ellátott fogyasztóhely van, melyből 14 közkifolyó. Az ivóvíz idén márciustól 116 forintba kerül köbméterenként, melyhez az önkor- mányzat 6 forint támogatást nyújt. ____________iy Te metőbővítés Végegyházán Nagy fejtörést jelent a végegyházi képviselő-testületnek a köztemető bővítése, melyet a legutóbbi ülésen tűztek napirendre. Gond, hogy a kivitelezéshez a temetőkről szóló jogszabályok nagyon szigorú követelményeket szabnak. Az előírás szerinti 30 méteres vé- dőerdősávot például csak úgy tudnák biztosítani, ha a szomszédos magántulajdonú földből ennyit kisajátítanak. Az eljárás, valamint a temetőterv elkészítése és a szántó művelésű föld átminősítése (földvédelmi járulék) közel 3 millió forint kiadással terhelné az önkormányzatot. A belterületbe való bevonás esetén szintén hasonló összegre lehet számítani. A képviselők kérték országgyűlési képviselőjük segítségét a földvédelmi járulék esetleges elengedésére, illetve megvizsgálják a temetőnek a volt szövetkezeti műhely felé való bővítési lehetőségét. A testület kényszerhelyzetben van, hisz a temetkezés biztosítása kötelező feladat, míg a megol- dás irreálisan magas költségbe kerül. __________h. m. Ke rtészeti híresség Iváncon Az orosházi Soós Béla - aki a Virágos Magyarországért Mozgalom szervező bizottságának az elnöke - a minap Iváncon járt. A Vas megyében található község bejutott a virágos mozgalom európai döntőjébe, a kertészeti szakemberek éppen ezen a településen zsűriztek.- Körmend és Zalaegerszeg között található Ivánc. Aki jártas a kertkultúra témakörében, az bizonyára tudja, hogy itt található Magyarország legidősebb (400 éves) tulipánfája. Ez a tény önmagában is óriási jelentőségű. Ami viszont számomra jelentett óriási élményt, hogy látogatásom során felfedeztem azt az öreg, hamis ciprus gömbváltozatot, amiről szintén kiderült, hogy kertészeti ritkaság - mondta lapunknak Soós Béla.______________c». i. Ko vácsházi gyermeküdültetés A mezőkovácsházi önkormányzat fenntartásával és az ÁMK működtetésével Balatonszántódon lehetőség van minden évben 100-120 gyermek kedvezményes üdültetésére. Az üdülőt sok évvel ezelőtt a reformátuskovácsházi, elhunyt iskolaigazgató adományozta a városnak. A 4-5 csoportban szervezett ifjúsági programokon túl a szabad turnusokban az intézmény dolgozói vehetik bérbe üdülés céljára a nyaralót. Ez a bérleti díj fedezi a különböző költségeket (gondok, karbantartás), de a közüzemi díjak ebből nem biztosíthatók. A tavalyi tényleges víz-, villany- és csatornadíját figyelembe véve, az ÁMK 170 ezer forint támogatást kért a testülettől az idei nyárra. A képviselők úgy döntöttek, hogy a kért összegen felül is vállalják a rezsiköltség kifizetését, hogy azok ne a gyerekek részvételi dijait terheljék. ________ Er edményes parlagfűgyűjtők Dobozon Az országos felhíváshoz csatlakozva, július 11-én Dobozon is megrendezték a parlagfű-mentesítő akciót. A települési önkormányzat, illetve a Doboziak Dobozért Közalapítvány által felkarolt akcióhoz a helyi 13 civil szervezet közül 8 csatlakozott. Közel 60 ember gyűjtötte a parlagfüvet, a gyermekek voltak a legaktívabbak. Röpke két és fél óra leforgása alatt 40 ezer 250 tő parlagfüvet sikerült szedni. Az időjárás nem fogadta kegyeibe az akció résztvevőit, hiszen 11 órakor égi áldás szakadt a parlagfűgyűjtők nyakába. A legügyesebbek - Ondos Mónika, Köteles Krisztina, Kádár Zsanett, Deb- receni Gabika - külön könyvjutalmat kaptak. ■. i. Rétyen az orosházi fúvósok A lengyelországi turnéról alig értek haza az orosházi Fúvószenekari Egyesület tagjai, máris csomagolnak, indulnak Erdélybe. K. Tóth László karnagy lapunknak elmondta, hogy a barcaújfalui testvérzenekar látja vendégül az 52 tagú orosházi egyesületet. A zenészek immáron 6. alkalommal kaptak meghívást a Rétyi Fúvós- zenekari Fesztiválra. A hivatalos program mellett az alföldi fúvósok Kézdivásárhelyen térzenét adnak, Sepsi- szentgyörgyön pedig menetzenével szórakoztatják a nagyérdeműt. S hogy később se legyen unalmas a nyár, az orosházi fiatalok készülnek a kenyérünnepre, majd augusztus 20-án a helyi program nyitó zenekaraként lépnek fel, délután pedig Tiszakécskére utaznak, ahol szintén fellépés vár a nagy múltú egyesületre. c». i.
