Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-11 / 160. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 11., PÉNTEK - 7. OLDAL tBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Figyelnek a munkanélküliekre Szeghalom A Békés Megyei Munkaügyi Köz­pont Szeghalmi Kirendeltségé­nek illetékességi területén a nyil­vántartott munkanélküliek 50 százaléka mindössze 8 általános iskolai végzettséggel rendelke­zik. Ezért a kirendeltség nagy gondot fordít arra, hogy a lehető­ségek szerint minél több munka- nélküli képzést kapjon.- Megtérülnek-e a képzések költségei? Figyelemmel követik- e, hogy a képzést befejező mun­kanélküliek kapnak-e állást? — kérdezte Csók Sándor képviselő, a vésztői képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. Tóth Ferencné dr. kirendelt­ség-vezető elmondta: a képzést elvégző munkanélkülieket 6 hó­nap elteltével megkeresik. Az a tapasztalat, hogy 50 százalékuk elhelyezkedik. __________________________öl El ismerés a falu postásának A helybeliek jó barátként várják a hírekkel Szilágyi Imre postai kézbesí­tő hét éve rója Medgyes- bodzás utcáit a levelekkel és az újságokkal. A közelmúlt­ban, munkája elismerése­ként, a szegedi postaigazgató­ságon dicsérő oklevelet és pénzjutalmat vehetett át. Medgyesbodzás Szilágyi Imre - amint a levelek­kel és kiadványokkal teli táskával háztól házig gördül a kerékpár­ján — jelenség a faluban. Min­denkit ismer, igyekszik jó kap­csolatot tartani az emberekkel. Jó barátként, sokan szinte család­tagként fogadják és naponta vár­ják a hírekkel. Idősek és fiatalok egyaránt szívesen állítják meg egy kis beszélgetésre. Napi teen­dői során sokfélét lát, hall a falu­ban. Munkáját szolgálatnak te­kinti, és tiszteletben tartja mások magánéletét. Körzetéhez 275 la­kás tartozik. Mint mondta, nem könnyű télen a hidegben, nyáron a nagy melegben teljesíteni a fel­adatát. A kitüntetés - melyre, úgy hírlik, a bodzásiak javasolták — váratlanul érte, de nagyon jóle­sett a bizalom, hogy gondoltak rá. Munkája egyben elhivatottsá­ga, amit még sok évig szeretne a lakosság szolgálatában eltölteni. H. M. A bodzásiak - akik szinte családtagnak tekintik Szilágyi Imrét - javasolták az elismerésre. _______________________________________________________________________»FOTÓI KOVÁCS EHZ8ÉBET Cs odagyerek „unokából” több mint ígéret A kisfiú kikötötte, csak olyan tanár taníthatja, aki ismerte Bartókot Ha egy kétéves kisgyerek kez­detben kíváncsiságból, majd valami rendíthetetlen varázs­lat hatására rendszeresen odatotyog a zongorához és bű- völten „ízlelgeti” a billentyű­ket, arra a szülőknek minden­képpen oda kell figyelniük. És ha ez később élvezhető zenei hangokkal is párosul, akkor nincs mese, a gyerek muzsi­kára termett. Mindenképpen intézkedni kell. Békés-Tarhos így történt ez Kaneko Miyuji- Attiláéknál is. Háromévesen zon­gorázni kezdett és látványos doh gokat produkált játékával. A tarhosi zenei értékeken nevelke­dett, népzenekutató nagymama — azóta a szó japán megfelelője, obachan szerint csak egyszerűen „Obi" - ott-tartózkodásakor jó időben, jó szemmel és füllel vette észre unokája tehetségét a zene iránt. A Japánban jobban elismert Kodály-módszert tanította akkor a szigetországi kis óvodásoknak, unokájának is. Ám hosszas csalá­di kupaktanács eredményeként megszületett a döntés: a 7 éves Miyuji nevelését átveszik a ma­gyar nagyszülők. Irány Magyaror­szág! Noha a kisfiúnak kikötése volt: őt csak olyan tanár taníthat­ja, aki ismerte Bartók Bélát... Attila hamar akklimatizálódott, teljesen megváltozott, életének na­vigálását a két boldog nagyszülő vette át. Azóta az iskolai tanév alatt itthon, Budapest és Kismaros kö­zött zajlanak a hétköznapok, a nagy ünnepeken otthon, Taka- satóban van együtt a család. A bar­tóki vágy is csak úgy teljesült, hogy Miyuji tanítását a váci Bartók Béla Zeneiskolában folytatta Cs. Nagy Tamásné zongoratanár. Attila 5 éves zeneiskolai pályafutása alatt 16 zenei versenygyőzelmet aratott, miközben az ütőtanszakon is jeles­kedett. Sőt, több tárgyból, így ma­gyar irodalomból is dicséretet ka­A csodagyerekből a békési közönség szeme előtt művésszé érett Kaneko Miyuji-Attila dr. Szatmári István professzorral Névjegy Neve: Kaneko Miyuji-Attila Született: Tokiótól északra, Takasaki városában 1989-ben Állampolgársága: japán-magyar Édesanyja: magyar, Japánban élő angol tanár Édesapja: japán, szintén angol nyelvtanár Bátyja: Ayato-Bence, 23 éves nyelvész az USA-ban Nővére: Yumina-lldikó, 30 éves, nyelvészdoktor az USA-ban Nagymamája: Benczéné Mező Judit dr., egykori tarhosi diák, népzenekutató Nagypapája: Bencze László, egykori tarhosi diák, nyugdíjas fotós és modellező Lakhelye: Kismaros Jelenlegi iskolája: budapesti LFZE (Zeneakadémia) előkészítő tagozata és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 7. évfolyama Hobbija: a zongorázás Kedvenc zeneszerzője: Bartók Béla retetet sugárzó gondolkodásáról, bölcs humoráról győzi meg az embert már első találkozáskor is. A békés-tarhosi zenei napokon it­teni élete óta jelen van. Az uno­kák koncertjének számos alka­lommal volt egyik főszereplője, a Körösi Nyári Akadémia előadása­it élő illusztrációkkal, zongorajá­tékával gazdagította. Idén kapott első ízben lehetőséget arra, hogy önálló zongoraesttel álljon a bé­kési közönség elé. Múlt heti hangversenyén, a ze­neiskolában rengeteg ember volt kíváncsi Kaneko Miyuji-Attila já­tékára. Hallgatva őt — magyaros temperamentumát, bravúros technikáját, szellemi fölényét a művek fölött, a hatalmas ovációt, mely körülvette -, úgy érezte az ember, hogy néhány év múlva ezek a koncertpillanatok történel­mi értékűvé válnak. Egy kirobba­nó tehetségű - vallomása szerint száz százalékban japán, száz szá­zalékban magyar - ifjú pályain­dulásának lehettünk szem- és fül­tanúi. Azé a fiatalemberé, aki génjeiben hordozza akár a tarhosi hagyományt is. Aki naponta haj­nali ötkor kel, hogy Kismarosról beutazzon Budapestre, majd este vissza, miközben zene, zene és zene tölti ki minden percét. Éven­te 40-50 monumentális művet ta­nul meg ijesztő memóriát birto­kolva. Es ha ötödik ráadást kell adnia a Jupiter-lámpáktól fűtött teremben, akkor is boldogan ül le hangszeréhez, „úgy látszik, még nem izzadtam eléggé” mosolygó öniróniával. i A csodagyerekből a békési kö­zönség szeme előtt művésszé érett Kaneko Miyuji-Attila jövőre a nemzetközi Ferenczy György zongoraversenyre készül. A zenei napok rendezői ígéretet kaptak tőle, hogy a vonószenekari tábor szólistájaként 2004-ben visszatér hozzánk. F. PÁLFY ZSUZSA Erdei óvoda, először Öt év, 250 millió a kultúrára Szeged A körös-sárréti óvodák közül a szeghalmi óvodások vettek részt először erdei programo­kon. Az ötnapos erdei óvoda foglalkozásain megközelítő­en 150 gyermek ismerkedett a természet szépségeivel, nyert bepillantást a különböző népi mesterségekbe. Szeghalom A szeghalmi Petőfi úti óvoda e hónap első felében egy teljes hét­re kiköltözött Szeghalom- Várhelyre. Az erdei óvoda prog­ramjára a környezetvédelmi mi­nisztériumtól pályázat útján nyert pénzt az intézmény. Az erdei óvoda ideje alatt Amb­rus Szilvia, a Vadvirág Egyesület el­nöke segítségével a szeghalmi kis­gyermekek a különböző növények­kel, madarakkal, rovarokkal azok természetes élőhelyein ismerked­hettek. A szeghalom-várhelyi ifjúsá­gi tábor területén pedig változatos foglalkozások várták az óvodáso­kat. Megismerhették a régmúlt idők gyermekjátékait. Betekintést nyer­hettek olyan hagyományos kézmű­ves tevékenységekbe, mint a neme­zelés, a fazekasság, a kosárfonás. Az erdei óvoda nyílt napján a gyermekek szüleikkel együtt ké­szítettek papírsárkányt, építhet­tek homokvárat, s kóstolhatták a kemencében sült friss lángost. M. B. Szeged polgármestere, Botka László és a Borsodi Sörgyár Rt. kereskedelmi igazgatója, Bene­dek László a napokban aláírta azt a megállapodást, mely keretében a sörgyár öt esztendőn át, évente 50 millió forinttal támogatja a Dél-Alföld kulturális és turiszti­kai vonzerejének növelését. En­nek keretében segítik a több mint hét évtizedes múlttal rendelkező szabadtéri játékokat, a 13 éves hagyománnyal rendelkező kami- onos és country-találkozót, az idén újból életre hívott Szegedi Ifjúsági Napokat, a színházi díj­átadó gálát, valamint a hétvégén nyíló és augusztus 20-áig tartó el­ső vidéki Borsod Beach szóra­koztató vízi centrumot. A fővárosban már két, nagy si­kerrel működő kulturális és ka­landpark szegedi változata a tér­ség lakóinak és a-turistáknak egy­aránt tartalmas és különleges tó- kapcsolódást kínál. A Borsod Beach az elkövetkező időben számtalan koncerttel és egyéb, egész napos szórakozási lehető­séggel várja vendégeit a Tisza partján, ahol a Dél-Alföld szá­mos, köztük Békés megye több településének különféle együtte­sei, kulturális csoportjai is fellép­nek a nyáron. _________________________1*3 Árpád fürdő: a beteg is fizet A békéscsabai Árpád fürdőben egyelőre továbbra sem lehet orvosi beutalóra kért fürdője­gyet igénybe venni. Azok a be­tegek tehát, akiknek ortopédi­ai vagy reumatológus szakem­ber fürdőben végezhető keze­lést vagy úszást rendel el, tel­jes árat fizetnek. Ez nyugdíja­sok és diákok esetében egész napra 500, felnőtteknél 750 fo­rintot jelent. Változás csak szeptemberben várható. Békéscsaba Hiába újították fel a békéscsabai Árpád fürdőt, a kezelésre váró páciensek esetében üröm kevere­dett az örömbe: míg a rekonst­rukció előtt nem kellett teljes árú jegyet váltaniuk, most igen. Szeptemberig nem is történik változás, ugyanis a megyei egész­ségbiztosítási pénztártól és az ÁNTSZ-től csak akkorra szerzik be újra az összes dokumentumot az orvosi részleg üzemeltetésé­hez - tudtuk meg Gyulai Tibor­tól, a fürdő vezetőjétől. A szoba és a berendezések már szinte teljesen készen várják a látogatókat, sőt orvos is van. Személyét egyelőre nem árulták el, csak annyit mondtak, hogy előszerződést kötöttek a szakor­vossal, a gyógymasszőrökkel, a fizikoterápiás asszisztensekkel. Az előszerződés nem biztos, hogy sokat jelent, ugyanis koráb­ban már aláírtak egy szerződést egy szakorvossal, most állítólag mégis más orvos neve szerepel a listán. Az viszont valószínű, hogy a szakember nem főállás­ban dolgozik majd, csupán napi három-négy órát rendel. Szep­temberig viszont erre is várni kell. Addig marad a megyében Gyula, Gyomaendrőd vagy Oros­háza. Utóbbi két helyen ráadásul ingyenes a belépő, Gyulán 300 forintot kell fizetni orvosi javallat esetén. FEKETE G. KATA Teleházak: nem könnyű a működtetés Az első a vidéki esélyegyenlőség biztosítására tíz éve jött létre Egy évtizede jött létre a vidéki esélyegyenlőség biztosítását cé­lul kitűző első teleház hazánkban, s ma már csak Békés me­gyében 15 ilyet tartanak nyilván. Ezek működtetése azonban nem egyszerű, hiszen, bár az önkormányzatok lehetőségeik­hez képest segítenek, a személyi bérekre többségében hiány­zik a fedezet. Békés megye Békés megye 15 teleházának egy része már korábban létrejött, míg a többit most alakították tó - tud­tuk meg Nagyné Takács Ágnestől, a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete elnökétől. A hosszabb idő óta működők kö­zé sorolható a békésszentandrási, a biharugrai, a gyomaendrődi ro­ma teleház, a kamuti, a kondorosi, a körösnagyharsányi, a kötegyáni, a szarvasi és a tótkomlósi létesítmény. Már meg­nyílt, avagy folyamatban van a tó­alakítása az eleki, a kaszaperi, a körösújfalui, az okányi, a puszta­földvári és a zsadányi teleháznak. Fő tevékenységi körükbe sorol­hatók - a különböző civil szerve­zetek ellenőrzésé­ben működő há­zaknak - a mun­kahelyteremtő, a szociális, vala­mint az iroda- technikai szolgál­tatások, ezen kívül képzéseket is szerveznek.- Az alapvető cél a vidékfejlesz­tés és a vidéki esélyegyenlőség biztosítása - szögezte le Nagyné. Létrejöttükkor általában kétmillió forint értékben tudnak különböző számítástechnikai eszközöket be­szerezni, az önkormányzatok pe­dig helyet adnak, s állják a műkö­dési költségek egy részét. A gondot az jelenti, hogy bár a beinduláskor a munkaügyi köz­pontok fél-, avagy egyéves időtar­tamra biztosítanak közcélú mun­kásokat, az ő bérüket később nem tudják előteremteni, hiszen az önkormányzatoknak és a civi­leknek erre nincs keretük. A meg­oldást Nagyné abban látja, hogy regionális szervezetek végpontja­iként működhetnének a teleházak, s így kapnának norma­tív támogatást. Amíg pedig ezt nem lehet megvalósítani, addig célszerűnek tartaná, ha a munka­ügyi központok hosszabb ideig fedezhetnék a foglalkoztatást. A kérdésről egyébként legutóbb Bé­késcsabán tartottak egyeztetést. A civil szféra tágabb környeze­téről szólva Nagyné Takács Agnes megemlítette, hogy pályázati úton sem egyszerű támogatást szerezniük, hiszen sok olyan programot írnak tó, amelyek tel­jes mértékben utófinanszírozású- ak, a szervezeteknek pedig nincs arra lehetőségük, hogy a költsé­geket megelőlegezzék. POCSAJI RICHARD TELEHÁZAK A DÉL-ALFÖLDÖN Békés megye 15 Bács-Kiskun megye 24 Csongrád megye 33 pott. Két évvel ezelőtt nyert felvé­telt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára. Zongoratanára azóta Eckhardt Gá­bor zongoraművész. A 13 éves fiatalember tehetsé­gének, s az őt körülvevő családi is baráti környezet ingergazdag- iágának köszönhetően fantaszti- uis érettségéről, ugyanakkor sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom