Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-11 / 160. szám
4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 11., PÉNTEK HÁT TÉR A világ legköltőibb négyzetkilométere Egy „bokorból” indult a két Arany, Sinka és Zilahy Páratlan irodalomtörténeti ritkasággal büszkélkedhet Nagyszalonta. A Kölesér-parti városon kívül szerte a nagyvilágon nincs másik település, ahol egyetlen négyzetkilométeren négy ismert irodalmi nagyság született volna. Arany János, Arany László, Zilahy Lajos és Sinka István szülőhelyei légvonalban alig néhány száz méterre találhatók egymástól. Hogy ez az irodalomtörténeti csoda miért éppen ott történt meg, s hogy a nagyszalontai „humusz” miként válhatott az irodalmi személyiségek ilyen termékeny talajává, rejtély. Ami viszont biztos: Nagyszalonta négy költőóriásából kettő Békés megyéhez is kötődik. a Nagy-Csegőd utcában, a Bozsár-féle házban... Anyám vallomása szerint az érthetetlen dolgok egész sora történt, amikor születtem” - írja önéletrajzi vallomásában a Fekete bojtár, aki 1897. szeptember 24-én hidegen záporozó éjjelen jött a világra. A költő apja, Sinka János, régi bihari ridegpásztor család sarja, hallgatag, nagy termetű ember Az Arany-család egykori portáján ma ez a lakóház fogadja az arra elhaladókat. Nagyszalonta—Békés megye Ezen a telken állott a „bogárhátú öreg ház”, melyben Arany János született 1817. márczius 2-án - hirdeti a 185 esztendővel ezelőtti jeles eseményt Nagyszalontán, az Arany János utca 46. szám alatti ház fehér falán a fekete márványtábla. Az igazi - egykori szalmatetős — kis szülőház már rég' az enyészeté: 1823. április 4-én a Bajó- féle tűz emésztette el. Arany János apja, Arany György és anyja, Megyeri Sára tíz holdon gazdálkodó szegényparaszt volt. Részben a család szegénységével magyarázható, hogy tíz gyermek közül csak az első, Sára, és az utolsó, János maradt életben. Arany János szülőházának leégése után szinte azonnal egy hasonló kis házikót építtetett Arany György. Ezt akkor bontották le, amikor a későbbi nagy költő még kisegítő tanítóként a nagyszalontai iskola „egyik kis kamrájában” lakott. Szülőháza pusztulásával a költő is tisztában volt. Egyik versében így írt erről: „Híre pora sincsen már az öreg háznak, / Honnan elindultam földi utazásnak, / Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, / Csak rövid tanyául, mint a fecskefészek..." Az egykori Arany-portán jelenleg látható lakóház tehát legalább a harmadik (vagy a negyedik) ingatlan ezen a telken. Ha a kíváncsi látogató betér az utcai kapun, akkor balra még azt az ásott kutat találja, amelyből egykor az Arany-család mert vizet. A mostani Ketten megyénkben is éltek Nagyszalonta négy nagy irodalmára közül ketten hosszabb- rövidebb ideig a mai Békés megye területén is éltek. Arany János 1851. május 13-ától október végéig Geszten, aTisza- család birtokán Tisza Domokos mellett házitanítóskodott. Sinka István 1919 őszén kötött házasságot Pap Piroskával. Az esküvő után az ifjú pár Bélmegyeren, a Kárász-uradalom gereblyési majorjában telepedett le. Hat esztendővel később Sinkáék Mágorra költöztek, ahol a családfő számadó juhászként dolgozott. Majd 1928-ban szívbeteg feleségével és három gyermekével Sinka István beköltözött Vésztőre. Költői pályakezdése is Vésztőre tevődik. Első kötetét pedig 1933- ban a szeghalmi Péter András Református Gimnázium adta ki. Pap Piroska halála után, 1936 végén Sinka elhagyta Vésztőt. Megfordult Gyulán és Szeghalmon (itt vette feleségül Péczely Katalint) is, majd a fővárosban telepedett meg. ház végében pedig ott egy hatalmas eperfa, amelyik valószínűleg annak a versből ismert „feketén bólintgató”- nak a leszármazottja. Az Arany-portától alig kétszáz méternyi sétára található Sinka István szülőháza. „Születni, Szalontán születtem D-fOTÓ: VERESS ERZSI volt, aki szerette a könyveket. Anyja, Nucz Erzsébet a Nagyszalontához közeli Madarász község valamelyik pusztájának zsellérházából került a szomszédos városba. Házasságukból három fiú, János, Ferenc, István és egy lány, Erzsébet született. Sinkáék nagyon szegények voltak. A költő szülőháza sem volt egyetlen pülanatig sem a család tulajdonában. Bár a Sinka-család csak néhány évig lakta az ingatlant, ezt tényt a költő mégis versben örökítette meg: „kicsi juhászkunyhó / ölelgeti Bihar. / Onnan jöttem én a / népem álmaival.” A később Rózsa, majd Busuiocului, ma pedig Sinka nevet viselő utca egyes számú házának (a porta bejárata ebben az utcában található, az épület — sarki ház lévén - maga viszont valóban az egykori Nagy-Csegőd, majd Bocskai utcába nyúlik be) külön értéke, hogy az eltelt évszázad alatt külseje nem sokat változott. Ezen a telken ma is Sinkáék eredeti háza tekint vissza a szemlélődére, ahol 1990 nyara óta márványtábla hirdeti a ház jelentőségét. A lírájában, balladáiban a pásztorok keserves, százados szenvedését megörökítő Sinka István szülőházától alig két percnyi sétára található Zilahy Lajosnak, a letűnő dzsentri és polgári réteg remek ismerőjének szülőháza. Zilahy Lajos 1891. március 27-én a Nagy-Csegőd (később Bocskai) utca 29. szám alatti, hatablakos, nagy udva- rú, polgári házban látta meg a napvilágot. Ez a ház az Arany portától sincs messzire, mint ahogy azt Zilahy egyik versében megfogalmazta: „Én ott születtem kétszáz lépésnyire / a „bogárhátú ház”-tól. Kisfiú koromban / e kétszáz lépést nem egyszer lemértem / a Bajó-kerten át, esőben, sárban. / De azután, ahogy nőtt a lábam, / csak száz lépés lett az a kétszáz.” Zilahy Lajos ősei - apai ágon - háromszáz évre visszamenőleg református prédikátorok voltak. Ezt a folytonosságot a költő nagyapja szakította meg, aki Bihar vármegye közismert jogász- és bankembereként tevékenykedett, apja pedig Nagyszalontán közjegyzőként dolgozott. Édesanyjáról csupán annyit tudni, hogy dunántúli földbirtokos családból származott. Zilahy Lajosék hatan voltak testvérek. Két egészen fiatalon elhunyt testvére - az édesapával együtt - a nagyszalontai temető díszsírhelyén, Arany János lányának, Arany Juliskának a közelében nyugszik. Zilahy Lajos élete végéig hűséggel őrizte a szülővárosához fűződő lelki kapcsolatot. Ezt is méltányolták földijei akkor, amikor 1990-ben márványtáblával jelölték meg az egykori Zilahy-házat. Zilahy Lajos szülőházától újabb néhány száz méterre, az egykori főtéri jegyzőlakban született 1844. március 24-én Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként Arany László költő, műfordító. Apjához hasonlóan, ő is elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatának jutalmát. Sőt, az ifjú Arany kétszer is diadalmaskodott az efféle megmérettetésen: elsőre az Elfrida című költői elbeszélésével, másodszor A délibábok hőse című verses regényével aratott sikert. A nagyszalontaiak pedig főleg két nemes tettéért áldják emlékét. Apja bútorai, könyvei és kéziratai egy részét szülővárosának adományozta, így már 1885-ben Aranyemlékszobát rendezhettek be Nagyszalontán. Majd pedig kitartóan közreműködött annak érdekében, hogy a Csonkatoronyban Arany János Emlékmúzeum létesüljön. Sajnos korai halála miatt utóbbi óhaját a megvalósulás útján csak elindíthatta, de nem fejezhette be. Apja múzeumát 1899 augusztusában már nélküle avatták. Arany László szülőházát valamikor a XIX. század vége felé lebontották, így ezzel az ingatlannal már nem találkozhatunk. Jelenleg Arany László Nagyszalonta egyetlen olyan jeles irodalmár szülötte, akinek szülőhelyét nem jelzi emléktábla. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Az együtt zenélés öröméről Kozák Éva, szarvasi hegedűtanár:- Édesapám zenész volt, tele ambíciókkal. Kis színházat szervezett és egyik alapítója volt a szarvasi zeneiskolának. A zene iránti alázatot tőle örököltem. A zeneszeretet ma is erős kapocs a családunkban. Karácsonykor együtt muzsikálunk, ami nagyszerű élmény. Idén harmadszor szerveztem meg a Muzsikusok Körös-körül nyári zenei táborát, ahová sok testvérpár is jelentkezett. Az ő családjukban biztos erőteljesebben jelen van a zene. Csontos József, békéscsabai zongoratanár:- Zongoristaként csak ritkán tapasztalhatom meg az együtt zenélés élményét. A szarvasi zenei tábor ezen ritka alkalmak közé tartozik. A gyermekek könnyed, játékos darabokat játszanak. Mindenki a maga tehetsége szerint kapja a szerepet. A célunk, hogy az együttmunkálkodás örömteli legyen és sikerélményt adjon. A közös muzsikálás egymásra figyelést és alkalmazkodást kíván. Mindenki szívesen van itt és lelkesen dolgozik. Belopotoczky Gábor, kondorosi középiskolás:- Hét éve vagyok zeneiskolás. Először furulyán játszottam, utána tértem át a hegedűre. A családunkban a nagyapám zenélt, tangóhar- monikázott. A nyári zenei táborban harmadszor veszek részt. Jó érzés, hogy zeneszerető fiatalokkal lehetek együtt. Egész nap próbálunk, csak a zenére kell koncentrálnunk. Kikapcsolódásképpen szívesen hallgatok klasszikusokat. A kedvenc szerzőim Csajkovszkij, Mozart és Bach. Hajdú Sándor, szarvasi általános iskolás:- Édesanyám hegedűtanár, apukám zeneszerző, így engem is a zene felé irányítottak. Ma már hálás vagyok ezért. Nagyon sokat járunk koncertre, ahol főképp a hegedűjátékot figyelem. Szeretnék én is eljutni olyan szintre. Harmadszor veszek részt a Muzsikusok Körös-körül táborában. Csupa hasonló érdeklődésű gyerekkel vagyok együtt, azt csinálhatjuk, amiben örömünket leljük. A zene közel hoz egymáshoz minket, jó a hangulat. cs. r. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szivesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Döntöttek, pályáznak Békéssámson képviselő-testülete pályázatot írt ki az általános iskola vezetői posztjára. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők arról is döntöttek, hogy pályázatot nyújtanak be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz az Alkotmány utca szilárd burkolattal való lefedésére. Hasonló cél érdekében egy másik pályázatot is elkészítenek a sámsoniak - azt a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz kívánják beadni - a Lehel utca sármentesítésére. Megtudtuk, szeretnék Békéssámsonban is elkészíteni a településfejlesztési tervet, ehhez azonban forrásokra lesz szüksége a községnek, amelyeket szintén pályázat segítségével próbálnak elnyerni. cs.,. Településeink krónikája Gyulai virágosítási verseny A gyulai önkormányzat harmadszorra hirdette meg a városi virágosítási versenyt. A városházára, a főépítészeti csoporthoz ma még el lehet juttatni a nevezési lapokat. Szászné Várkonyi Adrienn városi főkertésztől megtudtuk, az idén többen jelentkeztek a versenyre, mint a korábbi években. A megmérettetés három kategória szerint zajlik, ezek a virágos élőkért, a virágos balkon és ablak, s a ház előtti virágos közterület. A kategóriák első három helyezettjeit az önkormányzat, a 4-6. helyezetteket virágtermesztők ismerik el díjaikkal. A verseny célja, hogy az önkormányzat mellett a helybeliek is járuljanak hozzá a virágos város közterületi képéhez. _________________________________________föl Búcsú Orosházán Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szak- középiskola pedagógusai közül négyen végérvényesen búcsút intettek a katedrának. Valamennyien az intézmény „nagy generációjához” tartoztak, akiknek munkássága alatt vált országos hírűvé az iskola. „Hálás vagyok a sorsnak, hogy megélhettem azt, hogy egykori diákból a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola tanára lehettem és így együtt taníthattam egykori tanáraimmal, akik elfogadtak kollégaként és ugyanezt az elfogadást éreztem igazgatóvá választásomkor is" — nyilatkozta lapunknak Blahó János, aki a tantestület nevében köszönt el Dienes Béláné kémia—fizika szakos, Forman Istvánné Nagy Emília biológia-kémia szakos, Hegedűs Zoltán matematika-fizika szakos és Nagy Pál matematika-fizika szakos tanártól. __________cs.i. Di ákvállalkozók Körösladányban A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában a vállalkozási ismereteket a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően igyekszenek tantervi keretek közé beilleszteni. Ennek keretében már a nemrég befejeződött tanévben az intézményben elindították a Körös Gyöngyei elnevezésű diákvállalkozást. A Junior Achievement Magyarország Alapítvány az elmúlt tanévben két vásárt rendezett diákvállalkozások számára. Ezek egyikén a Körös Gyöngyei diákvállalkozás a legjobb eladó, a másikon a legjobb lógó címet nyerte el. A díjátadási ünnepséget a napokban Budapesten, a Zserbó cukrászda Átrium Termében tartották. Itt a körösladányiak díjait Hunya Karolina tanárnő és Bekker Ildikó hatodikos tanuló, a diákvállalkozás el- nöke vette át.______________________________pi Ma gyarbánhegyesi felvételizők- Oktatni, nevelni csak nagyfokú hivatásszeretettel és jó szakmai felkészültséggel lehet - fogalmazott Kovács Ferencné, a magyarbánhegyesi ÁMK igazgatója a legutóbbi testületi ülésen az iskola munkájának értékelésén. A munka eredményessége a végzős diákok továbbtanulásakor mérhető le, melyben nincs szégyenkezni valójuk a bánhegyesieknek. Kiemelte: - Á nyolcadikos tanulók több középiskolát jelöltek meg a felvételizések során. Gimnáziumba 3, szakközépiskolába 5, szakiskolába 5 tanulót vettek fel. Ebből első helyen jelölt iskolába 9, a második helyen jelöltbe 3, a harmadik helyen jelöltbe 1 tanulót vettek fel. Megoszlás szerint a gyerekek Gyulán, Sarkadon, Battonyán, Mezőhegyesen, Kétegyházán, Eleken, Mezőkovácsházán és Törökbálinton tanulnak tovább. _________________________________________JU Bé kés bemutatkozik Az idén szeptember 12-13-14-én rendezik meg Békésen az V. Madzagfalvi Napokat. A programsorozat keretében az Eötvös József Általános Iskolában rendezik meg a „Békés bemutatkozik” című kiállítást. A rendezők az elmúlt években fokozatosan bővülő kiállításra bemutatkozási lehetőséget biztosítanak minden vállalkozónak, vállalkozásnak, szolgáltatónak, intézménynek, művésznek, társadalmi és civil szervezetnek, egyháznak, melyek Békésen vagy környékén tevékenykednek. A rendezők a kiállítói területet ingyen biztosítják a bemutatkozni szándékozóknak. Mezőhegyesi földbérlet Mezőhegyesen az önkormányzati földek helyrajzi számának változása miatt a legutóbbi ülésen módosították a haszonbérletet érintő helyi rendeletet. Az előterjesztés utalt arra, hogy a bérleti díjak, a földek nagysága, elhelyezkedése, valamint a piaci viszonyok változása indokolttá teszik a bérleti díjak megbontását. A javaslatok szerint a belterületi földek esetén a testület különbséget tesz a nagyüzemi művelésre alkalmas, illetve nem alkalmas területek bérleti díjai között. A művelésre nem alkalmas földeknél meghagyták a korábbi négyzetméterenkénti 2,30 Ft/év díjazást, míg a művelésre alkalmas területek bérletét 2,50 Ft/négyzetméter/évben határozták meg. Ez utóbbit, az 1 hektár feletti külterületi földbérlethez hasonlóan, pályázati licittel lehet bérelni, mely növeli az önkormányzat bevételét.
