Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-10 / 159. szám
KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL MEGYE Kevés az egyszeri szemételszállítás A guberálók helyett a lakosságot büntetik? A tapasztalatok szerint nagy bizonytalanságot váltott ki a kórháztörvény elfogadása, amely figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek véleményét. A gyulai székhelyű megyei kórházban több mint 2 ezer 200-an dolgoznak, nem mindegy, milyen minőségben láthatja el az intézmény gyógyító feladatát, a betegek anyagi helyzete alapján pedig nem differenciálhat. Az elmúlt években több mint 5 milliárd forintot fordítottak kórházfejlesztésre és ez nem lehet multinacionális cégek martaléka — mondta a keddi sajtótájékoztatón dr. Szelezsán Róbert, a Fidesz gyulai szervezetének elnöke. Gyula Dr. Szelezsán Róbert közölte, a gyulai képviselő-testülethez fordulnak a következő ülésen, kérve kórházügyben az állásfoglalásukat. Baranyó Géza, a Fidesz gyulai szervezetének elnökségi tagja bejelentette, a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló, legutóbb elfogadott önkormányzati rendelet módosítását kérik, mivel ebben a képviselő-testület a temetőkhöz vezető utak karbantartását a temetőket fenntartó egyházakra hárította. A rendelet szerint a temetési helyek a területnek legtöbb 60 százalékát foglalhatják el, ha ez a temető összterületére vonatkozik, nem az új, megnyitandó parcellákra, akkor a két legzsúfoltabb temetőt - a Szentháromságot és a Szent Józsefet - le kellene zárni. A hulladékkezelési közszolgáltatási rendelet módosítása - amit végül is nem fogadott el a testület - a guberálást úgy akarta visszaszorítani, hogy a lakosság, a közületek a szállítást megelőző napon 22 óráig nem helyezhetik ki a szemét- gyűjtőket, vagy zárt, telekhatáron belüli helyen kell tartaniuk. Ellenkező esetben 30 ezer forint pénzbírsággal sújthatók. Dr. Szelezsán Róbert jelezte, további probléma, hogy a lakótömböket leszámítva a korábbi kétszeri kommunális hulladékszállítást egyszerire csökkentették, a bű- zölgő szemét máris elviselhetetlen. Galbács Mihály elnökségi tag elmondta, a város humán feladatainak ellátása - amely igen jelentős személyi és költségmegtakarítást céloz az intézményeknél - szakmai, politikai egyeztetések nélkül került a testület elé. Konszenzus nélkül a jobboldali képviselők sem szavazták meg. SZ. M. Nem gyengülhet a képviselet Nehéz a Brüsszel—Gyula szótárt összeállítani A kancelláriaminiszter az esélyhátrányos térségekbe vinné a legtöbb uniós pénzt Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint kulcskérdés a megyék számára, hogy mennyiben tudják megszerezni a rendelkezésre álló uniós pénzeket. Közelmúltbeli békéscsabai látogatásakor lapunknak adott interjújában a kancelláriaminiszter emellett arról is beszélt, mindennemű reform kapcsán csak az lehet az egyetlen mérőpont, hogy az élhetőbb környezetet jelent e az emberek számára. — nogyan lenei íaenozm az uniós pénzeket? Ez a kulcskérdés a megyék számára, s ezért kell mindent megtenni - mondta Kiss Péter. - Két fő szempont van, amelyek nem feltétlenül erősíük egymást: minél több pénzt lehívni, s oda vinni, ahol számottevő az esélyhátrány. Automatikusan nem az olyan megyékbe megy a pénz, mint Békés, hanem a modernizációs központokba. Kelet-Németor- szágban annak idején a rendelkezésre álló összegek 40—60 százalékát tudták megszerezni, egy német diplomata - akivel beszélgettem - szerint azért, mert a Brüsszel-Berlin szótárt nehéz volt összeállítani. Nos, a Brüsszel- Gyula, avagy a Brüsszel-Oros- háza szótár még ennél is nehezebb. A tét pedig nem kicsi, hiszen mintegy 1500 milliárdról van szó.- Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a jövő évi költségvetés kiemeltszerepét... — Három nagyon fontos szempontot kell figyelembe vennünk ennek elkészítésekor: az egyik az európai pénzek lehívása, a másik // gondolok itt elsősorban az útép tésekre, azok előkészítésére -, a harmadik pedig bizonyos önkormányzati szolgáltatások fejlesztése... Elmondhatom, hogy már komoly előrehaladást értünk el az egészségügy, az oktatás és a haderőreform terén, a nyáron pedig döntünk a közigazgatás korszerűsítéséről. Mindennemű reform kapcsán csak egyetlen mérőpontunk lehet: élhetőbb környezetet jelent-e az emberek számára? Kiss Péter: „...a cipőorrnézésből meg kell emelni a horizontot.” tyf OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Névjegy Kiss Péter 1959-ben született Celldömölkön. 1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Ezután az egyétem munkatársa, majd tanársegéde. 1980-tól 1989-ig az MSZMP, 1989 május-szeptemberében a Központi Bizottság, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992-től az MSZP választmányi, 1994-1996-ban elnökségi tagja, 1998-tól 2000-ig ügyvezető alelnöke. 2001-től a párt Baloldali Tömörülés platformjának elnöke. 1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. Az 1994., az 1998. és a 2002. évi választásokon a főváros Újpest-Rákospalota választókerülete juttatta a parlamentbe. 1994 végétől 1998-ig a Hom-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. A Medgyessy-kormányban a foglalkozáspolitikai és munkaügyi tárcát vezette, idén március 4-étől a Miniszterelnöki Hivatal élén álló miniszter. — A miniszterelnök a napokban több, a gyermekek helyzetét javító döntést jelentett be. Miért kerültek most ennyire előtérbe a kormányzati politikában a gyermekek? — Időnként előveszünk egy-egy csomagot, amely a gyermekek ügyét segíti, ez történt most is. Tesszük ezt azért, mert tudjuk, hogy a családokban majd minden gondolat a gyermekek körül forog, a politikának pedig ugyanazokban a kategóriákban kell gondolkodnia, mint a családoknak. Ha a politika nem arról szól, amiről a vacsoraasztal mellett beszélnek, akkor az figyelemelterelés. Nem általában kell gyermekbarátnak lenni, hanem konkrét dolgokban. — Nemzetközi tekintetben mit mondhatunk most hazánkról? — Az elmúlt egy-másfél esztendő egyértelműen megváltoztatta nemzetközi viszonyrendszerünket. Míg a 90-es évek elején világos volt az a cél, hogy behajózzunk a révbe, most arról van szó, hogy milyen is ez a rév. Európa hihetetlen kérdésekkel küszködik, alapvető nemzeti ügy hazánk számára, hogy hova kössük érdekeinket. Mindez a következő pár esztendőben tisztázódik... Egy biztos: a cipőorrnézésből meg kell emelni a horizontot, s mindannyiunknak messzebbre kell tekintenünk. POCSAJI RICHÁRD Ősszel költözhetnek a lakók Hallgatói önkormányzati vezetők nyári randevúja Az egyetemisták és a főiskolások érdekeit a hallgatói ön- kormányzatok képviselik. Fontos, hogy ezt a munkát felkészült fiatalok végezzék. Szarvas A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját több mint százhatvan hallgatói önkormányzat alkotja, azon belül a szegedi régiót tizenhét. A szegedi régiót egyetemek és főiskolák tekintetében a sokszínűség jellemzi, ám a problémák ugyanazok. A hallgatói önkormányzati vezetőknek évente kétszer megrendezett továbbképzés a tapasztalatok átadását, egy-egy időszerű kérdés megvitatását és nem utolsósorban az ismerkedést, a kapcsolat- építést célozza. A város kedvező adottságai miatt a nyári továbbképzések állandó helyszíne Szarvas. A július első napjaiban megtartott találkozó tanulságait Döbör András, a Szegedi Tudományegyetem tanárképzős hallgatója, a szegedi régió elnöke foglalta össze. Egy éve történt meg a kreditrendszerre való átállás. Az alapvető célját egyelőre nem tölti be,' mert a különböző intézmények nem fogadják el egymás kreditpontjait. A rendszer liberalizmusa üdvözlendő, ám ezzel okosan kell élni. A hallgatóktól felelősségteljes magatartást kíván, amire a hallgatói önkormányzatoknak fel kell hívni a figyelmet. A szarvasi továbbképzés másik kitüntetett témája a felsőoktatási törvény tervezett módosítása volt. Az erről szóló munkaanyag része, hogy az egyetemi, illetve a főiskolai tanácsokban csökkentenék a hallgatói képviselet arányát. — Jelenleg igen jó, egynegye- des, illetve egyharmados az arány. Ennek csökkentésével gyengülhet a képviselet az intézményeken belül. Kifogásolható az is, hogy lényegesen szűkítenék azon kérdések körét, amelyekben a hallgatói önkormányzatok véleményt nyilváníthatnak - mondotta Döbör András, aki szerint a törvénytervezet várhatóan jövő tavasszal kerül a parlament elé, amelyet a társadalmi fórumokon minden bizonnyal hosszas vita előz majd meg. _____ CS. R. Jó ütemben halad Eleken a 26 lakásos sorház építése, amelyet az ön- kormányzat a Széchenyi-terv támogatásával valósít meg. A költség- alapú bérlakásokba a tervek szerint ősszel költözhetnek be a lakók. Elek — Önkormányzatunk 2001-ben 20 lakás építésére nyújtott be pályázatot a Széchenyi-tervhez. Minden lakáshoz 5-6 négyzetméteres kiszolgálóhelyiséget is terveztünk. Kerékpárokat, babakocsikat, illetve egyéb más dolgokat lehetett volna bennük tárolni. A pályázatot elutasították, az indoklásban a magas négyzetméterenkénti ár szerepelt. A képviselők ekkor úgy döntöttek, módosítani kell a terveket. Az 5—6 négyzetméteres kiszolgálóhelyiségek négyzetmétereiből „összejött” további hat lakás, így 26 bérlakás építésére nyújtottuk be az új pályázatot. Ezúttal nyertesként hirdették ki. A Széchenyi-terv 148 millió forinttal támogatja a megvalósítást, az ön- kormányzat pedig 32 millió forintos önerőt biztosít az építkezéshez - tájékoztatta lapunkat Málik József, az eleki önkormányzat műszaki főmunkatársa.- A 26 lakás költségalapú bérlakás lesz. A pályázati kiírás szerint vállaltuk, hogy legalább 20 évig bérlakásként üzemeltetjük. Ugyancsak vállaltuk a lakbérek értékállóságának megőrzését is, ami azt jelenti, hogy a lakbéreket minden évben felülvizsgáljuk és legalább az éves infláció mértékével emeljük - mondta Málik József. A város központi részén, a Szent István utcában épülő földszint, emelet és tetőtér-beépítéses sorházban 1, másfél, illetve 1+2 fél szobás lakásokat alakítanak ki. A leendő otthonok átlagosan 53 négyzetméter alapterületűek, összkomfortosak, egyedi víz-, gáz- és árammérő berendezésekkel ellátottak. A Széchenyi-terv pályázati kiírása szerint a 26 lakás 25 százalékát köztisztviselőknek, 25 százalékát közalkalmazottaknak adja ki az önkormányzat, ezek közül hat lakást a határőrség és a rendőrség rendelkezésére bocsátja a város. Az új lakások a tervek szerint október végére készülnek el. _____ KOVÁCS ERIKA Segítenek talpra állni a családoknak Gyomaendrődön több mint hatszáz háztartást terhel valamilyen közüzemi díjtartozás. Azoknak a szociálisan rászoruló családoknak, akik készek adósságuk részbeni rendezésére, segíteni szeretne az önkormányzat. Gyomaendrőd A módosított szociális törvény az idei éytől lehetőséget ad az adósságkezelési szolgáltatás bevezetésére. E program az eladósodott háztartásokon igyekszik segíteni. A téma Gyomaendrődön is aktuális. Az 1988. előtt felvett lakáscélú hitelek visszafizetési feltételeinek megváltoztatása sok családot nehéz helyzetbe hozott. A másik jellemző gond, hogy a keresők elvesztették az állásukat, s ezért nem képesek fizetni a közüzemi számlákat. Gyomaendrődön negyvenöt ügyfél összesen egymillió forinttal tartozik a gázszolgáltatónak. Az áramszolgáltató nyolcvanegy ügyfél 4,3 millió forintos tartozásáról számolt be. A legtöbben a vízért nem fizetnek. Itt 525 háztartás 5,6 millió forintos tartozását mutatták ki. Az adósságkezelési szolgáltatás célja, hogy helyreálljon a háztartások fizetőképessége. A kedvezmények fejében az érintett családok kötelezettséget vállalnak a fennmaradó tartozásuk rendezésére. A szolgáltatás része a tanácsadás, amely a gazdálkodásra és a kiadásszerkezet átalakítására vonatkozik. Az adósságcsökkentési támogatás nem alkalmas a fizetésképtelen háztartások tartozásának teljes rendezésére. A fizetőképes, ám fizetési készséget nem mutató családok segítése sem célja a programnak. A szolgáltatás pénzügyi hátterét az állami forrás, az önkormányzati saját erő, illetve a szolgáltató cégek által nyújtott kedvezmény adja. Az önkormányzat az általa havonta kifizetett összeg kilencven százalékát a központi költségvetésből visszaigényelheti. A gyomaendrődi képviselő-testület a bizottságok javaslatát figyelembe véve bevezetésre érdemesnek tartja az adósságkezelési szolgáltatást, s a rendelettervezet elkészítésére kérte a polgármesteri hivatalt. CS. R. jj-w-p jj jj J5JS 1640apróhirdetés 95 forintért, 80 rovat \
