Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-10 / 159. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ A szovjet tankok előtt ment, hogy megmentse a várost ,,Isten azt bünteti, akit nagyon szeret - engem nagyon szeret” Fekete Pál — ahogy Jókai Mór és Kossuth Lajos is - Békés­csaba díszpolgára. Ez sokat sejtet, mégsem eleget. Az talán jobban jellemzi a 75 éves ta­nárt, hogy másfél órán át dedi­kálta a nemrégiben megjelent, Az utolsó szó jogán című köny­vét. Az is sokat mond, hogy a Békés Megyei Könyvtárban tartott előadására rengetegen jöttek el; a szervezők nem győztek pótszéket hordani a zsúfolásig megtelt terembe. Az idősebbek személyesen emlé­keznek rá: van, aki mint peda­gógusra, mások, mint '56-os forradalmárra. A fiatalabbak csak a hírét hallották. Fekete Pál neve fogalom. Békéscsaba „Az állomás forgalmi irodájában zöldemyős asztali lámpa körül né­hány szovjet tiszt állt. Közöttük volt az örmény alezredes, akivel ez alkalommal negyedszer hozott össze szerencsésnek nem mond­ható sorsom. Megismert, de eddigi viselkedésétől eltérően durván ki­abálni kezdett. Kijelentette, hogy a várost szétlöveti, engem pedig le­tartóztat. Kérdeztem miért? (...)- Itt fegyveres fasiszták vannak - mondta -, amerikai ügynökök, banditák, akik veszélyeztetik a szovjet hadsereget. Nekik nincs kegyelem, ezeket az objektumo­kat, már kiadtam a parancsot, szétlövetem. Kértem, ne tegye. Ezek hamis vádak, akárki mondta, hazudott Önnek. Én vállalom a felelőséget, hogy egyetlen lövés sem fog eldör­dülni.” Eddig tart az idézet az 1956. no­vember 4-ei eseményekről, Fekete Pál könyvéből. A forradalmár valóban vál­lalta a felelősséget: a szovjet tankok előtt ment végig a városon azzal a fel­tétellel, ha egyetlen lövést is leadnak az orosz csapatokra, meghal. Békés­csaba ezzel megmenekült, Fekete Pál nem. Az állambiztonsági­ak soha nem feledkeztek meg róla, hogy a városi for­radalmi bizottság tagja, a megyei bizottság vezetője volt. Azt sem felejtették, hogy amikor a városi bi­zottság megtudta, a szov­jet csapatok megszállnák Békéscsabát, a tanár irá­nyításával fegyvert, lő­szert, gránátot szereztek, így, felszerelkezve több­ször felmerült a forradal­márokban az ellenállás le­hetősége, ám Fekete Pál - a megtorlástól tartva - nem engedte a harcot. A magyarokkal is, a szovjet alakulat pa­rancsnokával is többször tárgyalt.- Miért Az utolsó szó jogán címet választotta? — kérdeztük az előadás után a könyv szerzőjét.- Benne vagyok a menetszázad­Fekete Pált arra tanította az édesapja, hogy akkor is az igazat mondja, ha az életébe kerül. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTÉI ban. Aki elmegy ebből a világból, sze­retne nyomot hagyni maga után. Mi­nap töltöttem be a 75. életévemet, ez az utolsó szavak ideje. Akinek ácsol­ják az akasztófát, az utolsó szó jogán csak őszintén tud beszélni. Ezt csak az tudja, aki már átment ezen. Nem felejthetem a címet: Budapest, Kozma utca 13. A helyet, ahol naponta 100­Névjegy Született: Sárospatak, 1928. június 19. Családi állapota: nős, a felesége Kovács Ágnes ta­nár; gyermekei: Ágnes (1956) orvos, Mártha (1957) tanár. Pályája: szülővárosában érettségizett, Szegeden szer­zett tanári diplomát, az '50-es években a Rózsa Fe­renc Gimnázium orosz tanára volt, 1956. október 23- át követően a Békés Megyei Forradalmi Bizottság el­nökévé választották, amiért a katonai bizottság élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Békéscsabán, a Munkácsy utcai ávósbörtönben, Szegeden, a Csillag­börtönben, Márianosztrán, Vácott, Gyulán, Jászbe­rényben és Sopronkőhidán tartották fogva. Jelenleg nyugdíjasként németül, oroszul, franciául tanít, fordít. 120 ember várta, mikor nyílik a cella­ajtó, a hóhérok mikor csavarják hátra a kivégzésre vitt rab kezét, kötik fel az állát, hogy utoljára se tudja kimonda­ni: éljen a szabadság! Mi, akik ott ma­radtunk, bíztunk benne, hogy a tár­sunk már nem szenved. Tudtuk, nem­sokára papírzsákba göngyölik a testét, és kidobják a rákoskeresztúri temető szemétdombjára, ahol az állatkerti te­temeket tüntették el.- Hogyan keveredett az események­be? Politikai babérokra tört? — Sosem büszkélkedhettem politi­kus alkattal, még akkor sem, ha úgy tűnik, 1956-ban ilyen sze­repet töltöttem be. Ahhoz túlságosan naiv voltam és őszinte. Megfogadtam apám tanácsát: még akkor is az igazságot mondom, ha az életembe kerül.- Először halálra ítélték, majd a döntést életfogytig- lanra változtatták. Végül hét év után szabadult. Négy nyelven beszél, a forrada­lom kitörése előtt tanított, a börtönből kijőve mégsem végezhetett szellemi mun­kát. Miként élte meg, hogy nem állhat újra katedrára? — Nagyon nehezen. Az Isten is tanárnak teremtett. Elüldöztek az iskolából, a városból. Bányában dolgoztam, majd vagonkirakóként, téglagyári munkásként, szállítóként, kottamásolóként. „Négernek” is hasz­náltak: más neve alatt fordítottam, a pénzt felvették helyettem, húsz százalékot kaptam belőle fizet­ségként. Volt, amikor ötven kilós nyers állati bőrt cipeltem. A járókelők nem mertek szóba állni velem, pedig ismertek, szerettek. Féltek, mert a fennálló rendszer - ok nélkül - megbélyegzett. Nem azért ültettek le, amit tettem, ha­nem azért, mert sokan szerettek, és ebből következően féltek tő­lem a politikusok, hogy mozga­tom a tömeget. De még mindig jobb volt, mint a börtönben.- Hogy viselte a rabságot1 — Néha csak a halálra vágy­tam. Tíz hónapon keresztül éj­szakákon át csak vittek, vertek. Három évet magánzárkában töl­töttem. Folyton úgy éreztem, megőrülök. Megesett, hogy reg­geltől estig járkáltam, pedig igen erőtlen voltam. Mi, „nehéz fiúk” külön kosztot kaptunk: piszkos fekete levest és égett kenyeret. Nevem se volt, csak számom: 560 830. Egyszer, váratlanul jöttek, be­dobtak a cellámba egy zsákot, benne a régen belegyömöszölt, dohos ruhámmal, koszos fehér­neműmmel, kunkorodó talpú ci­pőmmel. Kabátot nem találtam, egy kivégzett papét adták rám. A börtönből szabadulva Szegedre utaztam a családomhoz. Mivel huszonnégy órán belül jelentkez­nem kellett az illetékes kapitány­ság politikai osztályán, amint le­szálltam a vonatról, a rendőrség­re mentem. Szerettem volna mi- [r nél előbb „teljesítem” a köteles­ségemet. Egykori kínzómmal, ;tter Ferenccel találtam magam szembe. Tudtam, a testi brutalitás már nem szalonképes a konszolidáló­dott neokommunizmusban - tehát nem veret újra eszméletlenre -, de ar­ról meg voltam győződve, hogy sza­vakkal ott rúg belém, ahol tud. így is történt.- Majdnem ötven év telt el 1956 óta. Mi késztette arra, hogy megírja ezt a könyvet?- Üszkösödő sebekkel volt tele a szívem. Éjszaka rémálmok gyötörtek, mindig azt hittem, hogy visznek akasztani. Nem volt kinek elmeséljem, mi történt. A feleségem azt hajtogatta: nekem ne mondd, itt vannak a gyere­kek, ki fogják őket rúgni az iskolából, mert az apjukat ellenforradalmámak könyvelték el. Titokban írogattam éj­szakánként, de a házkutatások miatt el kellett rejtenem a papírokat; majdnem minden elveszett. Szerettem volna ki­adni a jegyzeteket, de a feleségem min­dig arra kért, ne tegyem, mert másod­szorra nem engednek el az akasztófa alól. Véletlenül találkoztam Püski Sán­dorral, aki közölte, megjelenteti a könyvet. A nejem is fejet hajtott. Ez megnyugvást jelentett. Mindig azt mondtam, az Isten azt bünteti, akit szeret. Engem nagyon szeret. FEKETE Q. KATA Megkérdeztük olvasóinkat A nyári étkezési szokásokról ■ Szellelki Józsefné, mezőkovácsházi bolti eladó:- Nyáron egészségesebben táp­lálkozunk, mint télen, hiszen friss gyümölcs és zöldségféle áll rendel­kezésre. Sok minden a kertben is megterem. Nálunk kedvelt a ba­rack, a meggy és a cseresznye. Az ételeinket igyekszem a lehetőségekhez igazodva készíteni. A család minden tagja szereti a gyü­mölcslevest, így nyáron sűrűbben kerül az asztal­ra. Szeretjük a gyümölcsös süteményeket, a kom­pótokat, illetve befőzve télire is tartalékolunk a vi­taminokból. A zöldségekből is sokat fogyasztunk, akár frissen, levesbe főzve vagy főzelékként egy­aránt. Szilágyiné Papp Gabriella, kunágotai gyesen levő anyuka: — Az étkezési szokásainkat álta­lában a kínálathoz igazítjuk, mely ilyenkor nyáron bőséges. Szeren­csére ma már minden kapható a boltokban és a piacon. Sajnos, a kisfiam a gyümölcsök közül nem mindent szeret, mert kedvence a banán, mely in­kább a tél gyümölcse. Szereti még az almát, vi­szont a dinnyét nem. Bár télen is van fagyasztott zöldség, de ilyenkor egészségesebb, ha frissen ke­rül a levesbe. Szeretjük a főzelékeket, az új burgo­nyát különféle változatban, de szívesen fogyaszt­juk a paradicsomot, paprikát és uborkát is. Ozsgyán Györgyné, mezőko­vácsházi leszázalékolt nyugdíjas: — Nyáron vitamindúsabban táp­lálkozhatunk, mert a kertekben minden megterem. így olcsóbban jutunk retekhez, spenóthoz, borsó­hoz, salátához és még sorolhat­nám. A szervezetnek is jobb, mert a gyümölcs és a zöldség könnyebb étel, mint télen a sok zsíros disznótoros. Akinek nincs otthon gyü­mölcse vagy zöldségféléje, megveheti a piacon. Szeretjük a gyümölcslevest, a kompótokat és a fő­zelékeket. A friss paradicsom és a paprika a zsíros kenyérrel is jobban esik. Az ügyes háziasszonyok pedig a befőzéssel mindenből tartalékolhatnak té­lire. Matyelka Anita, mezőkovács­házi nyolcadikos tanuló:- Anyukám nyáron is mindig azt főz, amit mindenki szeret. Ilyenkor több a gyümölcs és a zöld­ségféle, melyből sok otthon is meg­terem a kertben. Nyáron olcsóbban kaphatók a friss zöldségek a pia­con. Nekem a kedvencem a borsófőzelék, vala­mint a sült hús mellé az új burgonya sütve vagy petrezselymesen. Nyáron sok gyümölcsöt eszünk. Szeretjük a meggyet, a cseresznyét, az almát, illet­ve a zöldségek közül a paradicsomot és a paprikát. Az iskolában is tanultuk, hogy a vitamindús táplál­kozás az egészséges életmód fontos része. h. m. D-FOTO: VERESS ERZSI Kicserélik a vezetéket Hetek óta erőgépek, árokásók dolgoznak Oroshá­zán, a Koós Károly utcában. Érdeklődésünkre a Dégáz Rt. szakemberei elmondták, a télen szivár­gást, vizesedést tapasztaltak itt, ezért a 30 éves acélvezetéket kicserélik. A jelenlegi nyomvonal mellé 400 méter hosszú szakaszon időtálló polieti­lén rendszer kerül a földbe. A rekonstrukciós mun­kákat a Táncsics utcán folytatják: a Bajcsy utcai nyomásszabályozótól az Eszperantó utcáig hason­ló vezetékcserére kerül sor a közeljövőben. Kérik a lakosság megértését, és biztosítanak mindenkit, hogy valamennyi utcában elvégzik az eredeti álla- potnak megfelelő helyreállítást is. ______ cs.,. iA Te lepüléseink krónikája Dévaványai támogatások Dévaványán az önkormányzat szeremé felgyorsítani a szennyvízcsatorna-hálózatokra való csatlakozások folyamatát. Ennek érdekében a képviselő-testület a legutóbbi ülésen úgy döntött, hogy a 2-4-6-os öblözet területén a hálózatra csatlakozó magánsze­mélynek ingatlanonként 6 ezer forint vissza nem té­rítendő támogatást biztosít a város. Ez a támogatás a 2-4-es öblözet esetében idén november 30-áig, a 6- os öblözet esetében a jövő év június 30-áig érvényes. A döntéssel egy időben egy korábbi helyi rende­letet is visszavontak a képviselők. így a jövőben már azok a családok sem mentesülnek a szennyvíz-rá­csatlakozási kötelezettség alól, amelyek havi vízfo­gyasztása nem haladja meg az 5 köbmétert. (l) A kisebbségért Végegyházán Végegyházán a legutóbbi testületi ülésen a cigány önkormányzat elnöke kérte, hogy a kisebbséghez tartozó lakosok részére a népjóléti bizottság által biztosított eddigi segélykeretet, mely 200 ezer fo­rint, 270-310 ezer forintra bővítsék. Az indok: sok a kisebbséghez tartozó jövedelem nélküli lakos, és az egyszeri 1000-2000 forint juttatás nem nyújt tény­leges támogatást. ígéret szerint jobban odafigyelnek a visszatérő kérelmezőkre, másrészt így a bizottság­nak adott javaslat alapján 3000-4000 forint jutna egy igénylőnek, mely hathatósabb segítséget jelen­tene. A képviselők - tekintetbe véve a pénzügyi le­hetőségeket - úgy határoztak, hogy 70-80 ezer fo­rinttal megemelik a népjóléti bizottság saját hatás­körű keretösszegét, mely után a bizottság dönthet a kisebbségnek adandó emelés mértékéről. Útépítések Okányban Okány belterületi úthálózatának jelenleg még mind­össze csak 30 százaléka kövesúttal ellátott. A település vezetése azon fáradozik, hogy az arány mielőbb javul­jon. Fekete Zoltán polgármester megállapodott a Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. békéscsabai veze­tőségével, amelynek értelmében útalap építéséhez 300 köbméter tégla- és cseréptörmeléket kap Okány. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy a törmelékből a Petőfi Sándor utca teljes hosszában, valamint a József Attila utcának a Petőfi utca és a Vésztői út közötti szakaszán építenek út­alapot. A munkálatok a nyár végén kezdődnek és ősszel fejeződnek be. (l| Békési nyílt nap (ok) A címet viselő programsorozatot Békés önkormány­zata azzal a céllal indította el, hogy az érdeklődők jobban megismerkedhessenek a település értékei­vel, adottságaival, s programot biztosítsanak ezzel a családoknak. Az érdeklődők a békési tájházban a batikolás mesterségével ismerkedhetnek meg július 19-én délután két órától öt óráig. A résztvevők kipróbálhatják e népi hagyomány minden csínját-bínját. Minden résztvevő elkészíthe­ti saját kendőjét, melyhez az anyagot biztosítják. Aki saját, batikolt pólóját szeretné elkészíteni, az százszázalékos fehér pamut pólót vigyen magával. A rendezők a helyszínen minden szükséges kelléket ingyen biztosítanak. _______________________|SZ| Me zőhegyesi bérlakások Mezőhegyes képviselő-testülete legutóbbi ülésén na­pirendre tűzte az önkormányzati bérlakások értékesí­tésének lehetőségét. A testület 1994-ben már foglal­kozott a bérlakások eladásának gondolatával, de ak­kor olyan állásfoglalás született, hogy nem csökken­tik az önkormányzat vagyonát. Két év múlva a bizott­ságok javaslata és a lakókat érintő felmérés alapján az alacsony komfortfokozatú, többségében majori laká­sokat felajánlották megvételre. A bérlők azonban nem éltek a lehetőséggel. A több mint 70 bérlakásról nemrég - elsősorban a vagyonkataszter alapján - új felmérés készült. Az elöljárók kiemelték, hogy bár fájdalmas a döntés, de előbb-utóbb értékesítem kell a lakások egy részét, hisz' az alacsony bérleti árak mel­lett nem biztosítható a hosszú távú fenntartásuk. A vitában az eladásra szánt lakások kijelölésére több ja­vaslat (a lakásállomány 10-12 százaléka, a lakás ál­lapota és a lakók vételi hajlandósága) elhangzott. Vé­gül úgy határoztak, hogy a bérlakásokat egyenként felülvizsgálják és az értékesítés lehetőségeiről az ok- tóberi ülésre készítenek előterjesztést. _________H. m. Tá borozó nagycsaládosok Tízezer rászoruló gyermek vehet részt abban a nyá­ri üdülési programban, amelyet a kormány döntése után hirdettek meg a Nagycsaládosok Országos Egyesületének körében. Kovács Lászlóné, az Oros­házi Nagycsaládos Egyesület elnöke lapunknak el­mondta, a városból és a térségből összesen 90 gyer­mek kapott arra lehetőséget, hogy augusztus köze­pén egy héten át élvezhesse a balatoni nyaralást. - Amikor arról kellett döntenünk, hogy kik vegyenek részt a programon, a rászorulók mellett a családok átmeneti otthonában élő fiataloknak is biztosítot­tunk helyet a vakációzók között. A gyerekeknek, il­letve családjaiknak csupán az útiköltséget kell meg­fizetniük - mondta Kovács Lászlóné. _______________________________________________cs. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom