Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-08 / 157. szám
4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 8., KEDD R I P ŐRT Ha nem agitálsz a parasztok között, irány Cinkus! A tanyasi tanító bácsitól a gyerekek és szüleik is sokat tanultak Ez az iskola fénykorában nemcsak a környékbeli tanyavilág, hanem a város egyik szellemi központja is volt. Itt már 1965- ben bekábelezett padokban, magnetofonról, lemezjátszóról, rádióról folyt az oktatás. Legendás, ma is élő tanítóját gyakran megkeresték újságírók, tévések, külföldi küldöttségek. Erre a nagyszerű szellemi örökségre hagyatkoztunk, amikor egyesületünket, a Cinkusiak Baráti Körét létrehoztuk — nyilatkozta a Falugondnokok Hírlevelében az ötletgazda, a baráti kör elnöke, Deák György. Orosháza—Cinkus A tanyai iskolai hagyományápolók első országos találkozójára a cinkusiak lapunkat is meghívták, külön figyelmünkbe ajánlva tanító bácsijukat, az Orosházán élő Urszuly Jánost, aki újítóként, alkotó pedagógusként élt és dolgozott családjával Cinkuson, több évtizeden át. A ma 80 esztendős, legendás hírű, még ma is aktív tanítóról - ennek az országos találkozónak az apropóján - Koszorús Oszkár helytörténész könyvet írt. A cinkusi iskola '60-as, '70-es években meghatározó személyisége volt ő, a kiváló tanítói címmel is elismert pedagógus, aki számtalan újításával hívta fel magára az akkori hatalom figyelmét és vívta ki a közvetlen környezetében élő tanyasi emberek elismerését, tiszteletét. De ne rohanjunk ilyen nagy léptekkel előre, álljunk meg egy kicsit, hogy visszapörgethessük közösen az idő kerekét a tanító bácsival. Hol is, ha nem Cinkuson, a tanyai iskola falai között?- Orosházán, a mezőgazdász középiskolában tanultam, tudós tanárok közelségében teltek napjaim, de se ruhára, se tandíjra nem futotta a pénzünkből, ezért mezőgazdasági szaktanítónak jelentkeztem Kiskunfélegyházára - kezdte az emlékezést diákéveire a tanító bácsi, aki 1944-ben, 19 évesen Mezőberényben állt először a katedrára.- Hogyan került vissza családja közelébe, Orosházám?- Kérhettem a lehetőséget. Az orosházi belterületi iskolát jelöltem meg az áthelyezés idejére. Elfogadták, de néhány hónap után kikerültem Rákóczitelepre, mondván, a nyolcosztályos körzeti iskolában van rám szükségük. Akkoriban még kerékpárom se volt, gyalog jártam Id a 7 kilométerre lévő iskolába. Azt a helyet kis Moszkvának hívták, az emberek nagy nyomorban éltek, nem tisztelték a náluk tanultabb embert. Én azonban a felső tagozatosokat tanítottam, a testnevelőjük voltam. Ki nem szereti a tornatanárát?! A cinkusi diákok egyetlen, ma élő tanító bácsija, Urszuly János 25 évig élt és tanított a tanyai iskolában. Ő már akkor magnetofonnal, diavetítővel dolgozott, amikor még áram sem volt a környéken. d-fotó: lehoczky péter- Mikor és hogyan került ki Cinkosra?- 1953-ban minden pedagógusnak kiadták az ukázt, menjenek agitálni a termelőszövetkezeti belépés mellett. Én nem mentem. Akkor, amikor a gyopárhalmi parasztok a csirkék elől vettek el egy marék darát vacsorának... Ha nem agitálsz, irány Cinkus! Mennünk kellett a feleségemmel a bizonytalanba. Nem estünk kétségbe, láttuk, ez egy jó épület. Mindent megbarkácsoltam a ház körül. Ma már úgy gondolom, jót tettek velem!- Hogyan fogadták a tanyákon élő emberek?- Az első évben nagyon bizalmatlanok voltak velem. A parasztok kéKöszönet a diáktól „Szüleim már 12 éve elhaltak. Amikor megyek hozzájuk a temetőbe, Urszuly tanító néni sírjáról sem feledkezem meg... Iskolás korom kedves élményei fűznek hozzá, sok szép emléket őrzök róla magamban. Urszuly tanító bácsival hála Istennek, elég sűrűn találkozom. Úgy érzem, szeretettel és köszönettel tartozunk mindkettőjüknek, amiért értünk fáradoztak.” (Részlet Tóth Mária visszaemlékezéséből, a Cinkusi diákok voltunk című kiadványból) sőbb megenyhültek. A munkám láttán megnőtt a becsületem a szemükben, hiszen a tanítás mellett foglalkoztam kutyatenyésztéssel, baromfitartással, galambokat neveltem. Én ismertettem meg a cinkusiakkal a néma kacsát!- A volt tanítványai legendás dolgokról meséltek a cinkusiak találkozóján...- Két kis tanteremben remek egyetértésben tanítottunk a feleségemmel. Ő az 1-4. osztályt, én a felső tagozatos diákokat okítottam, voltak vagy ötvenen az iskolában. Volt minden osztálynak egy hangos órája, majd mindenki az általam szalagra, előre felmondott tananyagot a magnetofon és a fülhallgató segítségével megtanulta csendben. Diáztunk már a hatvanas évek elején! A gyerekek vizuálisan sokkal fogékonyabbak, megtanítottam a diákjaimat látni és utána láttattam velük sok-sok csodát. Még villany se volt, vettem egy Munkácsy televíziót, a lakásunkban nézték a gyerekek az iskolatelevízió adásait. Gondolhatja, mekkora élmény volt ez akkoriban!- Hallottam egyéb j ,,cifraságokról” is!- Ja! Meteorológiai méréseket is végeztem a tanítványaimmal. Ők hozták reggel az esőhengert, én meg beírtam a naplóba az adatokat, havonta küldtem az Országos Meteorológiai Intézetbe. Vagy a kézi könyvtárunkra gondol? Nem volt az ördöngösség! Egyszerűen tanítottam meg a tanyasi gyerekekkel a kézikönyvek, lexikonok használatát. Tudja, arra törekedtem, hogy az én tanítványaim ne valljanak szégyent, ha bekerülnek a városba. Készítettem szavazógépet is, hogy az osztálytársak értékeljék egymás feleletét. A lakásunk és a tanterem között telefont szereltem fel. Ha beteg voltam, ezen keresztül tanítottam... Megkérdeztük olvasóinkat Az aszály hatásairól Temován István, mezőkovácsházi nyugdíjas: — Az idei aszályos év nagyon rányomja a bélyegét a gazdálkodásra. Elég végignézni a határban a növényeken és megállapíthatjuk, hogy minden szomjazik. Következményeként nehezen fejlődik a növény, így kevesebb lesz a termés. Nem beszélve a minőségi romlásról. A gazdáknak bizonyára nagy gond az eső hiánya, hiszen mindenki tudja, hogy a befektetési költségek magasak és nagy a termelés kockázata. Hallani, hogy a dinnyézők és a gabona- termelők is panaszkodnak a nagy melegre, és ez sok ember zsebéből veszi ki a forintokat. Bogár István, nagybánhegyesi autóbuszvezető: — Ilyen esőhiányos időszakban nem kérdés, hogy milyen kárt okozhat az aszály. Hiába a locsolás, mert mindent nem öntözhetünk. Kevesebb termés várható, nem lesz mit értékesíteni, így a gazdálkodók jelentős bevételtől elesnek. Úgy gondolom, országosan megoldják a helyzetet, de a mezőgazdasági termelők rosszul járnak, mert ők nem tudják érvényesíteni a magas költségeiket az árakban. Most is a felvásárlók járnak jól. Ma már szinte mindegy, hogy ki mit termel, mert minden növény kockázattal jár. Az időjárást pedig nem tudjuk befolyásolni. Farkas Zoltán, reformátuskovácsházi lakos, munkavezető:- Az aszályos idő mindenképpen befolyásolja a terméseredményeket, a gazdálkodást. A dinnyések például rettentő bajban vannak, mert a nagy meleg miatt egyszerre érik be a termés, amelynek rohamosan csökken az ára. Tegnap még 20, ma már csak 10 forintért veszik kilóját. Van olyan termelő, aki csak most szállít először. Ugyanez a helyzet a kukorica, a gabona tekintetében is. A növények szomjaznak, nehezen nőnek és kevesebb termést érlelnek. Együtt érzek a gazdálkodókkal, mert a magas költségek ellenére idén csak veszteségük terem. Gonda András, mezőkovácsházi önkormányzati foglalkoztatott:- Az aszály elkerülhetetlen kihatással lesz a gazdálkodásra. A termelők többségének vélhetően a befektetett költsége sem térül visz- sza. Az árpát és a búzát sokkal korábban kezdték aratni, mint máskor. A nagy gépek többsége már bejött a műhelybe. Az utak mellett is látni, hogy a vízhiány miatt alacsonyra nőtt a búza, kicsi és „furulyázik” a kukorica. Ebből nem lesz bő termés. A napfény növeli a dinnye cukortartalmát, ám hátrányos, ha egyszerre sok érik be. A dinnyénél alacsony az ár, gabonából pedig nem lesz elég exportra. így a termelő rosszul jár. h. m. _____________________________________________d-eot6i verem ura Pa rlagfűirtás Békésszentandráson A békésszentandrási önkormányzat és az ÁNTSZ szarvasi városi intézete közösen parlagfűirtási akciót szervez Békésszentandráson. Strassburger Gyöngyi békésszentandrási jegyzőtől megtudtuk, a lakosság a községháza udvarán július 10-11-én 8-tól 16 óráig adhatja le a begyűjtött parlagfüvet. A szervezők reményei szerint a gyermekek a növények felderítésében, a felnőttek pedig a begyűjtésben serénykednek majd. Tíz szál parlagfűért egy cserepes virág jár. A legtöbb parlagfüvet begyűjtő jutalma egy fűnyíró lesz. Az akcióban résztvevők gumikesztyűt, továbbá frissítőként ásványvizet kapnak. A begyűjtött parlagfű megsemmisítéséről a polgármeste- ri hivatal gondoskodik.____________C8iR, SZ AVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Egyetért-e a kórháztörvény módosításával? A szavazás a kővetkezőképpen alakult igen, mert végre elmozdulhat a mélypontról az egészségügy. HHBHB Nem, mert többe kerülhet az ellátás a rászorulóknak. Csak akkor, ha a nem szakad ketté az egészségügy „jól menő” magánklinikákra és tengődő „szegénykórházakra'’. Ezen a héten alábbi témában kérdezzük véleményüket Az alföldi megyéket vizsgálja a szoftverrendőrség. Ön szerint milyen arányú a nem jogtiszta szoftverek használata a hazai cégeknél? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hiHa! Településeink krónikája Szarvas: támogatással szépül a park Szarvas központi részének fejlesztése évek óta kitüntetett figyelmet kap. Kivált a Fő tér és a Kossuth tér rendezésére és szinten tartására fordít nagy gondot a város. Idén nyáron a Kossuth tér és a Hatvan lakás néven ismert tömblakás közötti terület felújítását végzi el a Komép Városgazdálkodási Kft. A program keretében a fák és a cserjék ifjító metszését végzik el, automata öntözőrendszert építenek ki, megújítják a gyepszőnyeget és felújítják a sé- tautakat. A megújult parkba sakkasztalokat és parkbútorokat helyeznek ki, bízva abban, hogy a kulturált környezetben még többen keresik majd a felüdülést. A beruházás várható költsége 6,6 millió forint, amelyhez a Miniszterelnöki Hivatal ötmillió forint támogatást nyújt. A fennmaradó részt a város saját költségvetésből állja. Gyermekvédelem Ecsegfalván Az ecsegfalvi képviselő-testület legutóbbi ülésén megalkotta a helyi gyermekvédelem szabályozásáról szóló rendeletét. A rendelet kimondja: gyermekvédelmi támogatásban az a gyermek részesül, ahol a gyermeket gondozó családban az egy személyre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege idén 4600 forint. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a gyermeknek adható, ahol a család egy személyre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Ez a támogatás egy évben maximum 10 ezer forint lehet. in Kunágotai civilek Kunágotán az önkormányzat intézményein és a gazdálkodó cégeken kívül több civil szervezet is működik, melyek a helyi közélet aktív részesei. - A csoportok a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló programok szervezésében közösségi célú kezdeményezésekkel és a település lakosságáért végzett munkájukkal nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt élők magukénak érezzék a falut - fogalmazott Pápai Zoltán polgármester a minap tartott falugyűlésen. Kiemelte, hogy az önkormányzat a jövőben is igyekszik kapcsolatot tartam e szervezetekkel és anyagi erejéhez mérten támogatni működésüket. Ilyen szervezet például a helyi vöröskeresztes alapszervezet, a polgárőrség, a nyugdíjasklub, az önvédelmi csoport, a lovas alapítvány, a gyermekalapítvány, a sportegyesület, az ipartestület és a gazdakör. Csónakázótó Körösladányban Körösladányban az idegenforgalom további fellendülését segítheti a Wenckheim utca végében, a 47-es főút mellett megvalósuló csónakázótó, amelynek létrehozása az elmúlt év második felében kezdődött meg. Az iszaptalanítást követően vízzel töltötték meg a tavat, majd idén újabb víz- mennyiséget kapott a tómeder. A tó környezetének rendezése, végleges kialakítása pedig a közeljövő feladata. A jövedelemszerzés egyik új lehetőségét a szakemberek az idegenforgalomban látják. Az elkövetkező évekre a prognózisok világszerte a turizmus erőteljes növekedését jósolják. Ha ez valóban így történik, Körösladányban is jó befektetésnek tűnik a csónakázótó építése. Harangjáték nélkül Villámcsapás miatt tavaly megsérült a gyomai evangélikus templom toronyórája. A javíttatást a gyülekezet pénzügyi helyzete eddig nem tette lehetővé. A mester árajánlata szerint a helyreállítás 389 ezer forintba kerül. A Gyomai Evangélikus Egyházközség a város képviselő-testületét arra kérte, hogy járuljon hozzá a javíttatás költségéhez. Emlékeztettek rá, a toronyóra, a tetszetős éjszakai megvilágítás és a naponta kétszer megszólaló harangjáték hozzátartozik a város hangulatához. Adventi időszakban külön erre az alkalomra beállított toronyzene szól. A képviselők legutóbbi ülésükön úgy döntöt- tek, a város százezer forinttal támogatja a helyreállítást, c«. r.- Tanító bácsi! Voltak-e fegyelmezési gondjai?- A feleségemmel ez volt az életünk, hittünk abban, amit csináltunk! ranítványaink önmagukat fegyelmezték, habár kaptam a szülőktől felhatalmazást, mondván: „Tanító bácsi! Csak a bőrével számoljon el!” De nem kellett őket bántani!- Tanyai iskolában, összevont osztályokban volt bukás?- Az első években buktattam, de rájöttem, az én nagy lehetőségem éppen az, hogy a következő évben képes leszek felzárkóztatni a gyereket. Ráadásul a mi időnkben a tananyag egymásra épült, figyelembe vették a tanulók fejlődését, érdeklődését.- Cinkusm büntetésből került, de úgy beszél ezekről az évekről, ahogy az ember életének legszebb korszakáról szokás. Meddig tanított ott a feleségével?- Valóban, Cinkus életem legszebb időszaka volt! Az aranyadhalmi, a fecskésparti, a pusztaközponti iskolák bezárásakor már éreztük a veszélyt: nekünk is mennünk kell hamarosan. 1974-ben szűnt meg szeretett iskolánk, 25 év után eljöttünk Orosházára. De az élet még tartogatott meglepetéseket számomra! Dél-Békés megye napközis szakfelügyelője lettem, majd napköziztem az Eötvös József Általános Iskolában. Érdekes hat esztendő volt az is. Amire nagyon szívesen emlékszem: a nyári szünidő kezdetét és a végét is nagyon vártam. Mindig kérdezgettem magamtól: mikor jönnek már a gyerekek?! ______________________________________PETE ILONA
