Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ INTERJÚ A Vöröskereszt senkinek nem mond nemet Dr. Jakubecz Sándor életmű-elismerést vehetett át A Magyar Vöröskereszt leg­rangosabb elismerésében, a hosszú évtizedek kiemel­kedő munkájáért járó Csil­lagrendben csak nagyon kevés ember részesül, idén az egész országban mind­össze ketten kapták meg, egyikük dr. Jakubecz Sán­dor, a Vöröskereszt Békés megyei elnöke. A 71 éves gyulai szülész-nőgyásszal életútjáról, az általa elindí­tott, a hetvenes évek köze­pén országossá vált nevelé­si programjáról és termé­szetesen a karitatív szerve­zetben végzett munkájáról beszélgettünk. Gyula — Talán már általános iskolás koromban is, de középiskolás­ként már tudatosan az orvosi pályára készültem, olyannyi­ra, hogy eljártam elolvasni a vizsgakiírásokat az orvostudo­mányi egyetemen, holott sem­mi közöm nem volt hozzájuk- elevenítette fel fiatalkorát a főorvos. - Doktorként az első tíz évet Debrecenben töltöttem az egyetem szülészeti-nő­gyógyászati klinikáján a felejt­hetetlen tanárom és példaké­pem, Árvay Sándor professzor vezetése alatt, majd Gyulára kerültem osztályvezető főor­vosnak. 1986. december 16-án tevé­kenysége elismeréseként az Egészségügyi Minisztérium címzetes egyetemi docenssé nevezte ki. Osztálya 1988 háborúk áldozatainak védel­mére, valamint a sebesültek ápolására, gondozására hoz­ták létre, mára már új feladato­kat ellátó jótékonysági mozga­lommá vált. A késedelemmen­tes segítségnyújtásra ugyanak­kor ma is gyakran szükség van, mint például a közelmúlt­ban nálunk is előfordult ter­mészeti csapások esetében. Az egyre szaporodó feladatok megoldásában meghatározó szerepet játszik a szervezet dolgozóinak hozzáértő szak­mai irányítása, az önkéntesek és pártolók önzetlen áldozat- vállalása és az ügynek már megnyert támogatók adakozó készsége, összehangolt cselek­vése, ahogy megyénkben tör­ténik, ahol már több éve folya­matos fejlődés tapasztalható. Hogy a teljesség igénye nélkül, egy-két országosan is kiemel­kedő eredményt említsek: ön­kéntes véradók toborzása, adományok gyűjtése és célba . juttatása, oktatás szervezése, menekültek támogatása, a sze­génység enyhítése. Utóbbira jó példa, hogy a múlt évben csak­nem 45 ezer család részesült átmeneti segélyben. Visszatér­ve az életmentő VÉRADÓK- hoz, ezt a szót csak csupa nagybetűvel lehet leírni.- A mai fiatalokat mennyi­re lehet önkéntes munkára mozgósítani?- Hála istennek, ma is van­nak lelkes fiatalok. A szeren­csésebbek már otthonról hoz­zák magukkal a segítségnyúj­tás jó példáját. Megyénkben kilenc körzetben működik az ifjúsági tanács, mely irányítása alatt a koruknak megfelelő munkából veszik ki a részüket. Éppen az ifjúság körében végzett kiemelkedő munkájáért részesí­tették Arany Medál elismerésben tanárelnök tagtársamat, Dénesné Kereső Irént. Jó lenne ugyanak­kor, ha a média segítségével mi­nél többen megismernék ennek a cselekedetnek a szépségét és a fontosságát.- Nem szorul el egy, az életét a segítségnyújtásnak szentelő em­ber szíve akkor, amikor a tévében a különböző háborúkat, adott esetben az éhezést látja?- A média sajnos naponta be­taszítja az otthonunkba a szenve­dő, kiszolgáltatott ember sikolyát, vagy néma könyörgését. Ilyenkor érzem azt, hogy amit és amennyit teszek, az kevés, nem elég... Na­gyon elszomorít mindez...- Biztos vagyok abban, hogy Önnek semmi oka a szégyenke­zésre. Engedje meg, hogy lapunk nevében én is gratuláljak kitünte­téséhez! POCSAJI RICHÁRO szeptemberétől a Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatóosztálya lett, ezzel elismerve a medikus ok­tatásba is átvitt nevelési és pre­ventív modellt, melyet gyulai módszerként regisztrálnak. Ma, nyugdíjasként is folytatja magán- rendelését.- A Vöröskereszttel mikor ke­rült kapcsolatba? — Már 14 éves koromban, 1946-ban, közvetlenül a háború után tagja lettem a Magyar Vörös- keresztnek. Akkor a társaimmal segédkeztünk a romeltakarítás­ban, szereltük a padokat. Egyete­mistaként az iskola Vöröskereszt alapszervezetében dolgoztam és bekapcsolódtam a segélyek ki­osztásába, valamint a véradások szervezésébe. Később Gyulán és egész Békés megyében lelkes munkatársakat találtam, újabb lendületet vett a szervezeti mun­ka. 1968-ban Gyuláról indult el a Családi Életre Nevelés elnevezésű felvilágosító program, amely az 1974—75-ös tanévben már orszá­gosan is kísérleti tantárgy volt. A kezdeti nehézségek ellenére - a vidéki szülők csaknem 40 száza­Dr. Jakubecz Sándor: „Jó lenne, ha a média segítségével minél többen megismernék ennek a cse­lekedetnek a szépségét és a fontosságát” léka nem lelkesedett érte — a szé­les körű felvilágosító munkánkat siker koronázta. Létrejött a Gyulai Ifjúsági Egészségügyi Központ, ahol a fiatalok éppen időszerű D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ja voltam a Vöröskereszt országos vezetőségének, majd 1993-ban megválasztottak a szervezet Bé­kés megyei elnökévé.- A több mint fél évszázad Névjegy Újvidéken született, 1932. június 26-án. Nős, két fia és két unokája van. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1957 szeptemberében doktorált általános orvosként a debre­ceni orvostudományi egyetemen, majd négy évvel később le­tette a szülész-nőgyógyász szakvizsgát. 1968. március 1-jén került a gyulai kórházba osztályvezető főorvosként, 1986-ban címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. 1995-ben két elis­merést is kapott: a Magyar Család- és Nővédelmi Társaságtól a Weszprémi István emlékérmet, valamint a megyei kórház leg­magasabb tudományos kitüntetését, a Pándy Kálmán Emlékér­met. A karitativ szervezettől is több elismerésben részesült már, a legutóbbi a Magyar Vöröskereszt Csillagrendje. kérdéseikre felkészült szakembe­rektől kaptak választ és tanácsot. Az intézményt 1993-ban a Nem­zetközi Családtervezési Szövet­ség Igazgatósága saját kutatási te­rületévé nyilvánította. Ezalatt tag­alatt, amit a Vöröskeresztben el­töltött, mennyiben változtak, ha egyáltalán változtak a szervezet alapértékei, feladatai?- Bár annak idején - több mint 120 éve - a Vöröskeresztet a Megkérdeztük kaszaperi olvasóinkat Az új sportcsarnokról Papp László, a kaszaperi sport­egyesület elnö­ke, pedagógus: - Az új sportcsarnok nagy előrelépés a község életé­ben. A terem európai szabvány szerinti, így sokféle labdajátékra ad lehetősé­get. A testnevelés az egészséges életmód szerves része. A gyere­keknek októbertől márciusig nem tudtunk rendszeres sport­órákat tartani, ez mostantól biz­tosítva lesz. Jó, hogy az új létesít­ményben nem csak 1-2 sport­ágat lehet erősíteni, bár az új adottságokhoz az edzéseket és az iskolai tanmenetet is át kell alakí­tanunk. Csürhés István, Kaszaper pol­gármestere: — Nagyon örülök, hogy a két éve megala­pozott stratégi­ánkat meg tud­tuk valósítani. Igaz, mindehhez sok utánjárással és hosszú tárgyalásokkal juthat­tunk hozzá. A saját erőnk mellé végül a megyei területfejlesztési tanácstól, a Mól Rt.-től és a me­gyei adóhivataltól kaptunk segít­séget. A korszerű sportcsarnok jelképe a község megtartó erejé­nek, hisz' olyan lehetőségeket nyit meg a lakosság, a fiatalok előtt, amelyet korábban csak tá­voli városokba utazva vehettünk igénybe. Szlovák Ist­vánná, kasza­peri, gyesen lé­vő kismama:- Az új sportcsarnok sokat jelent a te­lepülésnek. A gyerekek na­gyon várták, hiszen eddig a kul- túrházat használták télen a spor­tolásra. Örülök, hogy nálunk épülhetett fel ez a modern intéz­mény. Két gyermekem van, tizen­egy és egyéves. Számukra, remé­lem, sok örömet hoz majd a mo­dern sportcsarnok. Úgy tudom, az önkormányzat és a polgármes­ter sokat tett a megvalósításért, mellyel jelentősen fejlődött a tele­pülés. A falunkban közkedvelt a foci, amit így télen is játszhatnak, sőt a termet a lakosság is használ­hatja különböző tömegsportokra. Szabó Norbert, kaszaperi la­kos, középisko­lai tanuló:- Általános iskolás korom óta focizom, most a középis­kolai csapatban játszom. Nagyon tetszik a kor­szerű sportcsarnok és külön öröm, hogy a mi falunkban épült. Jó lesz kipróbálni az új adottsá­gokat, bár én ritkán járok haza. Az általános iskolásolúiak és a la­kosságnak sok lehetőséget kínál. A csarnok, a méretei szerint, többféle labdajátékra alkalmas. Eddig télen korlátozottak voltak a lehetőségek, most a foci mellett akár a kézilabdások, kosarasok is edzhetnek, versenyezhetnek itt. HALASI MÁRIA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Emelt szintű érettségire, először A tizedikes diákoknak május 21-éig kellett megjelölniük, előreláthatóan milyen tan­tárgyból tesznek emelt szintű érettségit. A legtöbben mate­matikát, magyart, történel­met, illetve valamilyen ide­gen nyelvet, többnyire angolt választottak. Békéscsaba A mostam tizedik évfolyamosok tesznek először emelt szintű érettségi vizs­gát 2005-ben. A tanulók jövő­re két válasz­tott tantárgyat két-két órával dik, ha egy diák nem jelentkezett plusz órára, attól még írhat nehe­zebb érettségit - tudtuk meg Szurovecz Bélától, a békéscsabai oktatási iroda szakképzésért fele­lős munkatársától, áld elmondta, az, hogy ki jelentkezett most a képzésre, nem irányadó. Sokan a magánórát helyettesítik majd az iskolai képzéssel. Az érettségi részleteiről június közepén dönt a parlament, va­gyis mire szeptemberben kezdő­________A DIÁKOK HÁHY SZÁZALÉKA?________ 19 90-es években Napjainkban Érettségizett: 40% 70% Tanult felsőoktatásban: 18% 40-50% többet hallgathatnak az iskolá­ban, mint eddig. Az viszont, hogy a képzésre jelentkezett va­laki, nem azt jelenti, hogy idő­közben ne gondolhatná meg ma­gát, és ne mondhatná: nem sze­retne emelt szintű érettségit ten­ni. A folyamat visszafelé is műkö­dik az iskola, várhatóan sokkal pontosabb információk állnak majd a diákok rendelkezésére. Egyelőre úgy tűnik, hogy több fő­iskola elfogadja a középszintű érettségit is, de az emeltszintűért plusz pontot ad. F. O. K. Településeink krónikája Családsegítés Kondoroson Tavaly a kondorosi családsegítő szolgálat 963 ügy­féllel foglalkozott. Jellemzően megélhetési gondok, családi konfliktus, életviteli problémák miatt, illetve gyermeknevelési kérdésekkel vették igénybe a csa­ládsegítő szakember segítségét. Ritkán családon be­lüli bántalmazás, szenvedélybetegség, magatartás- zavar, illetve elhanyagolás miatt kellett kívülről be­avatkozni. A problémák gyökere többnyire a megél­hetési, lakhatási és foglalkoztatási gondokkal kap­csolatos, magas a tartósan munkanélküliek száma. A településen hiányzik a nőknek ajánlott, szakkép­zettséget nem igénylő munkalehetőség. Kunágotai ciklusprogram Kunágota képviselő-testülete elfogadta az önkor­mányzat négy évre szóló társadalmi és gazdasági programját. A ciklusterv részletesen foglalkozik a község működésének szervezeti és jogi hátterével, a kapcsolatrendszer kialakításával, illetve a település pénzügyi- gazdálkodási lehetőségeivel. A tervben - többek között - a lakossági igényekre alapozva sze­repel a szilárd burkolatú útépítések folytatása. E sze­rint 2003-ban a Kossuth utcára ismét pályázatot ad­nak be, melynek megvalósulására 2004 végéig van reális esély. Ezt követően épülhetnek csak ki a szi­lárd burkolatú utak a Jókai és a Kazinczy utcákban. Terv még a Rákóczi utcán két gyalogátkelőhely léte­sítése és a Rákóczi-Árpád utcai buszöblök kialakítá­sa. A testület a 2002-ben elkezdett útjavítási munká­kat a lehetőségek szerint folytatni kívánja. (L) A Komlósi Hírmondó 10 éve Az állandóság és a változás jellemzi a tótkomlósiak havi rendszerességgel megjelenő lapját, a Hírmon­dót. Az alapítás óta éppen tíz év telt el, az újság cél­jai azonban nem változtak: hitelesen tájékoztatni az olvasókat az önkormányzat munkájáról, az intéz­ményekben zajló eseményekről, biztatást adni az egészséges életvitelre, megemlékezni családi ese­ményekről, összefoglalókat közölni a település sportjáról. A főszerkesztő, Lopusni Zsuzsanna a leg­utóbbi testületi ülésen számolt be munkájukról. El­mondta, jó kapcsolatot ápol a helyi újság szerkesz­tősége más médiumokkal, így a Békés Megyei Hír­lappal, annak újságíróival. Az aktualitás érdekében javasolta a kétheti megjelenésre való átállást, a Hír­mondónak a település valamennyi lakosához való ingyenes eljuttatását. ______cső. Ko mpfelújításra Dobozon A dobozi képviselők legutóbbi ülésén született dön­tés értelmében a község megméretik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt kompfelújítási pályázaton. A község vezetése a doboz-szanazugi köteles komp felújítására pályázik. A létesítmény az önkormányzat tulajdona, melyet Kovarszki Pál vál­lalkozó üzemeltet a Kettős-Körösön. A település ve­zetése a felújítási költségek 70 százalékát, azaz 9 mülió 670 ezer 646 forintot remél a szaktárcától, s ehhez saját erőként 4 millió 144 ezer 563 forint biz­tosít. A testület ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy a komp továbbra is önkormányzati tulaj­donban marad. A gádorosi apák nyilatkoznak Nő a házasságon kívül született gyermekek száma, igaz, sokan tesznek apasági nyilatkozatot még a ba­ba érkezése előtt, így az eljárás leegyszerűsödik - hangzott el azon a testületi ülésen, amelyen a gádorosi gyermek- és ifjúságvédelemről tartottak beszámolót a gyámhatóság munkatársai. Elmond­ták, tavaly 24, az idén már 8 alkalommal végeztek környezettanulmányt. A községben jelenleg 6 gyer­mek van védelemben a szülőknek is felróható ma­gatartás miatt. 2002-ben a képviselő-testület a költ­ségvetés tervezésekor rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 7,6 millió forintot, míg rendkívüli gyer­mekvédelmi támogatásra 3 millió forintot hagyott jóvá. Valamennyi összeget felhasználták a térítési díjakra, osztálykirándulások támogatására, beisko­lázási segélyekre és egyéb, rendkívüli gyermekvé­delmi támogatás céljaira. ____ Sa rkad fogadná a szennyvizet A sarkadi képviselő-testület legutóbbi ülésén a me­gyei önkormányzat megkeresése, kérése alapján szerepelt a gyulai tüdőkórház szennyvíz-elhelyezési problémája. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy a város kész fogadni a tüdőkórház szennyvizét, s ezál­tal megoldódhat a gyula-városerdei, a doboz- szanazugi és a békés-dánfoki fürdőzés kérdése. A város vezetése természetesen — a fertőzött szenny­víz biztonságos szállítási körülményeit is szem előtt tartva - csak a szennyvízcsatorna-hálózaton keresz­tüli befogadásban lehet partner. Éppen ezért a tenge­lyen történő szállítás esetén elzárkóztak a tüdőkór­ház szennyvizének befogadásától.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom