Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-30 / 150. szám
KULTÚRA 2003. JÚNIUS 30., HÉTFŐ - 7. OLDAL Kern és Koltai tálalta a Balfácánt vacsorára Mintha Moliére írta volna Chaplinre, bnlváros felfogásban A művészet határtalan A szerbiai Zrenjanin művészei régóta jó kapcsolatot ápolnak a békéscsabai alkotókkal. A Munkácsy Mihály Múzeum és a zrenjanini városi képtár barátsága szintén egyre szorosabb. Ezt bizonyítják a megye- székhelyen rendezett kiállítások is. Zrenjanin és a közelében található Écskai művésztelep neve elválaszthatatlan egymástól. Zrenjanin gazdag kulturális és művészed tradíciókkal büszkélkedhet, az ott készült művekből készült kiállítást a közelmúltban láthatták az érdeklődők a békéscsabai múzeumban.- A kapcsolatot nemcsak a múzeum, hanem a Békéstáji Művészeti Társaság tagjai is ápolják. A kontaktus nem új keletű, régebben már élt, csak aztán kissé elszakadt egymástól a két település - mondta Szatmári Imre megyei múzeumigazgató. - A zrenjaniniak többször jártak már nálunk, tavaly őszszel, decemberben, illetve most. A mostani kiállításon nem feltétlenül az örökérvényű alkotásokat szerettük volna megmutatni, hanem a mai korról akartunk keresztmetszetet adni. F. G. K. Hófehér papírra vetve „A titok, melyet magunkkal hozunk e világra / ugyanaz a titok, melyet / e világ is magával hozott a világra.” írja Agnel Hídvégi Éva a Hófehér papírra című kötetében. Mint minden könyvet, ezt is úgy vesz- szük kézbe, hogy először csak belelapozunk, de a sorok magukkal ragadnak, és azon kapjuk magunkat, hogy máris a harmadik-negyedik verset olvassuk. Az 1949-ben született, békéscsabai származású írónő egyszerűen válaszol bonyolult kérdésekre, tömören, szinte puritánul használva a szöveget. Amikor kezdünk betelni a strófákkal, átfutjuk a borító hátulját is és megtudjuk, ezek a versek akár franciául is megszólalhattak volna, hiszen ahogy Agnel Hídvégi Éva mondja: „Úgy hozta a sors, hogy két nyelven tudom magam a legjobban kifejezni, akkor miért ne?” S valóban, miért ne olvasnánk el - magyarul - a Pont Kiadó gondozásában, az ünnepi könyvhétre megjelent hófehér papírra vetett sorokat? F. G.K. Friss diplomások Szarvasról A szarvasi evangélikus ótemplomban szombaton tartotta diplomaátadó ünnepségét a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara. Nappali tagozaton környezetgazdálkodási szakon 75-en, meliorációs szakon 15-en, növénytermesztési szakon 36-an végeztek. Levelező tagozaton 61-en záróvizsgáztak, szakmérnökképzésen 71-en. A növényvédelmi szakmérnök képzésen most utoljára végeztek hallgatók, a képzés ezentúl az egyetemek hatáskörébe tartozik. A hulladékgazdálkodási technológusok ugyancsak most vehették át a bizonyítványukat. A nappali, illetve a levelező képzésen 26-an végeztek kiváló, 107-en jó és 54- en közepes minősítéssel. CS. R. A Táncrend külföldi sikerei A Gyarmati Lívia filmrendező által a Békés megyei tánctanárral, az orosházi Antali Zoltánnal és pitvarosi felnőtt csoportjával készült Táncrend című dokumentumfilm nagy sikerrel szerepelt az idei külföldi filmbemutatókon. Áprilisban Németországban a Wiesbadenben tartott filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezői díjat. Június elején a lengyelországi Krakkóban a dokumentumfilmek közül első helyezett lett, mellyel elnyerte az Ezüstsárkány díjat. Ugyanitt a főiskolások, egyetemisták diákzsűrijének értékelésén is első helyezést kapott. A legközelebbi bemutató júliusban Karlovy Varyban lesz - adta hírül lapunknak Antali Zoltán. A hazai közönség Budapest után Pitvaroson és Orosházán nézhette meg a Táncrendet, ahol a rendező is jelen volt. A film nagy közönségsikert aratott. ______ ____________________________________________H. —. Ha Városházi esték, akkor könnyed nyári szórakoztatás: a Balfácánt vacsorára telitalálatnak bizonyult. Ha a mai magyar film és színház (sokaknak elsősorban a televízió) sztárjai, akkor a Kern—Koltai kettősre lehet számítani. Francis Veber komédiájával a budapesti József Attila Színház vendégjátéka nevettette meg a békéscsabai közönséget, az előadást Valló Péter rendezte. Békéscsaba A francia szerző - bevallom - két okból (na jó, három) lopta magát a szívembe. Az első, hogy újságíróként kezdte pályafutását. Ezért persze akár részvéttel is gondolhatnék munkásságára, de szerencsére hamar „átpártolt” a kabarétréfákra és a forgatókönyvírásra. Ars poeticájában rokonszenves, hogy nem szégyell manapság olyan nagy klasszikusokra hivatkozni, mint Moliére! Sőt, büszkén meri vállalni, hogy a nagy előd korai darabjaiból számos ötletet merített, amikor az emberi tökéletlenség, gyarlóság legkülönfélébb példái által indította el írói fantáziáját. Tény, hogy bő forrásra talált a „szakirodalomban” és a mai zűrzavaros világban, ahol a szereplők megmutatják a foguk fehérjét. A komédiánál jobb alkalom nem is kell, hogy a rossz szokásokat, a felrúgott erkölcsi normákat felmutassuk — újságcikkekben kicsit nehezebb -, s ráadásul még a közönség is remekül szórakozik. Mindenekelőtt mégis azzal bűvölt el Francis Veber, hogy egyik emlékezetes nyilatkozatában kijelentette: a ma népszerű producerek, rendezők, írók kommersz limonádéval árasztják el a piacot, mondván, csak a lapos, sokszor bugyuta, primitív történetek kellenek, erre van igény. S aki így nyilatkozik, nem tesz mást, mint hogy hülyének nézi, lebecsüli az olvasót, a nézőt. Szerinte viszont az emberek nem hülyék, sokkal okosabbak és ravaszabbak, mint hogy „megegyék” ezt az érvelést. Olykor arra gondolok, a sajtó területén is népszerűsíthetné a francia szerző ezt a felfogását... De váltsunk műfajt! Francis Veber a hetvenes években vált a legnépszerűbb vígjátékszerzővé, nemzetközi karrierje a Három szökevény című filmjének amerikai változatával kezdődött 1989- ben. A Dilisek vacsorája (nem azonos a Balfácánnal, csak hasonló) című filmje 1998-ban készült, és a Titanic után a második legnézettebb film volt Franciaországban. Már a filmcímek sokat elárulnak: Ügynök a kofferben, Balfácán, Balekok, Négybalkezes, Dilisek, utolsó filmje 2000-ben készült, Addig jár a korsó a kútra... Igen, Francis Veber kétségtelenül a kortárs kisember, a szerencsétlen, az elesett, a kiszolgáltatott, az átvert, a vesztes, a balek, a balfácán, a dilis és társainak megörökítője, megnevettetője. A huszadik, huszonegyedik századi Chaplin atyja. A bulvárkomédia jeles képviselőjeként jegyzik, elsődleges célpontja az aljas képmutatás, ami napjaink törtető, kegyetlen pénzvilágában gyakori jelenség és sok emberi szenvedés okozója. A Balfácánról: a történet Párizsban játszódik. Csupa romantikus zengésű francia név, elegáns lakás, felpörgetett életritmus. Egyfelől siker, pénz, karrier, másfelől csőd a házasságban, az emberi kapcsolatokban, betegség, adóellenőr. Aki arra készül, hogy jót bulizzon, röhögjön a haverjaival egy balekon, balfácánon, az jár pórul: elhagyja a felesége, megcsalják. Persze, előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy hasonló cipőben jár, kibontakozóban a felszarvazott férfiak között a szolidaritás. Sok poén, vicc, helyzetkomikum és bonyodalom, miközben jókat nevetünk, elvégre nyáreste van és ezért jöttünk. Még a tömény trágárság sem oly zavaró, megbocsátható, hiszen helyénvaló; aki a szívére teszi a kezét, tudja, mi magunk sem mondunk mást hasonló helyzetekben. Időnként arcunkra fagy a mosoly; a jó vicceket, lírai, megható beszólások, jelenetek váltják, a káromkodást el- érzékenyülés, helyrebillen az egyensúly. Ahogyan a jobb daraboknál szokás. S természetesen a kiváló színészeknek köszönhetően, akik képesek hangulatot, légkört teremteni, emberi hangon szólni, megérinteni, velünk maradni még egy darabig, miután vége az előadásnak. A békéscsabai közönség már régóta vágyódik az ilyen kimagasló, légkörteremtő művészekre; megérdemelte, hogy végre eljöttek, ha csak egyetlen előadásra is, és hálás tapssal jutalmazta a vendégjátékot. Kern András (Pierre) a házigazda, könyvkiadó, megcsalt férj No.l szerepében nyújtott emlékezetes alakítást. Koltai Róbert (Francois) a kiszemelt Balfácán, közvetítő és patrónus figuráját keltette életre nagyszerű játékával. Józsa Imre, Besenczi Árpád, Vándor Éva, Ullmann Mónika és Újréti László játéka színesítette a palettát. NIEDZIELSKY KATALIN Az iskola kiváló tanulója A gyulai Kotroczó Ágnes a Dürer Albert Általános Iskola végzős diákja az idén vehette át az évzáró ünnepségen a kiváló tanuló címet. Az iskolai rend szerint minden évben pályázat alapján kapja meg az a diák a kiváló tanuló címet, aki tanulmányi verseny- eredményei szerint a legtöbb pontot érte el a nyolc év alatt. Kotroczó Ágnes 1335 pontot ért el, a legtöbbet iskolatársai közül. A diáklány harmadikos kora óta rendszeres versenyzőnek számít, így részt vett a Zrínyi Ilona matematikaversenyen, a Simonyi Zsig- mond országos helyesírási versenyen, a Varga Tamás országos matematikaversenyen, az Öveges József országos fizikaversenyen, a megyei angol szóbeli versenyen, az általános iskolai tanulók országos angol nyelvi versenyén, a TIT levelező matematika- versenyén, a városi matematikaversenyen. A megmérettetések többségében az élmezőnyben végzett. Ágnes a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium emelt szintű matematika és angol tagozatán tanul tovább, majd egyetemre szeretne menni.___________sz.w. egyik célkitűzése a temetői kultúra ápolása. Ennek jegyűién úgy tervezik, halottak napjára a katolikus temetőben rendbe teszik a második világháborúban elesett, nem eleki hősök emlékművét. Az Eleken el hántolt katonák tiszteletére tizenhét kopjafát állítanak. Elek- A Reibel Mihály Művelődési Ház és Mozi Alapítványt, mint ahogyan a neve is jelzi, azért alapítottuk, hogy a művelődési ház felújítása minél hamarabb megtörténjen. Közel 1 millió forintot, ami adományozásból gyűlt össze, fordítottunk az intézmény padozatának burkolására, a pénzből székeket és egyéb felszereléseket is vásároltunk. Az alapításkor kitűzött célt tehát elértük, emiatt akár okafogyottá válhatott volna a működésünk, de úgy döntöttünk, kibővítjük az alapító okiratot. Több más cél mellett a temetői kultúra ápolását is „zászlónkra tűztük” - tudtuk meg Kovács Jánostól, a kuratórium elnökétől.- Eleken a temetők kissé elhanyagoltak, holott a lakosság igénye is az, hogy kulturált környezetben adják meg elhunyt hozzátartozóiknak a tiszteletet. Első lépésben a katolikus temetőben lévő, a második világháborúban elesett, nem eleki hősök emlékművét és környezetét szeretnénk rendbe tenni. Felújítjuk az obeliszket és a tizenhét katona emlékére kopjafákat állítunk, amiket Busa László eleki pedagógus készít el, aki szabadidejében kopjafafaragással is foglalkozik. Terveink szerint az emlékmű felszentelésére halottak napján kerül sor - mondta Kovács János. A katolikus, az evangélikus és a román temetőben az alapítvány utak és járdák építését, valamint közkifolyók létesítését is tervezi.- Céljaink megvalósításához a lakosság segítségét is kérjük. Már érkeztek adományok, amiket ezúton is köszönünk! kovács erika Kopjafák a háborús hősök emlékére A Reibel Mihály Művelődési Ház és Mozi Alapítvány Az előkelő társaságba eredetileg Balfácánnak meghívott Francois (Koltai Róbert balról) átlényegül az elhagyott Pierre (Kern András) pat- rónusává. d-fotói kovács Erzsébet Ajtóssy Dürer „hazatért”... Aprólékosan kidolgozott fametszetek nagyítón keresztül Albrecht Dürer, vagy ahogyan sokan ismerik, Ajtóssy Dürer műveiből nyílt kiállítás pénteken a megyeszékhelyi Munkácsy Mihály Múzeumban. A rézkarcokat a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum bocsátotta a békéscsabaiak rendelkezésére, több más 16. századi alkotással együtt. Békéscsaba- Nemzetközi kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, hiszen Dürer családja egy Gyula mellett lévő településről, Ajtós faluról származik. Erre utal a család neve is, amely magyarra fordítva ajtót jelent, sőt a kapu a família címerében is feltűnik. Az alkotó aranyműves édesapja a németországi Nürnbergbe költözött, a gyűjtemény pedig Kassáról került hozzánk - mondta megnyitóbeszédében Szatmári Imre megyei múzeumigazgató, majd átadta a szót Stefan Daftónak, a Szlovák Köztársaság főkonzuljának. Békéscsaba a harmadik és egyben utolsó állomás a gyűjtemény magyarországi vándorlásában. Először a Budapesti Történeti Múzeumban tekinthették meg az érdeklődők a tárlatot, majd Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. A képeket Békéscsabáról szállítják haza, Kassára. A 11 Dürer-lap mellett több kortárs alkotó képét megtaláljuk, többek között Heinrich Alde- grever, Bartel Beham, Lucas Cranach vagy Martin Wolgemut neve is feltűnik a listán. A reneszánsz művészek többnyire réz- és fametszéssel foglalkoztak, méghozzá igen aprólékos munkát végezve. Korábban a fa- és rézmetszést egyszerű sokszorosításra használták, Dürer és kortársai azonban felfedezték a technikában rejlő grafikai lehetőségeket is. Miután a részletek gondos kidolgozása szabad szemmel nem látható, Békéscsabán nagyítót is adnak majd a látogatóknak, hogy minden apró részletet megfigyelhessenek. A tárlatot augusztus 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők. FEKETE. G. KATA D-FOTÓ: VERESS ERZSI A kiállított alkotások között szerepel az igen híres, 1515-ben készült Rinocérosz is.
