Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

KULTÚRA 2003. JÚNIUS 30., HÉTFŐ - 7. OLDAL Kern és Koltai tálalta a Balfácánt vacsorára Mintha Moliére írta volna Chaplinre, bnlváros felfogásban A művészet határtalan A szerbiai Zrenjanin művészei régóta jó kapcsolatot ápolnak a békéscsabai alkotókkal. A Munkácsy Mi­hály Múzeum és a zrenjanini városi képtár barátsága szintén egyre szorosabb. Ezt bizonyítják a megye- székhelyen rendezett kiállítások is. Zrenjanin és a közelében található Écskai művésztelep neve elvá­laszthatatlan egymástól. Zrenjanin gazdag kulturális és művészed tradíciókkal büszkélkedhet, az ott ké­szült művekből készült kiállítást a közelmúltban lát­hatták az érdeklődők a békéscsabai múzeumban.- A kapcsolatot nemcsak a múzeum, hanem a Bé­késtáji Művészeti Társaság tagjai is ápolják. A kon­taktus nem új keletű, régebben már élt, csak aztán kissé elszakadt egymástól a két település - mondta Szatmári Imre megyei múzeumigazgató. - A zrenjaniniak többször jártak már nálunk, tavaly ősz­szel, decemberben, illetve most. A mostani kiállítá­son nem feltétlenül az örökérvényű alkotásokat sze­rettük volna megmutatni, hanem a mai korról akar­tunk keresztmetszetet adni. F. G. K. Hófehér papírra vetve „A titok, melyet magunkkal hozunk e világra / ugyanaz a titok, melyet / e világ is magával hozott a világra.” írja Agnel Hídvégi Éva a Hófehér papírra cí­mű kötetében. Mint minden könyvet, ezt is úgy vesz- szük kézbe, hogy először csak belelapozunk, de a sorok magukkal ragadnak, és azon kapjuk magun­kat, hogy máris a harmadik-negyedik verset olvas­suk. Az 1949-ben született, békéscsabai származású írónő egyszerűen válaszol bonyolult kérdésekre, tö­mören, szinte puritánul használva a szöveget. Ami­kor kezdünk betelni a strófákkal, átfutjuk a borító hátulját is és megtudjuk, ezek a versek akár franciá­ul is megszólalhattak volna, hiszen ahogy Agnel Hídvégi Éva mondja: „Úgy hozta a sors, hogy két nyelven tudom magam a legjobban kifejezni, akkor miért ne?” S valóban, miért ne olvasnánk el - magya­rul - a Pont Kiadó gondozásában, az ünnepi könyv­hétre megjelent hófehér papírra vetett sorokat? F. G.K. Friss diplomások Szarvasról A szarvasi evangélikus ótemplomban szombaton tar­totta diplomaátadó ünnepségét a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálko­dási Főiskolai Kara. Nappali tagozaton környezetgaz­dálkodási szakon 75-en, meliorációs szakon 15-en, növénytermesztési szakon 36-an végeztek. Levelező tagozaton 61-en záróvizsgáztak, szakmérnökkép­zésen 71-en. A növényvédelmi szakmérnök képzé­sen most utoljára végeztek hallgatók, a képzés ezen­túl az egyetemek hatáskörébe tartozik. A hulladék­gazdálkodási technológusok ugyancsak most vehet­ték át a bizonyítványukat. A nappali, illetve a levele­ző képzésen 26-an végeztek kiváló, 107-en jó és 54- en közepes minősítéssel. CS. R. A Táncrend külföldi sikerei A Gyarmati Lívia filmrendező által a Békés megyei tánctanárral, az orosházi Antali Zoltánnal és pitvarosi felnőtt csoportjával készült Táncrend című dokumentumfilm nagy sikerrel szerepelt az idei kül­földi filmbemutatókon. Áprilisban Németországban a Wiesbadenben tartott filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezői díjat. Június elején a lengyelorszá­gi Krakkóban a dokumentumfilmek közül első he­lyezett lett, mellyel elnyerte az Ezüstsárkány díjat. Ugyanitt a főiskolások, egyetemisták diákzsűrijének értékelésén is első helyezést kapott. A legközelebbi bemutató júliusban Karlovy Varyban lesz - adta hí­rül lapunknak Antali Zoltán. A hazai közönség Buda­pest után Pitvaroson és Orosházán nézhette meg a Táncrendet, ahol a rendező is jelen volt. A film nagy közönségsikert aratott. ______ ____________________________________________H. —. Ha Városházi esték, akkor könnyed nyári szórakoztatás: a Balfácánt vacsorára teli­találatnak bizonyult. Ha a mai magyar film és színház (sokaknak elsősorban a televízió) sztárjai, akkor a Kern—Koltai kettősre lehet számítani. Francis Veber komédiájával a budapesti József Attila Színház vendégjátéka nevettette meg a békéscsabai közönséget, az előadást Val­ló Péter rendezte. Békéscsaba A francia szerző - bevallom - két okból (na jó, há­rom) lopta magát a szívembe. Az első, hogy újság­íróként kezdte pályafutását. Ezért persze akár rész­véttel is gondolhat­nék munkásságára, de szerencsére ha­mar „átpártolt” a ka­barétréfákra és a for­gatókönyvírásra. Ars poeticájában rokon­szenves, hogy nem szégyell manapság olyan nagy klasszi­kusokra hivatkozni, mint Moliére! Sőt, büszkén meri vállal­ni, hogy a nagy előd korai darabjaiból számos ötletet merí­tett, amikor az em­beri tökéletlenség, gyarlóság legkülön­félébb példái által indította el írói fan­táziáját. Tény, hogy bő forrásra talált a „szakirodalomban” és a mai zűrzavaros világban, ahol a sze­replők megmutatják a foguk fehérjét. A komédiánál jobb al­kalom nem is kell, hogy a rossz szokásokat, a felrúgott erkölcsi nor­mákat felmutassuk — újságcikkekben kicsit nehe­zebb -, s ráadásul még a közönség is remekül szó­rakozik. Mindenekelőtt mégis azzal bűvölt el Francis Veber, hogy egyik emlékezetes nyilatkoza­tában kijelentette: a ma népszerű producerek, ren­dezők, írók kommersz limonádéval árasztják el a piacot, mondván, csak a lapos, sokszor bugyuta, primitív történetek kellenek, erre van igény. S aki így nyilatkozik, nem tesz mást, mint hogy hülyé­nek nézi, lebecsüli az olvasót, a nézőt. Szerinte vi­szont az emberek nem hülyék, sokkal okosabbak és ravaszabbak, mint hogy „megegyék” ezt az ér­velést. Olykor arra gondolok, a sajtó területén is népszerűsíthetné a francia szerző ezt a felfogását... De váltsunk műfajt! Francis Veber a hetvenes években vált a legnépszerűbb vígjátékszerzővé, nemzetközi karrierje a Három szökevény című filmjének amerikai változatával kezdődött 1989- ben. A Dilisek vacsorája (nem azonos a Balfácán­nal, csak hasonló) című filmje 1998-ban készült, és a Titanic után a második legnézettebb film volt Franciaországban. Már a filmcímek sokat elárulnak: Ügynök a kof­ferben, Balfácán, Balekok, Négybalkezes, Dilisek, utolsó filmje 2000-ben készült, Addig jár a korsó a kútra... Igen, Francis Veber kétségtelenül a kortárs kisember, a szerencsétlen, az elesett, a kiszolgálta­tott, az átvert, a vesztes, a balek, a balfácán, a dilis és társainak megörökítője, megnevettetője. A hu­szadik, huszonegyedik századi Chaplin atyja. A bulvárkomédia jeles képviselőjeként jegyzik, el­sődleges célpontja az aljas képmutatás, ami napja­ink törtető, kegyetlen pénzvilágában gyakori jelen­ség és sok emberi szenvedés okozója. A Balfácánról: a történet Párizsban játszódik. Csupa romantikus zengésű francia név, elegáns la­kás, felpörgetett életritmus. Egyfelől siker, pénz, karrier, másfelől csőd a házasságban, az emberi kapcsolatokban, betegség, adóellenőr. Aki arra ké­szül, hogy jót bulizzon, röhögjön a haverjaival egy balekon, balfácánon, az jár pórul: elhagyja a fele­sége, megcsalják. Persze, előbb-utóbb mindenki­ről kiderül, hogy hasonló cipőben jár, kibontako­zóban a felszarvazott férfiak között a szolidaritás. Sok poén, vicc, helyzetkomikum és bonyodalom, miközben jókat nevetünk, elvégre nyáreste van és ezért jöttünk. Még a tömény trágárság sem oly za­varó, megbocsátható, hi­szen helyénvaló; aki a szí­vére teszi a kezét, tudja, mi magunk sem mon­dunk mást hasonló hely­zetekben. Időnként ar­cunkra fagy a mosoly; a jó vicceket, lírai, megható beszólások, jelenetek váltják, a káromkodást el- érzékenyülés, helyrebil­len az egyensúly. Aho­gyan a jobb daraboknál szokás. S természetesen a kiváló színészeknek kö­szönhetően, akik képesek hangulatot, légkört terem­teni, emberi hangon szól­ni, megérinteni, velünk maradni még egy darabig, miután vége az előadás­nak. A békéscsabai közön­ség már régóta vágyódik az ilyen kimagasló, lég­körteremtő művészekre; megérdemelte, hogy vég­re eljöttek, ha csak egyet­len előadásra is, és hálás tapssal jutalmazta a ven­dégjátékot. Kern András (Pierre) a házigazda, könyvkiadó, megcsalt férj No.l szerepében nyúj­tott emlékezetes alakítást. Koltai Róbert (Francois) a kiszemelt Balfácán, közvetítő és patrónus figurá­ját keltette életre nagyszerű játékával. Józsa Imre, Besenczi Árpád, Vándor Éva, Ullmann Mónika és Újréti László játéka színesítette a palettát. NIEDZIELSKY KATALIN Az iskola kiváló tanulója A gyulai Kotroczó Ágnes a Dürer Albert Általános Is­kola végzős diákja az idén vehette át az évzáró ün­nepségen a kiváló tanuló címet. Az iskolai rend sze­rint minden évben pályázat alapján kapja meg az a diák a kiváló tanuló címet, aki tanulmányi verseny- eredményei szerint a legtöbb pontot érte el a nyolc év alatt. Kotroczó Ágnes 1335 pontot ért el, a legtöb­bet iskolatársai közül. A diáklány harmadikos kora óta rendszeres versenyzőnek számít, így részt vett a Zrínyi Ilona matematikaversenyen, a Simonyi Zsig- mond országos helyesírási versenyen, a Varga Ta­más országos matematikaversenyen, az Öveges Jó­zsef országos fizikaversenyen, a megyei angol szó­beli versenyen, az általános iskolai tanulók országos angol nyelvi versenyén, a TIT levelező matematika- versenyén, a városi matematikaversenyen. A meg­mérettetések többségében az élmezőnyben végzett. Ágnes a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium emelt szintű matematika és angol tagozatán tanul tovább, majd egyetemre szeretne menni.___________sz.w. egyik célkitűzése a temetői kultúra ápolása. Ennek je­gyűién úgy tervezik, halottak napjára a katolikus te­metőben rendbe teszik a második világháborúban el­esett, nem eleki hősök emlékművét. Az Eleken el hán­tolt katonák tiszteletére tizenhét kopjafát állítanak. Elek- A Reibel Mihály Művelődési Ház és Mozi Alapít­ványt, mint ahogyan a neve is jelzi, azért alapítottuk, hogy a művelődési ház felújítása minél hamarabb megtörténjen. Közel 1 millió forintot, ami adományo­zásból gyűlt össze, fordítottunk az intézmény pado­zatának burkolására, a pénzből székeket és egyéb fel­szereléseket is vásároltunk. Az alapításkor kitűzött célt tehát elértük, emiatt akár okafogyottá válhatott volna a működésünk, de úgy döntöttünk, kibővítjük az alapító okiratot. Több más cél mellett a temetői kultúra ápolását is „zászlónkra tűztük” - tudtuk meg Kovács Jánostól, a kuratórium elnökétől.- Eleken a temetők kissé elhanyagoltak, holott a lakos­ság igénye is az, hogy kulturált környezetben adják meg elhunyt hozzátartozóiknak a tiszteletet. Első lépésben a katolikus temetőben lévő, a második világháborúban el­esett, nem eleki hősök emlékművét és környezetét szeret­nénk rendbe tenni. Felújítjuk az obeliszket és a tizenhét katona emlékére kopjafákat állítunk, amiket Busa László eleki pedagógus készít el, aki szabadidejében kopjafafara­gással is foglalkozik. Terveink szerint az emlékmű felszen­telésére halottak napján kerül sor - mondta Kovács János. A katolikus, az evangélikus és a román temető­ben az alapítvány utak és járdák építését, valamint közkifolyók létesítését is tervezi.- Céljaink megvalósításához a lakosság segít­ségét is kérjük. Már érkeztek adományok, amiket ezúton is köszönünk! kovács erika Kopjafák a háborús hősök emlékére A Reibel Mihály Művelődési Ház és Mozi Alapítvány Az előkelő társaságba eredetileg Balfácánnak meghívott Francois (Koltai Róbert balról) átlényegül az elhagyott Pierre (Kern András) pat- rónusává. d-fotói kovács Erzsébet Ajtóssy Dürer „hazatért”... Aprólékosan kidolgozott fametszetek nagyítón keresztül Albrecht Dürer, vagy ahogyan sokan ismerik, Ajtóssy Dürer műveiből nyílt kiállítás pénteken a megyeszékhelyi Mun­kácsy Mihály Múzeumban. A rézkarcokat a kassai Kelet-Szlo­vákiai Múzeum bocsátotta a békéscsabaiak rendelkezésére, több más 16. századi alkotással együtt. Békéscsaba- Nemzetközi kiállítást tekint­hetnek meg az érdeklődők, hi­szen Dürer családja egy Gyula mellett lévő településről, Ajtós faluról származik. Erre utal a csa­lád neve is, amely magyarra for­dítva ajtót jelent, sőt a kapu a fa­mília címerében is feltűnik. Az alkotó aranyműves édesapja a németországi Nürnbergbe költö­zött, a gyűjtemény pedig Kassá­ról került hozzánk - mondta megnyitóbeszédében Szatmári Imre megyei múzeumigazgató, majd átadta a szót Stefan Daftónak, a Szlovák Köztársaság főkonzuljának. Békéscsaba a harmadik és egy­ben utolsó állomás a gyűjtemény magyarországi vándorlásában. Először a Budapesti Történeti Múzeumban tekinthették meg az érdeklődők a tárlatot, majd Mis­kolcon, a Herman Ottó Múzeum­ban. A képeket Békéscsabáról szállítják haza, Kassára. A 11 Dürer-lap mellett több kortárs alkotó képét megtaláljuk, többek között Heinrich Alde- grever, Bartel Beham, Lucas Cranach vagy Martin Wolgemut neve is feltűnik a listán. A rene­szánsz művészek többnyire réz- és fametszéssel foglalkoztak, méghozzá igen aprólékos mun­kát végezve. Korábban a fa- és rézmetszést egyszerű sokszorosí­tásra használták, Dürer és kortár­sai azonban felfedezték a techni­kában rejlő grafikai lehetőségeket is. Miután a részletek gondos ki­dolgozása szabad szemmel nem látható, Békéscsabán nagyítót is adnak majd a látogatóknak, hogy minden apró részletet megfigyel­hessenek. A tárlatot augusztus 10-éig tekinthetik meg az érdeklő­dők. FEKETE. G. KATA D-FOTÓ: VERESS ERZSI A kiállított alkotások között szerepel az igen híres, 1515-ben készült Rinocérosz is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom