Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. JÚNIUS 3., KEDD - 7. OLDAL Ne játsszuk a kis testvért! Egy romániai civil szakember az unióról A szatmárnémeti CREST Nonprofit Szervezetek Forrás- központja egy fiatal orvos csapat kezde­ményezésére 1998- ban jött létre. Céljuk Románia északnyu­gati régiójában a ci­vil szféra fejlesztése. Jelenleg is több uniós, PHA- RE-pályázatuk van, melyek zöme közösség- és vidékfej­lesztésre koncentrál. Békés­csabára is egy PHARE-támo- gatású, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületével közös projekt miatt látogat­tak el a közelmúltban. Ekkor beszélgettünk dr. Héjjá Bo- tonddal (képünkön), a forrás- központ ügyvezető igazgató­jával. Szatmárnémeti- Mennyire vannak hasonló helyzetben a magyar és a román civil szervezetek?- Nincsenek abban, hiszen ná­lunk még mindig sokkal kisebb arányban vannak jelen az uniós pályázati lehetőségek, melynek egyrészt a hitelességünk az oka, másrészt pedig még nem alakult ki az a rendszer, hogy az állami pénzeket is pályázati úton osztják szét. A gond az, hogy amint Ma­gyarország bekerül az unióba, a hátrányunk még nagyobb lesz, ezért különösen fontosak az olyan kezdeményezések, mint amiért most is ide jöttünk, hiszen ezek szűkíthetik a szakadékot. Ebben van a mi szerepünk, hogy kieme­lünk tíz-húsz-harminc szerve­zetet, amelyek kiépítik a kapcsola­tot a magyar partnerekkel, s ezzel otthon példát mutatnak.- Hogy látja, ha egy már uniós országban tevékenykedő szerve­zettel adnak be közös pályázatot, kedvezőbb helyzetben vannak az elbírálás szempontjá­ból, mintha mondjuk egy magyar partnerrel teszik ugyanezt?- Nem látok különbséget, ugyanúgy megkaphatja egy magyar-román pályázat is a szükséges támogatást. Egy dolog fontos: úgy építsünk ki kapcsola­tot, hogy ez ne a „kis testvér- nagy testvér” viszonyt jelentse, hanem ténylegesen partnerként kezeljük egymást. Minden szer­vezetnek megvannak az értékei, ha ezekre tudunk építeni, akkor működik a dolog, ha viszont nem, akkor el kell felejteni.- Kijelenthetjük-e egyértelmű­en azt, hogy most a magyar, illet­ve előreláthatólag évek múlva a román szervezetek nyernek az EU-ba való belépéssel?- Én nem így fogom fel ezt a dolgot, szerintem a társadalom nyer vele. Egy civil szerveződés nem más, mint eszköz arra, hogy felvállalja azokat a feladatokat, amelyeket vagy az állam, vagy a gazdasági élet nem akar. Min­denképpen nyernek, ha arra gon­dolunk, hogy plusz forrásokhoz jutnak, de nem ez a lényeg, ha­nem az, hogy önmaguk is indu­kálnak egy kis társadalmi válto­zást. A csatlakozás mindemellett azzal is együtt jár, hogy szerveze­tileg, menedzsment tekintetében nagyon komolyan előre kell ter­vezni, s azok a szervezetek, me­lyek erre nem képesek, rövid időn belül elhalnak. P. R. Amikor a sokrétűség az egység Nonprofit ügyekben engedélyezik a nemzeti sajátosságokat Az Európai Unióról elterjedt az a nézet, hogy minden tekintet­ben egységes szabályozást alkalmaznak, akár a legjelentékte­lenebbnek tűnő kérdésekben is. A civil szervezetekre vonat­kozóan azonban ennek megalkotása szinte lehetetlen, éppen ezért az uniós intézmények maximálisan figyelembe veszik az egyes nemzeti sajátosságokat. két magának a tevékenységnek a célja szerint határozzák meg, az­az a köz érdekében kifejtett mun­kájuk alapján. Az EU tagországai­ban komoly eltérések tapasztal­hatók arra vonatkozóan, hogy az HAZAI SPECIALITÁS AZ EU-S JÁTSZÓTEREKEN _____________________________________________________________________CORO» BÉL* KARIKATÚRÁJA) Országszerte sok ezer civil szervezet működik 2004. május 1-jétől az Európai Unió keretei között. Egyikük a békéscsabai Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány d*otói kovács Erzsébet Amit mindenekelőtt le kell szö­gezni: az Európai Uniónak nincs átfogó, minden tagországra vo­natkozó és kötelező jellegű sza­bályozása a civil szervezetekre (egyesületekre, alapít- ----------­vá nyokra),azazcsatla- ----------­ko zásunk után tovább­ra is a hazai jogsza­bályok maradnak ér­vényben. (Ugyanakkor természetesnek veszik az egyesülési jog kor­látozás nélküli, szabad gyakorlását - a szerk.). A nemzeti sza­bályozás változatlan érvényben maradása azt is jelenti, hogy a szervezeteknek nem kell új alapszabályt elfogadniuk. Gyakori kérdés, és sokakat érint, hogy gyűjthetik-e az egye­sületek, alapítványok a jövőben is a személyi jövedelem- adóból számukra leír­ható 1 százalékot. Mi­vel - mint már emlí­tettük - a nemzeti sza­bályozás életben ma­rad, így e tekintetben sem várható változás, csak akkor, ha hazai szinten ilyen döntés születik. A tagországokban alapvetően kétfajta be­sorolást figyelhetünk meg: az egyik a polgá­ri (római) jogi hagyo­mány szerinti, amely a szerveze­teket formai jellemzőik alapján különbözteti meg. Ez a rendszer él például Ausztriában, Németor­szágban, Olaszországban, Svéd­SZERVEZETEK ARÁNYA AZ EU-BAN: 57% 40% 36% 35% 1. szociális szolgáltatások 2. oktatás és kutatás46% 3. fejlesztés és lakásügyek 4. kultúra és szabadidő 5. nemzetközi tevékenység 6. emberi és állampolgári jogok, képviselet 7. egészségügy 26% 8. emberbarátság, önkéntesség, jótékonyság 9. környezetvédelem 18% 10. üzleti és szakmai önkéntes szervezetek (A fenti adatsor is mutatja, hogy sok önkéntes szervezet egyszerre több területen is aktív). országban. Írországban és az Egyesült Királyságban a szokásjo­gi hagyomány (common law) ér­telmében a nonprofit szervezete­Mi a Coneccs? A Coneccs (Conzultation, the European Commission and Civil Society) az Európai Bizottság kezdeménye­zésére létrejött adatbázis, melynek célja, hogy tájé­koztatást adjon azokról a civil szervezetekről, melyek összeurópai szinten tevékenykednek. A bizottság nem akkreditálja a vele együttműködni kész civil szer­vezeteket, mivel álláspontja szerint a civil társadalom legszélesebb körével kíván konzultációkat folytatni. Ugyanakkor előnyben részesíti az európai szinten mű­ködő és/vagy nemzeti civil tömörüléseket. Az adatbá­zisba - ha az alapvető feltételeknek a szervezet meg­felel - szabadon lehet feliratkozni. egyesületek és az alapítványok milyen mértékben folytathatnak gazdasági tevékenységet anélkül, hogy elvesztenék adómentessé­güket. Általános szabály azonban -------------- az, hogy az ilyen irá­nyú tevékenység nem lehet meghatá­rozó jellegű, csak ki­egészítő jelleggel folytatható és köz­vetlenül kell kapcso­lódnia az adott szer­vezet céljaihoz. Ter­mészetes az is, hogy az összes önkéntes szervezetnek be kell tartama a profit vagy a nyereség felosztá­sát tiltó szabályt. Bevételeik n agyobb részét - a magyarországi gyakorlattól elté­rően - az állami támogatások ad­ják, ezek után következnek az olyan egyéb forrá­sok, mint a tagdíjak, a szolgáltatások, az adományok. POCSAJI RICHÁRD 35% 23% 8% (Forrás: Napraforgó újság - 2003. ápri­lis, valamint Függet­lenség és partnerség - civil társadalom az Európai Unióban és tagországaiban, az Európa Ház kiad­ványa) Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont Párbeszédet! Hazánk 2004 májusában több más ál­lammal együtt belép az Euró­pai Unióba. Állandó rova­tunkban is­mert, neves embereket kérdezünk meg arról, mit jelent számukra, szakterületüknek a csatla­kozás, mit várnak a belépés­től. Kérdéseinkkel ezúttal Péterfi Ferenchez (képün­kön), a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetőjéhez, több civil szervezet, például a Szabad Rádiók Magyaror­szági Szervezetének aktív tagjához fordultunk.- Uniós csatlakozásunkkal rengeteg lehetőség kitárul az együttműködésre, ugyanakkor fontos, hogy a helyi sajátossá­gok megerősödjenek - fogalma­zott Péterfi Ferenc. - Ez a globalizáció és a helybéliség egyensúlyának megteremtését jelenti, s hiszem, hogy a politi­kának nem kijátszania kellene ezeket a folyamatokat egymás ellen. Én, mint közösségi mun­kával foglalkozó ember, azt re­mélem a belépésünktől, hogy a politikát - kormányzati és ön- kormányzati szinten egyaránt - még jobban rákényszeríti arra: a lakossággal párbeszédet kell folytatni, s így a mi szakmánk is felértékelődik.- Ha a civil társadalom nyel­vet tanul és pályázatai szület­nek, akkor megnyílnak az eddi­gieknél jelentősebb források, de senki ne higgye azt, hogy eze­kért a pénzekért nem kell komo­lyan megdolgozni. A másik ol­dalról pedig azt mondhatom, hogy azok a szervezetek járnak jól, akik képesek megfogalmaz­ni értékeiket, s rábírni az önkor­mányzatokat arra, hogy egyez­tessenek velük, de ne csak a fel­adatok végrehajtására mozgósít­sák őket, hanem már egy-egy ügy kezdetén üljenek le velük tárgyalni - vélekedett lapunk­nak az országszerte ismert civil szakember. ______________________________m Fogalmak, kérdések, vélemények Többet ér egy szónál Európai uniós összeállítá­sunkban ezúttal a civil szer­vezetek jövőjét, lehetőségeit tártuk olvasóink elé. A terve­zett fő témánk egy hét múlva az utazás, a nyaralás jelenlegi tudnivalóit és jövőbeni válto­zásait tekinti át a vízumköte­lezettségektől kezdve a valu­ták használatáig. Mindenről szó esik tehát, amit az utak­ról, az utazásról tudni kell. Bemutatjuk azt is, hogyan maradhat talpon egy utazási iroda a csatlakozás után. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csat­lakozással kapcsolatban. Cí­meink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu Kérjük, a küldeményre ír­ják rá: Európai Unió. W) Hozzájárulás az EU-költségvetéshez Az EU-költségvetésbe tör­ténő befizetéseknél az új tagállamoknak a 2004-es kötelezettségeik arányos részét, vagyis — a 2004. május 1-jei belépésnek megfelelően — azok két­harmadát kell csak befi­zetniük. Új elemként jelenik meg a 2004-ben nyújtandó egysze­ri kompenzációs tétel, amelynek nagysága meg­egyezik a jelenlegi tizenöt tagállam 2003-as közvetlen kifizetéseinek fedezéséből az új tagállamokra eső rész­szel. Hazánk esetében az egyszeri kompenzációs tétel 2004- ben 155 millió euró, míg költségvetési kompen­záció formájában hazánk 2005- ben, illetve 2006-ban egyaránt 28-28 millió euró visszatérítést kap az EU költ­ségvetéséből. Magyarországnak 2004- ben összesen 553 millió, 2005- ben 845 millió, míg 2006- ban 865 millió eurót kell az EU-költségvetésbe befizet­nie. Ez a három évre - folyó áron számítva - összesen mintegy 621 milliárd forint. Hazánk (EU-val szembe­ni) nettó költségvetési egyenlege a három évre összesen 1,389 milliárd euró. Ez - folyó áron szá­mítva - mintegy 384 milli­árd forint, azaz ennyivel nagyobb támogatásban ré­szesül Magyarország annál, mint amekkora összeggel az EU-költségvetéshez hoz­zájárul. (FORRÁS! KÜLÜGYMINISZTÉRIUM) Támogatások az EU-költségvetésből Az EU-költségvetés sajátossága, hogy azt két előirányzat (kötelezettségválla­lások és tényleges kifizetések) alapján állítják össze. A kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kiadási előirányzatokat tar­talmazza, szemben a kifizetési elői­rányzattal, amely a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból ere­dő tényleges kifizetéseket tartalmazza. A csatlakozási tárgyalások eredmé­nyeképpen az EU költségvetése 5,1 mil­liárd eurós (folyó áron számítva mint­egy 1400 milliárd forintos) kötelezettsé­get vállal magyarországi támogatások folyósítására 2004 és 2006 között. (Ösz- szehasonlításképpen Magyarország 2003. évi költségvetésének kiadási fő­összege 5310 milliárd forint.) Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar költségvetés által kiadott minden 100 forinthoz az Unió további 9-10 forintot biztosít 2004 és 2006 között. * r * EUvonal KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 06 80 EU £004 [06 80 38 £004] A Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálata! Számolja ki, mennyi támogatást kaphat az EU-tói a csatlakozás után! | Lehet-e a pályázatok elkészítéséhez segítséget kapni? Hogyan vállalhatok munkát uniós országokban? Hatással lesz-e az árakra a csatlakozás? Milyen EU-s ösztöndíjakra lehet pályázni? Milyen változással jár az idősek életében a belépés az unióba? Hogyan pályázhatunk mezőgazdasági programokra? A legfrissebb uniós pályázatok. i i Ha kérdése van, hívja az EU-vonal számát, vagy látogasson el a [ www.eu2004.hu honlapra.------------------------------------------------------------------------------------------------------1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom