Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 17., KEDD INTERJÚ ibSlap A ménesbirtokról — higgadtan és tárgyilagosan A világon egyedül a híres nóniuszt ismerik el magyar lófajtaként- Ha mégis meg­történik a magáno­sítás, mi lesz a sorsa a híres lóállomány- ríak és a történelmi épületeknek? — A több mint öt­ven történelmi épü- let nem tartozik a privatizálható és privatizálandó körbe. Egyrészt azért, mert műemléki védettség alatt állnak, másrészt pedig azért, mert 1999-ben a magyar állam megvásárolta őket a ménesbirtoktól, azaz közvetett állami Kun Mihály- parlamenti kontroll mellett - a kor­mánynak kell döntenie. Ebből viszont az is következik, hogy nem az alkal­mazottak feladata bírálni, kommentál­ni a döntést. Nekünk egy kötelességünk van: tudá­sunk legjavát adva nyere­ségesen működtetni a cé­get! Persze van egy másik lehetőség is: ha nem ér­tünk egyet vele, akkor to­vább kell állnunk. Sok­szor elmondtam már: 2000-től a törvény lehető­vé teszi a Ménesbirtok Rt. privatizációját, hiszen vál­lalatunk kikerült a tartó­san állami tulajdonban maradó társaságok köré­ből. A részvények értéke­sítésére tehát megvan a törvényi felhatalmazás, de idáig még nem született arra vonatkozó terv és végrehajtási utasítás, hogy ezt meg is kellene tenni. Ebből a szempontból te­hát semmi újdonság, semmi változás nincs. tulajdonból közvetlen állami tulajdon­ba kerültek. A lóállományról szólva - a szakmai szervezetek véleményére alapozva - előrebocsátanám: az, ami tulajdonosnak is érdeke... Arra a kérdésünkre, hogy az esetleges privatizációt kö­vetően mi várható a mezőhegyesi munkaerőpiacon, a cégvezető-vezérigazgató Így válaszolt:- Fordítsuk meg a kérdést! Mi van akkor, ha elmarad a privatizáció? Eleshetünk sok százmilliós európai uniós támogatástól. Vajon a magyar költségvetés hajlandó-e ilyen mértékben támogatni a társaságot? Ha hajlandó, akkor nincs probléma. De ha nem hajlandó, akkor Me­zőhegyes egyértelműen versenyhátrányba kerül. Történ­jék bárhogy, nem gondolnám, hogy tömeges munkanél­küliségtől kellene tartanunk. A mindenkori tulajdonosnak ugyanis az az érdeke, hogy a vagyont működtesse, hogy minél nagyobb nyereséget érjen el. Magyarországon a kilencvenes évek­ben lezajlott, teljesen ellentétes a józan ésszel, a logikával. Hazánknak két nemzeti ménese van: a szilvásváráéi li­picai és a bábolnai arab ménes. Egyik­re sem lehet azt mondani, hogy sajáto­függhet a tulajdonosváltástól. A kér­désben a szakmai szervezeteknek kell egyértelműen állást foglalniuk. Mező­hegyesen az utóbbi 15 évben is hozzá­értően, kellő szakértelem­mel és megfelelő gondos­kodással történt a lóte­nyésztés. Ha rajtunk mú­lik, a ló marad!- Beszélgetésünk végén mégiscsak szeretném kiug­rasztani a nyalat a bokor­ból: ön egyetértene-e a pri­vatizációval? — Én alkalmazottja va­gyok a társaságnak. A munkaszerződésemet az ÁPV Rt. írta alá. Még egy­szer megismétlem: nem te­hetem meg, hogy kritizál­jam vagy kommentáljam a tulajdonos döntéseit. Ha valaki benn ül egy székben, nem cselekedhet úgy, mintha kívül lenne, s úgy kiabálna a kenyéradó gazdájának — válaszolta Kun Mihály cégvezető-vezérigazgató. MÉNESI GYÖRGY részesülhet. Visszatérve a kérdésre: az állami cégek vagyonkezelője az ÁPV Rt., ez a szervezet gyakorolja a tulajdo­nosi jogokat. Márpedig egy tulajdonos­nak joga van eldönteni, hogy a tulajdo­nát mikor, kinek és milyen feltételek­kel értékesíti; ehhez nem férhet kétség, ezt vitatni nem lehet. Az is nyilvánva­ló, hogy az ilyen fajsúlyú kérdésekben Mintegy két hónappal ezelőtt szerkesztőségünk azzal bízta meg munka­társunkat, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok tervezett privatizációjával kapcsolatos kérdéseinkre kérjen választ az ügyben legilletékesebbektől: Kun Mihály vezérigazgatótól, dr. Eleki Jánostól, az igazgatóság elnökétől, valamint dr. Karsai József és Tóth Sándor országgyűlési képviselőktől. Mezőhegyes A kérdések: 1. Ön szerint mi indokol­ja a mezőhegyesi Ménesbirtok privati­zációját? 2. Mi lesz a sorsa a híres ló­állománynak és a történelmi épüle­teknek? 3. A gazdaság privatizációja után mi várható a mezőhegyesi mun­kaerőpiacon? 4. Egyetért-e a döntés­sel? 5. Ha nem ért egyet, mit kíván tenni ellene? Dr. Karsai József és dr. Eleki János nem kívántak válaszolni a kérdésekre, Tóth Sándor pedig azzal tért ki a meg­keresés elől, hogy a parlament mező- gazdasági bizottságának májusi, Me­zőhegyesre tervezett ülése után nyilat­kozna. A kihelyezett tanácskozásra azonban azóta sem került sor. Kun Mihály válaszait alább olvas­hatják. Csaknem három éve húzódik a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. estleges privatizációja. Kun Mihály cégvezető-vezérigazgató kezdettől fog­va hangsúlyozza, hogy a magánosítás­nak 2000-től Mezőhegyes esetében is megvannak a törvényi feltételei. Arról, hogy mikor következik be a magánosítás, és arról, hogy egyáltalán bekövetkezik-e, csak találgatások van­nak. A társaság vezérigazgatója nem kívánt ezekkel foglalkozni, ugyanak­kor szívesen vállalta, hogy válaszol a kérdéseinkre. — Ön szerint mi indokolja a Ménes­birtok Rt. privatizációját?- Nincs tudomásom arról, hogy el­döntött kérdés lenne a ménesbirtok privatizációja. A közgazdászok egy ré­sze azt az álláspontot képviseli, hogy az államnak ki kell vonulnia a vállalko­zói szférából, mások azt mondják, hogy bizonyos vagyont meg kell tarta­nia. A téma - beleértve a Ménesbirtok Rt. privatizációját is - olykor politikai indulatokat kelt. Maradva Mezőhe­gyesnél: társaságunknak több száz éves tradíciói vannak, s valamennyi érintettet erős érzelmi szálak fűznek a birtokhoz - ez az egyik oka az indula­toknak. A másik okot én abban látom, hogy a Dél-Alföldön, a Maros-háti kis­térségben — és ez alól, sajnos, Mező­hegyes sem kivétel - meglehetősen kevés a jól működő munkahelyek szá­ma. Az itt élőkben, ha a privatizációról beszélnek, felidéződnek a korábbi ne­gatív élmények. Pedig a privatizáció valójában „csak” annyit jelent, hogy nem az állam gyakorolja a részvények feletti tulajdonjogot, hanem egy befek­tetői csoport. Indokolt-e vagy sem a ménesbirtok privatizációja? — én ezt nem tudom. Ázt viszont igen, hogy az európai uniós szabályok miatt a 25 százalékosnál nagyobb állami tulaj­donnal rendelkező társaságok elesnek bizonyos forrásoktól. A Ménesbirtok Rt. például már sem 2002-ben, sem az idén nem vehetett részt a SAPARD- programban, annak a forrásaiból nem san magyar lenne. A világon együl a mezőhegyesi nóniuszt ismerik el ma­gyar lófajtaként. Mégsem kaptuk meg a nemzeti ménes minősítést. Gyengék voltunk az érdekérvényesítésben? Rosszul lobbiztunk? Nem sírtunk elég­gé, és túlzott terhet vállaltunk ma­gunkra? Mindenesetre, nem 20-30 mil­lió forint dönti el egy lófajtának a sor­sát, hanem a jó értelemben vett nem­zeti érzés. Szüksége van Magyaror­szágnak a nóniuszra? Úgy gondolom, igen. Olyan gazdagok lennénk, hogy lemondjunk egy ilyen kincsről? Úgy gondolom, nem. A fajta sorsa nem Ha a mezőhegyesieken múlik, a ló marad! (Archív felvételünk egy korábbi Anna-bál alkalmából készült Balatonfüreden. A közönség a nóniuszfogatot is meg­csodálta, nem csak a szépségkirálynőt) Megkérdeztük olvasóinkat A futballhuliganizmusról Berényi László, 15 éves, méhke­réki tanuló:- Természetesen láttam az FTC-DVSC meccset, s mélysé­ges felháborodással töltöttek el a meccset követő képsorok. Sze­rintem Megyebíró játékvezető is hibázott, ugyanis azonnal félbe kellett volna szakítania a találkozót, amikor a szurkolók egy része felsorakozott a pálya mel­lett, sőt néhányuk belépett a játéktérre. Nem hinném, hogy a rendőrség feladata lenne a meccsek biztosítása, sokkal inkább a liga és a biztonságiak feladata a rendtartás. Márk Noémi, 15 éves, méhkeréki tanuló:- Végrehajtandó szabadság- vesztéssel büntetném a futballhu- ligánokat. Bár nem láttam se a Ferencváros—Debrecen, se a Sió­fok—Győr meccset, de értesültem a történtekről. Az már az orvosi eset határát súrolja, aki a saját csapatának játéko­sait veri agyba-főbe. Nos, a Fradi „szurkolóinak” egy része ezt tette. Szerintem az eddiginél lénye­gesebben keményebb fellépésre lenne szükség. Blezsán György, 29 éves, méhke­réki munkanélküli:- Leginkább Szentes Lázárt, a debreceniek mesterét és Tököli Attilát sajnálom. Igazán aljas em­bernek kell lennie annak, aki a sa­ját csapata kudarcaiért az ellenfél edzőjére emel kezet. A saját játé­kost megverni, pedig kész abnormalitás. Az amúgy is mélyponton lévő magyar foci egészé­hez méltatlan magatartást tanúsítottak a Fradi- drukkerek, s elszomorító, hogy a Siófok-Győr mérkőzést is botrány követte. Ha én ítélkezhet­nék, az ilyen csürhét hosszú évekre börtönbe zár­nám, és utána sem engedném a stadion közelébe. Bordás Mihályné, 44 éves, méh­keréki háztartásbeli:- Őszintén megmondom, en­gem abszolút nem érdekel ez az egész futballmizéria. Szerintem egy nagy szemfényvesztés a lab­darúgás, s igazán jól a játékosok, illetve a klubtulajdonosok, mene­dzserek járnak. Tisztelet a kivételnek, a sok feltü­zelt, félőrült „szurkoló” meg tör-zúz. Örökre kitil­tanám a stadionokból a huligánokat, s emellett a rendbontó szurkolókkal „megáldott” kluboknak is milliós büntetéseket varmék a nyakába. b. i. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Fejlődik a horgászturizmus A Körös-szögi Kht. két éve kezelője a Káka­foki és a Bikazugi holtágnak. A Kákafoki holtágba 2001-ben 147 mázsa halat telepí­tettek, tavaly 153 mázsát, amelynek 80 szá­zaléka növendék és piaci ponty volt. Telepítettek még előnevelt harcsát, csukát és süllőt. A társaság a holtág halállományának mi­nőségi pótlását tartotta szem előtt. A szarvasi horgászegyesületek taglétszáma tavaly elérte az 1360 főt. A kht. reméli, hogy az erőteljes marketingtevékenységgel a taglétszám tovább emelkedik. A horgászturizmusban is fejlődést tapasztaltak. Ezt mutatja a horgászengedélyek értékesítéséből származó növekvő bevétel, amely a 2001. évi 10,6 millió forinthoz képest tavaly 18,8 millió forintra emelkedett. ______w SZ AVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Ön szerint mi lesz Békés megye véleménye az uniós csatlakozásról a jövő hét szombati népszavazáson? A szavazás a következőképpen alakult: Elsöprő arányban mellette szavazunk. Éppen hogy csak meglesz a szükséges többség. Térségünkben nem érjük el az „igenek” elégséges számát. Mától az alábbi témában kérdezzük véleményüket: Megvalósul-e a hangoztatott és várt internetes árcsökkenés? Klikkeljenek a www.bmhiriap.hiHa! Településeink krónikája Ifjúsági ház Gyulán A városban igazából az ifjúság szervező­dését a diákiroda és a diákönkormány­zatok jelentik, civil szervezetük nincs. A városvezetés a lakossági fórumok sorá­ban a fiatalokkal találkozott a közelmúlt­ban. Régi problémák köszöntek vissza, a korosztálynak nincs klubháza, székháza, megfelelő szórakozóközpontja. Hiányzik az ifjúsági ház. Igazából nincs kivel meg­beszélni problémáikat. Gyulán szeretnék az év végéig megoldani az önálló ifjúsági ház létét. ____________________,_____________1*1 Ké t kitüntetett Vésztőn A vésztői Négyszínvirág Óvoda két dolgo­zója, Varga Béláné óvodapedagógus és Horváth Tiborné dajka a pedagógusnap al­kalmából Vésztői Óvodáért emlékplakett kitüntetést kapott. Az elismeréseket Csányi Istvánné intézményvezető adta át a napokban. Varga Béláné, a vésztői óvoda vezető helyetteseként tevékenykedik. Pedagó­giai munkáját immár 34 éven át magas színvonalon végzi. Kiemelkedő a minő­ségirányítási rendszer kiépítésében folytatott szakmai tevékenysége. Horváth Tiborné dajka munkáját hosz- szú évek óta nagy gyermekszeretettel a ne­velési program szellemében végzi. Lelke­sedése, segítőkészsége példaként hat kör­nyezetére^ _________________________io A fődíjas kategóriagyőztes Magyarország 1991-ben csatlakozott a ki­hívás napjának világmozgalmához. Gyu­la tíz éve vesz részt az egész napos ren­dezvényen, ahol szabadidősport-felada­tokat kell teljesíteni. Az országban a lé- lekszám szerint hét települési kategóriát határoztak meg. Gyula a hatodik kategó­riában harmadik éve nyeri el a Legsporto- sabb település címet, ahol május 28-án a 30 és 50 ezer közötti lakosú Makó, Érd, Szekszárd, Tatabánya volt többek között az ellenfelük. A város a győztesnek járó serleg mellett elnyerte a fődíjat is kategó­riájában, amely az IBM cég felajánlása­ként egy 500 ezer forint értékű komplett számítógép. A sorsolásban kategórián­ként a két legtöbbet teljesítő település ve- hetett részt. __ _ |0) Ez üst a szarvasiaknak Ezüst minősítést szerzett a csehországi Olomoucban, június 4-8-án tartott kó­rusfesztiválon a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola kórusa. Az Éneklő Ifjúság versenyen mindig arany minősítéssel szereplő kórust dr. Lengyel Albertné tizennégy éve vezeti. A tanárnő elmondta, most vettek részt első alkalommal a nagy hagyományú csehországi rendezvényen. A fesztivál rangját jelzi, hogy tizenhét ország 173 kórusa lépett fel, amely mintegy hétezer közreműködőt jelentett. A szarvasiak a saját korcsoportjukban a tíz induló kö­zött egyedül képviselték hazánkat. A magyar szerzők műveiből összeállított produkciójuk ezüst minősítést kapott. A diákok kiutazásához a szarvasi alapítvá­nyok és vállalkozók jelentős támogatást nyújtottak. ___________________________Í5! Fe lújítják a játszóteret Gyomaendrődön, a Vásártéri játszótér megérett a felújításra. Állapota nem fe­lel meg a kor elvárásainak és a játszó- eszközei is szegényesek. A régi típusú mászókák és a két megrongált hinta he­lyett korszerű játszóelemekkel szeret­nék felszerelni a területet. A lakótelepi környezetben lévő, sűrűn látogatott ját­szótér felújításához jó lehetőséget te­remt az ifjúsági minisztérium pályáza­ta, amely a települési önkormányzatok játszótérépítési programjait támogatja. E célra az állam 136 millió forintot külö­nített el. Az önkormányzat benyújtja a pályázatot a játszótérépítésre, amelyre az idei költségvetésből maximum 750 ezer forint saját erőt tud e célra biztosí­tani. _________________________________ffl

Next

/
Oldalképek
Tartalom