Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-16 / 138. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 16., HÉTFŐ INTERJÚ A mezőhegyesi István atya szerelmei A maroknyi nép összetartott, és mindenben segítette egyházát Katolikus pap, plébános. Ha teme­tést intéztem, tisztelendő úr — mint rendíthetetlen ateistának eddig ter­jedt a szókincsem mindaddig, amíg meg nem ismertem István atyát, a szentszéki bírót, a kerületi espe­rest, a mezőhegyesi római katoli­kus egyházközség plébánosát. Már csaknem egy évtizede tudósítok Bajnai István áldásos tevékenységé­ről. Az atya — Istenem, milyen ma­gától értetődő természetességgel írom le a szót! — június 17-én, ked­den 17 órakor tartja ünnepélyes ezüstmiséjét pappá szentelésének 25. évfordulója alkalmából a mező­hegyesi Szent György plébánia- templomban. Bajnai István szenvedélyes embernek te­remtetett: már kora gyermekkorában lázba hozta a művészettörténet, ezenbelül is elsősorban a képzőművé­szet története.- Valójában művészettörténésznek készültem, persze ezt gyermekfejjel nem tudtam ilyen pontosan megfogal­mazni. Azt tudtam, hogy mi nem aka­rok lenni: nem vágytam sem festői, sem grafikusi, sem szobrászi babérokra. Gondolkodni, beszélni, írni a nagyszerű alkotásokról: ez volt vágyaim netovább­ja. Érettségi előtt az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemre jelentkeztem ma­gyar-történelem szakra, a művészettör­ténetet „C” szakként jelöltem meg.- Képzőművészet és katolicizmus. Az európai kultúrában meglehetősen szoro­san kapcsolódnak egymáshoz.- A felmenőim, a szüleim is, és a nagyszüleim is gyakorló katolikusok voltak, családon belül még oldalágon sem tudok más valláshoz tartozókról. A környezetemben éltek reformátusok, ortodoxok, s nincs abban semmi megle­pő, hogy a legjobb barátaim között ro­mán és szerb gyermekek is voltak. Az, hogy én katolikus vagyok, ők meg más vallásúak, számomra olyan természetes volt, mint a lélegzetvétel. Mi, Bajnai- gyerekek a vasárnapi szentmisén együtt vettünk részt a szüléinkkel. Volt egy na­gyon kiváló hitoktatónk, Vass József, aki papi pályájának utolsó szakaszát Kevermesen töltötte. De sem ő, sem pedig a családom nem ösz­tönzött arra, hogy egyházi pályát vá­lasszak. Bennem vi­szont motoszkált a gondolat...- Feltételezem, előttem már százszor megkérdezték: mi­értV.- Erre ma sem tu­dok választ adni. Történik valami meg­hívás Istentől, valami megmozdul az emberben. Sem a pillanatot, sem a fo­lyamatot nem tudom meghatározni. Érettségi táján bejelentettem a szüleim­nek, hogy pap szeretnék lenni. Nem til­takoztak, csak azt kérték tőlem, menjek el felvételizni az ELTE-re is. Oda is fel­vettek, és a szegedi teológiára is. Az utóbbit választottam, s 1978. június 17­Bajnai István esperesplébános 2001 novemberében szentelte fel az ismét eredeti szépségében pompázó mezőhegyesi Szent György templomot. Az egyházközség „maroknyi népe” és a támogatók 2,2 millió forint­tal járultak hozzá a felújítási költségekhez. én dr. Udvardy József megyés püspök szentelt pappá a fogadalmi templom­ban. Ennek az újmisének a 25. évfordu­lója az ezüstmisém. Nem hervadó sárga rózsák Tréfálkozva azt szoktam mondani: Gyula olyan volt nekem, mint más fiatal­nak az első szerelem; meghatározta egész pályafutásomat, ma is nagy szeretettel emlékezem vissza a hívekre, az ott töltött csaknem három év­re. Szerdai napon költöztem oda, s az esti misét már nekem kellett el­mondanom a gyönyörű belvárosi templomban. A szentmise végeztével bementem a sekrestyébe, nyílt az ajtó, s özönlöttek befelé a hívek. Az egyik nénike, Béres Mária - lévén autodidakta költő - elénekelte az erre az alkalomra írott versét, a többiek pedig egy hatalmas sárgarózsa­csokorral köszöntöttek. Azóta is a sárga rózsa a legkedvesebb virágom... — Magam elé képzelek egy sármos, 18-19 éves fiatalembert, aki rajong a művészettörténetért. Érte viszont mások rajonghattak! Vagy tévedek?- Középiskolás koromban a fiúk és a lányok között is voltak nagyon jó baráta­im. Nem akarom megkerülni a választ, és nem akarom Istenre hárítani a felelőssé­get. De nyüván Ő alakította úgy a szíve­met, az érzelmeimet, a gondolkodásomat, D-FOTÓi A SZERZŐ FELVÉTELE az intellektusomat, hogy meghozzam a neki tetsző döntést. Miután pappá szen­teltek, egy-két hetet Kevermesen töltöt­tem, eleget téve egykori hitoktatóm, Vass József plébános kedves meghívásának. Gyulára kirándultunk, a Holt-Kö­rös partján sétáltunk, ami­kor megkérdezte: hol sze­retném elkezdeni a pálya­futásomat. Akkor jártam életemben először Gyu­lán, nagyon-nagyon meg­tetszett a történelmi kisvá­ros hangulata, polgári mi­liője. Azt válaszoltam, hogy boldog lennék, ha Gyulán kezdhetném a szolgálatomat. Este visszautaztunk Kevemesre, ott várt ben­nünket Vecsey András atya, ő hozta a dispozíciómat: a püspök úr 1978. augusz­tus 1-jével Gyulára helyezett segédlel­késznek Rózsa Jenő plébános mellé! Az­óta is melegséggel tölt el ez a véletlen egy­beesés.- Mi volt a következő szolgálati he­lyed?- Békéscsaba. A hit megvallása a pártállami években egy megyeszékhe­lyen nagy-nagy lelkierőt és bátorságot követelt a hívektől. De mint mindenütt, ott is voltak hitben erős és bátor embe­rek. Azóta is szinte baráü kapcsolat fűz jó néhány békéscsabai családhoz. 1981 végén Kevermesen megbetegedett Vass József atya. Udvardy püspök úr meg­kérdezte: vállalnám-e a helyettesítést. Örömmel igent mondtam. Mezőhegyes­re 1982 októberében kerültem plébá­nosként. Ha Gyula volt az első szere­lem, akkor Mezőhegyes a máig tartó második. Pedig hej, de óvtak tőle a kol­légáim! De hát 28 évesen az ember még másként látja a világot, mint a sokat ta­pasztalt idősebbek...- Vagyis jól mondja a népdal: ,,A szerelem szélesebb a tenger vizénél..’’ A megjegyzésre a bölcsészkarral ka­cérkodó, de a teológiát választó egykori kamasznak a vonásait vélem felfedezni István atya arcán. AII. világháború előtt mély és intenzív hitélet folyt Mezőhe­gyesen, a kegyúri jogokat gyakorló ménesbirtok az anyagi hátteret is bizto­sította. Utána minden összezsugoro­dott, a hívek megfogyatkoztak, a hitok­tatás megszűnt, gyermekek egyáltalán nem jártak a templomba, felnőttek is kevesen - sorolja fájdalmasan a „kedves” szeplőit, majd felcsillanó szemmel így folytatja:- De ez a maroknyi nép összetartott, és mindenben segítette egyházát: két év elteltével 1 millióért tataroztuk a temp­lomot, és 3-4-5 gyermekkel újraindult a hitoktatás. A rendszerváltással látvá­nyos fejlődés kezdődött, megtelt a templom, és a plébános sem volt már periférikus személyiség, egyre gyakrab­ban hívogattak tanácskozásokra, ün­nepségekre. Áldó hullám kezdődött ek­kor, tetőpontja a kilencvenes évek köze­pére tehető... Nem mondja, de tudnivaló, mire gondol: azóta sajnos fogy és szegénye­dik a város lakossága, az értelmiségiek közül sokan elköltöztek, a ménesbirtok sorsa is bizonytalan... És abbamaradt a híres templomtárlat-sorozat. Pedig 1996 és 2001 között a kortárs magyar képzőművészet legjobbjai mutatkoztak be alkotásaikkal a Szent György temp­lomban, köztük olyan nagyságok, mint Szántó Piroska, Udvardi Erzsébet, Szász Endre, Patay László, Schéner Mi­hály... Az ezüstmisére készülő István atya hű maradt nem csak ifjúkori szerelmeihez, hanem a gyermekkorihoz is. Gyula, Me­zőhegyes, művészettörténet. S akkor még nem is beszéltünk a több kötetre rú­gó egyháztörténeti publikációiról, de a gyermekverseiről sem! Azt mondja, kedvesen, hogy még nem érkezett el a morfondírozó számve­tés időszaka. Leltározás helyett élete egyik legnagyobb eseményére, az ezüst­misére, és az azt követő újabb terminus­ra készül. „... szüntelenül megemléke­zem rólatok könyörgéseimben...” - nyújtja át búcsúzáskor az ünnepi alka­lomra nyomtatott képecskét. Ránk fér, István atya! __________________________MÉNESI QYŐRQY Meg kérdeztük olvasóinkat A hőség hatásairól Sipos Klára, almáskamarási háztartásbeli:- A nagy melegben gyak­ran felhúzom a redőnyöket, jól kiszellőztetek. A déli órák­ban nem megyek ki. Tíz órá­ig megetetem az állatokat, rendezem a környezetüket, majd a nap nagy részét a lakásban töltöm. Általában korán kelek és a délelőtt a ház kö­rüli munkával telik. Nyolc óráig hűvösebb az idő, így kapálni is lehet. Háziasszonyként a lakásban mindig akad tennivaló bőven. Ha nagyon melegem van, többször is lezuha­nyozok. Négy óra után ismét a jószágokkal foglalkozom. Leiszt István, kunágotai köz­munkás:- Magas a vérnyomásom, ezért nem szeretem a mele­get. A szobában elsötétítem az ablakot, hogy ne tűzzön be a nap. A szabadban in­kább könnyű, szellős ruháza­tot viselek. Ajánlatos az izzadás ellen lan­gyos vízzel mosakodni, illetve ugyancsak langyos, citromos teát fogyasztani. A fiatalok inkább üdítőt és ásványvizet isznak. A régi öregek úgy mondták, hogy a hőség ellen „belocsolták az ágy alját.” Igaz, akkor földes szobák voltak. Melegben a legjobb hűvös he­lyen tartózkodni. Németh Nikoletta, kunágotai tanuló:- Nagyon szeretem a me­leg időt. Sőt, a hőség sem ri­aszt. Általában a 20 Celsius- fok feletti hőmérsékletet ked­velem. Inkább ilyen meleg le­gyen, mint nagyon hideg! Kedvelt évszakom a nyár, sokat tartózkodom a szabadban. Strandra nem járok, de a termé­szetes napfürdőt szeretem. A meleg ellen a lakásban sötétítő függönyökkel védekezünk, így nem melegszik fel a szoba. Mivel ilyen­kor a szervezet sok folyadékot veszít, aján­lott azt pótolni. A természetes víz, ásványvíz és az üdítő jólesik. Nagy Piroska Anikó, kun­ágotai tanuló: — Elviselem, de nem szere­tem a nagy meleget. A nyár idén elég korán jelentkezett és kezdetben nagyon változó volt az időjárás. A hőség ellen nehéz védekezni, ezért a ba­rátaimmal eljárunk strandolni. A melegben legjobb a könnyű, laza öltözék, vagy a strandruha. A vízveszteség pótlására hideg teát és ásványvizet szoktam inni. A lakást el­sötétítéssel óvjuk. Az iskolából hazaérve az első dolgom bekapcsolni a ventilátort, hogy a hűvösben pihenhessek kicsit. HALASI MÁRIA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgat­nák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlap­ra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Településeink krónikája Orosházi játéktár Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszté­rium a szociális segítséget igénylők ellátása, életkö­rülményeik javítása érdekében pályázati felhívást tett közzé. Áz alternatív napközbeni ellátások fej­lesztésére adta be pályázatát Orosháza. A játszóhá­zi program célkitűzése, hogy a résztvevő gyerekek és szüleik találkozzanak a népi kultúra, a népi ha­gyomány értékeivel, megismerjék az együtt játszás, az alkotás örömét. A játéktár foglalkozásait úgy állít­ja össze a családsegítő szolgálat, hogy az kapcsolód­jon jeles naphoz, népszokáshoz. A szolgálat a ját­szóházi program mellett a játékkölcsönző megnyi­tásával arra törekszik, hogy a családokat rászoktas­sa - legalább a hétvégi szabad időben - az aktív együttlétekre. __________________________________________\ CS. I. Fü zesgyarmaton keveslik az 5 évet Füzesgyarmaton sok, úgynevezett „szocpolos” ház épült az utóbbi években. Ezeknek a házaknak az el­idegenítésére a jelenlegi jogszabály 5 éves tilalmat mond ki. Az öt esztendő elmúltával viszont bárme­lyik család szabadon értékesítheti ingatlanát. így többször előfordul, hogy a többgyermekes család el­adja néhány éves otthonát, és lényegesen rosszabb körülmények közé költözik. A város vezetése ezt szeretné megakadályozni. A füzesgyarmati képviselő-testület úgy döntött: a he­lyi polgármesteri hivatal az arra illetékeseknél te­gyen lépéseket arra, hogy a „szocpolos” lakások 5 esztendős elidegenítés-tilalmi idejét megemelje a törvény. (|) Rendezendő rendelők Gyulaváriban Dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere a településré­szen, Gyulaváriban is tartott fogadóórát a részön­kormányzat körül kialakult helyzet miatt. Gyulavá­riban, az orvosi rendelőben két felnőtt háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos dolgozik. Itt mű­ködik a gyógyszertár is, melynek tulajdonosa az egész épületre vételi szándékát jelentette be a ko­rábbi képviselő-testületnél. Az önkormányzat eb­ben az évben 1,6 millió forintot biztosít a vizes­blokkok felújítására. A négyből három rendelő nem felel meg az előírásoknak. Teljes felújítási progra­mot készítenek, megvizsgálják, hogyan lehetne tár­sasházzá alakítani az épületet a négy orvos és a gyógyszertár együttes működése érdekében. _________________________________________________1*1 Startol a fürdő kft. Augusztus végére felépül a fedett uszoda és a gyógyászati részleg a gyomaendrődi Liget fürdő­ben. A nagyberuházás mellett további változás is történik az intézmény életében. A képviselő-testület döntött róla, hogy a fürdő üzemeltetésére korlátolt felelősségű társaságot alapít. Az ügyvezetői felada­tok ellátásával július 1-jétől 2004. szeptember végé­ig Vass Ignácot, az intézmény mostani igazgatóját bízzák meg. A tulajdonosi jogokat teljes egészében az önkormányzat gyakorolja. A társaságot a jogsza­bályban meghatározott minimális alaptőkével ala­pítják meg. A törzstőkéje hárommillió forint. Július 1-jétől a kft. megkezdi érdemi működését, megköti a munkaszerződéseket a dolgozókkal és elkezdi a felkészülést a szeptember első felében beinduló próbaüzemre. (R| Magyarbánhegyesi papírgyűjtők Aktívan töltik a tanév utolsó napjait a magyar­bánhegyesi általános iskolások. A napokban tartot­ták a hagyományos papírgyűjtési akciót, melyre a falu lakói is együtt készültek a gyerekekkel. Idén 50 ezer forintot kaptak a szorgos kezű diákok, melyet osztálykirándulásokra, valamint a tanulmányi ered­mények jutalmazására fordítanak. Emellett - az or­szágos kiíráshoz kapcsolódva - iskolatakarítási na­pot szerveztek a tanulóknak, akik az intézmény és a művelődési ház környékét, udvarát, illetve az is­kola melletti parkot gereblyézték fel és szedték ösz- sze a szemetet. Az iskola idén első alkalommal ne­vezett be a McDonald's FC körzeti labdarúgótorná­ra, melyet legutóbb négy korcsoportban Battonyán tartottak. Nyolc település közül a bánhegyesiek - két kategóriában - 1. és 3. helyet értek el. Falumúzeum Körösladányban A több mint 5 ezer lakosú Körösladány gazdag törté­nelmi múlttal rendelkezik. Hosszú idő alatt a telepü­lésen összegyűltek a helytörténeti emlékek, ame­lyek méltó elhelyezésére hosszabb ideje kereste a legmegfelelőbb megoldást a nagyközség vezetése. A gyűjtemény megmentését szolgálja, hogy a helybéliek által Rudnai-féle iskolaként ismert épület­ben falumúzeumot létesített a ladányi önkormány­zat. A beruházás eredményeként végre megfelelő otthonra talált helytörténeti anyag. A falumúzeumot a július 4—6. között tartandó Körösladányi Napok rendezvénysorozat keretében avatják majd fel. _________________________________________ül

Next

/
Oldalképek
Tartalom