Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-12 / 135. szám

2003. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradÓ iii. Aszály-muszáj, avagy öntözni lenne jó! Keveslik a gazdálkodók az állami segítséget Lassan nem múlik el év, hogy aszálykárral ne kellene foglal­koznia az agrár-közigazgatás szakembereinek, s hogy újra és újra megfogalmazódik, többet kellene tenni az öntözésért. Eh­hez képest csak az a biztos, hogy a nyári szárazság pontosab­ban érkezik, mint a szegedi gyors, és úgy tűnik, messze még az az állapot, ami a lehetőségek teljes kihasználásával lenne elérhető. Pedig még az is csak egy kis részét jelentené a megye termőterületének. Mondhatni, már a töredék is vívmány le­hetne. Mint arról már írtunk Agrárhír­adónkban, a közelmúltban a me­gye nagy részének vízgazdálko­dásáért felelős Kövizig főmérnö­ke, Galbáts Zoltán beszámolt a megyei közgyűlésnek a vízügyi helyzetről. Ebben a felszíni víz­készletek hasznosításáról el­mondta, hogy a felügyeletükre bízott területen 16 öntözőrend­szer létezik, melyek névleges ka­pacitása 44,6 köbméter másod­percenként, az engedélyezett vízsugár pedig - ha minden en­gedéllyel rendelkező felhasználó üzemel - 28,1 köbméter másod­percenként. Eszerint a csúcsfo­gyasztás is csak 63% lenne. De annyi sincs. A kiépített rendsze­rek teljes üzemben mintegy 80 ezer hektár öntözését biztosíta­nák - tudtuk meg a megyei föld­művelésügyi hivatal illetékes szakembereitől, Pálinkás Lajos főtanácsostól és Markó István fő­felügyelőtől. - Ennek fele öntö­zésre berendezett terület, de an­nak is majdnem csak a fele - 24 ezer hektár - az, ami vízjogilag is rendezett, s van üzemeltetési szerződés a vízszolgáltatóval. Ehhez érdemes hozzátenni: a megye termőterülete 391 ezer hektár! A 16 öntözőrendszerből egyébként a megye és az ország legjobb minőségű földterületei­vel rendelkező Dél-Békésre csu­pán egy jut. Mezőhegyest és kör­nyékét látja el éltető vízzel — a Marosból. Hogy ugyanezen a vidéken mégis látni vízsugarakat, az ma­ga a talány. A hírneves Maros hordalékkúp ugyanis fokozottan érzékeny hidrogeológiai egység­ként védelmet élvez, s mivel ma­gasabb a megye többi termőterü­leténél, ide nem is építettek öntö­zőcsatorna-rendszert. Marad hát a féltve őrzött földalatti víz, fölöt­te meg a dinnyetermesztés, afö­lött meg a hatósági tilalom Da- moklész-kardja. Nincs ma em­ber, aki megmondja, mi a jó, mi a helytelen, Iti meri nyíltan biztat­ni, s ki ugyanígy letiltani a locso­ló dinnyekertészt. Van olyan ter­vező, akinek elutasították az ön­tözésfejlesztési terveit, más eset­ben pedig fúrott kútból több száz hektár öntözését biztosították ál­lami támogatással. Mint a hivatal szakemberei a megyei öntözési helyzetről el­mondták, az elmúlt két évben nagyobb arányú öntözésfejlesz­tés Mezőhegyesen (344 és 941 ha), Dombegyházán (150 ha), Szeghalom-Füzesgyarmat tér­ségében (120 ha) és Szarvason (399 ha) volt pályázat segítségé­vel. Kisebb, párhektáros táblá­kat néhány gyümölcsösben ren­deztek be ily módon. Mint meg­tudtuk, az elmúlt évben 17 beru­házás kapott támogatást pályá­zat útján mintegy 270 millió fo­rint értékben (ebből 5 áthúzódik erre az évre), az idén már nyolc­nak van támogatási szerződése, s még 27 pályázat elbírálásra vár. Sajnos az ez évi keretek a korábbiakhoz képest igen szű­kösek. Reményt csak egy esetle­ges további forrásbővítés jelent­het. Géptámogatás keretében 20 kérelemből 20-at teljesítettek öntözőberendezés vásárlására tavaly, az idén egyetlen kérel­met utasítottak el vízjogi enge­dély híján. Markó István úgy tudja, hogy az öntözővizet felhasználó gaz­dáknak könnyítés lehet a vízkészletjárulék tervezett eltör­lése, ám erről lapzártáig nem ka­pott hivatalos értesítést. Öntöző­víz-támogatás 2001 óta nincs, márpedig az a nagyobb tétel az öntözés költségeiben, amely - vízszolgáltatótól függően - 1,50 forinttól 50 forintig változhat köbméterenként. Pálinkás Lajos a helyzetértékelésében azt emel­te ki, hogy a közelmúltban a víz­ügytől átvett - mezőgazdasági vízellátásra is hasznosítható - csatornákat és azok vízkivételi berendezéseinek felújítását ta­valy 450 milliós támogatással se­gítette az állam, az idén ennek folytatására mintegy 400 millió áll rendelkezésre. A szakember által említett re­konstrukció nyilvánvalóan szük­séges, sokat is javít a helyzeten, azonban a földekhez közvetlenül vizet szállító kisebb csatornák ál­lapota helyenként katasztrofális. Az öntözésfejlesztés költséges, százezres nagyságrendű össze­get igényel hektáronként, s aki pályázna - a gazdák szerint ke­vés - állami pénzre, annak is rendelkeznie kell saját erővel, az­az 60%-kal. Erre manapság keve­sen képesek, zsebből finanszí­rozni meg még kevesebben. így aztán továbbra is érvényes a megállapítás, Békés megyében annyit sem öntöznek, mint amennyit lehetne. Napraforgó-betakarító adapter 2, 3, 4, 6, 8,10, 12,16 soros kivitelben Legkisebb energiaszükséglet mellett legkisebb szemvesztesóg 1,6-2,1-2,6 m-es talajmarók, altalajlazítóval! Fóliafektető gépek! M-­I , .... » - vrTtfaf u. ..jatf-Y k -nifV, »n •/ .n-^ _________s - - _r -.VaH OP TIGÉP OPTIGÉP Kft. 5630 Békés, Vésztői út 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833. Tel./fax: (66) 411-045. E-mail: optigep@mail.datanet.hu Kettő-, három- és négysoros bakhátkészítők, egy menetben csatlakoztatható vetőgéppel vagy fóliafektetővei! EA-F típusú faapríték-készítő gép Csapdahelyzetben a szövetkezet Pozitív eredménnyel zárta az évet a csárdaszállási Petőfi Mező- gazdasági Szövetkezet, de ehhez kellett a 24. órában érkezett tá­mogatás, a hitelkonszolidáció, ennek segítségével szolid nyeresé­get könyvelhettek el az elmúlt gazdasági év után. Ettől függetlenül a helyzet most sem jobb - tájékoztatott Fülöp Elek, a szövetkezet elnöke -, mert egyrészt nem javultak a piaci pozíciók, s to­vábbra is gond van a gabona-, a tej-, a sertés-, a baromfi-értékesítéssel, amiből a szövetkezetét főleg a tej és a gabona érinti, másrészt elvették az öntözési támogatást, ami ugyancsak komoly bevételkiesést jelent. Ez utóbbi azért is jelentős probléma, mert ismét itt a korai nagy meleg, és bizonyos helyeken már az aszály fe­A kivitelező gondja A békéscsaba-jaminai székhe­lyű Békési Vízsugár Bt. vezető­je, Vári László úgy látja, hogy az öntözővíz-támogatás meg­szüntetése és az öntözésfej­lesztésre adható támogatások szűkös volta éppúgy rányomja a bélyegét a megrendeléseikre, mint a géptámogatási pályáza­tok befogadásának felfüggesz­tése. Míg korábban - tudásuk­nak és kapacitásuknak megfe­lelően - nagyobb mezőgazda- sági területek, ültetvények kor­szerű technikával felszerelt csepegtető és esőztető öntözé­sének kiépítését is végezték, a mostani időszakban - hiába a kora nyári hőség és hiába a bal­jós előrejelzés - több a kisker- ti megrendelés, mint a nagy­üzemi termelés vízellátására szóló felkérés. Szaktudás, ta­pasztalat, kivitelezői háttér és az eredményeket reprezentáló, elkészült munkák alapján pe­dig bizton állíthatja, nem raj­tuk múlik, hogy a jelenleginél több helyen öntözhessenek a gazdák a termés biztonsága ér­dekében. nyeget, ezért úgy gondolja, öntözni nemcsak azért kell, hogy a termés- eredményt biztosítsák, hanem azért is, hogy a hatalmas károkat megelőzzék. Ahogyan az energia- költségek megemelkedtek, úgy emelkedtek az öntözés költségei is, hiszen a csatornák elavultak, kor­szerűtlenek, és a víz eljuttatása a cé­lig nem kis terhet ró a locsolni kívá­nó gazdaságokra. Az a mintegy negyvenmillió forint is nagyon ke­vés, amit - tudomása szerint — a megyében támogatás címén újabb öntözési rendszerek kiépítésére jó­váhagytak - de az még inkább bán­tó, hogy a vízhasználatra adott tá­mogatást teljesen elvették. Ok tavaly az öntözés ellenére az átlagosnál jóval gyengébb termést takarítottak be, ám - épp az öntö­zés hatására - a 25 százalékos ter­méskiesést éppen nem érték el, így nem részesedhettek az aszálykár­támogatásból. Fülöp Elek ezt a csapdahelyzetet értékelve most azt kérdezi: nem akkor jártak volna jobban, ha nem védik meg a növé­nyeket — plusz költség mellett — a kiszáradástól? Locsolnánk, ha lehetne Nemcsak a természet adta csapa­dékot vennék igénybe az Újkígyósi Gazdaszövetkezet szak­emberei, ha tehetnék - nyilatkoz­ta Lábos János elnökhelyettes -, hanem szívesen öntöznének. Igaz, hogy az utóbbi napokban a sze­rencsésebbek közé tartoztak, mert kaptak némi csapadékot, néhol negyven millimétert, de volt, ahol csak négyet, így a búzájuk egyhar- mada szépen megázott, ám sajnos ennél jóval többre lenne szükség. Abban viszont már kevésbé sze­rencsések, hogy a földterületük a Maros hordalékkúp vonulatában fekszik, így bármennyire is szük­ségük lenne az öntözésre, semmi­lyen módon nem juthatnak vízjogi engedélyhez. A kukorica még bír­ja a szárazságot, és az olajtök is szép, de ha ismét bejönnek az eső nélküli nagy melegek, komoly károk érhetik a gazdaságot. Ilyen kilátások mellett nagyon kevésnek tartják a 7000 forint hektáronkénti földalapú támogatást, sőt kissé be­csapottnak érzik magukat, mert az előzetes ígéretek nem erről szól­tak. A búzapiac körül - tudomása szerint - még nagy a csend: a ko­rábbi évektől eltérően még senki sem kereste meg őket árajánlattal. Úgy véli, ez azért is van, mert még jelentős tavalyi készletek feksze­nek a raktárakban. Megyeszerte fenyeget az aszály Napraforgóban ' tányér­betegségek ellen: Ti * *“*■ ^ CRANUFLOW (4,0 kg/ha) %0 V elleni ™ ^tdT és *AP *rGUAáD Információ: SUMMIT-ACR 16 Bp. Zsolt u. 4. Tel: 214-6441 www.summlt-agro.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom