Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Június 11., szerda Hírek Távirat Varsóba Mádl Ferenc táviratban gratu­lált Aleksander Kwasniewski lengyel államfőnek a sikeres lengyelországi uniós népszava­záshoz. A köztársasági elnök hangsúlyozta: „Őszinte öröm­mel tölt el a hozzánk, magya­rokhoz oly közel álló lengyel nép döntése”, mti Indiai meghívás Várhatóan ősszel kerül sor a miniszterelnök indiai útjára. India parlamenti alelnöke, aki egyszersmind egészségügyi és családügyi miniszter is, buda­pesti látogatásán hívta meg or­szágába a kormányfőt. Szusmá Szvarádzs és Medgyessy Péter egyetértett abban, hogy az in­diai látogatás nagy lendületet ad majd a kétoldalú kapcso­latoknak. MTI Szállító zászlóalj Elutazott Irakba az a szemre­vételező csoport, amely az au­gusztustól ott tevékenykedő magyar szállító zászlóalj körül­ményeiről tájékozódik a hely­színen. A szakemberek meg­tekintik azokat a helyszíneket, ahol az alakulat tevékenykedni fog. MTI Feltételek A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége feltételekhez köti a magyar ka­rok létrehozását az intézmény­ben. Ha az oktatási miniszté­rium magára vállalja a karok létrehozása jogi kereteinek megteremtését, és biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat, az egyetem egy hónapon belül elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt, mti Sztrájkok Franciaországban, Német­országban és Finnországban tartottak tegnap munkabeszün­tetéseket. A franciaországi 24 órás országos sztrájk a közszol­gáltatási ágazatokat, a közleke­dést, az oktatást, a postákat, bankokat és kórházakat érintet­te. Finnországban a nemzeti légi közlekedési vállalat földi személyzete függesztette fel két napra a munkát. Németország­ban arról született döntés, hogy az eddig a munkabeszünteté­sekkel nem érintett Berlinben és Brandenburg tartományban is akcióba lépnek rövidebb munkaidőt követelve, mti Kényszerleszállás Sikeres kényszerleszállást haj­tott végre egy utasszállító repü­lőgép tegnap Ferihegyen. Az egyik kisebb holland légitársa­ság Hollandiából induló járata a törökországi Antalia üdülő­városba szállította volna az uta­sokat, ám a magyar légtérben az egyik hajtóműve leállt. A Boeing 737-es repülőgépen 76 utas, öt utaskísérő és két pilóta utazott. A kényszerleszállás közben a gépen utazók közül senki nem sérült meg. x-press Váltságdíj nélkül Szabadon engedték elrablóik azt a három ENSZ-megfigyelőt és grúz tolmácsukat, akiket né­hány napja Grúziában ejtettek foglyul. A két német és egy dán megfigyelő, valamint helyi munkatársuk kedden nyerte vissza szabadságát. A tbiliszi kormányzat képviselői közvetí­tők segítségével tárgyaltak az emberrablókkal. A túszejtők eredetileg kétmillió dolláros váltságdíjat követeltek, majd lemondtak erről, mti Sterilizáció Egyetlen roma nő törvénytelen sterilizációjának gyanúja sem igazolódott be Szlovákiában. Eddig mintegy húsz roma nő jelentkezett annak a gyanújá­val, hogy akarata ellenére és tudta nélkül sterilizálták, mti Túlélte a támadást Rakétával vették célba a Hamász vezetőjét Tűzoltók vizsgálják a kiégett gépkocsit FOTÓ: EUROPRESS/EPA „Terrortámadásnak”, „a békefolyamat szabotálásának” ne­vezte Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök azt a heli­koptertámadást, amelyet nem sokkal korábban Izrael hajtott végre, hogy végezzen a Hamász vezetőjével. Gáza Izraeli harci helikopterek kedden célzott rakétalövésekkel eltalál­ták Abdelaziz ar-Rantiszi, a szél­sőséges palesztin szervezet veze­tőjének autóját Gázában. A politi­kus kisebb sérülésekkel túlélte a támadást, és betegágyáról meg­fenyegette Izraelt, hogy addig folytatják a harcot, amíg egyetlen zsidó is van Palesztina földjén. A terepjárót egy forgalmas út­vonalon érte találat, a jármű azonnal lángba borult. Szemta­núk szerint az Apache helikopte­rek legalább hét rakétát lőttek ki a palesztin aktivista gépkocsijára. A helikoptertámadásban három személy, köztük a Hamász- vezető egyik testőre és egy 44 éves járókelő vesztette életét. Rantiszi már az első rakéta be­csapódásakor kimenekült az au­tóból, így csak a lábán, illetve a mellén szenvedett sérülést. A lik- vidálási kísérlet hírére a gázai kórháznál több száz palesztin gyűlt össze, és azt kiabálta, hogy a szent háború folytatódik. Abdelaziz ar-Rantiszi a Hamász legismertebb vezetője, akit az izraeliek megkíséreltek likvidálni. A Hamász politikai szárnyának vezetője gyakran lép fel nem hivatalos szóvivőként, bár mindig gondosan kerüli an­nak beismerését, hogy tud a kato­nai szárny akcióiról. Már több­ször ült izraeli börtönben. Az izraeli támadás vélhetően tovább rontja annak esélyét, hogy sikerül rábirni a szélsőséges pa­lesztin szervezeteket az izraeli célpontok elleni merényletek be­szüntetésére. Elemzők szerint az akció sérti a nemrég elindított, nemzetközi kezdeményezésű kö­zel-keleti béketerv szellemét is. A Rantiszi elleni támadás ugyanis tovább gyengíti Abbász palesztin miniszterelnök pozícióját, akit már amúgy is bírálnak azért, mert megígérte a palesztin fel­kelés leállítását - csekély izraeli ellentételezést kapva cserébe. Az akcióra egy olyan időpontban ke­rült sor, amikor egyes Hamász- vezetők fontolóra vették, hogy tárgyalnak a Palesztin Hatósággal az Izraellel kötendő esetleges tűz­szünetről. ■ Szili Katalin Litvániában Egyhetes baltikumi útjának utolsó napján az Országgyűlés elnöke tegnap találkozott Litvánia érsekével, majd beszédet mondott a vilniusi parlament ülésén. Vilnius A katolikus egyházi vezetővel folytatott eszmecserén Szili Kata­lin és a litván érsek tájé­koztatta egymást a ma­gyarországi, illetve a lit­vániai egyházat érintő törvényekről. Kölcsö­nösen megállapították, hogy mindkét ország életében kiemelkedő a szerepe a katolikus egy­háznak, társadalmaik életében pedig a vallá­sos nevelésnek. A magyar házelnök ezt köve tőén beszédet mondott a litván parlamentben. Szili Katalin utalt a történelmi párhuzamokra: Nagy Lajos magyar király lánya, Hedvig, a litván nagy­fejedelemmel a XIV. század végén kötött házasságára, és az en­nek eredményeképpen az Északkelet-Európá- ban megerősödő köz­ponti királyi hatalom­ra. A múltat napjaink­kal és a jövővel össze­kötve Szili Katalin rá­mutatott a két ország fejlődési útjában meglévő hasonlóságok­ra, így az elmúlt évtizedekben átélt elnyomásra, valamint arra, hogy mindkét ország többször is idegen hatalmak megszállása alá került. Ausztriai magyarok Készek panaszukkal akár Brüsszelig is elmenni Jóval kevesebb támogatást kapnak a többi ott élő kisebbség­nél az ausztriai magyarok, ezért aláírásgyűjtést kezdtek, amelynek eredményét kedden vitték el a kancellári hivatalba. Bécs Ha erőfeszítéseink nem vezetnek célra, készek vagyunk akár Brüsszelbe is elmenni - mondta egybehangzóan Deák Ernő és Plank József. Előbbi az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesüle­tek Központi Szövetségének el­nöke, utóbbi a Burgenlandi Ma­gyar Kulturális Egyesület elnöke. A legutóbbi népszámlálás sze­rint a magukat magyarnak valló osztrák állampolgárok száma kö­zel 26 ezer, s a tartósan Ausztriá­ban élő, de állampolgárságot még nem szerzett magyarokkal együtt a létszám 40-45 ezer fő. Míg a ma­gyarok támogatása schillingben számítva 4,2 miltió, a következő legnagyobb nemzeti kisebbség, a horvát - akiknek létszáma össze­sen 19 ezer körül van - mintegy 16 millió schillingnek megfelelő összeget kap az államtól. A támogatási összegre egyéb­ként pályázni kell, de egy kisebb tavaszi átutalás nyomán mindig csak őszre derül ki, mely projek­teket találták a kancellári hiva­talban támogatásra méltónak, s így gyakran előfordul, hogy vala­milyen rendezvényt már meg­tartottak, mire kiderül, hogy arra támogatás nincs. így eshetett meg, hogy tavaly hatalmas ösz- szeget kellett visszafizetni a ma­gyaroknak. A magyar tanácsadó testületek mindig csak az utolsó pillanatban tudják meg, mennyi pénzt oszt­hatnak szét a különböző kérel­mekre, de az nem biztos, hogy végül a kancellári hivatal elfogad- ja-e a javaslatot. A tiltakozáshoz csatlakozók követelik, hogy a politikusok ve­gyék komolyan törvényi kötele­zettségeiket, és tegyenek lépése­ket a nemzeti kisebbségek fenn­maradása érdekében. Nem az a céljuk, hogy a többi kisebbség kevesebbet kapjon, hanem hogy a kormány emelje meg annyival a kisebbségeknek nyújtott - évek óta változatlan összegű, mintegy 3,8 millió eurónyi - támogatást, s hogy a magyarok annyit kapjanak, mint a többiek. ÁLLÁSPONT BÁLÁI FERENC ISTVÁN Tartsd, bekapcsolva magad! Környeztemben alig akad olyan ember, aki ne lett volna valamilyen lopás károsultja a közelmúltban. Mostanában ugyan kevesebb betörésről hallok, de mintha több lopás tör­ténne az utcán, s a zsebtolvajokról is egyre több történet ke­ring. Egyik ismerősöm egyetemista lányát budapesti villamo­son zsebelték ki többször is, kollégám feleségének pénz­tárcája pedig a kisváros főterén cserélt gazdát. Mi a jelenség oka, s mit lehet tenni? Közhely, hogy különösen kedvez a zsebeseknek az idegen- forgalmi szezon-, s minden olyan helyzet, ahol egymáshoz zsúfolódnak az emberek. Ám a bűnözőknek ez a rafinált kasztja régóta nemzetközi méretekben szervezi önmagát, egy-egy jeles „mester” hét határon túlról is fogadja tanítványa­it, hogy azok elsajátíthassák a módszereket. Ahogy fejlődik a banktechnika, változnak a zsebesek is. Ez is Európa. Újabban rendszeresen figyelik a pénzkiadó automatáktól távozókat, hogy aztán mindenféle ürüggyel megszólítva és feltartva őket, lecsaphassanak a zsákmányra. Sok zsebes idegen akcentussal beszél magyarul, egyenesen Romániából érkezett. Aligha van más választásunk, mint megtanulni együtt élni a jelenséggel. Mondhatjuk persze - és el is várhatjuk -, hogy a hatóságok vonják ki a forgalomból a gyanús elemeket, de illúzió azt hinni, hogy az egyébként átjárhatóvá váló határo­kon feltartóztathatók a bűnözők. A zsebesek, amint tehetik, háttérben álló társaiknak adják át a „szajrét”, ha tehát nincs tettenérés, aligha kerül rendőrkézre a tolvaj. Ha nem figye­lünk, s nem előzzük meg mi magunk a bajt, mert jóindula­tunk naivitással is párosul, úgy járunk, mint az a hölgy, akit egy telefonfülke mellett kértek pénzváltásra, végül a húsz­ezreseitől is megszabadították. Nincs szükség paranoiás féle­lemre, mert nem gyanús eleve mindenki. Ám nyugodt csak az lehet, akiben az első furcsa mozzanatnál készenlétre kap­csol egy belső jelzőlámpa. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A teleíonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Az olvasó mondja LÁNCfHÍRjREAKCIÓ - MÁJUS 30. Nő: - Lassan nem lesz érdemes kinyitni a rádiót, előfizetni az újságra, mert annyira hiteltelenek a hírek. Például az, hogy felrobbant az atomerőmű, a másik pedig, hogy Taszáron negyven iraki tartózkodik, és ezért háborús veszély fenyege- . ti az országot. Ez pánikkeltés. Pedig az újságírónak van mód­ja rá, hogy utánajárjon, vagy kommentáltasson egyetemi szakemberrel, mégsem teszi meg. ÚGY GONDOLOM-ORSZÁG - JÚNIUS 2. Nő: - Nagyon sértőnek tartom, ha az előző kormány tagjait címkézik: azt írják róluk, hogy „a fiúk”. Miért kell még min­dig foglalkozni velük? A jelenlegi kormánytagokat nem kelle­ne Lenin-fiúknak hívni? A SZÜLŐK HALLGATNAK - JÚNIUS 3. Nő: - Csaknem harmincéves pedagógusi múlttal a hátam mö­gött egyetértek a cikkíróval. Az integrált program nagyon jól hangzik, csak a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Erre na­gyon jók az úgynevezett kisegítő iskolák, ahol azokat a gye­rekeket lehet képezni igen eredményesen, akiknek valami­lyen problémájuk van. Aligha lehet őket azokkal a jó képes­ségűekkel együtt oktatni, akiknek egészen más a világuk. PAKSI MUTOGATÓSDI - JÚNIUS 5. Férfi: - A politikusok a bizottságok bizottságát alakítják meg, és ezzel tékozolják az adófizetők pénzét. De ezzel a bizottsá- gosdival nem törődik az a szél, amely az amerikaiak által megbombázott Vajdaság felől fújja fel az uránport, a szeny- nyeződéseket, s közben mindent Paksra akarnak rákenni. Hazatért a trónörökös Bagdad Visszatért szülőföldjére Ali bin Húszéin, az iraki királyi család sarja, aki 45 évet töl­tött angliai száműzetésben. Megérkezése után Ali bin Húszéin első útja a királyi teme­tőbe vezetett, ahol három őse nyugszik. Bagdadban a trónörö­kös fényképei és „Irak reménysé­ge” feliratú plakátok hirdették ér­kezését. Az egybegyűltekhez for­dulva a 47 éves Húszéin hangoz­tatta: olyan Irakra van szükség, amely az emberi méltóságra, a szabadságra és a demokráciára épül. Húszéin az unokatestvére az 1939 és 1958 között uralkodó utolsó iraki királynak, II. Fejszál­nak, akit 1958-ban meggyilkol­tak a puccsisták. Ali bin Húszéin magát tartja az egyetlen törvé­nyes trónörökösnek. Közben Szaddám Húszéin volt elnököt az amerikai hadseregnek továbbra sem sikerült kézre kerí­tenie. A védelmi miniszter ezzel magyarázza, hogy az Irakban állomásozó amerikai erőket gyakran érik támadások. Donald Rumsfeld szerint az irakiak fél­nek attól, hogy Szaddám vissza­tér, ez számukra az amerikaiak­kal való együttműködés egyik fő akadálya. Bár az iraki ellenállás mögött nem bizonyítható Szaddám jelenléte, az a tény, hogy az amerikaiaknak nem sikerült őt elfogni, reményt adhat a megdöntött elnök híveinek. Hétfőn egyébként három ira­ki életét vesztette, ketten pedig megsebesültek, amikor fel­robbant egy lőszerraktár Bag­dadtól délre. A robbanás okairól részleteket nem közöltek, csu­pán annyit, hogy az esetet ki­vizsgálják _________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom