Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. június 5-én, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-es. telefonszámon. FVM-pályázatok nyomában Nincs más hátra, mint előre! Ezt a címben idézett szólást nem poénnak szánta a Békéscsabán lakó, de Kondoroson gazdálkodó Herkó Györgyné (képünkön) ak­kor, amikor Agrárhíradónknak arról beszélt, milyen szép tervekkel és álmokkal fogott hoz­zá a család egy komoly mezőgazdasági tevé­kenységhez, s most az uniós csatlakozás kü­szöbén aggódva tekint a jövőbe. Baromfiipari beruházásával kényszerpályára került...- Ön itt, Békéscsabán egy taka­rékszövetkezet kirendeltség veze­tője. Hogyan fér össze ez a két, merőben más foglalatosság?- A szülőktől hozott állatszere­tet, a családi örökségként ránk ha­gyott kondorosi szülői ház meg­tartása ösztönözött bennünket ar­ra, hogy jövedelem-kiegészítés­ként baromfitenyésztéssel foglal­kozzunk. Szinte mindannyian csi­náljuk - őstermelőként. Csaba fi­am agrárdiplomával is rendelke­zik, így a szakmai hozzáértés megvan, az irányítás az ő feladata, míg a pénzügyi dolgokat én vi­szem. Ot évvel ezelőtt, 1998-ban pályázatot adtunk be az FVM-hez és nyertünk, így tudtuk létrehozni ezt a 2000-es létszámú tojótyúk­telepet, ami akkor közel 10 millió forintba került. Az első év nem volt könnyű, mert az akkori tojás­árak alig fedezték az önköltséget, de ezt gyorsan követte pár jó év, amikor szép eredményt könyvel­hettünk el. Az akkori kisebb árin­gadozások még nem riasztottak el a továbbfejlesztés gondolatától, így 2002-ben ismét pályáztunk egy újabb tojóház megépítésére, ugyancsak a családi birtokon, de ez a beruházás már jóval költsége­sebb volt: szinte kétszerese az előbbinek, miközben nem na­gyobb, mint a másik. — Úgy gondolom, három év alatt annyit nem emelkedtek az árak? — Attól függ, melyik árra gon­dol, mert a tojásé valóban nem, az összes többié már annál in­kább, főképpen azért, mert ez a tojóház már az uniós normák sze­rint készül el, az állat-egészség­ügyi állomás, a környezetvéde­lem, a tűzoltóság költséges előírá­sai szerint. Amikor beadtuk a pályázatot, még nem volt ennyire nyilvánva­ló a baromfiágazat leépítése, de most úgy tűnik, előreláthatólag nem csak a sertésre, hanem eny- nyi baromfira és a tojásra sincs szükség külföldön, nem beszél­ve a hazai fogyasztásról, hiszen itt a sok ázsiai, belga, meg ki tudja honnan származó csirke és még sorolhatnám. Ezek ala­csony áraival szemben mi tehe­tetlenek vagyunk. Amíg nem volt szükség ilyen magas mércé- jű - igen költséges - technoló­giára és környezetvédelemre, addig még elfogadható volt az alacsonyabb tojásár, de ezt a kö­zel húszmilliós tójóházat, ilyen felvásárlási árak mellett már A tojóállomány Bábolnáról származik. Jövőre már az uniónak tojnak. csak évtizedek múlva tudnánk kigazdálkodni.- Mennyi tojást ad egy évben ez a 2000 tyúk, és hova tudják el­adni?- Évente 600 ezer tojást ad az állományunk, s évek óta nagyke­reskedőkkel, mint például a Mezőker Kft.-vel, a sütőüzemek­kel, a konyhákkal van piaci kap­csolatunk, sajnos egyre olcsób­ban viszik az árút.- Miben látja a megoldást? Esetleg nem próbálnak meg más állat tartásába fogni, aminek ta­lán nagyobb jövője van?- Ezt a beruházást két év alatt kell megvalósítani, vagyis az idén, nagy segítség a 25 százalé­kos FVM-támogatás, de a saját erő, a hitel már jóval nagyobb, ami benne van. Ezek a tójóháznak kialakított épületek másra már nem igazán alkalma­sak, nem beszélve arról, hogy a támogatást vissza kellene fizetni, ha nem a rendeltetésének megfe­lelően használnánk az épületet. Úgy érezzük, egy jó nagy ká­tyúba kerültünk, amiből nem könnyű a kilépés. Nem csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy az unióba nem valószínű, hogy kell a magyar baromfi vagy tojás, hanem azért is, mert egyre több az olyan tojástermelő, akiknek elég egy bekerített udvar vagy egy tanya és istálló, ahol - mind­egy milyen körülmények között - százával tartják a baromfit. Nekik talán még midig elfogad­ható ez a felvásárlási ár, és nem teszi őket tönkre, de minket csődbe vihet. Míg itt évente több­ször ellenőriznek a szakhatósá­gok, mint például az állategész­ségügy, addig a „spontán” tojás- termelőt senki sem vonja felelő­ségre, ha nincs neki például egy kibetonozott trágyatárolója. Úgy gondolom, sok tennivaló akad még, itt és másutt is a helyi ható­ságoknak abban, hogy akik milli­ókat áldoztak arra, hogy a szigo­rú és költséges előírásaikat be­tartsák, ne szenvedjenek hát­rányt azokkal szemben, akik ezt nem teszik. Határhelyzet a megyében A tél áldozata a káposztarepce Mindig tudtuk, hogy az áprilisi időjárásra a szeszélyes jelző il­lik, na de, hogy ennyire! A hónap elején már virágzott az aranyvessző, nyílott a nárcisz, miközben kétszer is belepte a hó. Mértek a hónapban mínusz öt fokot, de volt plusz huszon­három is, azonban az esővel is igencsak adós maradt ez a tava­szi hónap. Amíg január és február hónapban arról szólt elégedetten határszem­lénk összeállítója, Lipták János, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal főfelügyelője, hogy a bő­séges csapadék pótolta a talaj víz­deficitjét, addig - a rövid belvizes időszak elmúltával — már márci­usban aggasztó jeleket észlelt a csapadékmérlegben (-26,1 milli­méter), áprilisra pedig már olyan információkat is kapott néhány gazdától, amelyekből aszályve­szélyre lehetett következtetni: egyes helyeken száradni kezdett az alig kikelt tavaszi vetésű zab. Az utolsó hétig 27 milliméter volt a csapadékhiány a sokéves átlag­hoz képest, s ez a finisben leesett eső jóvoltából -23-ra szelídült. Intő jel a növénytermesztőknek, akiken már csak az aranyat érő májusi eső segíthet. Amennyire jótékony volt a ve­tésekre a decemberben lehullott hó, olyannyira kártékony lett a „túlkoros” márciusi tél elvonultá­val. Mint a főfelügyelő összegzé­séből kiderült, a hosszan megült és megülepedett hótakaró alatt sok helyütt károsodtak az őszi ve­tésű növények, melyek közt a bú­za nyerte a túlélőversenyt, az őszi káposztarepce viszont a tél legna­gyobb vesztese lett. Becslések szerint csak 35-40 százaléka ma­radt meg. A rövid belvizes időre is akadt Békéscsabán, a Nagyréten Bokros Mátyás kukoricát vet Itt most én beszélek Szektorsemleges veszteség Tüntetésen innen, tüntetésen túl, EU-belépővel a zsebünkben rosz- szul esik, ha a azok, akik a sertéstenyésztést csak a hentespultról is­merik, lekezelő hangon megjegyzik: már a vízcsapból is ez folyik. Az ágazat gondjait ecsetelő termelők a jelek szerint egyre inkább kelle­metlen elemei a közéletnek, csak mert oly „sokat szerepelnek”, s bí­rálóik kevesen veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek, vajon azért tüntetgetnek, panaszkodnak-e, mert szerepelni akarnak, vagy mert a legutóbbi demonstráció sem hozott változást. Az ideges és kétség- beesett hang sokak hangja, s aki figyel rá, észreveheti, kormányok jönnek, kormányok mennek, s bármelyik erő küldte is miniszterét a magas hivatalba, a termelő időről időre az utcára vonul. Követelné, hogy legyen végre haszna, s amíg árakról, húsról takar­mányról, felvásárlásról szól a tömeg hangján, lassan azt veszi észre, hogy odafönt már mások vannak, idelent meg megint ugyanazok. Gazdák. Akiknek lassan már mind­egy, ki nem tudja betartani azt az ígé­retét, hogy segít a piaci zavarokat megoldani. Ha zavar van, ak­kor attól mindenki egyformán szén- ________________________ ve d, függetlenül at­tól, hogy otthon, a házi ólban marad-e a nyakán a túlhizlalt disznó, vagy a nagyüzemben eszi föl a hasznot. Ahogy az is egyformán bün­tetés, ha drágábban neveli vágósúlyúra, mint amennyiért átveszik tő­le. A veszteség szektorsemleges. Nálunk, a nagyüzemben például 12 ezer sertés egy év alatt éppen hatvanmillió forint deficitet „termel”, és ha a több lábon állás jóvoltából más ágazatból nem lenne átcso­portosítható a jövedelem, komoly gondjaink lehetnének. Éppen úgy, mint azoknak a gazdáknak, akik az utakra vonultak a közelmúltban, és akik a közeljövőben, a május 14-ére hirdetett országos tüntetéshez kívánnak csatlakozni. Mindegy, hol áll termelő a sorban „nagyság szerint”, ugyanúgy látja, hogy a sertéspiac állami szabály éssel született — 265 forintos ár is csak papíron maradt, s ha a markánsabb központi szerepválla­lást nem sikerül tetten érni, valóban nem marad más számára, mint a nyilvános tiltakozás. Vigyázó szemeink - most nem Párizsra, hanem - Brüsszelre vet­ve sajnálkozva nyugtázzuk, hogy amíg ott, az EU-ban magasabbak voltak a sertés-felvásárlási árak, senki nem akart „eurokonform” ösz- szegeket adni a hazai disznókért. Most viszont, amikor alacsonyak, egyszerre elkezdtek hozzájuk igazodni. Akik a tüntetést fontolgató gazdákat megszólják, gondolják meg: az állam piaci beavatkozását kérő termelők csak azt szeretnék, amit európai társaik. Megkapni, amiért megdolgoztak. Merem remélni, hogy ha az egységes és hatalmas EU-piac megnyílik számunkra is, akkor ennél csak jobb lehet. Mert ott valahogy minden működik... KELEMEN MIHÁLY, CSORVAS Amíg ott, az EU-ban magasabbak voltak a sertés-felvásárlási árak, senki nem akart,,eurokonform” összegeket adni a hazai disznókért. AGRO-FLUX KFT. teljes körű nagy teljesítményű BERTHOUD magashidas, önjáró permetezővel. igény szerint szó ktanácsadússal. Növényvédő szert biztosítunk, finanszírozunk. Arainkról, kedvezményeinkről érdeklődjön a (30) 4755-844 vagy a (68) 423-378-as telefonon. Km KITE Rt Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság TELEKGERENDÁS AKCIÓS vásárt hirdet használt meiipzdasági gépekre FINANSZÍROZÁSSAL! Kombájnok: John Deere 2056 10,5 M Ft-tól í John Deere 4650 2,5 M Ft-tól Jonh Deere 1188 5,5 M Ft-tól í John Deere 7810 7,5 M Ft-tól Claas Mega 208 15 M Ft-tól • Rába 250 1,7 M Ft-tól Claas Dominator 106 2 M Ft-tól 1 i Zetor 16245 M Ft-tól Fortschritt E 514 1,6 M Ft-tól 1- 1 Olllllil^rji.-I- 1 I Cyclo 800 kukoricavető gép 350 E Ft-tól I Huniper permetezőgép 500 E Ft-tól Rabewerk Condor eke 500 E Ft-tól Érdeklődni: Telekgerendás: Matuska András, tel.: (30) 9381-943. Nádudvar: Sütő Benjámin, tel.: (30) 3829-993. egy kis külön kellemetlenség, ugyanis egy fagyot hozó hideg­hullám alatt befagytak a pangó vi­zek, ami további állománypusz­tulással járt. A hónap végére az időjárási szélsőségek ellenére befejezésé­hez érkezett a legtöbb tavaszi nö­vény — megkésett — vetése, s be­hozták a lemaradást a fejtrágyá­zással is. ___________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom