Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

Pápai jubileumán A Déli-sark egyik magas hegyét elnevezték II. János Pál pápáról. 10. oldal A depresszióról A sokakat sújtó betegség súlyo­sabb esetben öngyilkossági kísérlethez is vezethet. 11. oldal Csúcsok EROSS ZSOLT 1968. március 7-én született Erdélyben, egy Gyilkos-tó környéki faluban 1981-ben, 13 éves korában próbálkozott először sziklamászással. 1988-ig megmássza az Enyed- és Békás-szorosok összes sziklaútját. 1990: első jelentős csúcs - Elbrusz (Kaukázus) 5642 m. 1991 -1994: „Hópárduc" cim a volt Szov­jetunió öt 7000 plusz méteres csúcsának megmászásáért. 1995-1996: Pakisztán (Ogre a Karakorumban), gleccserek az Argentiére völgyében, Mont Blanc hegység. 1996: Első Everest-expedíció, 8300 méterig. 1997-2001 nyaráig: Satopant (Himalája, 7060 m); Nanga Parbat (Himalája, 8126 m); Disteghil (Karakorum, 7885 m); Aconcagua (Argentina, 6960 m). 2001: második Everest-expedíció, 7800 méterig. 2002: harmadik Everest-expedíció, a csúcs 8850 m. 2003: a tervezett Két Csúcs-expedíció, június-július, Karakorum, Pakisztán, mindkettő 8000 méter felett. Erőss Zsolt jégmaszk nélkül Újabb csúcsokra tör Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar meghó­dítója. A világ tetejét 50 éve mászta meg Edmund Hillary. A jubileumi alkalomból Erőss Zsolt négy magyar lánynak segít, hogy két, 8000 méter feletti, karakorumi ikercsúcs meg­mászásával női rekordot döntsenek. Erőss Zsolt mindig meglep lezserségével. Az interjúra seszínű, kilógó pólóingben, sokzsebes vászonsortban, kitaposott hip­piszandálban jelenik meg. A világ tetejé­nek legyőzője borostásnál alig hosszabb szakállával és drótkeretes szemüvegével úgy ballag mellettem akár egy szépiro- dämi estre igyekvő, végzős bölcsészhall­gató. Előveszem mászótársának, Földes Andrásnak Erőss Zsolt című könyvét és rábökök. „Mintha egy ismeretlen világ­ból üzennének. Néha idézek belőle.” „Az Everest csúcsa ... taktika, kitar­tás és szerencse kérdése... Megmászása fanatikus dolog... egy eszméért, egy ér­zésért mi is készen vagyunk feláldozni magunkat...” ,- Ha fanatizmusnak lehet nevezni azt, hogy, céljaim vannak, s azokat el akarom érni, akkor fanatikus vagyok.- Hisz valamiben vagy valakiben?- Magamban. Az életfilozófiám szerint az embernek megadatott, hogy éljen a Földön, s ezt jól ki kell használni. A hegymászás veszélyes helyzetek láncola­ta, így tudod meg, mire vagy képes; tu­dom, mikor kell visszafordulni. A hegy­mászás a halált hívja párbajok sorozatá­ra, és a hitem az: győztesen kerülök ki.- Ismeri a félelmet?- Magunktól kell félnünk. Mászás köz­ben magunkkal kell megküzdenünk. Amit ott teszünk, az az emberi teljesítő- képesség határa. A határt a félelem jelzi. Taktikázni kell, ismerni a korlátokat. Az életben maradás titka az, hogy tudni kell visszafordulni.- Pánik?- A félelem nem torkollhat pánikba. A pánik a mászó vesztét jelentheti. A meg­oldást kell keresni, s ha a döntés meg­született, ragaszkodni hozzá.-Mi a legnagyobb veszély a Hegyen?- A tízórás egyhangú menetelés. Jobb láb elé a bal, a bal elé a jobb... órákon át. Az ember gondolatai elkalandoznak, nem koncentrál - és ez végzetes lehet. Az átfagyott végtagok érzéketlensége, a szervezet lemerülése, a szellemi kiürülés megszünteti az ingereket. A mászó el­tompul, beletörődik sorsába és nem ké­pes racionálisan ítélkezni. Elveszíti a ve­szély érzetét. Meggyőzi magát, hogy le­ülni, pihenni, aludni helyes választás... A legtöbben soha nem ébrednek fel.- Ketten vesztették életüket az évek fo­lyamán, mialatt önnel másztak párban.- Tapasztalt és nagy tudású mászók voltak. Idősebbek nálam, olyanok, akik képesek voltak dönteni. Egyikük sem en­gedte meg, hogy bárki beleszóljon a ru­tinjukba, befolyásolja elhatározásaikat. A „szakma” nagy öregjeit büszkeségből és hiúságból épült pajzs védi. Az embe­rek tiszteletben tartják a véleményüket. Olyanok ők, akik még a bajban is képe­sek palástolni állapotukat, csökönyösek, hajtják magukat, és bíznak abban, hogy túljutnak a holtponton. Ha ez nem sike­rül, a szervezetük hirtelen összeomlik, és a mentés a nyolcezren felüli magassá­gokból gyakran lehetetlen. „A magas hegyen az ember minden szívdobbanással egyre mélyebben süp­ped az ásványvilágba. ”- Hagyott maradandó nyomot az el­vesztésük?- A halált nehéz feldolgozni. Az elem­zésnél dühösek vagyunk és indulatosak. Az idő a megoldás, míg leülepszik az egész. Aztán váltanunk kell. Az emberi természet felülkerekedik a tragédiákon, nem rágódik a megváltoztathatatlanon. A mászás során számos nehéz­séggel találkoz­nak az alpinis­ták. A hó, a fa­gyos szél és a fáradtság mellett különös veszélyt jelent a mindig változó jég. A gleccserek hasa- dékain olykor csak létrán tud­nak átkelni. Az ehhez szükséges felszereléseket is magukkal cipelik a mászók. A végsőkig alkal­mazkodik a zord körülményekhez; könnyen elboldo­gul 60-100 kilo- gramnyi felszere­léssel. A jak robosztus felépítésű, nagy tűrőképességű teherhordó állat. 50 ;: 1 ■ ■."■■■ I I li jÍ^vEset az al ^ ■«^SSU ia"io'y-1 ■-íjtven r' fo Edmund Hi!!ary ■■EPWJ Tu: HBySc^H sherpa 1953-ban.- A 2002-es Everest-expedícióban miért kavart akkora vihart mászótársa, Ács Zoli megmentése?- Az egész magyar csapat el volt csi- gázva, eltűnt a raktársátrunk, élelmünk nem maradt. Mezei Lacinak bevérzett a szeme, le kellett kísérni az alaptáborba. 8700 méterről fordultam vissza, légző­palack nélkül. Lemerülten ereszkedtem, fizikailag képtelen voltam a mentésre. Ha megteszem, lehet, magam is segít­ségre szorulok. Az oxigénhiány miatt a lehető leggyorsabban le kellett jutnom a 6000 méteres szint alá. Tiszta lelkiisme­rettel tettem, hiszen egy angol alpinista elvállalta, hogy a sherpák segítségével lesegíti Zolit (a saját lábán) az alaptábor­ba. Később, teljesen érthetetlenül, tele- kürtölte a világot, hogy cserbenhagytuk a társunkat. „Még három csákányra dőlés, és lihe- gés a csúcsig, most már csak kettő, egy, míg végül aztán ott állt a csúcson...”- Szólómászásai nem szigetelik el?- Voltak expedíciók, ahol így volt. A magyar hegymászók között kevesen van­nak, akik technikailag és fizikailag is jók. Én nehezen tudok alkalmazkodni mások ritmusához. Stílusomnak a könnyű fel­szereléssel történő gyors csúcstámadás felel meg a legjobban, s ezt nem minden­ki képes követni. Sokszor teherré válik a másik, vagy súlyos felelőséggé. Leglát­ványosabb eredményeimet többnyire szólómászással értem el.- Az arca üres volt az Everest csúcsán, nem láttam rajta a hódítás eufóriáját.- Az Ács-epizód megölte az expedíció hangulatát, a csoport atomjaira hullott. Ez tükröződött vissza az arcomról. Más­különben kegyetlen mászás volt. Nem sokkal előtte megpróbáltam egy palack nélküli csúcstámadást, s az mindent kivett belőlem. Akklimatizálódás nélkül vágtam neki újra, s ezért még az oxigén segítségével is küszködtem a gerinccel, a csúcs alatti sziklafallal. Nem tudom, hogy az Everest történetében valaha is megkísérelt volna valaki két csúcstáma­dást anélkül, hogy közöttük ne tért volna vissza az alaptáborba.- Közismert, hogy Nagy Sándor, a ma­gyar hegymászók szövetségének „doyen­je” és ön nem csipegettek egy tenyérből. A Tiensan-expedíáó során már lefelé jött a csúcsról, amikor a többiek még felfelé tartottak. „Nem is voltál te ott, Zsolt. Nem jutottál fel” - jegyezte meg Sanyi bá’ halál komolyan. Ön nem válaszolt. Miért?- Magamért, a magam módján mász­tam meg azt a csúcsot. Ha ezt nem hiszi, az ő dolga. Nekem nem sokat számít, ki mit gondol rólam. Lefényképeztem ma­gam a csúcson, a bizonyíték tehát meg­volt. A vitának nem láttam értelmét.- Az 1996-os első magyar Everest-expe­dícióban ismét összekerültek. Ekkor Nagy Sándor nyíltan kritizálta „hanyag hozzá­állása, mászóstílusa és egyénieskedő megoldásai” miatt.- Ah, Sanyi bá’ mindenkit kritizál... Az eset háttere az volt, hogy nekem nem volt megfelelő felszerelésem, sátram, sőt partnerem sem. Sokáig ügyeskedtem, hogy ne vegye észre, de amikor kiderült, hatalmas perpatvar lett belőle, és akkor dőlt ki a szemeteskosár. Egy ideig a szabadban aludtam, később beköltöztem egy volt orosz tiszt sátrába. „Zsolt, te a véletlenek sorozataként szoktál eljutni a hegyig, vagy csak most vagy rossz passzban?”- Miben töri a fejét itt, a „vízszinten”, ha nem mászik?- Nyáron elindulunk a Két Csúcs-ex­pedícióra, ahol segítünk négy magyar lánynak, hogy feljussanak a 8000 méter fölé. A cél Pakisztán, a Karakorum hegy­ség, a Gashherbrum I. és II. csúcsok meg­mászása. Az egyik 8068, míg a „testvére” 8035 méter magas. SOMOGYVÁRI D. GYÖRGY y belvárosi kétszobás | Részvételi feltételek: * J *J ** w k A Csab« Cent« „Fókuszban egy új lakás" emblémával megjelölt üzleteiben vásárlása után 1000 forintonként s|t P egy matricát kap. to db matrica összegyűjtése esetén fáradjon a Csaba Cent« I. emetetén található Akombákom ’ I játszóházba, ahol to db matricáért t db nyereménysorsjegy« kap. Már egy darab sorsieggy« részt vehet minden sor t soláson! Alakítótól további mfomuk:tókat a matrica beváltó helyen, és oi akcióban résztvevő üzletekben kap* A nyeremenyakcio 2003. május 30-tol december 2<3-ig tart c

Next

/
Oldalképek
Tartalom