Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 30., PÉNTEK RIPORT i hírlap Kuláksorsok Békés megyében Megkérdeztük olvasóinkat ,,Tragikus dolgok történtek, sokan máig félnek’ Kényszeríteni kell a parasztot, hogy többet áldozzon a szocia­lizmus építéséért — adta ki az utasítást Rákosi Mátyás, a ma­gyar történelem során példát­lanra fokozva a parasztság közterheit. Hetvenezren ke­rültek kuláklistára, a vidékre rátelepedett a félelem. A meg- hurcoltaknak állít emléket, s egy vészterhes időszak hangu­latát adja vissza a Kulák Gol­gota című dokumentumfilm és a belőle szerkesztett album. A földijeinket is megszólaltató kötetet a közelmúltban mutat­ták be Gyomaendrődön. Gyomaendrőd A kulákság elleni harc idején, 1948 és 1953 között mintegy négyszázezer parasztembert ítél­tek el jórészt közellátási bűntett miatt. A falvak árutermelő réte­gét, illetve gazdaságait tették tönkre. Személyes tragédiák sorát termette ez az időszak. A módos parasztok megpróbáltatásairól készített megrázó dokumentum­filmet Sághy Gyula rendező. A Kulák Golgota ősbemutatóját ta­valy februárban tartották. Rá egy évre készült el az azonos című fo­tóalbum, amely a film forgató- könyvét, az azóta fellelt újabb do­kumentumokat és a korhangulat­ról árulkodó filmhíradó szövegét adja közre. A megszólaltatottak közt több Békés megyeit talá­lunk. A közelmúltban megtartott gyomaendrődi bemutatón ők is ott ültek a közönség soraiban. Az ünnepség elején a gyoma­endrődi Hanyecz Margittal lapoz­tuk át az albumot. A kötetbe a film­béli gondolatai mellett szülei és bátyja fotóit is beszerkesztették. Ez is jelzi, a kuláksorsban a családok valamennyi tagja osztozott.- A kálváriánk negyvenki­lencben kezdődött azzal, hogy nem bírtuk fizetni az adót. Még ebben az évben koncepci­ós perbe fogták édesapámat, aki összesen két évet töltött börtönben. Két hónapra édes­anyámat is vizsgálati fogságba vetették, a bátyámat pedig két év munkaszolgálattal sújtották — idézte fel a nehéz időket Hanyecz Margit, aki gyerek­lányként élte át a megpróbálta­tásokat. — Keményen dolgoz- tattak minket, a termésért azonban csak a kenyérfejada­got kaptuk és harmincöt kiló cukrot egy évre. Az összes pénzünk elment a föld bemun- kálására, jószágot nem tarthat­tunk, nem is tudom miből éltünk akkoriban. Mégis azt mondom, a történteket nem elsősorban csalá­dunk veszteségének tartom, ha­nem a nemzet tragédiájának - mondta Hanyecz Margit. Az elmúlt években az endrődi asszonyéhoz hasonló küzdelmek a fomMí kczeff” — Hát m*ga mH ker«& odafent? — A* idéa kévé« a hernyó, bii ma*am rágom « termést. A kulákok kirekesztésére szolgáltak a módos parasztokat szabotálóként feltüntető korabe­li karikatúrák sora bontakozott ki Sághy Gyula előtt. A rendező szívesen avatott be a filmforgatás és a kötetszer­kesztés műhelymunkájába. Első­ként arról kérdeztük, hálás téma- e a kuláksors bemutatása? — Annak tartom. A kulák szót a mai középiskolások nem isme­kibeszélhették a fájdalmukat. Ugyanakkor nagyon keményen kimondták, hogy nem bocsáta­nak meg. Elvették mindenüket, földönfutóvá lettek, s ebbe renge­teg ember tönkrement. Ugyanak­kor megtapasztaltam a félelmet is. Volt, aki írásban megtagadta a Ha gyanús a gyapot... , .Apámat ötvenkettőben azonnali hatállyal kitelepítették a tanyájából. Nem tudott hová menni, mert az endrődi házunkba akkorára már négy cigány családot betelepítettek. Én három-hat hónapnál egy he­lyen nem dolgozhattam tovább, mert akkorára utolért a káderlapom és kirúgtak. Később már az új munkahelyeken azzal kezdtem, hogy soroltam: az apámat kitelepítették, satöbbi, satöbbi... Majdnem ma­gam is erre a sorsra jutottam. Az újvárosi állami gazdaságban dolgoz­tam, mint fiatal titán, amikora beteg főnököm helyett engem küldtek el a vásárhelyi értekezletre. A gyapottermesztésre való felkészülést tárgyalták. Az előadás után várták a hozzászólásokat. Senki se akart szólni. Az öregebbek lökdösésére én, tapasztalatlan felálltam és azt mondtam: Biztosan szép, meg jó növény a gyapot, de azt hiszem, hogy az a nótája, „nem ide születésű vagyok én”. Ezen nagyon me- gorroltak. Mondták, jó, köszönik, hagyjam abba. Másnap már ki vol­tam rúgva, egy év múlva pedig jöttek az ávósok és elvittek vendég­ségbe - osztotta meg velünk a korra jellemző történetet Hunyad Si­mon Péter. rik. Erről a korról a könyvből so­kat megtudhatnak.- Az egykori kulákok közül többen úgy fogalmaztak, számuk­ra rengeteget jelentett a figyelem, az odafordulás.- Ezt magam is érzékeltem. A szereplőknek elégtétel volt, hogy felvételt, mondván, fél, hogy visz- szajön a kommunizmus és meg­ölik. Nem merte elmondani, hogy az édesapját kikötötték egy sze­kérhez, és mint a lovat, hajtották, majd a saroglyához kötötték és ott is ütötték-verték. Tragikus dol­gok történtek, sokan máig félnek.- A dokumentumfilm-készítés- nek mekkora a becsülete Magyar- országon?- Eddig tizenegy filmet készí­tettem, amiből hármat mutatott be a televízió. Nem hiszen hogy a többi azért nem került adásba, mert bemutathatatlan. Nincs sáv­ja a televízióban. A dokumentum­filmnek annyira sincs becsülete, hogy a gyártásra meglegyen a pénz. A Kulák Golgotára két év alatt nyertem meg a pénzt. Köz­ben több szereplőm meghalt, s ezért további embereket kellett felkutatnom. Kitaláltam egy újabb forgatókönyvet is, aminek azt a címet adtam, hogy a diktatú­rák paraszt áldozatai. Kun Béla, Rákosi és a Kádár-időszak téesze- sítését szerettem volna feldolgoz­ni. Sajnos, a jelenlegi kuratórium­nál ezt elbuktam. Nem tudom megcsinálni a filmet, holott az utolsó pillanatban vagyunk. Még élnek azok, akik megoszthatnák velünk a személyes vallomásu­kat. El kellene dönteni, hogy szükség van-e a tényfeltáró mű­fajra, meg akarjuk-e ismerni a múltunkat. Évtizedek mennek el úgy, hogy semmi maradandót nem őrzünk meg belőle.- A összegyűjtött dokumentu­moknak mi lesz a sorsa?- Több értékes darabnak, pél­dául a cselédkönyveknek múze­umban lenne a helye. Az ócskapi­acokon vett dokumentumokat egy múzeumnak ingyen odaadom, hogy fennmaradjon az utókornak. A rendező elkötelezett támoga­tóra és segítőre talált a gyoma­endrődi Hunyad Simon Péterben, a film egyik jeles szereplőjében és címadójában, aki magánkiadvány­ként jelentette meg az albumot.- Kötelességemnek éreztem, hogy erőmhöz mérten segít­sek. Úgy gondoltam, emléket kell állítani ennek a nehéz idő­szaknak, ami az én olvasatom­ban a magyar parasztság holokausztja volt — kezdte Hunyad Simon Péter, akinek a családja 1731 óta gazdálkodik Endrőd határában.- Ön visszaszerezte a szülei földjét, nyolcvanévesen tanyát épített és gazdálkodik. - Anyám és apám földje eredeti­leg három darabban volt. A kárpótláskor nem ugyanazo­kat a földeket kaptam vissza, ráadásul szanaszét, huszonki­lenc darabban. Azóta tizenegy keserves esztendő telt el, bor­zasztóan nehéz körülmények között gazdálkodom. Muszáj csinálnom, mert négy gyerme­kem van és tizennégy unokám.- Lesz, aki folytassa a családi hagyományt?- Két unokám már agrár vég­zettséget szerzett, lesz, aki viszi tovább a zászlót és magasra tartja. CSATH RÓZA A postahivatalok felszámolásáról Petruzsán Lász­lóvá, 33 éves, új- szalontai gyesen lévő anyuka:- Ez egysze­rűen felháborító, s orcátlanul cini­kus indoklás, hogy a falvak né­pén szeretne takarékoskodni a posta vezetése. Inkább a jól kereső, s mesterségesen felduzzasztott központi bürokrácia létszámát kel­lene csökkenteni, s nem üyen dön­téssel a 600 lélekszám alatti telepü­lések lakóit büntetni! Mi lesz, ha megszűnik a postahivatal? Rend­ben, hogy mobil postahálózatot akarnak kialakítani, de szerintem ezzel tovább csökken a lakosság komfortérzete. Lassan oda térünk vissza, hogy lovas postakocsi hord­ja a küldeményeket. Trabajka Ilona, 64 éves, újsza- lontai nyugdí­jas:- Na, azt már nem, hogy a postahivatalt is megszüntes­sék! Ez egysze­rűen felháborító! Mit képzel a posta vezetése? Hogy az amúgy is eldugott, isten háta mögötti Ids falvak nyugdíjas, vagy alacsony jövedelemből élő lakóit még üyen döntéssel is sújtja! A hír­adásokból értesültem a tervezett postabezárásokról, s meg kell mondjam, mélységesen felhábo­rított a dolog. Az nem lehet hivat­kozási alap, hogy veszteséges a posta, és éppen a kis lélekszámú falvak lakóin akar spórolni a tár­saság vezetése. Kenézné Mar- tyin Anikó, 29 éves, újszalon- tai jövedelem­pótlás:- Abszolút nem tartom he­lyénvaló, s leg­kevésbé sem vi­dékbarát elképzelésnek a kis pos­tahivatalok tervezett felszámolá­sát. Ez a vidéken élő emberek szándékos és tudatos ellehetetle­nítésének egy újabb lépcsője len­ne, s ezáltal is csökkenne a ma­gyar falvak népességmegtartó ké­pessége. Újszalontán eddig is csak napi két-három órás nyitva tartással üzemelt a posta, nem hi­szem, hogy ennek a költségei len­nének kirívón magasak. Fölösle­ges itt település- és vidékfejlesz­tésről prédikálni, ha a gyakorlat­ban ennek az ellenkezője zajlik. Kenéz Péter, 64 éves, újszalon- tai polgármes­ter: — Az érintett települések ve­zetőivel együtt jómagam is fenntartásokkal fogadtam a kis postahivatalok ter­vezett felszámolásáról szóló híre­ket. Szerintem a kisposták bezárá­sa az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések ellehetetlení­tésének egy újabb lépése. Bár­mennyire is a mobilhálózat elő­nyeit igyekszik ecsetelni a posta vezérkara, félő, hogy csökkenne a szolgáltatás színvonala. Vélemé­nyem szerint szükség van a kisebb lélekszámú településeken is posta- hivatalokra, ezt igazolja a lakosság jogos és reális igénye is. b. l D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Átigazolnak” a kistérségből Két tartózkodás mellett, ki­lenc igen szavazattal döntöt­tek a dobozi képviselők: a te­lepülés kiválik a Sarkad köz­pontú békés-bihari statiszti­kai és társulási kistérségből, s a békéscsabai mikro- régióhoz „igazolnak át”. Doboz Szatmári János polgármester szó­beli előterjesztését azzal indokol­ta, hogy: „az elmúlt hat évben nem járt előnnyel a településnek a sarkadi statisztikai kistérség­hez való tartozás, s Doboz a köz­ségbe érkezett fejlesztési célú pénzek tekintetében hátrányos helyzetű volt a hátrányos térség­ben is”. A település első embere erre hivatkozva is tette meg a bé­késcsabai kistérséghez való csat­lakozási javaslatát. A település vezetése 10 száza­lék saját erőt biztosítva megmére­tett a Békés Megyei Munkaügyi Központ Roma Start Plusz pályá­zatán, és 23 halmozottan hátrá­nyos helyzetű, tartósan munka- nélküli roma három hónapos fog­lalkoztatására nyertek támogatást. A kiírásban szereplő határidő lejártáig egyetlen pályázat sem érkezett a könyvtár-, illetve a he­lyi Kulich Gyula Művelődési ház vezetői álláshelyére. A testület - eredménytelenségre hivatkozva — új pályázati kiírás közzétételé­ről határozott. A székelyföldi testvértelepülés, Ozsdola megke­resését értékelve igent mondott a testület az erdővidéki község fa­lunapjain való részvételre. Almási Szilvia megbízott könyv­tárvezető arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a partner­program keretében 50 ezer forin­tot nyertek a székely testvértele­pülés könyvtárának fejlesztésére, s gyermekirodalmi műveket vá­sárolnak Ozsdolának az elnyert Összegből. _________BOTH IMRE Tel epüléseink krónikája Kondorosi közterületek Egyebek mellett gazos, üres telkekkel, építési anyagok ház előtti tárolásával, valamint eltömő- dött belvízelvezető árkokkal találkoztak Kondoro­son a polgármesteri hivatal állapotfelmérést végző műszaki dolgozói. A hiányosságok közé feljegyez­ték a vasúti réparakodó, illetve mázsaház környé­kének gondozatlanságát. Az érintett ingatlantulaj­donosokat levélben szólítják fel, hogy tegyenek a változás érdekében. A község maga is arra törek­szik, hogy szépítse a települést. A polgármesteri hivatal a közelmúltban új javaslatokat tett. Jónak tartaná, ha az ingatlantulajdonosokat versennyel, illetve akcióval tennék érdekeltté a közterületek gondozásában. ________________________________________________151 A hősökre emlékeznek AII. világháborúban Magyarország hatalmas embe­ri és anyagi veszteséget szenvedett el. Minden év­ben május utolsó vasárnapján a hálás utókor a hő­sökre emlékezik. Ebből az alkalomból a Hadirok­kantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nem­zeti Szövetségének Orosházi Szervezete az elmúlt hét végén helyezett el koszorút az alvégi temetőben, a hősök emlékfalánál. A hősök napja alkalmából a nagyszénásiak júni­us elsején, vasárnap tisztelegnek az áldozatok emlé­ke előtt: 8 órakor a temetőben tartanak megemléke­zést és koszorúzást, 9 órakor az I. világháborús, 9 óra 30 perckor pedig a Mendöl téren, a II. világhábo­rús emlékműnél helyezik el az emlékezés virágait. CS. I. Változó forgalmi rend Sarkadon A sarkadi városatyák már korábban dilemmáztak a belvárosi református templom, illetve a tavaly át­adott, 26 lakásos református nyugdíjasház előtt ki­alakított parkolók biztonságosabb megközelíthető­sége érdekében a forgalmi rend esetleges változtatá­sán. A Sarkadi Rendőrkapitányság, illetve a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. sarkadi üzemmér­nökségének vezetőivel tartott helyszíni bejáráson a műszaki és beruházási osztály arra a megállapításra jutott, hogy a legcélszerűbb a Veress Sándor utcai torkolat lezárása, s így a nyugdíjasház, illetve a templom előtti parkolóhelyek csak a Kossuth utca felől lesznek megközelíthetőek. .__________________B. L Ot thonteremtések Okányban Az okányi önkormányzat lehetőségei szerint se­gítséget nyújt a helybélieknek az otthonteremtésre. A legutóbbi ülésén lakásvásárlási és lakásépítési tá­mogatásokat bírált el a helyi képviselő-testület. A község vezetői összesen 15 családot részesítet­tek otthonteremtési támogatásban. A családok egyenként 100 ezer és 200 ezer forint közötti kamat­mentes kölcsönöket (a célra kifizetendő pénz össze­ge 2 millió forint) kaptak, amelyet 5 év alatt kell visszafizetniük havi részletekben. Szintén Okánnyal kapcsolatos hír, hogy a megyei működtetésű Nefelejcs Szociális Otthonnak a júni­usban megrendezendő regionális kulturális találko­zóját 20 ezer forinttal támogatja a község. _____________________________________________ül Időseket köszöntöttek Mezőkovácsházán A mezőkovácsházi általános iskola 4. a osztályának tanulói a napokban anyák napi ünnepséggel lepték meg a helyi Szent István Otthonház idős lakóit. A felkérést Fodor Ildikó ótthonvezető továbbította a gyerekeknek, akik szívesen vállalkoztak a feladatra. A tanulók így fogalmazták meg gondolataikat: - A nagy napra Csepreghyné Bokor Zsuzsa tanító néni­vel együtt izgalommal készültünk, hisz1 sokéves élettapasztalattal rendelkező felnőtteknek készül­tünk örömet vinni a hétköznapokba. Úgy gondol­tuk, hogy szívből jövő előadásunkkal mosolyt csa­logathatunk az otthonban élő anyukák és nagyma­mák arcára. Végül a nap kellemes, családias hangu­latban zajlott, és mindenki jól érezte magát. Remél­jük, jövőre is meglátogathatjuk az otthon lakóit! - emelték ki a tanulók. ... Szeméttelep-vásárlás Vésztőn Vésztőn az évek óta szeméttelepként használt terü­let nem az önkormányzat, hanem a helyi mezőgaz­dasági szövetkezet tulajdonában van. Á témát leg­utóbbi ülésén tárgyalta a város képviselő-testülete. Kaszai János polgármester elmondta: a 2 hektár és 1200 négyzetméter nagyságú terület megvásárlá­sa érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytatott Szőke Istvánnal, a szövetkezet elnökével. A megbe­széléseken vételi árként 200 ezer forint hangzott el. A vésztői képviselők úgy döntöttek: a 200 ezer fo­rintos árral egyetértenek, s ennyiért megvásárolják a szeméttelep területét. _____________________________________________ül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom