Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-05 / 103. szám
4. OLDAL - 2003. MÁJUS 5., HÉTFŐ INTERJÚ Az életem (két) kész regény Nyugdíjas korában hiányzott valami plusz: megírta az első novellát Riportalanyom, Szilágyi Gábor percnyi pontossággal érkezik kiönti a szívét és elmeséli, miken megbeszélésünk helyére. Elekről indult, mert a húsvéti ünne- ment keresztül. Megértésre talál, pékét éppen rokonainál tölti. A 84 éves úrnak eddig egy vers- Szóval, happy end! Sajnos, a re- és két novellás kötete jelent meg. Ez az apropója annak, hogy gény a vázlatfüzettel együtt ott életútjáról és könyvei születéséről beszélgessünk... maradt a börtönben. Szilágyi Gábornak 81 éves korában jelent meg az első verses könyve, melyet két novelláskötet követett... D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET- Hogy érzi magát?- Köszönöm. Ha a lábaim nem fájnának, panaszra okom sem lenne. Szeretek itthon. (Szilágyi Gábor és családja az év egyik felét Magyarországon, a másikat a floridai Orlandóban tölti. De erről később essék szó!)- Elkészült a második könyve, a Menekülés. Akárhogyan is, Ön ezzel tulajdonképpen a harmadikat adja ki, hiszen Rokonok vagyunk című verseskötettel indított, és tavaly hagyta el a nyomdát Az acélláda című novelláskötet. Aki verseket ír, nem biztos, hogy az elbeszélésekhez is ért. Fordítva is igaz ez a tétel. Önnek mindkettő sikerült.- Évekkel ezelőtt meghívtak egy kisfiú születésnapjára. Azon gondolkodtam, milyen maradandó, emlékezetes ajándékot vigyek neki? Kipattant az ötlet, leültem és verset írtam hozzá. Úgy éreztem, jól sikerült, nem is esett nehezemre megírni. Utána jött a többi!- Aztán arra gondolt, ugyanígy megy majd a novellaírás is?- Ez régebbi történet. 1941- ben éppen börtönben töltöttem a napjaimat...- Várjon, túlságosan előre szaladt. A születésétől 1941-ig éppen 23 év telt el.- Hát, ahogyan mondani szokták, az életem kész regény...- Az Öné egyszerre kettő is, hiszen mindkét kötete alapjában az életéről szól! Milyen volt Eleken a gyermekkor, milyen volt a közösség?- Összetartó. Zsidó gyerekként együtt játszottam a svábokkal, románokkal, s fel sem merült, hogy ki milyen nemzetiségű vagy milyen vallású. (Szilágyi Gábor az ifjúságáról beszél, arról, hogy viszonylag korán elkerült Elekről a fővárosba, hogy beiratkozzon egy kereskedelmi iskolába, amit aztán félbe kellett szakítania, mert édesapja nem tudta anyagilag segíteni. Volt sofőr, komornyik, majd egy nagy ugrással bekerült a földművelési minisztérium főosztályvezetői székébe, ahonnan az ötvenes évek elején rövid úton eltanácsolták, felesége sváb származása miatt.)- Zajlott az élete, elérkeztünk a börtönévekhez. Hogyan került a ,.szigorúan őrzött” területre?- Baloldali nézeteket vallottam és tulajdonképpen vallók ma is. Szervezkedésért nyolc évre ítéltek, amiből négyet letöltöttem. 1944 végén a politikai foglyokat, köztük engem is, munkaszolgálatra vittek, ahonnan kalandos úton sikerült megszöknöm.- Aztán, ha jól tudom, visz- szatért Elekre...- 1945-ben, a szökés után valóban Elek felé vettem az irányt. Hiányzott a családom, nem tudtam róluk semmit. Otthon ért a tragikus hír, hogy elhurcolták őket Auschwitzba, ahonnan soha többé nem tértek haza. 26 évesen, 1945- ben vettem feleségül az ugyancsak eleki származású Braun Franciskát, akivel - hála istennek - azóta is, immár 58 éve élünk nagyon boldog házasságban.- Térjünk vissza egy pillanatra a börtönévekhez, hiszen azt mondta, az első sztori, amit megírt, ott született...- Már nem tudom, hogyan és kitől kaptam a zárkában egy vastag noteszt. Ebbe kezdtem írni a történetet.- Emlékszik még rá, miről szólt? — Egy falusi lányról, aki Budapestre került, s miután nem jut álláshoz, kiáll az utcasarokra. Megéli a poklok poklát, sok csalódáson megy keresztül, majd egyszerre megváltozik az élete, tisztességes munkát kap és sikeres lesz. Ekkor érkezik a nagy szerelem. Vajúdik, elmondja-e az előéletét. Hosszú gondolkodás után- Az első könyvét viszont 2000- ben adta ki. Hosszú a hallgatás 1941-hez képest. — Az ötvenes éveknél tartottunk, ekkor még a legfontosabb az volt, hogy eltartsam a háromra bővült családomat. 1947-ben ugyanis megszületett a kislányunk. Németországban és Amerikában is a megélhetésért dolgoztunk, nem volt időm az irodalomra. (Szilágyiék élete itthon egyre nehezebbé vált, s egy családi tragédia arra ösztönözte őket, hogy elhagyják az országot. 1956-ban nekivágtak a nagyvilágnak. Először Németország fogadta be a menekülteket, majd Amerikába hajóztak.) Névjegy Szilágyi Gábor, alias Schillinger Gábor 1919, december 14- én, Eleken született. 1941-ben kommunista szervezkedés miatt letartóztatták és nyolc év fegyházra ítélték. 1944-ben megszökött. Szüleit és testvérét Auschwitzba szállították. A gázkamrákból nincs visszatérés. 1945-ben megnősült, 1947-ben gyermekük született. A zűrzavaros 50-es éveket nehezen vészelték át, s 1956-ban feleségével és 9 éves kislányával Ausztriába szöktek. Innen Németországba, majd Amerikába vándoroltak ki. Ott élnek ma is. Az év felét viszont Magyarországon töltik.- Elhiheti, nem volt könnyű a beilleszkedés, hiszen nem ismertük a nyelvet. Jóindulatú emberek segítségével sikerült elhelyezkedni, és pár hónap múlva már ragadt ránk az angolból valami. Mindketten keményen dolgoztunk, s a keresetünket igyekeztünk hasznosan befektetni. Vettünk házat, autót, nyaralót. A sors úgy hozta, hogy ingatlanforgalmazásba kezdtünk, és sikeresek lettünk. 1979-ben letettem a lantot, nyugdíjba vonultam. Imádtam olvasni, kirándulni. Éltük, úgy érzem, értelmesen a nyugdíjasok életét. Valami mégis hiányzott, valami plusz. Ezt a hiányt volt hivatott kitölteni a versírás. Hamar összegyűlt egy kötetre való. Aztán egy sztori kapcsán úgy éreztem, a téma többet érdemel. Már nem fér a versforma kereteibe. így írtam meg az első novellát. Úgy jártam vele, mint az első versemmel. Könnyedén ment, nagyon élveztem. Hát így kezdődött.- Nagyszerű dolog az életben, ha valamilyen módon megőrizzük elménk és lelkünk fiatalságát. Önnek, úgy tűnik, sikerült. De ha éppen nem versben vagy novellában gondolkodik, mi foglalkoztatja?- Figyelem az életet! Politikával csak módjával foglalkozom...- Nincsenek hatással Önre az Amerikában, illetve az itthon zajló politikai események?- Természetesen megérintenek és véleményem is van. Például ezért nem szavaztam Bush elnökre! Szerintem ő ugyanis a nagytőkések és a milliomosok embere. így aztán a demokratákra adtam le a voksomat.-Ésaz itthoni közélet?- Említettem, hogy baloldali beállítottságú vagyok. Magyar- ország jövőjét a szociális érzékenység kell, hogy meghatározza. Az elmaradottakat, a szegényeket csak ezzel az érzékenységgel lehet valamelyest segíteni a felemelkedésben, és erre a baloldal talán alkalmas lehet.- Fél évet itthon tölt. Mivel foglalja el magát?- Szeretem ezt az országot, hiszen a hazám. Még mindig vannak olyan helyek, ahol nem jártunk. Kirándulunk, meglátogatjuk a feleségem rokonait, és természetesen, ha eszembe jut egy történet, megírom.- Elképzelhető, hogy születik még egy negyedik könyv is?- Az írást nem szeretném befejezni... Azt viszont még nem tudom, hogy a következőt is kiadom, vagy az íróasztal mélyére süllyesztem. BÉLA VALI Megkérdeztük olvasóinkat Mért szeretnek könyvtárba járni? Koloh Róbertné, gyomaendrődi, gyesen lévő anyuka: — Gyermekkorom óta nagyon szeretek olvasni, és azon vagyok, hogy a kisfiam is megszeresse a könyveket. Pici korától sokat mesélek neki. A mesék lekötik a figyelmét, különösen a magyar népmeséket szereti. Az endrődi könyvtárba rendszeresen járok vele. A gyereksarokban, a kedvenc haj- togatós könyvei közt nagyon jól érzi magát. Ajándékba is sok könyvet kap, az állatos, szépen illusztrált könyveknek örül a legjobban. Fazekas Edit, szarvasi informatikai felügyelő: — Gyerekkorom óta szeretem a könyvtár hangulatát. Folyóirat- és újságolvasásra ma is szívesen beülök. A gyermekeim iskolai kötelező és ajánlott olvasmányait is újraolvasom. Nekem ma is élményt nyújtanak, a gyermekeim azonban kötelező feladatnak tartják. A mi időnkben még nem volt számítógép, talán ezért is vettünk gyakrabban könyvet a kezünkbe. Az olvasás számomra ma is a kikapcsolódás egyik legkedvesebb formája. Kozák Ferenc, szarvasi nyugalmazottpedagógus: — Szinte mindennap elmegyek a könyvtárba, hogy átnézzem a napi sajtót és a szaklapokat. Pedagógia szakosként irodalmi és könyvtárhasználati képzést is kaptam, amit gyakorló pedagógusként jól tudtam hasznosítani. A hatvanas és hetvenes években az olvasóvá nevelés mozgalom is a könyvek és a könyvtárak felé fordította a gyermekeket. Ma is vallom, sok múlik a nevelő munkán, azon, miképp tudja a tanár az olvasás szeretetét képviselni. Strifler Sándor- né, végegyházi nyugdíjas: — Ahhoz túl elfoglalt vagyok, hogy könyvtárba járjak. Olvasni napilapot és a helyi újságot szoktam. A kisunokámat azonban úgy neveltük, hogy könyv- szerető és könyvtárszerető legyen. Hogy kedvet csináljunk hozzá, ajándékba is sokszor kap könyvet. Nagyon örülök neki, hogy szeret olvasni és a tanulásban is szorgalmas. Főleg az iskolakönyvtárat látogatja. Sokszor házi feladatként is kapnak könyvári kutató munkát. csath róza D-FOTÓt KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Ünnep a testvértelepüléssel Negyvenegynéhány téma szerepelt a mezőberényi önkormányzat legutóbbi ülésének napirendjén. Egyebek között a testület úgy döntött, hogy a herényi programsorozatát augusztus 20—23-a között rendezik. Az ön- kormányzat 3,5 millió forintot különített el a költségekre. Mezöberény A testület támogatásokról és pályázatok benyújtásáról is döntött. Tájékoztatóként elhangzott, hogy a városi közszolgáltató intézmény számítógépparkját bővítették. A város egyik német testvértelepülésével, Münsingennel a testvérkapcsolatokról szóló okmányokat tíz esztendővel ezelőtt írták alá. A herényi jubileumi rendezvényre kétszáz tagú delegációt hív meg a város. Terítékre került a szennyvízhálózat újabb öblözeteinek kivitelezése. A munkákra két cég tette meg ajánlatát, mindkét kivitelező túl van az előminősítésen, megfelelő műszaki felkészültségűek és pénzügyileg stabilak. Júniusban, a szerződéskötést követően, máris megkezdődhet az újabb 20 kilométernyi szennyvízhálózat építése. A képviselő-testület meghallgatta az önkormányzat tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést. A város bevétele az elmúlt esztendőben 3 milliárd 520 millió 148 ezer forint volt, ez a tervezettnek 94 százaléka. A kiadások összege 3 milliárd 355 millió 765 ezer forint volt, ami a tervezettnek 89,6 százaléka. A képviselő-testület meghallgatta az idén 110 éves Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökének, Halász Józsefnek a testület tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóján __________________(SZ| Tel epüléseink krónikája Körösnagyharsányiak Romániában Körösnagyharsány és az országhatár túloldalán fekvő Körösgyéres 1998 óta ápol testvértelepülési kapcsolatokat. Az együttműködések jegyében nemrég Makra Tibor polgármester vezetésével körösnagyharsányi küldöttség látogatott Körösgyéresre. A jó hangulatú baráti találkozón nemcsak Makra Tibor és Tifor András - aki Körösgyéres és a környező kis falvak első embere - polgármesterek találkoztak, hanem a házigazdák megismerkedhettek Körösnagyharsány új képviselő-testületével is. A megbeszélésen mindkét fél hangoztatta: Körösnagyharsány és Körösgyéres azért küzd, hogy a két község között mielőbb megnyílhasson a végleges határátkelő. Milliókért pályáznak Orosházán A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati felhívást tett közzé területi kiegyenlítő támogatás terhére. Az orosházi önkormányzat úgy határozott, az idei költségvetés terhére vállalja az önrész kifizetését. Gyopároson a déli tó rehabilitációján belül az iszapeltávolításra tavaly a több mint 92 millió forintos beruházási költség 20 százalékát kapta meg a város a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatából. Az idén a beruházási költség további 40 százaléka, 36 millió 889 ezer forint kérhető támogatásként a területi kiegyenlítő keret terhére. Az orosháziak pályázatot nyújtanak be a vízügyi célelőirányzatra is, az adható maximum 10 millió forintos támogatás elnyerésére. Kedvező esetben a 92 millió forintos beruházási költség több mint 70 százaléka (65 millió forint) pályázati pénzekből biztosítható lesz. Új parókia Körösladányban Körösladánynak immár hosszabb ideje nincs önálló katolikus papja. Az új pap érkezését eddig az is hátráltatta, hogy számára nem tudtak volna a mai kor igényeinek megfelelő lakást biztosítani. A körösladányi önkormányzat most megvásárolta a katolikus egyháztól a korábbi plébániaépületet, amely alapos felújításra szorul. Az ingatlant az igények és a lehetőségek szerint hasznosítja majd a nagyközség. Az egyház pedig új lakást épít a papnak. Böjti János polgármester a nemrég tartott falugyűlésen elmondta: reménykednek abban, hogy az új lakás felépülését követően katolikus papot is kap Körösladány. _______________________________m Ny elvőrök Tótkomlóson A Tótkomlósi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a nemzetiség nyelvét, hagyományait megőrzi az utókor számára. Az elmúlt években számos kiadványt jelentettek meg videokazettán, CD-n, könyv formájában (Tótkomlós monográfiája szlovák nyelven, komlósi lakodalmas, tollfosztóka, komlósi múzeumok és tájházak). A havi rendszerességgel megjelenő Komlósi Hírmondóban a kisebbség életéről egy oldalon számolnak be a szerkesztők, míg a Komlós Televízió kétnyelvű stúdiójában is a műsoridő 50 százalékát szlovák nyelven sugározzák. __________ ____ ___CS.L Re ndőregyesület Szeghalmon Nyugdíjasok egyesülete alakult a napokban a Szeghalmi Rendőrkapitányságon. Az egyesületet huszonegyen hozták létre, közöttük tizenkilenc nyugdíjas rendőrrel, ketten pedig pártoló tagok. A most megalakult egyesület célja, hogy összefogja a Körös-Sárrét nyugállományú rendőreit, alkalmanként programokat biztosítson számukra, valamint kapcsolatot tartson a Szeghalmi Rendőrkapitánysággal. A nyugdíjas rendőrök szívesen átadják tapasztalataikat a jelenleg szolgálatot teljesítő fiatal rendőröknek. Az egyesület alakuló ülésén külön köszöntötték a 80 éves Gurmai Károlyt, aki hosszú ideig Körösladányban teljesített szolgálatot, s a nyugdíjasok egyesületének legidősebb tagja. A katasztrófavédelemről Kardoskúton Kardoskúton rendezték meg nemrégiben az ifjúsági katasztrófavédelem területi versenyét, melyen 7 általános iskola és 4 középiskola csapata vett részt. A versenybe a mezőkovácsházi ÁMK reformátuskovácsházi általános iskolája is benevezett. A csapatot Balázs Laura, Czakó Anita, Raczkó Edit, Farkas Tibor, Heim Helga és Manczúr Zoltán alkották. Felkészítőjük Domonkos Illésné tanárnő volt. Az elméleti feladat a katasztrófavédelem, a lakosság védelme, az egészségügy, a tűzvédelem és a veszélyes anyagokat jelölő táblák felismerését átfogó témakörökből állt. A gyakorlatban a vegyvédelmi és a munkaruha szakszerű használatát mutatták be. A 11 csapat eredménye alapján a reformátuskovácsháziak abszolút elsők lettek, így jogot nyertek a május 8-án, Mezőmegyeren megrendezendő megyei döntőn való részvételre. _________________________________________IU Jl i
