Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

6. OLDAL - 2003. MÁJUS 3., SZOMBAT ORVOST UDOMÁNY A gyermekkori asztma lehet allergiás Környezeti tényezők jelenléte kiválthatja a tüneteket Tömegessé vált az érzékenység Aki tavaly fogékony volt, az idén is az lesz A 90-es évek közepén, egy igen sok országra kiterjedő nemzet­közi vizsgálat, az asztma előfordulását a gyermekkorú lakos­ság körében 1,6 — 36,8% közöttinek találta, érzékeltetve az egyes országok közötti jelentős különbségeket. Dr. Hunya Ka­talint a gyermekkori asztma magyarországi adatairól, magá­ról a betegségről és kezeléséről kérdeztük. — A gyermekkori aszt­ma előfordulására vo­natkozó vizsgálatok szerint Magyarországon 1985 és 1998 között a 13 év alattiak körében megháromszorozódott ez a betegség. Jelenleg- valamennyi adatot fi­gyelembe véve - 2% fe­lettire becsülhető az asztmások aránya a gyermekkornak között. A bizonytalanság abból adódik, hogy a betegség aluldiagnoszti­zált, valószínűleg több beteg van, mint amennyit regisztrálnak, hi­szen csak a tüdőgyógyászati szakrendelésen megjelent bete­gek kerülnek nyilvántartásba. — Tulajdonképpen mi is az asztma? — Az asztmát a szénanáthával együtt a légúti allergiás betegsé­gekhez soroljuk. Kórélettani lé­inhalatív allergéneket jelentik, s az ezekkel va­ló találkozásnak külö­nösen csecsemő- és kis­dedkorban van nagy je­lentősége. Ám mindez még mindig nem jelenti a betegség biztos kiala­kulását: bizonyos kör­nyezeti tényezők rásegí­tő jelenléte váltja ki az allergiás reakciót. Ilyenek a vírusok, a do­hányfüst, a levegőszennyeződés, fizikai terhelés, lelki tényezők, gyógyszerek, kémiai anyagok stb. A gyermekkori asztma túl­nyomóan allergiás eredetű, mely a felsorolt környezeti faktorok ha­tására okoz ismétlődő rohamok­ban köhögést, zihálást, mellkasi szorítóérzést, nehéz légzést. Bár­mikor életveszélyt okozhat. Jel­legzetes gyermekkori sajátosság az atopiás betegségek életkor sze­Az allergiás tünetek az asztma kiváltója lehet, a poratka és a virágpor vagy pollen nyegük azonos: krónikus gyulla­dás zajlik a légúti nyálkahártyá­ban még a tünetmentes időszak­okban is. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy ezeket a betegsége­ket nem csak a tünetek jelentke­zésekor kell kezelni, hanem fo­lyamatos, tartós gyulladáscsök­kentő gyógyszereket kell alkal­mazni. Kezeletlenül ugyanis visz- szafordíthatatlan károsodás és funkcióvesztés következik be a nyálkahártya átépülése révén.- Mitől válhat egy jól gondo­zott, ahogy mondani szokás: szél­től is óvott kisgyermek asztmás beteggé? — Az allergiás betegség alapja örökletes, genetikai hajlam. Ön­magában ennek megléte azonban nem vezet a betegség kialakulásá­hoz, szükség van az allergénnel való találkozásra is. Az allergiás reakciót kiváltó ágensek rendsze­rint a különféle táplálék- és lég- utakon bejutó úgynevezett rinti egymás utáni megjelenése, az úgynevezett „allergic march”: csecsemőkorban a táplálékaller­gia következtében bőrgyulladás, majd kisded- és gyermekkorban asztma, végül serdülő- és fiatal felnőttkorban szénanátha alakul­hat ki az atopiás egyénben.- Melyek a leggyakoribb „bű­nösök”?- A betegség hátterében álló leggyakoribb légúti allergének a fák (éger, nyír, mogyoró), füvek (angolperje, tarackfű, réti komó­csin), gyomnövények (parlagfű, útifű, üröm) pollenjei, a penész­gombák, az állati szőrök és test­váladékok (kutya, macska, nyúl, hörcsög, tengerimalac, ló), vala­mint a madártoll (csirke, papagáj, galamb) és a háziporatka. Ugyan­akkor érdemes megemlíteni, hogy az újabb feltételezés szerint az allergiás asztma kialakulását elősegíti az úgynevezett „nyugati típusú életmód”. Az ilyen életvi­telű családokat a jó anyagi körül­mények jellemzik, általában egy gyermeket nevelnek, erősen szi­getelt, magas relatív páratartalmú otthonokban élnek, mesterséges környezeti összetevők között. A gyermeket az első élethónapok­ban kevés fertőzés éri, technikai­lag manipulált ételeket fogyaszta­nak, viszont ki vannak téve a civi­lizációs környezetszennyezés ár­talmainak. Ez az új felfogás, a „hi­giéniai hipotézis” abból a felisme­résből indul ki, hogy az egészsé­ges fejlődéshez szükség van bizo­nyos mértékű mikrobialis terhe­lésre, ami természetesen nem kórokozók kívánatosságát jelenti, hanem a normális bélflóra kiala­kulását. Ez utóbbit elősegítik spe­ciális tápszerek, a túlzott antibio­tikumadás kerülése, bizonyos fertőzéseken történő átesés, vagy a falusi állattartás is. Úgy is mondhatnánk: bizonyos mérték­ben a „hasznos kosz” jótékony hatású az asztma kockázatának csökkentése szempontjából. — Hogyan kezelhető ez a beteg­ség, gyógyítható-e egyáltalán?- Napjainkra egyre inkább elő­térbe kerül mind a beteg, mind az anyagi okok miatt fontos szemlé­letű megelőző gyógyítás. Az ártal­mas környezeti tényezők, a külön­böző allergének kiküszöbölése már a méhen belüli élet idején csökkenti az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen szempontból veszélyeztetett, fo­kozott kockázatú családban cél­szerű a környezetet már a terhes­ség idején mentesíteni az allergénektől, a terhesség alatti do­hányzás szigorúan tilos. Fontos, hogy a csecsemő egyéves koráig anyatejet, ennek hiányában úngynevezett hidrolizált tápszert kapjon, s a szüárd ételeket hathó­napos kor után vezessük be. Tejet, tojást, halat, citrusféléket a gyer­mek csak egyéves kora után kezd­jen fogyasztani, földimogyorót pe­dig csak óvodáskor körül. A már kialakult betegség krónikus voltá­ból adódóan a kezelés is folyama­tos, tartós és összetett. Célja a ro­hammentesség, a kevesebb gyógy­szerigény, az iskolai hiányzások minimalizálása, a tüdőfunkció megőrzése. A diagnózis felállítása (légzésfunkciós vizsgálat, allergia- teszt, röntgen stb.), egyéb, hason­ló tüneteket okozó betegségek el­különítése, a kezelés beállítása a gyermektüdőgyógyász feladata. Am rendkívül fontos a gondozás: a betegek megfelelő felvilágosítása a betegségről, a rendszeres, ellen­őrző jellegű betegoktatás a gyógy­szerek, segédeszközök használa­táról, az életmódra vonatkozó ta­nácsadás, és ebben már jelentős szerepet játszik a háziorvos. Mindez persze a partnerként ke­zelt beteg együttműködésével vá­lik teljessé. A légúti allergia fül-orr-gégészeti megjelenése az úgynevezett allergiás rhinitis, mely lehet szezonális, azaz csak bizonyos időszakokhoz kötött, és perenniális, azaz egész évben fennál­ló. Kialakulásában a genetikai tényezők meghatározók, de a jellemző tünetegyüttes, mely orrfolyásból, orrdugulásból, orr­viszketésből és gyakori tüsszentésekből áll, külső hatások eredményeként alakul ki. A lényeg, hogy valami­lyen külső, idegen anyag­ra szerveze­tünk túlérzé- kennyé válik, vagyis heve­sen, a valódi veszélyt jelen­tősen „túlértékelve” válaszol. A betegség mára - és ezt nyugod­tan állíthatjuk — tömegméreteket öltött, a lakosság 25-30%-a vala- müyen anyagra allergiás, és ez az arány évről évre nő. Előrejelzések szerint néhány éven belül a la­kosság 50%-a, vagyis minden má­sodik ember(!) allergiás lesz. Allergiás reakciót szinte bármi­lyen anyag kiválthat, mégis a leg­gyakrabban a növényi pollenek, gombaspórák, állati szőr, ürülék, váladék váltja ki. Legegyszerűbb és legkézenfekvőbb lenne az al­lergiás reakciót kiváltó anyagok elkerülése, csakhogy ez a gyakor­latban egyáltalán nem olyan egy­szerű. A gyakran hallott jó taná­csok, például tolipárna, -paplan kerülése, gyakori takarítás, porta­lanítás, hajmosás, az ablakok, aj­tók becsukása hasznosak, de rit­kán érhetünk el velük teljes tü­netmentességet. a virágok nem csak illatosak, de allergiás tüneteket is kiválthatnak A jellegzetes tünetek első meg­Civilizációs,,járvány” Az allergia napjainkban a technikai civilizáció fejlett fokán álló or­szágok „új epidémiája”. Mint az epidémia szó is utal rá, szinte jár- ványszerünek mondható, hiszen világszerte folyamatosan növek­szik az allergiás betegségek gyakorisága. Az allergia a szervezet megváltozott (általában fokozott) reakciókészsége külső ágenssel (azaz allergénnel) szemben ismételt találkozáskor, melynek követ­keztében kóros, kedvezőtlen tünetek jelentkeznek. Gyakran hasz­nált az atopia kifejezés, mely az allergiás betegségre való öröklött hajlamot jelenti. A szó eredete görög (atopos « nem helybeli), és arra utal, hogy adott egyén bizonyos ingerekre másként reagál, mint a többség. Az atopia örökletes volta miatt az allergiás beteg­ségek családi halmozódást mutathatnak, azonban ezek megjele­nése a különböző generációkban változó. Egyik szülő allergiás hajlama esetén az utódokban átlagosan 40, mindkét szülő érin­tettsége esetén 60%-ban jelentkezik atopia. A szülőket tekintve az anya atopiáia fontosabb az apáénál a gyermek megbetegedési kockázata szempontjából. tavaly allergiás volt, az nagy való­színűséggel idén is az lesz). A legfontosabb, hogy a tünetek je­lentkezésekor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, mert az évekig tartó kezeletlen allergi­ás rhinitis számos egyéb betegség (pl. krónikus orrmelléküreg-gyul- ladás) mellett melegágya lehet az asztmának is. Végül, de nem utolsósorban szeretném felhívni a figyelmet a leggyakoribb, a legagresszívebb, a legtöbb panaszt okozó pollent termelő gyomra, a parlagfűre. En­nek a gyomnövénynek a szerve­zett, szakszerű és hatékony irtá­sára a mi rendkívül fertőzött or­szágunkban nagyon nagy szük­ség lenne. Egyszer talán ezt is megéljük - más országoknak si­került. DR. LÁSZIK TIBOR FÜL-ORR-GÉGÉSZ ADJUNKTUS Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu Megjelent a súlyos atípusos tüdőgyulladás (SARS) Európában még nincs halálos áldozata, de fél tőle a világ, fokozott az elővigyázatosság Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 áprilisában beje­lentett egy Ázsiából kiinduló (2002 novemberében kezdődő) járványos megbetegedést, a súlyos atípusos tüdőgyulladást. A fertőzést már minden földrészre behurcolták. Európában nincs halálos áldozata. Az új világjárvány miatt a viroló- gusok (a vírusokkal foglalkozó tu­dósok) elé hatalmas kihívás tor­nyosult. Meg kell találniuk, ho­gyan keletkezett az emberi faj számára az új kórokozó. Eddigi ismeretek szerint a kórokozó a coronavírusok családjába tartózó, korábban emberből még nem izo­lált vírus. A betegségről való isme­retek hiánya miatt sürgős intézke­déseket kellett tenni annak érde­kében, hogy megfékezzék a jár­ványt és megakadályozzák annak nemzetközi terjedését. Kétség- beesésre és pánikra azonban sem­mi ok, mert ha 6 hónap alatt csak ennyi ember betegedett meg, ak­kor remény van arra, hogy a vírus legyengül a továbbadás során, és magától megáll a járványos terje­dés. Különösen akkor, ha a formá­lis higiénés rendszabályokat min­denki betartja. A kórokozó nagy valószínűség­gel elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azonban a fertőzés létrejöt­téhez szoros kontaktus szüksé­ges. Melyek a betegség főbb tünetei? A betegség lappangási ideje maximum 10 nap. A tünetek megjelenésétől kezdve fertő­zőképes. A betegség hirtelen kezdődik, jelei: ma­gas láz, hidegrázás, fejfájás, rossz közér­zet, izomfájdalom, enyhe légúti tüne­tek. Később száraz köhögés, fulladás vagy nehéz légzés léphet fel. Ezt köve­tően a tünetek sú­lyosbodnak, és a be­tegek egy részénél tüdőgyulladás alakul ki. A betegek 80- 90%-ánál a hatodik­hetedik napon a pa­naszok és a tünetek enyhülnek. A kisebb csoportnál (10-20%) a tünetek súlyosbodnak, kétol­dali tüdőgyulladás alakul ki, mesterséges lélegeztetés vál­hat szükségessé. Az eddigi A megelőzés lehetőségei, tájékozódás 1. Egyszer használatos köpeny, maszk, kesztyű. 2. Kézfertőtlenités. 3. Folyamatos és zárófertőtlenítés. 4. Minden eszköz, amit a beteg ellátásánál használnak, egy­szer használatos vagy sterilizálható legyen. 5. A beteg váladékai és az egyszer használatos eszközök veszélyes hulladékok. 6. A beteggel érintkezett textília fertőző, ezért külön kezelendő. 7. A betegnek légzésvédő félálarcot ajánlott viselnie, ha a kórteremből kiviszik. Forrás: www.who.int/csr/sars;www.cdc.gov Az aktuális adatok elérhetők az Országos Epidemiológiai Központ honlapján (www.antsz.gov.hu/oek), a lakossági tájékoztatóban, az „ázsiai tüdőgyulladás” címszó alatt. Akinél a láz mellett a beteg­ség főbb tünetei közül egy vagy több jelen van. A tünetek je­lentkezését megelőző 10 napon belül Kí­na, Hongkong, Tajvan, Szinga­púr, Vietnam és Kanada terüle­teiről érkezett személyekkel szoros kapcso­latban volt, akiknél a tünet­együttest diag­nosztizálták. Ők maguk 10 na­pon belül a felsorolt fertőzött te­rületekről érkeztek Magyaror­szágra. A fogékonyság általános, a fertőzőképesség tartama nem ismert. Az országos tiszti főorvos már­cius 15-étől elrendelte a WHO ja­vaslatára a soron kívüli bejelen­tést és a szükséges intézkedése­ket. Ennek keretében a budapesti nemzetközi repülőtér személyze­te tájékoztatást kapott a tünet­együttes behurcolásának veszé­lyéről, és elrendelték a légiutasok tájékoztatását is a tünetegyüttes­ről. A megyei és a városi ANT$Z tájékoztatta a kórházakat és a há­ziorvosokat a tünetegyüttes be­hurcolásának veszélyéről, beje­lentési kötelezettségükről és a te­endőkről. Ha a SARS gyanúja fel­merül, kivétel nélkül minden be­teget fertőzőosztályokra kell fel­venni. Az egészségügyi dolgozók ismerik és alkalmazzák a megfe­lelő biztonsági eljárásokat. I t jelenésekor feltétlenül javasol fül-orr-gégészeti szakrendelőber jelentkezni, ahol szakszerű vizs gálatot, az allergiás reakciót kivál lt tó anyagok pontos feltérképezé- n sét követően a ma elérhető leg- modernebb terápia beállítására 1- van módunk. Magát az allergiát adatok szerint a halálozás 3 4% körül van. Kinél lehet felvetni a betegség gyanúját? meggyógyítani még nem tudjuk ugyan (bár ígéretes próbálkozá­soknak tanúi vagyunk), de csak­nem teljes tünetmentességet ér­hetünk el. Fontos tudnunk, hogy mire érzékeny a beteg, mert így előre, időben felkészülhetünk a kóros állapot „fogadására” (aki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom