Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-16 / 113. szám

6. OLDAL — 2003. MÁJUS 16., PÉNTEK M E G Y E I KORKÉP Két óra alatt hatan mentek át a piroson A sorompónál minden másodperc soknak tűnik... A Kétegyháza-Lökösháza közötti, jól működő AS 1078 jelű fénysorompóval biztosított útát­járóban a menetrendszerű vonat, V43-as mozdony gázolta el a tiltó jelzés ellenére a közút vas­út kereszteződésébe hajtó Nissan Venetto kisteherautót 2002. január 30-án délután. A sze­mélygépkocsi vezetője a helyszínen meghalt. A mozdonyban 2 millió forintos kár keletkezett, az ötmillió forintos autó totálkáros lett (a felvétel a máv vbvo archívumából való) A siófoki tragédia változatla­nul közfigyelemben tartja a közlekedési szakembereket és a közlekedőket. Amikor Garnai Gézával, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósá­gának vasútbiztonsági és vé­delmi osztálya vezetőjével be­szélgettünk, döbbenetes szá­mot említett: a térségben 10 baleset közül 7 vasúti fényso­rompónál következik be. Szo­morú érdekesség, hogy az alábbiak egy budapesti szak­mai értekezleten egy nappal a siófoki tragédia előtt fogalma­zódtak meg. Szeged- A vasúti pályák és közutak szintbeni kereszteződései a bizton­sági berendezések fejlődése ellené­re még napjainkban is potenciális baleseti forrásoknak tekinthetők. Másképpen fogalmazva, napról napra felvetik a szintbeni vasúti átjárók biztonságának kérdését. — Kétségtelenül így van. A vas­úti átjáróban két közlekedési rendszer találkozik, melyeknek különböző jellege van. Ezért na­gyon fontos, hogy a közlekedés résztvevői a vasúti átjáróban ho­gyan viselkednek. A vasúti átjáró­ban a vasút, a nyomvonalhoz kö­tött vezetése - amely nem tesz lehetővé kitérést -, a járművek nagy mozgási energiája, a hosz- szabb fékút miatt a közúü közle­kedéssel szemben elsőbbséget él­vez. Ez az elsőbbség a közúti közlekedés részéről bizonyos hátrányokkal jár, így például a vá­rakozási idő a vasúti járművek megérkezéséig, illetve az átjárón történő áthaladásáig. — A várakozás — ha tudjuk elő­re, ha nem, és bármilyen rövid mindig örökkévalóságnak tűnik egy autós részéről. — Márpedig ilyenkor csak a tü­relem segíthet. Éppen a közel­múlt útátjáró-balesetí fekete kró­nikája inspirálta a rendőrséget és a MÁV Rt.-t arra, hogy fokozott ellenőrzéseket végezzenek a szintbeni vasút-közút keresztező­désekben. Az ellenőrzést végző szakembereket is megdöbbentet­te az a nagyfokú felelőtlenség, amelyet tapasztaltak. Előfordult, hogy 120 perc alatt 6 gépjármű is áthajtott a síneken a fénysorom­pó tilos jelzése ellenére.- Mit mutatnak a statisztikák a területi igazgatóságnál?- Sajnos, nálunk is jelentősen megemelkedett az útátjáróban előfordult balesetek száma. Ta­valy összesen 24 esetben történt ütközés, illetve elütés, melynek következtében öten meghaltak és nyolcán megsérültek. Az idén eddig 11 rendkívüli eseményt jegyeztünk, melyek kö­vetkeztében 2 személy meghalt, 2 személy pedig megsérült. A bal­esetek jelentős része — 2002-ben 62,5 százaléka, ebben az évben 72,7 százaléka - olyan fényso­rompóval biztosított útátjáróban következett be, ahol a berendezés jól működött, a közúton közleke­dők felé felváltva villogó piros fénnyel adott jelzést. A közleke­dők figyelmetlenségét jelzi az is, hogy a tavaly hatszor az útátjárón áthaladó vonat oldalának ütköz­tek a járművek. Ugyancsak tanulságosak a kö­vetkező számok. Információk szerint a területi igazgatóságunk működési körzetében 2002-ben 210 sorompórongálás fordult elő, ebből 161 fény- és félsorompónál, 23 teljes csapórudas sorompónál, 26 esetben pedig a fénysorompó rongálása következett be. A be­csült kár 12,5 millió forint. Az esetek közül 162 sorompórongá­lás elkövetője - a lefolytatott nyo­mozás ellenére - ismeretlen ma­radt. Nézzük az idei adatokat, május 7-éig bezárólag! Már eddig 53 esetben történt sorompóron­gálás, ebből 38-szor fél- és fény­sorompót, 8-szor csapórudas so­rompót, míg 7-szer fénysorompót rongáltak meg. Nem találták meg az elkövető (ke) t 37 megrongált sorompónál.- Most különösen mindenki­nek van javaslata a helyzet meg­változtatására.- A veszélyhelyzet végleges megoldását a szintbeni kereszte­zések megszüntetése jelentené. A közúti alul-, vagy felüljárók alkal­mazása. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban az ilyen léte­sítmények megépítésére nagyon szűkösek a lehetőségek. A biz­tonságos közlekedés tehát to­vábbra is elsősorban a járműve­zetők magatartásán múlik. A bal­esetek a jövőben is a szabályok, előírások maradéktalan betartá­sával, figyelmes járművezetéssel előzhetők meg - mondta befeje­zésül Garnai Géza. FÁBIÁN ISTVÁN Informálni kell a gazdákat Az MDF a jövőben is a magyar termelő, a magyar gazda biz­tonságát, versenyképességének megőrzését tekinti a legfonto­sabb feladatának. Orosháza A párt folyamatosan elemzi a megváltozott körülmények kö­zött a mezőgazdaság lehetősége­it, ugyanakkor úgy véli, az infor­mációk nem jutnak el a legérin- tettebbekhez. Erről is beszélt Dominkó Sándor, az MDF oros­házi szervezetének elnöke a ked­di sajtótájékoztatón. — Intenzív felkészítéssel lehet­ne a termelőket versenyképeseb­bé tenni, de az intézményi hozzá­állás is döbbenetes az EU-s csatla­kozás előtt néhány száz nappal. A támogatásokhoz való hozzáju­tás nem lesz automatikus, ezért az egyénnek, a kisebb és na­gyobb közösségeknek is erőfeszí­téseket kell tenniük. Ebben kívá­nunk mi segítséget nyújtani — mondta az elnök, utalva arra a szakmai kollégiumra, amelyet a párt hívott életre ebből a megfon­tolásból. Az orosházi pártszerve­zet helyben is szeretne összefo­góban segíteni a gazdáknak, hi­szen a térségben vannak felké­szült szakemberek, akik a kezde- ményezést támogatják.______(c*j Parkolópályán az ipari parkok (Folytatás az 1. oldalról) A zöldmezős területen két új vállalkozás telepedett le. A cégek jellemzően élelmiszer-feldolgo­zással, fémmegmunkálással és textilfeldolgozással foglalkoznak. A szolgáltatások többségét - így a közüzemi-, a szervizszolgáltatást és a vendéglátást-étkeztetést — parkon belüli vállalkozások vég­zik — tudtuk meg Sonkolyné Szekerczés Margittól, a parkot működtető M-Thermál Kft. mű­szaki ügyintézőjétől. A jövőben az ipari parkban a szennyvízelve­zető és csapadékvíz-elvezető rendszerszer felújítását, a termál­alapú távfűtés és a gázellátás ka­pacitásának bővítését, új utak épí­tését és a meglévők rendbetételét tervezik. Cél továbbá, hogy lát­ványban is vonzó legyen a terület. E feladatok megva­lósításához szeretnének központi támogatást sze­rezni. Békéscsabán a Szarva­si úti, úgynevezett almás­kerti ipari park bruttó terü­lete 19 hektár, ebből 16 hektár hasznosítható. Sztankó János, az ipari parkot működtető Vállal­kozói Centrum Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: eddig 5 hektárnyi területet értékesítettek. Az SMK Hungary Kft. elektronikai össze­szerelést végez gyárában, az Overta Kft. várhatóan idén való­sítja meg csomagolóanyag-gyártó beruházását és az idén, jövőre tervezi textilipari vállalat létesíté­sét a BÉKÖT-LATO Kft. Szintén a jövő év második felében készül el az ipari park területén a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari in­novációs központ, mely kolbász­üzemet és zöldség-gyümölcs lo­gisztikai üzemet is magában fog­lal, Ehhez Phare-támogatást is el­nyertek. Sztankó János kitért arra: idén több kisvállalkozásnak is ajánla­tot tettek telekvásárlásra az ipari parkban, remélhetőleg több reali­zálódik is ezekből. Gyulán, a Henyei úton- lévő északi iparterületre az önkor­mányzat 1998-ban pályázaton el­nyerte az ipari park címet. A Gyu­lai Ipari Park összterülete 22,9 hektár, melyből 11,7 hektár a be­telepített terület. Az önkormány- zaü tulajdonú részen — amely 8,8 hektár - zöldmezős beruházá­sokra számítanak - tájékoztatott Gellén Vencel városmenedzser. A gyulai vállalkozások 437 dolgozó­nak adnak munkát, az összes ár­bevételük tavaly 2 ezer 373 millió forint volt. Az alapvető infrast­ruktúra a telekhatárig biztosított. Az infrastruktúra részben adott volt, de például pályázati pénzből útburkolatot épített az önkor­mányzat. A Gyulai Ipari Parkról különféle honlapokból, adatbá­zisokból, kiadványokból, CD- kből lehet információkhoz jutni. Az önkormányzatot hetente kere­sik, ám nem olyanok, akik ott vál­lalkozást szeretnének nyitni. Az ipar odatelepül, amerre az autó­pályák vezetnek. Az önkormány­zat hiába nyújt a helyi adókból kedvezményt. Mértéke a munka­helyteremtés és beruházási érték nagyságának a függvénye, a leg­nagyobb kedvezmény az öt évi adómentesség. Gellén Vencel sze­rint az lenne a jó, ha megépülne a várost elkerülő északi út, ami rá­csatlakozna a Henyei útra. Ezzel mentesülne a tehergépjármű-for­galomtól a város műemléki kör­nyezete. Az önkormányzat továb­bi infrastrukturális beruházáso­kat is végezne az idetelepülök igénye esetén. Bármilyen vállal­kozást szívesen látnának, ami nem szennyezi a környezetet, nem nehézipar. Orosházán, az ipari park negyven hektáros területén 9 vál­lalkozás működik nyolcszáz fog­lalkoztatottal, évi hatmilliárd fo­rintos árbevételt produkálva. - A terület 60 százalékát foglalják el a park lakói, a többi szántó, ami re­mek lehetőség a zöldmezős beru­házásoknak — nyilatkozta la­punknak az Ipari Park Kft. ügyve­zetője, Kukla Zoltán, aki az elkép­zelések kapcsán arról is beszélt, hogy a fejlődés érdekében alapos beruházás-marketingre van szük­ség. A megyébe érkező kis- és kö­zépvállalkozások, a külföldi be­fektetők ideális körül­ményeket kapnak cse­rébe.- Az uniós csatlako­zás után felértékelődik az ipari parkok szere­pe, a 400 millió forin­tos infrastrukturális fej­lesztés ezért is történt meg nálunk. Ma még csak ipartelepről be­szélhetünk, mert a cé­gek önállóan, egymás­tól elszigetelten élnek. A modern ipari park lé­nyege, hogy a benne dolgozók felismerjék a közös mű­szaki, jogi, őrzés-védelem, közös postakezelés egyebek lehetősé­gét. Szeretnénk, ha olyan ipari beruházók is jönnének, akik az itt meglévő szakértelemre, az át­képezhető szakemberekre számí­tanak. Sok, nagyon jó, műanyag- és gépiparban, üveggyártásban munkahelyét elveszített ember él a városban, ők nem találják a he­lyüket. Rájuk is gondolunk. Je­lenleg tájékozódunk, önálló hon­lapunkkal, a kiállításokon való megjelenésünkkel igyekszünk az orosházi ipari parkra felhívni a fi­gyelmet - mondta az újonnan ki­nevezett ügyvezető. CSATH RÓZA—CSETE ILONA— NYEMCSOK LÁSZLÓ—SZŐKE MARCIT A Dunántúl vonzóbb A kezdeti időszakban létesült, nagyobbrészt a multinacionális vállalatok letelepítésére szerveződött ipari parkok elsősorban az or­szág nyugati régióiba orientálódtak, míg a Dunától keletre eső térségekben jórészt a hazai piacra termelő, alacsonyabb termelé­kenységű kis- és középvállalkozások adták az ipari parkok vállalkozói bázisát. A dunántúli régiók a nyugati exportpiacokhoz való közel­ségük, illetve a jó elérhetőségük, kivált a jó közúti megközelíthetőségük miatt a külföldi tőkebefektetések kitüntetett területei voltak. Be nem tartott ígéretek Megyénk mezőgazdasági helyzetében pozitív fordulat nem kö­vetkezett be. Az átmeneti javulást mutató pillanatkép az egy­szeri állami intézkedéseknek köszönhető, miközben a jöve­delmezőség, a termelési és értékesítési biztonság inkább nega­tív irányba változott — ezek a megállapítások a csütörtöki el­nökségi ülésen hangzottak el. Orosháza-Tatársánc A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség elnöksége a 2002. esz­tendőt értékelve - a vendéglátó ezúttal a tatársánci telephellyel rendelkező Orosfarm Szövetke­zet volt - megállapította, hogy a földhasználatban javult a bérlők pozíciója, Békésben a 447 ezer hektár föld 30 százalékát hasz­nálják a tulajdonosok, 9 százalék a családok használatában van, 61 százalék bérlet és szívességi használat. Győrfi Károly titkár a legjelentősebb agrárgazdasági események kapcsán elmondta, az adósság- és aszálykár mérsék­lése terén sem realizálódtak az ígéretek. A hiányosságok ellené­re a rendezés Békés megye szá­mára 5,7 milliárd forint állami tá­mogatást jelentett. A szövetség tagüzemeinek kétharmada, 48 üzem részesült 880 millió forint adósság elengedésben és több mint 300 millió forint aszálykár- térítésben. — Az új kormány sem hozott fordulatot a szövetkezetek ügyé­ben. Az állami tulajdonba került üzletrészek „újra privatizálása” az ígéretek ellenére sem indult meg és egyelőre a szövetkezeti törvény módosítása sem kezdő­dött el — fogalmazott az előadó. CS.I. Démász: évi 12-13 milliárdos fejlesztés A megyénk túlnyomó részén is villamos energiát szolgáltató Démász Rt. az idén — és a következő 3-4 évben szintén — 12— 13 milliárd forintos beruházással számol, amiből mintegy 9 milliárd forintot hálózatfejlesztésre fordítanak. Békés megye Lehóczki Gábor, a Démász pénz­ügyi igazgatója elmondta, hogy a beruházásokat részben hi­telből finanszírozzák. Ki­tért arra: a Démász idei el­ső negyedévi, 17,7 milliárd forintos energiaértékesí­tésből származó árbevéte­le 13,02 százalékkal volt több, mint a tavaly első ne­gyedévi 15,66 milliárd fo­rint. A növekedés mögött elsősorban a lakossági fo­gyasztók energiafelhasz­nálása áll, a nagyfogyasztók szá­mára értékesített mennyiség az átlagnál kevésbé nőtt. A növekvő lakossági fogyasztás magyaráza­ta, hogy az első negyedévi átlag- hőmérséklet közel 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A különbség február­Sikeres első negyedév A Démász Rt. az idei első három hónap alatt 1,31 milliárd forintos adózás előtti és 1,08 mil­liárdos adózott eredményt ért el, 5,57 száza­lékkal haladva meg az egy évvel korábbi 1,24, illetve 1,02 milliárd forintot. A következő há­romnegyed év teljesítménye várhatóan megha- >ladja majd az idei első negyedévét, mivel az energia-áremelés csak februártól lépett életbe. ban elérte a 11 fokot. A vállalat eredményeinek ugyanakkor jót tehet a hirtelen jött nyár is, hi­szen az épületek légkondicioná­lásával együtt jár az áramfogyasz­tás-növekedés is. Lehóczki Gábor szólt arról, hogy a Démász a 10 ezer forint névértékű részvényre 1111 forint osztalékot fizet az április végén tartott közgyűlés döntése alapján.- A Démász 12 társaságban ér­dekelt - jelentette ki kérdésünkre a pénzügyi igazgató. — Hatban 100 százalékos, négyben 50 százalékot meghaladó és kettőben kisebbségi részesedés­sel rendelkezik. Az ér­dekeltségek közül az ügyfélszerzési tevé­kenységre életre hívott D-Energia Kft.-nél tőke­emelés várható, míg a Dégázzal közösen lét­rehozott DL Dél-alföldi Leolvasó Szolgáltató Kft. törzstőkéjét a kö­zelmúltban 160 millió forintra emelték. NY ■ Szárnyasfesztivál Orosháza Országos szakmai konferenciával kezdődik pénteken, a Tópart pan­zióban az V. Orosházi Szárnyas- fesztivál. Május 17-én 10 órától, a mezgé udvarán kezdődik az össz­népi mulatság: családi programok keretében kézműves foglalkozá­sokra, termékkóstolásra, kreatív játékokra, versenyekre lehet ne­vezni. A legkisebbeket bohócmű­sor szórakoztatja, s A baromfiud­var címmel meghirdetett rajzver­senyen is megmozgathatják fan­táziájukat a gyerekek. Pörköltfőző és grillsütő verseny zajlik 10-től 12 óráig, amelyre 34 fős csapatok je­lentkezését várják a szervezők. A receptversenyen azok indulhat­nak nagy eséllyel, akik olyan spe­ciális ételkülönlegességeket is­mernek, amelyek egyediek, ugyanakkor jellemzőek tájegysé­günkre. A finom falatok elfo­gyasztása után, 16 órától Maksa Zoltán, 17 órától pedig Charlie szórakoztatja a közönséget, cs. Élő V-Tech a sörfesztiválon Ingyenes szuperbuli Kefirrel és Szamócával Már az első nap — május 21. szerda — is fantasztikus zenei csemegét kínál a 3. Csabai Sörfesztiválon a sportcsarnok zöldövezetében. Este 20 óra­kor a V-Tech tart 90 perces, élő koncertet. Két nappal a Budapest Arénában rendezendő megakoncertje előtt lép színpadra a Csabai Sörfeszti­válon a V-Tech zenekar, avagy a méltán népszerű Kefir (Kecskés Tibor) és Szamóca (Varga József). Míg a pesti koncertre több ezer fo- rintba kerül a jegy, ugyanazt az előadást - minőségi fény-, vizuál- és egyéb színpadtechni­kával - a sörfesztiválra I kilátogatók május 21-én I ingyenesen hallhatják, I láthatják. Természetesen I mind a négy albumról I felcsendülnek a legna- I gyobb slágerek, így a I Visszahúz a szívem, a I Vele minden jó, a Várj! I és az Éjfél után is. Tehát, 1 ha szerda, akkor V-Tech, í amit vétek lenne kihagy­ni. ▼ A népszerű Szamóca (balról) és Kefir 90 perces élő koncertet ad a sörfesztiválon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom