Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-09 / 107. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 9., PÉNTEK INTERJÚ Híd a titokban született könyvhöz Az írás nehézségeiről, családfakntatásról, szülőföldről Fazekas Gézával Nem készült rá, soha nem is tervezte, még­is könyvszerzővé vált a gyulai Fazekas Gé­za. Az irodalom, az írás szeretete gyer­mekkorától elkísérte, mégsem akart töb­bet, mint szabad idejében novellákban, „egypercesekben” megörökíteni egykori történeteit. Elfoglaltságai különben is ki­töltik az életét: a munkája, melyet nyugdíj mellett végez, a megannyi teendő a Ma­gyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége megyei tagozatának élén... A „kályha”, melytől elindulunk, most mégis a titokban megszületett könyv, az „Egy só­hajtásban az élet”. Gyula- Visszaemlékszik még azokra a pillanatok­ra, amikor a kezébe vette a saját könyvét, melyről azt sem tudta, hogy létezik?- Abban a pillanatban képtelen voltam kifejezni az örömömet, csak álltam, néz­tem, fogtam a kezemben a könyvet. Elné­multam. Óriási élmény volt. Úgy szóltak rám, hogy én vagyok az ünnepelt - a szüle­tésnapomat köszöntötte a családom -, tölt- sem a poharakat, koccintani kellene. Koráb­ban sejtettem ugyan, hogy valami készül, a gyermekeim állandóan a számítógépem kö­rül forogtak. Mónika, aki a kórházban könyvtáros, azzal hessegette el a gyanakvá­somat, hogy Gézát tanítja a számítógép ke­zelésére. Könnyen vettem a dolgot, bár éreztem, mintha valamit gyűjtenének a gép­ből. Arra viszont gondolni sem mertem, hogy könyvet készítenek a saját írásaimból.- Az írás, az irodalom szeretete mikortól szegődött a mindennapjaihoz?- Előbb az olvasás ragadott meg. Édes­anyám nagyon szeretett olvasni, és ez ránk is átragadt. Otthon az asztal köré ülve olvas­tunk, a fejünk fölött lógott magasan a petró­leumlámpa, az adott csekélyke fényt, hogy lássuk a betűket. Sokszor édesanyám elé­gelte meg az olvasást, eloltotta a lámpát, mondván: „Elromlik a látásod!”. Két ma­gyartanáromra is szívesen emlékezem, To­kaji Máriára és Bodor Zsófiára, akik erősí­tették bennem az irodalom szeretetét. Felfi­gyeltek a dolgozataimra, melyekben - a tár­saimtól eltérően — kerek kis történeteket ír­tam. Abban az időben nem volt lehetősé­gem továbbtanulni, elmentem ipari iskolá­ba, végül asztalos mestervizsgát tettem. Úgy gondoltam, ha már nem képezhetem magam tovább, elboldogulok a szakmám­Névjegy ban, de egészségügyi okok miatt hamaro­san ott kellett hagynom az asztalosságot. S hogy visszatérjek az irodalomhoz: 1963— 64-ben fiatal segéd voltam a gyulai bútor­gyárban, amikor kollégáimmal, Béla Ottó­val (aki később hosszú ideig újságíróként és fotóriporterként dolgozott a Békés Megyei Hírlap jogelődjénél, a Népújságnál - a szerk.) és Enyedi Sándorral — ő évek múlva a Magyar Ifjúság című lap munkatársa lett, majd fotózott - elhatároztuk, hogy alakí­A pillanat, ami leírhatatlan: születésnapjára, családi aján­dékként Fazekas Géza megkapta első novelláskötetét tunk egy klubot. A televízióból ismertté vált „Földön járó csillagok” című irodalmi pódi­um hatott ránk, így fogtunk össze öten-ha- tan, és szerveztük a klubot másfél évig. A írással azonban nem foglalkoztam komo­lyan, érdekelt ugyan, de idő híján lemond­tam róla. A vízügyi igazgatóságon dolgoz­tam, amikor 1991-ben a szembetegségem miatt leszázalékoltak. Az igazgatóságon vi­szont nagyon jó hatással volt rám Csoór Pis­ta bácsi, mint írogató ember, ám ezzel ki is merült az irodalommal való kapcsolatom.- Kényszerű nyugdíjazása viszont meg­nyitotta az utat az írás, és nem túlzás, a si­ker felé.- Az út előbb a vakok, gyengénlátók szervezetéhez vezetett. Meg­ismertem sorstársaimat, so­kat kirándultunk, találkoz­tunk. A szövetség havilapja, a Vakok Világa rendszeresen hirdetett irodalmi pályázatot. Úgy gondoltam, beküldőm egy írásomat, amely gyerek­kori élményemről szólt, a cí­me: „A Nagy Híd”. Tekinté­lyes zsűri bírált, tagja volt töb­bek között a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. Megle­petésemre első helyezést kap­tam. Három éve beléptem a budapesti Cserhát Művész­körbe, ahol szintén találkoz­tam a sorstársaim alkotásai­val. Természetesen itt is pá­lyáztam, és rendszeresen je­lentek meg írásaim, novelláim a művészkör folyóiratában, a Délibábban, il­letve a Délibáb 2000 című antológiában.- Hogyan küzdhetők le a betegségből adódó korlátok, hiszen a gyengénlátók szá­mára az egyik legnehezebb feladat az írás.- Hát igen, sokszor a saját írásomat nem tudom elolvasni. A világ persze előre halad, megtanultam, a számítógép billentyűin mely betűk hol találhatóak meg, tudok te­hát - szó szerint - vakon írni. Tavaly fel­szereltük a számítógépet egy beszélő egy­séggel. Ez abban segít, hogy amikor leütöm a billentyűt, egy hang kimondja a betűt, így azonnal ellenőrizhetem, nem hibáztam-e, ha igen, mindjárt javíthatok. Ez nagyon nagy segítség. Megtanultam a Braille-írást is, bár azt azok ismerik igazán, akik teljesen vakok és az általános iskolában elsajátítják. Olvasni viszont nem tudom a Braille-írást, mert kevésbé kifinomult a tapintásom, nem érzem az ujjhegyeimmel a pontocskákat. Nem is csoda, keményen dolgoztam sokáig, három éve hagytam abba a kerti munkát. A világ persze nem zárult be körülöttem, két­hetente megkapom a hangos újságot, amely az Élet és Irodalom, a HVG, a 168 óra, a Nők Lapja fontosabb írásait tartalmazza. Megje­lent a Vakok Világa síkírású, sőt megvan a Braille-írású és a hangos újság változata is. A sorstársaimmal együtt rendszeresen láto­gatjuk a megyei és a gyulai könyvtár hangos könyvtárát is.- Önt nagyon sokan ismerik, különösen azóta, amióta a vakok és gyengénlátók szer­vezetének megyei vezetője.- Ez a tisztség rengeteg munkával jár, rá­adásul országos küldött is vagyok. Elnöksé­günk folyamatosan járja a megye hét körze­tét, gyűléseket, rendezvényeket szerve­zünk. Békés megyében több mint 2 ezer embert nyilvánítottak vakká, a szerveze­tünk 1200 tagot számlál, a hét körzetben 50-300 közötti a létszám. Szeretnénk elér­ni, hogy minden településen legyen egy ve­zető, aki összefogja a sorstársakat, tartja a kapcsolatot a megyei tagozattal, a polgár- mesteri hivatallal.- Visszatérve az eredeti témához: a köny­véből kiderül, hogy Ön szülőföldje, Kötegyán helytörténetével, illetve családfa­kutatással is foglalkozik.- Gyerekkoromban Kötegyán szélén, ta­nyán laktunk. Nagyon szerettem kóborolni, a barátaimmal számtalanszor bejártuk a ha­tárt. Máig foglalkoztat Kötegyán története, no és az is, hogyan kerültek ide az őseink. Egyszer a kezembe került a nagyapám ké­szítette családfa. Megtudtam, hogy a csalá­dom Bujdosó vezetéknevű ága milyen szer­teágazó. Tulajdonképpen a faluban élő Buj­dosók valamilyen fokon mind rokonok. A kezembe vettem egy magnetofont és sorra jártam a falubeli öregeket. így ismertem meg a rokonságot. Amit ebből leírtam, hatvanvalahány oldal a számítógépemen, és még mindig csinálom, hiszen szinte be sem lehet fejezni. Meggyőződésem, hogy aki ismeri a múltját, az tudja csak igazán ér­tékelni az életét.- Találtam egy McGordon-idézetet a könyvében. így szól: ,,A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót.” Két fáradhatatlan sorstársáról írta, de felfogható önjellemzés­nek is. Jól gondolom?- Azt hiszem, igen. A „fogjuk meg és vi­gyétek” szemlélet nem az én világom. LÁSZLÓ ERZSÉBET Született 1945-ben Kötgyánban. Gyulán végezte az asztalosipari képzőt, Budapesten a faipari technikumot. 1970-ben tett mestervizsgát. Munkahelyei: gyulai bútorgyár, erdőgazdaság, Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság, vasipari szövetkezet, 1994- től nyugdíjasként dolgozik az egészségügyi főiskolán. Felesége: Balogh Ilona, Geszten született, jelenleg az eleki mezőgazdasági szakközépiskolában tanít. Gyermekei: Mónika (végzettsége magyar szakos tanár, a gyulai kórház könyvtárosa), Géza (jogász, a Békés Megyei Főügyészség ügyésze). Unokái: Anna (3 éves), János (6 hónapos). Elismerései: 1995-ben a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által rendezett pá­lyázaton „A Nagy Híd" című novellájáért első díjat ka­pott; a Cserhát Művészkör tagjaként munkásságáért előbb „Millennium 2000" díjat, 2001-ben „Art” díjat, 2002-ben „Magyar Kultúráért” díjat kapott. Megkérdeztük olvasóinkat Nézi a sorozatokat a tévében? Szodorai Edit, 14 éves, tarhosi tanuló: — Attól függ, hogy mennyi a tanulni való... Ha a leckével vé­geztem, akkor délután egyik­másik sorozatot megnézem, este a Barátok közt című sorozatot egy éve kísérem figyelemmel. Egyik valóságshow sem érdekel, néhány adás után rájöttem: mindegyik egyforma süány és gyakran közön­séges, s a főműsoridőben a jó fil­mek elől veszik el az időt. A termé­szetrajzfilmeket, a vígjátékokat, a hír- és zenés műsorokat szeretem. Kissné Fekete Erika, 28 éves, békési gyesen lévő kismama:- Napköz­ben ritkán jutok a tévé elé, a két gyerek mellett nincs időm tele­víziózni. Este, amikor a gyerekek már alszanak, akkor szoktam té­vét nézni. A sorozatokat nem né­zem, mert mindegyik egy kapta­fára készül, s nem kötnek le. A jó filmeket, főként a vígjátéko­kat szeretem. Az egyik valóság- show-t a kezdet kezdetén még néztem, aztán szép csendben abbamaradt, mert unalmas, s csak az időt rabolja az embertől. Kozma Ferenc, 60 éves, békési gátőr:- Ahogy az időm engedi, úgy nézem a sorozatokat. Ilyenkor, ta­vasztól őszig, ameddig dolog van, nincs idő té­vézésre, a jószággondozás min­dent behatárol, elsők az álla­tok... Télen többet nézzük a té­vét, nagyon jót szórakoztunk a Mónika című műsoron. Egy jó filmet többre értékelek bármi­lyen limonádé sorozatnál, főleg azoknál, melyeket úgymond ki­lóra vettek. Szilágyi Sándor, 62 éves, tarhosi nyugdíjas: — Ha tehe­tem, mindegyi­ket megnézem, a valóságshow nem nekem va­ló. Nyugdíjas vagyok, van időm, kapcsolgatom a csatornákat, néha az asszony motyog is érte. A Dallast másod­szor is nézem, egyik kedvencem, nem hagyom ki, különösen Jockey tetszik, nagyon jól alakít­ja a szerepét. Őszintén mondom, jó újra megnézni, feleleveníteni a látottakat. |SZ) A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szí­vesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önö­ket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az ut­ca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsa­ba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük ol­vasóinkat. ÁRVERÉSI FELHÍVÁS! Az Orosházi Határőr Igazgatóság (5900 Orosháza, Gyopárosi út 1., továbbiakban: kiíró) az 1048/1997. (V. 13.) kormányhatározat alapján NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN az alábbi, használatból kivont gépjárműveit értékesíti gépjárművenként. 12 db VÁZ 21214 1 320 OOO Ft-tól 1380 000 Ft-lg 1 db VÁZ 21213 80 OOO Ft 1 db Ford Tr 2.5 D 400 OOO Ft 2 db MZ 250 14 OOO Ft-tól 20 OOO Ft-lg 5 db S-51/B 8000 Ft-tól 14 OOO Ft-lg értékbecsült kikiáltási áron, amely összegek a 25%-os áfát tartalmazzák. Az árverés helyszíne: Orosházi Határőr Igazgatóság, 5900 Orosháza, Gyopárosi út 1. Az árverés időpontja: 2003. május 15-én 10.00 óra. Az árverésre jelentkezés helye: az Orosházi Határőr Igazgatóság Technikai Osztálya. A jelentkezés határideje: az árverést megelőző 1 órán belül. Jelentkezés feltételei: személyazonosság igazolása vagy meghatalmazás bemutatása. Gazdasági társaság részvétele esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy a beje­gyeztetés folyamatba tételét tanúsító cégeljárási igazolás átadása. Gépjárművenként a kikiáltási érték 10%-ának bánatpénzként történő befizetése az Igaz­gatóság pénztárába. A bánatpénz az árverés nyertesénél a vételárba beszámít és fogla­lóként funkcionál, a többi résztvevőnek az árverést követően azonnal visszafizetésre ke­rül. A kiíró az árverés nyertesével 3 napon belül szerződést köt. Ha a nyertes az adásvé­teli szerződés megkötését, neki felróható okból vagy érdekkörében felmerült más okból meghiúsítja, illetve a vételárat az adásvételi szerződésben megadott határidő elteltéig egy összegben nem fizeti meg, a bánatpénz összegét elveszti. Amennyiben a nyertes visszalép, a kiíró jogosult az árverés soron következő második helyezettjével szerződést kötni. Az árverés közjegyző jelenlétében zajlik. A gépjárművek megtekinthetők az árverés helyszínén 2003. május 12-től május 14-lg naponta 9.00 órától 12.00 óráig. Az árveréssel kapcsolatban további felvilágosítás kérhető Ludvig József határőr alezre­destől a 06 (68) 510-237 vagy Búza István határőr századostól a 06 (68) 412-622/8361- es telefonszámon. I mtetmmttptpptpm t Településeink krónikája Hagyományőrzés Szarvason Legutóbbi ülésén a szarvasi képviselő-testület hatá­rozatban fejezte ki köszönetét a Szarvasi Hagyo­mányőrző Közalapítványnak a város és környéke művészeti és szellemi értékei gondozása érdekében végzett munkájáért. Az alapítványt hat esztendeje a helyi önkormányzat hozta létre. A szervezet többek között a helyi néptáncmozgalmat és a népzeneokta­tást segíti. Működteti a Tessedik Táncegyüttest, tá­mogatja a gyermeknéptánc-oktatást. Képzéseket és nyári táborokat szervez, illetve biztosítja az oktatók országos továbbképzéseken való részvételét. Az ala­pítvány népszokások gyűjtésével és rendszerezésé­vel is foglalkozik. Sziget utcáról a postára A Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz pályá­zatot nyújt be az orosházi önkormányzat a Sziget utca útépítésére, amely csatlakozik az Orosháza- Szentesi összekötő úthoz, az országos közúthoz, s a Lórántffy és a Bácska utcáig vezet. A leendő burkolt út segítségével Rákóczi-telepen a posta megközelí­tése is megoldódna (jelenleg csak földes útról érhe­tő el a hivatal). Várhatóan a támogatás mértéke a fejlesztés be­kerülési költségének 80 százaléka, ezen túl tá­mogatást kap az orosházi kistérség, ennek ará­nya 10 százalék. A kivitelezés költsége több mint 17 millió forint. 90 százalékos támogatás mellett a saját forrás összege körülbelül 1,7 millió forint lesz. ____________________________________________________ICBETEI Parlagfűgyűjtés Vésztőn A Vésztői Településszépítők Egyesülete nagysza­bású parlagfűgyűjtést szervez. Ezzel az akcióval el­sősorban a környezet, a levegő tisztaságát és az em­berek egészségét kívánják megőrizni a szervezetek. - Azért, hogy felhívásunk még vonzóbb legyen, a legtöbbet begyűjtő lakost ajándékokkal sze­retnénk megjutalmazni. Mivel a parlagfüvet vi­rágzás előtt kell begyűjteni — virágzáskor veszé­lyes az irtást végző személyre -, az ajánlott idő­szak május és június. A tízesével, gyökerestől összekötött gyomot terveink szerint hetente egy alkalommal vesszük majd át - mondta Halasiné Kirizs Ildikó, a parlagfűgyűjtési akció szervező­je. __________________________________________ül Ap áca rendezettségéért Csanádapáca képviselő-testületének környezetvé­delmi bizottsága májusban meghirdette a tiszta ud­var, rendes ház, valamint a legvirágosabb utca akci­ókat. A mozgalom célja, hogy a község lakossága egészséges, szép környezetben éljen, segítse a jó szomszédság kialakulását, a rendezett és esztétikus településkép megvalósulását. Mivel más önkor­mányzatok ilyen akciókat nem hirdettek, élen járhat Apáca a kezdeményezésével - nyilatkozta lapunk­nak Mórocz László. A polgármester szerint az sem mindegy, a településen átutazók milyen véleményt formálnak a látvány alapján. A kitüntető tábla hasz­nálata egyébként, ha valaki megnyeri, egy évre szól, majd évente felülbírálják. A pályázatok benyújtásá­nak határideje május 30. Halfogó verseny Kovácsházán Mezőkovácsházán, a Sporthorgász Egyesület május elején Józsa György elhunyt vezetőségi tag emléké­re rendezte meg a hagyományos halfogó versenyét a bányatónál. A verseny reggelén 90 egyesületi tag jelentkezett, hogy kipróbálja szerencséjét és szaktu­dását. Az egész napos program eredményeként fel­nőtt kategóriában Kovács Ferenc érdemelte ki az el­ső helyet. Második Szécsényi János, 3. Szabó Krisz­tián lett. Ifjúsági kategóriában 1. Szabó László, 2. Vanyorek Imre. A legnagyobb halat, mely 3,60 kilo­grammot nyomott, Fekete Sándor mondhatta magá­énak. A peches horgászok között vigaszdíjat is ki­sorsoltak, amit Juhász Zoltán kapott. Idén a legjobb horgász-vadász díj nyertese ifj. Agócs Zoltán lett. A versenyzők az egyesület, a vadásztársaság és a szponzorok által felajánlott díjakat vehettek át. __ ____ H. M. Fü zesgyarmat testvérszerződése Várkonyi Imre polgármester, Botlik Tibomé jegyző, Las- kai András képviselő és Szabó Zoltán, a gyarmati kábel- televízió vezetője a napokban Romániában járt. A füzesgyarmati küldöttség az Arad megyei Zimándújfaluban a testvérkapcsolat felvételéről tárgyalt. A megbeszélésen az is elhangzott, május 23-án nagyszabású határ menti rendezvényt tartanak Zimándújfaluban. Ennek az eseménynek a része­ként 12 Békés és 12 Arad megyei település testvér­szerződést köt, s többek között ekkor írják alá a Füzesgyarmat és Zimándújfalu közti testvér­települési dokumentumokat is. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom