Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-21 / 117. szám
KULTÚRA 2003. MÁJUS 21., SZERDA - 7. OLDAL Zavarta a cigaretta füstje... Tímea, a diáklány tanulmányt írt a dohányzás ellen Saitz Tímea, a Mezőhegyesi Szakképző Intézmény diákja harmadik helyezést ért el a Magyar Rákellenes Liga és több, dohányzást ellenző civil szervezet által meghirdetett esszépályázaton. Tímea a minap vette át oklevelét Budapesten, felkészítő tanára, Kolozsi Anita társaságában. Mezőhegyes Saitz Tímea a szakképző intézmény 10/2-es osztályában tanul, rendvédelmi tagozaton. Egészségtan tanára, Kolozsi Anita hívta fel a figyelmét a „Kerüld! Hagyd ki! Add fel!” címen meghirdetett esszépályázatra.- Tetszett a téma, ezért vállaltam a részvételt. Nem haragszom a dohányosokra, én is szívtam két évig, három napig volt elég egy dobozzal. Saját elhatározásomból mondtam le erről a valóban káros szenvedélyről. Megmondom őszintén, elsősorban nem a következményektől tartottam, hanem egyszerűen zavart a büdös cigarettafüst. Ma viszont tudom, hogy igenis egészségromboló a dohányzás. A nagytatám „Nem haragszom a dohányosokra, én is szívtam két évig.” D-FOTÓi A SZERZŐ FELVÉTELE például fullad, és mégsem hagy fel vele.- A személyes tapasztalataidon kívül milyen forrásokból dolgoztál?- A tanárnőtől kaptam szakkönyveket, újságcikkeket. A dolgozatomban többek között olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy miért dohányoznak az emberek, hogy Európában miért mi „füstölgünk” a legtöbbet. Természetesen taglaltam a dohányzás káros hatásait, konkrétan megemlítve a szív- és érrendszeri betegségeket, a tüdőrákot.- Hány nap alatt készültél el a pályamunkával?- Maga a megírás csak két napig tartott. Utána Kolozsi tanárnő és Kiss Mihály igazgató úr átnézte, s úgy adtuk postára. Az eredményhirdetés Budapesten volt a Planetáriumban, természetesen előtte már levélben értesítettek arról, hogy jutalmazott vagyok.- Mi volt a jutalom?- Esetemben egyhetes nyaralás Zánkán. Kolozsi tanárnő pedig - akinek ismételten szeretném megköszönni a segítségét - könyvutalványt kapott felkészítő munkája elismeréséül - válaszolta Tímea. MÉNESI GYÖRGY Térségi szavalóversenyt rendeztek A község szülöttéről, Lovas Endre költőről elnevezett térségi szavalóversenyt tartottak nemrég Okányban. Okány Az esemény jelentőségét emelte, hogy a versenyen személyesen jelen volt a névadó költő leánya, Visontai Miklósné, aki a zsűri elnöki feladatait is elvállalta. Az általános iskolások versenyében a következő sorrend alakult ki: 1. Kurucz Zsuzsanna (Okányból), 2. Mülek Lajos, 3. Hamza Dóra (mindkettő Zsa- dányból). A közép- és főiskolások kategóriájának végeredménye: 1. Kolompár Edit, 2. Ökrös Erzsébet (mindkettő Okányból), 3. Kuru- csó Annamária (Vésztőről). A felnőttek versenyének élmezőnye: 1. Perei Károlyné (Sarkadról), 2. Fazekas Gáborné (Okányból), 3. Csordás Lászlóné (Vésztőről). _________________________________ül Eg yütt az aradi Szabadság-szoborért Világszerte gyűjtenek az újraállítás támogatására Szarvas Az aradi Szabadság-szobor újraállításának támogatására világszerte gyűjtést indítottak a magyarok. A nemes kezdeményezéshez csatlakozva a Szarvasi Történelmi Emlékűt Közalapítvány Kuratóriuma is adakozásra kéri az embereket. majd évtizedekre pincébe zárták. 1999 októberében a Románia és Magyarország közötti viszony javulásával nemzeti zarándokhelyeink e jelentős darabja kiszabadulhatott fogságából, s ha köztérre nem is került, az aradi minorita rendház udvarán darabjait kiállíthatták. Mára Arad város vezetése európai gondolkodású önkormányzattá lett, s az aradi tanács hozzájárult a szobor újraállításához. Leendő helyének rendezésére mintegy 300 ezer euró értékű 2,2 millió lejt hagyott jóvá. Ez azonban az újraállítás költségének csupán ötödrészét fedezi - foglalta össze az előzményeket Szenes János, a Szarvasi Törté„Magyar, a múltadat féltve ápold a jelen küzdelmeiben, hogy a jövőd is megmaradjon!” - Arad 154 éve töretlenül emlékszik vértanúira. Emlékezett akkor is, amikor tilos volt, és emlékezik, amíg a város létezni fog. Zala György 1890. október 6-ára alkotta meg a magyar nemzet elpusztíthatatlan- ságának és együvé tartozásának monumentális emlékművét, a Kossuth által Magyar Golgotának nevezett Aradon. A magyar szabadság szobra mindössze harmincnégy évig állhatott helyén, Trianon után nem sokkal, előbb körüldeszkázták, lebontották, nelmi Emlékűt Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.- Szerte a nagyvilágban, ahol honfitársaink élnek, nagyszabású gyűjtés indult annak érdekében, hogy mi, mai magyarok és utódaink immáron az idők végezetéig eredeti állapotában láthassuk e csodálatos alkotást. Nemzeti közadakozásunk keretén belül kérjük Szarvas város nemes és lokálpatrióta közösségeit, magánszemélyeit és azokat, akik még támogatásra érdemesnek tartják az ügyet: pénzadományainkkal cselekedjünk együtt az aradi Szabadság-szoborért. Szarvas Város Ónkormányzata Képviselő-testületének felhatalmazása alapján felajánlásaikat az OTP Bank Rt.-nél nyitott 11733058—2002278-as számlaszámon tehetik meg „Aradi Szabadság-szobor” megjelöléssel. Lakóhelyet és mesterséget váltott A hímestojásfestő keze alatt nyáron is ég a munka Amikor Lóránt Jánosné Leitner Olga tizenöt éve Békésszentandrásra költözött, nem számított rá, hagy a lakóhelyével együtt foglalkozást is változtat. A dubovári születésű röntgenlaboránsból hímestojás-készítő lett. Békésszentandrás A húsvét előtti hetekben természetes, hogy az ajándékboltokban a hímestojások százai közt válogathatunk. Hogy a bőség meglegyen, a hí- mestojás-készítők egész évben szorgosan dolgoznak. Ennek igazságáról a közelmúltban Lóránt Jánosné Leitner Olgánál vendégeskedve is meggyőződhettünk. Az emeleti dolgozószobában egész Magyarország hímestojáskincsét szemügyre vehettük. Olga a kiállításokon és fesztiválokon szívesen csereberél, innen a gyűjtemény. Ugyanitt sorakoznak a saját munkák, köztük a kedvence, a míves aprólékossággal, csipkeszerű mintával készített karcolt tojás, amely a közönség szavazata alapján idén a hollókői népművészeti fesztiválon elnyerte az év hímestojása díjat. A mini kiállítás a kísérletező kedvű házigazdánk minden tojásfestő korszakából őriz egy-egy darabot. Van itt batikolt hatású, pingált, szentképpel és tájképpel díszített, sőt karácsonyi is. Utóbbi a rokonoknak és barátoknak készült. Leitner Olga a szlovákiai Dubo- váron nőtt fel. Négyen voltak lánytestvérek, ám odahaza a Leitner lányok az édesanyjuk által festett tojá- Békésszentandrásra költözve az első osztályos fiammal látogattuk meg Lázár Julikát, a népművészet ifjú mesterét. Nála láttam először, hogy készül a hímes tojás. Nagy kedvet éreztem hozzá, hogy megtanuljam, ám abban már nem voltam annyira biztos, hogy sikerül is elsajátítani. Hosszú ideig járHa egy hétig nem festhetem, vagy rajzolhatom őket. már nem lelem a helyem - mondta Lóránt Jánosné Leitner Olga, aki Békésszentandráson találta meg a szívének kedves mesterséget. d-fotó-. kovács Erzsébet Melyiket a több ezerből? Az egyforma, mint két tojás szólás igazsága megdől, mihelyt a tyúkgyümölcsöket alaposabban szemügyre vesszük. Leitner Olga a nyár eleji beszerző kőrútján több ezer tyúktojás közül választja ki a neki tetszőket. Egyszerre hatszáz-nyolcszáz darabot vásárol, csupa szabályos formájút, hibátlan héjút. Otthon szappanos, majd hypós vízben fürdeti, majd festi és forróviaszba mártja őket. A tojás tartalma a disznókat boldogítja. Szeptemberre már tekintélyes mennyiségű piros, zöld és kék egyszínű tojás sorakozik a tartókban, amelyekre a hosszú őszi és téli hónapok alatt csodaszép csipkeminta kerül. tam Julikához, aki nagy türelemmel foglalkozott velem. Megtanultam és begyakoroltam minden technikát - mesélte Olga, akinek tanult szakmája röntgenasszisztens, ám mesterségének immár a tojásfestést tekinti. Tagja lett a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek, a megyei és országos rendezvények gyakori és elismert vendége. Hat éve, a Néprajzi Múzeumban bemutatott tizenkettedik országos népművészeti kiállításon a zsűri első díjjal jutalmazta. Legnagyobb örömére idén szülőföldjén, Breznán is kiállíthatott. Az esztendő másik nagy eseménye később lesz: októberben a tojásfestők vüágnapjára a Baranya megyei Zengővárkonyba utazik, ahol a hímes tojás múzeumban az ő munkáját is bemutatják. CSATH RÓZA Albrecht Dürer nevét sokan hallották már, de mivel az iskolában nem tanítják művészetét, kevesen ismerik az egyik legjelentősebb német reneszánsz festő és grafikus műveit. Júliusban Békéscsabán is lehetőség nyílik, hogy megtekintsük az egykori Gyula melletti faluból, Ajtósfalváról Nürnbergbe elszármazott művész és kortárs alkotótársai grafikáit. Békéscsaba A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményét először a Budai várban állították ki, majd Miskolcra szállították, innen érkezik a tárlat Békéscsabára, ahol július 10-étől augusztus 10-éig látogatható. Dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató elmondta: a kiállítást, amelyben Dürertől a Lovag, a halál és a sátán, a Rinocérosz és az Angyali üdvözlet című művek is szerepelnek, ingyen bocsátották a rendelkezésünkre. A múzeumok jó kapcsolatát mutatja, hogy eddig a Munkácsy-kiállí- tás vendégeskedett Miskolcon. A művek szállítása igen költséges, néha több miihó forintot is felemészt, hiszen az értékesebb munkáknál, mint például a Mun- kácsy-festmények, különleges, légkondicionált járművek és bizton- sági szolgálat szükséges. F. 0. K. A tehetséges kis matematikus Öt helyett négy óvodai csoport Sárréti gyermekek a Balatonnál Murányi Annáról már elsős korában kiderült, igen tehetséges kisdiák, különösen a sok tanuló által nehéznek talált matematikában jeleskedik. Anna számára a feladatok inkább megoldásra váró rejtvények. Békéscsaba __ A békéscsabai 11. Számú Általános Iskola harmadikos diáklánya a tavaszi szünetben Kecskeméten, élete első komoly versenyén, a Zrínyi Ilona Matematika Versenyen kiváló teljesítményével az előkelő harmadik helyen végzett. A verseny megyei fordulójára februárban került sor. Anna a második helyen végzett, így jutott a nemzetközivé szélesedett országos döntőbe, amin határon túli diákok is szerepeltek. Mint a harmadikos kisdiák osztályfőnökétől, Czina Józsefnétől megtudtuk, összesen 11 009 harmadikos indult a megyei fordulókon, közülük hetvenen jutottak az országos döntőbe, aminek Kecskemét adott otthont.- Egy óra alatt húsz feladatot kellett megoldanunk, melyek közül a legkönnyebbek a halmazos példák, illetve a szorzások voltak, a legtöbbet a táblázatos feladatokon kellett gondolkodni - mondta a kisdiák. — A feladatok nehezek voltak, középiskolai tanárok állították össze. Mindezek ellenére „testre szabott” verseny volt Anna számára, hiszen a példák gyors észjárást igényeltek. Anna harmadik helyezésére nagyon büszke az iskolánk - tette hozzá Czina Józsefné. A harmadikos jaminai kislányt a matematika mellett a számítástechnika is érdekli. Természetesen szeret játszani, kerékpározni, örömmel vesz részt a drámafoglalkozásokon és a néptáncórákon is. K.E. Az okányi önkormányzat is jelentős forráshiánnyal küzd és igyekszik mindent elkövetni, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében csökkentse a kiadásokat. Okány Azt fontolgatják, hogy a jelenleg ötcsoportos óvodát ősztől célszerű lenne csak négy csoporttal működtetni. A csökkentés persze elbocsátásokkal is járna: három dajkának kellene felmondani. A képviselő-testület bizottsági elnökeiből a közelmúltban létrehoztak egy alkalmi bizottságot, hogy az óvodai csökkentés témájában tájékozódjon. — Jelenleg az óvoda kihasználtsága 60-70 százalékos. Ha a csökkenést végrehajtjuk, akkor ősztől 100 gyermekkel is működhet az óvoda, és ez a létszám év közben további 20 százalékkal növelhető. A négy csoportra való átállás során óvónőt nem - hiszen a jelenlegi öt csoporthoz 11 óvónőre lenne szükség és csak 9 óvónő tevékenykedik Okányban —, hanem három gondozónőt kellene elküldeni. Senkinek sem akarunk úgy felmondani, hogy ellátatlan maradjon. A dolgozók azt kérték, hogy ne évenként küldjünk el egy-egy dajkát, hanem egyszerre - mondta Pesti Lászlóné, az alkalmi bizottság elnöke. Fekete Jánosné képviselő az iránt érdeklődött, hogy előnyugdíjba küldéssel megvalósítható-e a leépítés. Hoffmann Mihályné óvodavezető elmondta: természetes leépítéssel nem lehet megoldani a létszámcsökkentést. A képviselő-testület a napokban tartott ülésén úgy határozott, hogy az óvodai csoportcsökkentésről újabb egyeztetéseket tartanak, s még a májusi ülésen végle- ges döntést hoznak. _____ m.b. Mi nden esztendőben sárréti gyerekek százai nyaralnak szervezett formában a Balaton partján. A Káptalanfüre- den közel három évtizede működő Sárréti Ifjúsági Tábor a körös-sárréti önkormányzatok tulajdona. Szeghalom A táboroztatás terén az adott települések számos támogatást is felvállalnak, így a nehezebb anyagi körülmények közt élő családok gyermekei is élhetnek az üdülés lehetőségével. A Káptalanfüreden található tábor területét az Országos Úttö- nős^övetség és a KISZ-központ adományozta a szeghalmi járásnak az 1970-es évek elején, ezt követően 1971-73 között elkészült a tábor. Amíg létezett a szeghalmi járási hivató), addig a tábort az működtette. 1994-ig a szeghalmi önkormányzat, majd 1997-ig a körösladányi önkormányzat volt a Sárréti Ifjúsági Tábor működtetője, azóta viszont a térség vállalkozásba adta az üzemeltetést. A tavalyi év táborozási tapasztalatait és az idei évre vonatkozó teendőket az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás nemrégiben Bucsán megtartott ülésén beszélték meg. A körös-sárréti önkormányzatok idén is hat hétre veszik igénybe a tábort. Az egyhetes turnus díja gyerekenként 10 200 forint, amiből 4200 a fenntartási költéség, 6 ezer forint pedig az étkezési díj. A fenntartási díjat, immár hagyományosan, minden esztendőben az önkormányzatok felvállalják. Azt, hogy a 4200 forint költséget idén is állják-e az önkormányzatok, a helyi képviselő-testületek döntik el. Ha igen, akkor ez egyhetes táborozásért a gyerekeknek 6 ezer forintot kell fizetniük. MAGYARI BARNA sokat adták a locsolóknak. Olga jóval később, Békésszentandráson próbálkozott meg a tojásfestéssel. Dürer-grafikák „élőben”
