Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-29 / 99. szám
16. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 29., KEDD M E Z Ő K 0 V Á C S H Á Z A MEGYEI HÍRLAP Egyenként nehezebb boldogulni A közigazgatás reformja mára elkerülhetetlen Az 1990-es önkormányzati törvénnyel egy teljesen diszfunk- cionális, működésképtelen, hatástalan önkormányzati rendszert hoztunk létre. Kimondtuk az „emberekhez közeli politika” elvét, ám hogy ez mennyire kellett az embereknek, azt az mutatja, hogy a rendszer tovább darabolódik, és évről évre újabb települések szakadnak le. — Az emberekben tehát él a szabadság szükséglete, mert az önkormányzati rendszer - így ahogy van - működésképtelen és áthidalhatatlan. Ennél erőteljesebb érvet arra mondani, hogy a kistérségre szükség van, nem nagyon lehet - állította dr. Ágh Attila politológus.- A kistérség megpróbál két óriási problémát egyszerre megoldani. Egyrészt megőrizni a települési önállóságot - az emberekhez közeli politikai szinten - ugyanakkor a kistérséget működőképes egységgé tenni. A kistérség zászlóshajója a területfejlesztés. Az IDEA-program a Belügyminisztérium nevében megpróbálja a kistérségre rávinni az ön- kormányzati és a köz- igazgatási funkciót. A lustérség és a gazdaságosság elve azt részesítené előnyben, hogy a munkaszervezet egységes egyetlen. Ezt a munkaszervezetet, a Kistérségi Fejlesztési Tanács, illetve az önkéntes társulások oldaláról könnyebb integrálni, mint a köz- igazgatási funkciót belevinni. 2004. január 1-jétől a Kistérségi Fejlesztési Társulások, illetve tanácsok munkája elindul, és szeretnénk ezt a folyamatot 2004- ben lezárni. A kistérségi reform nagy része, majdnem egésze, feles törvényként végrehajtható. A másik feladat a regionális szint megteremtése. A régió igazi ellenfele a központi kormány, az ágazatok. A valódi régiók nem a megyéktől veszik el a pénzforrásokat, hanem a központi kormánytól, és ez vezethet arra, hogy nevezetesen a regionális reform a kompetenciák és a finanszírozás decentralizációját jelentik. Tehát minden minisztériumtól el kell venni hatáskört és pénzt, mert csak így lesz regionális reform. Elvileg mind a négy parlamenti párt egyetért az európai uniós alkalmazkodással, és hogy komoly intézményreformot hajtsunk végre. Zárógondolatként kiemelném, hogy az egész programban a kistérség és a nagytérség a legnagyobb szövetségesek. A kistérségek megalakulása nagy előrelépés, de nem állhatnak meg a lábukon a régiók nélkül - emelte ki Ágh Attila, a közigazgatási reform- program szaktanácsadója. Cél a területi és szervezeti összhang Az új szolgáltató irodák szakmai hátteret biztosítanak A kilencvenes évek eleji rendszerváltás meglehetősen meghatározó a mai napig úgy az önkormányzatok egészére, mint annak megosztottságára. Az önkormányzatok 1994-től kezdték felismerni, hogy bizonyos feladatokat csak együttesen lehet megoldani.- A kormány 2002-es programja a közigazgatás reformjában a régiókra és a kistérségekre helyezte a hangsúlyt. Ez 'azt jelenti, hogy a területfejlesztésnek is gyorsan lépnie kell, és van is lehetőség lépni - fogalmazott dr. Virágh Rudolf, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal szakmai titkárságvezetője. ♦ — A Kistérségi Fejlesztési Tanács megoldja azt, hogy ennek a szervezetnek a működési területe megváltoztathatatlanul egybeesik a kistérség szervezetével, melynek valamennyi önkormányzat, sőt a gazdasági szereplők, a munkavállalói érdekképviseletek, civil szervezetek is tagjai. A területfejlesztési intézményrendszeren belüli koherencia (összetartozás), mint a terület és szervezeti összhang azt mutatja, hogy ez az elképzelés a kistérségi területeket és tanácsokat illetően jó kezdeményezés. A kistérség egészére vonatkozó területfejlesztési koncepció, a térséget érintő alapvető döntések a kistérségi testületek, a Fejlesztési Tanácsok keretében születnének meg. Természetesen a kistérségi testületek és tanácsok számára bizonyos belső forrásátcsoportosításokkal azt is lehetővé kell tenni, hogy dönthessen: a térségben zajló fejlesztések közül mit preferál, melyik elképzelést látja a saját koncepciójába illeszkedőnek. Szintén lehetőséget kell adni, hogy más testületek által eldöntendő fejlesztésekhez véleményt adhasson. Egyértelműen le kell írni a kistérség szintjén és másutt is, hogy kinek van szavazati, tanácskozási vagy konzultációs jogú tagsága. A munkaszervezet megteremtése egybeköthető azzal a kívánalommal, hogy különböző szakmai kapacitásokon - melyek kistérségi kht.-ba integrálva - olyan szervezetet képezzenek, amely egy szolgáltató irodaként a kistérségi területfejlesztési tanácsnak is hátteret biztosít és a települések számára is tud segítséget adni. Nem egy megaszervezet létrehozásáról van szó, hanem egy meglehetősen jó, menedzseri szervezetről, amely képes a kistérség szakmai kapacitásait eseti megbízások formájában is igénybe venni - hangsúlyozta a titkárságvezető. A kistérségek az uniós reform alapjai Átlátható program és egységes szerkezetű területfejlesztés kell! dk. Szarvas Arm a A kistérségek számára néhány héttel ezelőtt, Mezőkovácsházán tartott szakmai konferencia egy állomása volt az országos reformfolyamatoknak, melyet követően több fontos lépés történt. A népszavazás eredménye tovább gyorsította az eseményeket. Mára a fórumon elmondottak napi aktualitássá váltak. Ezért a teljesség igénye nélkül, rövid összefoglalót készítettünk az előadáson elhangzottakból. Amikor közel egy éve elkezdtük a szervezést, már tudtuk, hogy Magyarország a záró tárgyalások végén elért nettó befizetési helyzetét tartani tudja, azaz a strukturális alapokból, pályázatok útján, több pénzt hívunk le az EU-tól, mint amit befizetünk. Nincs meg a feltétel- rendszer, főként a struktúra, a képzett humán erőforrás. Az egyeztetéseket a miniszteri kabinetből dr. Szegvári Péter kormánytanácsadóval, a Miniszterelnöki Hivatalból dr. Nagy Sándor és dr. Baráth Etele államtitkárral, az FVM-ből dr. Németh Imre miniszterrel, illetve dr. Lampert Mónika belügyminiszter asz- szonnyal közvetlenül és egyetértésük mellett a szakértői apparátussal folytattuk le. Később bekapcsolódott a Pénzügyminisztérium is. Az egyeztetések folytatódnak a nyolc mintatérség társulásainak vezetőivel és az országos szövetség elnökével. A konferencián elhangzottak a struktúra vonatkozásában nem változtak. A kistérségekben kialakulnak a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok, ahol a térségben működő képviselői testületek által létrehozott társulások, egyesültek kiegészülnek a kamarák, vállalkozók és a civil szféra képviselőivel. A jelenleg működő önálló jogi társulások egyszemélyes kht.-kat hoztak (hoznak) létre, amelyekben kistérségenként 7-7 menedzser végzi a stratégiai tervező iroda, a projektiroda és a képzési központ (mintatérségeknél) funkciókat. Köztük lesz jelenlegi vidékfejlesztési menedzser, a kistérségi megbízott és a falugazdászok egy része. A kistérségek létrehozzák a fejlesztési alapot, mely pályázattal kiegészíthető a költségvetésben erre elkülönített alapból. Elkezdődik a mintatérségekben a polgármesteri hivatalok dolgozóinak és a menedzsereknek a képzése. Az év végéig 150-160 tudományosan megalapozott statisztikai kistérség alakul ki. December 31-éig modellezik a mintatérségeken az említett struktúrát. 2004-től a kialakult kistérségek ugyanezen modell alapján épülnek A vidék jelene és jövője fel. 2004-től 2005-ig a mintakistérségek modellezik a közigazgatási szervezet változását (IDEA-program). Ekkorra kialakítható legalább egy mintarégió. A térségi struktúra- váltás és a mezőkovácsházi konferencia által képviselt célok elérésében nagy szerepe volt dr. Veress Józsefnek, az MSZP megyei elnökének, az NFT és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettesének, aki szakértői tanácsokkal és közreműködésével segítette a gyakorlati munka megkezdését. A megyének több ilyen hazai és európai uniós kapcsolatokkal bíró szakértő-politikusra lenne szüksége, hogy a kistérségeink elmaradottsága csökkenjen, és az itt élők életminősége javuljon. ________________Ml »ZARVA» ATTILA ki stérségi fejlesztési tanAcs A Mezőkovácsházára érkezők megkapják belépőjüket a konferenciára ORSZÁGOS SZOVITSÉO ELNÖKE A kistérségi tanácskozásra a meghívást nemcsak én kaptam, hanem a miniszterelnök úr is, aki arra kért, hogy adjam át üdvözletét, melyet írásban is eljuttat. Álláspontunk szerint nagyon fontos, hogy Magyarországon is legyen európai szintű összefogás az integrációt, a decentralizációt, a demokráciát és az autonómiát érintő kérdésekben. — A területfejlesztésnek hívott regionális politika és a magyarul vidékfejlesztésnek hívott rurális fejlesztési politika az EU-ban két dolgot céloz meg. Az egyik a térségi versenyképesség erősítése, a térségi innováció, a másik a felzárkóztatás, a különbségek mérséklését, enyhítését célzó politikai elemek összessége. A kormány egy pozitív egyenleget állított elő az EU-csatlakozás kapcsán. A befizetések összege 2006- ig kevesebb lesz, mint amennyit a strukturális alapokból - a regionális, a vidékfejlesztési, a szociális, a gazdaságfejlesztési programokra - a kistérségek és a régiók Békés megyéből is számos érdeklődő érkezett a tanácskozásra fejlesztésére kaphatunk. Csakhogy ez nem garancia, hogy fel is tudjuk használni. Ez nagy kihívás a térségek számára. Hiába készítünk nagyszerű nemzeti fejlesztési tervet, ha az nem valódi partnerségre épül - fogalmazott dr. Szegvári Péter kormánytanácsadó a Miniszterelnöki Kabinet részéről.- Jelenleg a kistérség csak az önkormányzatok szövetségére épül. Nem tudja megoldani, hogy informálja a magán- és a civil szektort abban, hogy részt vegyen a tervezésben, programozásban, netán a források előteremtésében. Az a szerveződés, ami a mezőkovácsházi konferencián megjelent, ebből a szempontból nagyon hasznos. Az EU- ban látható, hogy az önkormányzatok közvetlenül nem tudják befolyásolni a döntéseket. Ez azt jelenti, hogy tágabb teret adnak nemcsak a magyarországi, hanem az európai érdekérvényesítésben is olyan szövetségeknek, mint amilyenről most szó van. Az EU-ban arra is van külön alap (interregionális, közösségi kezdeményezésű), ami egy új politikát értékel fel. A nemzeti államok szintjén a határok két oldalán levő település és térségi önkormányzatok, a térségi szerveződések együttműködését nem lehet tagállami, állami szinten szervezni. Az unió 2000. évi állásfoglalása, hogy minden kormány kötelessége feltételeket teremteni és segíteni a helyi szintű együttműködéseket a határ mindkét oldalán. A csatlakozás Magyarország számára kedvező. A regionális és a vidékfejlesztési, valamint a határon átnyúló politika 10 évvel meggyorsítja a térségek fejlesztését. El lehet érni, hogy a vidéken élők 2009-re nem 19 százalékkal, hanem 50 százalékkal gyarapítsák jövedelmeiket, és 50 év helyett 10-15 évre szorítható le a térségi különbségek mérséklése. A miniszterelnök nevében kívánok eredményeket, hogy ez az országos szerveződés valóban segíteni tudja a térségi felkészülést, majd az ország kapacitásának kiépítését területfejlesztési szempontból. Segítse, amit az IDEA-program kapcsán a kormány célul tűzött, hogy modernizálni, hatékonyabbá, eredményesebbé tudja tenni az önkormányzati típusú és középszintű kormányzás kérdéseit - emelte ki a kormánytanácsadó. A kormány programjában célul tűzte, hogy felvállalja a vidék fejlesztését. Ehhez azonban tisztában kell lenni a jelenlegi helyzetünkkel és a jövőbeni lehetőségeinkkel.- Magyarország a demográfiai, település- szerkezeti sajátossága miatt 96 százalékban vidéki térségnek minősül, ahol a népesség háromnegyede él. A rurális (falusi) térség adja az ország területének kétharmadát, ami az uniós átlag 3,5-szerese. A lakosság egyhar- mada falun él, ahol 70 százalék feletti az inaktív népesség aránya. Itt a munkanélküliség kétszerese az országos átlagnak és csak a mező- gazdaság nyújt munkalehetőséget- állította dr. Simon József, az FVM helyettes államtitkára.- Az agrártámogatásokat kezelő uniós intézmények úgy működnek, hogy a kitűzött célok végrehajtását tételesen ellenőrzik. Ez szöges ellentéte a magyar gyakorlatnak, amikor lobbizunk, pénzt osztogatunk és nem előre tervezünk. Az agráriumot érintő követelményeknél sokat emlegetjük az ökoszociális biogazdaságot. Ma a vidéket nemcsak a mezőgazdasági termelés színtereként veszik számításba, hanem egyre értékesebb a biológiai és társadalmi élettér. Felértékelődött a vidéki kulturális környezet, a helyi közösségek szerepe. A vidéki ember nélkül a célok, elképzelések nem valósíthatók meg. Gátat kell vetni az elvándorlásnak, az elöregedésnek, és gondoskodni kell arról, hogy az új generációk képviselői is vállalhassák a vidéki életteret. A földhasználatban értékfenntartó gazdálkodásra kell törekedni. Mit jelent ez? Egészséges, szermaradványtól mentes, az élővilágot és tájat tiszteletben tartó, fenntartani képes gazdálkodási gyakorlatot. Ám nemcsak az élővilágot kell fenntartani, hanem azt a kulturális örökséget és közösséget, akik ezt a munkát végzik. Az EU-nak csökkenteni kell a közvetlen kifizetéseket az agráriumban. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdaság, a föld- használókkal szembeni elvárások alapvetően változnak. Mivel a támogatási, a javadalmazási rendszert is változtatni kell, így nincs más, mint a vidékfejlesztési kifizetések növelése. Üdvözlöm az FVM részéről azt a kezdeményezést, hogy a területfejlesztési, az önkormányzati szakembereket, a menedzsereket próbáljuk egy kistérségi ügynökségként (kht.) megszervezni, és hogy lépjünk tovább az európai együttműködés szintjén. Az oldalpár a Mezőkovácsházi Önkormányzat támogatásával és hirdetőpartnereink közreműködésével készült. Szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta
