Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

r r A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. május 8-án, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214*$ telefonszámon. FVM-pályázatok nyomában Lekvárgyárból lovasmajor Családi fotó Katával, az első fecske Fecskével, a háttérben a pályázattal épített tárolóval Szalai Lajos és felesége, Gyeraj Anikó a Békés megyei számítógép-forgalmazásban úttörőnek számítanak, hiszen az elsők között nyitották meg immár évtizedes üzletüket, a békéscsabai NAP-SZÁM szá­mítástechnikai szaküzletet, ennélfogva a kívülálló azt gondolhatná róluk, hogy üres óráikban programokat bön­gésznek, éjjel-nappal hard­ver-, szoftverálmokat szőnek, s életük keretét a számítás- technika teremtette virtuális valóság és a kereskedelem napi feladatai határozzák meg. Ehhez képest a szárnyaló álmaik olyannyira földhözragadtak, hogy szó szerint értendő: a föld­höz — a termőföldhöz - ragad­tak. A rendszerváltással, kárpót­lással kialakult családi birtok a gazdálkodás kényszerét hozta, abból meg az következett, hogy Anikó régi álmát megvalósítan­dó, lótenyésztésbe fogtak. így született meg a Pósteleki Lovas Major Kft. Az üzlet mellett két év óta fo­lyamatosan a lovasálmok valóra váltásán dolgoznak, ami azt jelen­ti, hogy az egykori pósteleki ura­dalmi lekvárgyár - a később kon­zervgyári üzemként működő „le­csógyár” - területén létesített lovasközpont lefoglalja minden percüket. Ezt azonban korántsem panaszképpen mondják, mert számukra egy céltudatos alkotó­munka része az, amit nap mint nap az öthektárnyi telep átalakítá­sáért végeznek — saját ötleteik és nem kevésbé saját anyagi erőfor­rásaik felhasználásával. A raktár­ból istállót, a kiszolgáló és üzemi épületekből tárolószínt, szociális helyiségeket, automatizált ener­giaközpontot alakítottak ki. Ez utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy a szalma és az építéshez szükséges, a telepen végzett fafel­dolgozás melléktermékének fel- használásával olcsó és környezet­barát technológiát alkalmaznak. A rengeteg munkával rendbe tett udvaron elkészült a lovak jártatá- sára alkalmas első karám, most épül a második is. A „többfron­tos” fejlesztésnek csak egyik ele­me az a gépszín és szénatároló a hozzá tartozó aszfaltúttal, ame­lyet a szaktárca által meghirdetett agrárpályázat segítségével építet­tek a technikai eszközök védelme és a takarmányellátás érdekében. A tízmilliós költségvetésű létesít­mény - melyhez 25 százalékos támogatást nyertek - nemcsak a házi kivitelezés, hanem a tulajdo­nosok egyéni elgondolásainak példája is. A pályázatkészítés igencsak szerteágazó feladataitól kezdve, a megvalósult géptároló szín vas- és famunkáinak java ré­szét kis létszámú csapatukkal együtt, saját maguk végezték el. Mára eljutottak odáig, hogy a jelenlegi „miniménes” létéhez és működtetéséhez minden feltétel adott, s a lovasmajor élete a folya­matos építkezés mellett is arról szóljon, amiért az egészet megal­kották: a lótenyésztésről. A Szalai házaspár arra vállalko­zott, hogy a hagyományosan ma­gyar fajtának számító — a XIX. században Mezőhegyesen kite­nyésztett - furioso-north star tí­pust honosítja meg a pósteleki majorban, ahová a sors szeszélye folytán nem a mezőhegyesi mé­Lóportré az alapítóról. Kata fajtabéli társait már nem az egykori mezőhegyesi „szülőház­ban” kell keresni nesből, hanem a szlovákiai Motesicéből hozta az alapító kan­cát, Katát. Szalaiék tudatos te­nyésztő munkáját jelzi, hogy en­nek a lónak a Gazduram nevű le­származottja is itt van állami fedezőménként kihelyezve, hogy a vérvonalat örökítse. A törzsállományt jelenleg 7 kanca, a kéthetes csikó és a telep büszkesége, a tavaly már itt szü­letett Fecske (az első fecske) al­kotja, a tenyésztők szándékát pe­dig elárulja, hogy az új istállóban 22 bokszot építettek ki. A major megálmodóinak tervei közt a leendő szaporulat értékesí­tésén túl bérlovagoltatás, lovas­turizmus — ez utóbbi már idén — és vendéglátás is szerepel, s re­ményeik szerint a két fiuk, János és az ifjabbik Lajos is szerepet kap a vállalkozásban. A kirándu­lóhelyként ismert Pósteleken a környéken élők egy új lehetősé­get találnak szabadidejük hasz- nos eltöltéséhez.______________■ Határhelyzet a megyében Lassan tűnt el a hótakaró A havi határszemlénk adatait szolgáltató Lipták Jánostól, a me­gyei földművelésügyi hivatal fő­felügyelőjétől megtudtuk, hogy az előzetes várakozásoknak meg­felelően a rekordvatagságú hó lassú olvadása megyénkben messze nem okozott akkora bel­vízgondokat, mint a két évvel ez­előtti — ennél 90 milliméterrel több — őszi-téli csapadék, ame­lyet nem tudott időben elnyelni a talaj. Mint Markó István, a hivatal vízgazdálkodással foglalkozó szakembere elmondta, a hónap utolsó hetére folyamatosan csök­kentek az elöntött területek, ame­lyek elsősorban a megye kötöt- tebb talajú, mély fekvésű terüle­tein alakultak ki. Míg március 21- én még 17 ezer hektárról számol­tak be, 24-ére már 8-9 ezres ada­tokról szólt a jelentés, a múlt csü­törtökön kétezer hektár körüli volt a belvízfoltok összessége, s fokozatosan szüntették meg a ké­szültségi fokozatokat is, e héten pedig már nem is volt „helyzet”. A gyors javulásban a száraz már­ciusi időjárásnak van elsődleges szerepe, mivel ebben az időszak­ban csupán 5,1 milliméter csapa­dék hullott, ami 27,9 milliméter- nyivel kevesebb az ilyekor mér­hető átlagnál. A lassan megélénkülő határ­ban elkezdődtek az áttelelt ga­bona fejtrágyázási munkái — a hivatal adatai szerint 31000 - 32500 forintos tonnánkénti áron beszerezhető műtrágyá­val. Tavaszi metszés. Békéscsabán a Rigó család gyümölcsösében is elkezdődtek a munkák Hosszan tartó hideggel búcsúzott a március és kevesen emlé­keznek ennyire szívós télre, amelynek utolsó hóbuckáit még március közepéig kerülgettük, így aztán sok gazda már nem­csak kíváncsian, de szorongva várta, mi kerül elő őszi vetésé­ből a kéthónaposnál is öregebb — lassan takarodott — hótaka­ró alól. Erről bővebben vetés előtti összeállításunkban olvas­hatnak. Ami az elmúlt hónap hőmérsékletét illeti, a számok nyelvén is kifejezhető a deficit: 2,9 fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál. A leendő sorsok is annyifélék lesznek, ahányon vagyunk. Egy valami közös: mindenkinek változik a helyzete! Itt most én beszélek . EU-jelvény a hajtókán Bevallom, hogy a minap kitűztem az EU-jelvényt a kabátom hajtóká­jára. Pár nap alatt sokan - még idegenek is - rákérdeztek, hogy mi­ért van jelvény kitűzve, mit akarok vele kifejezni. Mert a jelvényen a 12 (ötágú) csillag által alkotott körben mindössze ez áll: IGEN. Tájé­koztattam mindegyik érdeklődőt, hogy ez az egy rövid szó önmagá­ban megadja a választ a feltett kérdésre. Természetesen sokan nem elégedtek meg ilyen rövid válasszal és azonnal keresztkérdéseket tettek fel a témával kapcsolatban: kinek lesz ez jó, nem lesz-e rosszabb... Ezekre így feleltem: nem lesz mindenkinek jobb, de nem is minden­ki jár rosszul, ha belépünk. No, innentől jöttek aztán a kérdések iga­zán. Mi az, hogy nincs egyértelmű válasz, hanem helyette csak egy csomó mellébeszélés van érdemi válasz helyett? Mi az, hogy még min­dig nagyon homályos ez az egész ügy? Tehát bátran kije- _________________________ le nthetjük, hogy Bé­kés megyében álta­lános az ismerethi­ány és tömeges a fé­lelem EU-ügyben. Ez nem jól van így, de attól még igaz! A magam szerény lehetőségeire tá­maszkodva az ilyen párbeszédek során megpróbáltam a szakmai ismereteimre támaszkodó választ adni a kérdezőnek. Mindig azzal kezdtem, hogy tisztáztam az illető személy vagy csoport jelenlegi helyzetét. Mert bizony rá kell jönni minden jó szándékú önkéntes - vagy netalán fizetett - felvilágosító em­bernek arra, hogy a lehetséges válaszok éppen annyira sokfajták, mint maguk az emberek. A leendő sorsok is annyifélék lesznek, ahányon va­gyunk. Egy valami közös: mindenkinek változik a helyzete! Aki abban bízik, hogy neki jobb lesz, azt meg is kell nyugtatni. Biztat­ni kell, hogy tényleg jobb lesz neki, mert az ilyen ember legalább önma­gában tud bízni. És meg is fogja találni a módját a majdani boldogulás­nak. Aki pedig fél, azt is biztatni kell arra, hogy fogjon össze a lehetséges nyertesek valamelyikével. Az összefogás szükségességét kell hangsúlyoz­ni minden esetben. Ez a lényeg! A szakéttelemre, a piaci-gazdálkodási is­meretekre kell támaszkodni mindenkinek, mert egyedül nem megy. Lát­ni kell, hogy az elmúlt évtizedben is csak úgy lehetett egyedül sikeresnek lenni, ha a háttérben ezért valamilyen összefogás állt. Például a maszek vállalkozó kiépítette a nagyokkal az üzleti kapcsolatát vagy például egy garázsboltos olyan kereskedést folytatott, amiért érdemes volt a vásárló­nak abba a boltba rendszeresen betérni vásárolni. Az EU is ilyen egyszerűen fog működni a mindennapok során - ha bent leszünk. Ha kimaradunk, akkor is lesz élet, de jobb nem lesz, az biztos. Ha most várnak bennünket, akkor fogadjuk el a meg­hívást, mert ha pár év múlva mi kopogtatunk, akkor idegenként kezdhetünk mindent elölről. Ezer évvel ezelőtt már volt egy hasonló horderejű döntésünk (ami akkor se tetszett mindenkinek.) Akkor jól döntöttünk, tegyük most is úgy! Aki pedig így gondolja, az nyugodtan tegye ki az EU-jelvényt a ka- bát hajtókájára... __________ dr. farkas jános agrárközgazdász Alfö ldi Agrárház Kft. MEZŐGAZDASÁGI lEKMFJLÖESZKÖZ ÉS TERMÉNYKEHISKEDEIJM Békéscsaba, Kazinczy u. 4. Mezőgazdasági termelők figyelmébe! CÉGÜNK A 2003. ÉVTŐL MEGKEZDTE A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FORGALMAZÁSÁT! AKTUÁLIS AJÁNLATAINK: NÖVÉNYVÉDŐ SZER: kora tavaszi gyomirtó szereit már most biztosíthatja. MŰTRÁGYA: ♦ ammonnitrát (import és hazai) ♦ MAP 4 kálisó 4 komplexek ♦ KEMIRA termékek ♦ lombtrágyák (kedvezményes, előszezoni akció) VETŐMAG: 4 Kukorica, napraforgó, tavaszi kalászosok 4 Monsanto 4 Syngenta 4 Martonvásári 4 Pioneer 4 K.W.S. 4 egyéb TERMENYFELVASARLAS 4 búza 4 kukorica Legkedvezőbb piaci árak. Szaktanácsadás, táblára adaptált technológia. KÍNÁLATUNKRÓL C Keresse műnk Vágvölgyi Árpád Czapp Tibor Fachs Judit Meszlényi Ernő Frankó Andrásné Központ YÖZÖDJÖN MEG! itársainkat! (30) 383-5590 (30) 383-5591 (30) 383-5592 (30) 555-7796 s (30) 383-5593 (66) 546-100

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom