Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

6. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A tojástisztelet szertartás a görögöknél Negyvennapos böjt — Hazaviszik, táplálják a szent tüzet Görögországban a húsvét igazi népünnepély. Ilyenkor a világ különböző tájain élők szinte mindannyian hazautaznak az óhazába. Az emberek az ünnepen köszöntik barátaikat. Ha pedig valamilyen alapos indok miatt nem találkozhatnak a ro­konok és ismerősök, akkor telefonon hívják egymást. Az ün­nepre készülődés már húsvét előtt 40 nappal kezdődik, ami­kortól közel hat héten át a szervezetet méregtelenítő, húsmen­tes táplálkozásba kezdenek a görögök. Mindezekről a füzesgyarmati Aggott Noémi — aki több évet élt Görögország­ban, Kréta szigetén — beszélt lapunknak. sággal kiszínesednek a fák a raj­tuk fennakadó papírsárkányoktól.- Tisztítóhétfőtől mi történik húsvét napjáig? Füzesgyarmat- Igaz-e, hogy Görögországban a karácsonynál is nagyobb ünnep a húsvét? - kérdeztük Aggott Noé­mit, akit lapunk olvasói korábban a körös-sárréti mazsorett- csoportok ruhakészítőjeként, és a görög szépségversenyek nagyes­télyi ruhatervezőjeként ismerhet­tek meg.- A görög nép mélyen vallásos (ortodox vallásúak), és nemcsak az idősebbek gyakorolják a hitü­ket. Görögországban a fiatalok többségének a nyakában egysze­rű hétköznapokon is ott találni a feszületet. Az emberek minden­napjaiban is jelentős szerepet ját­szik a vallás, úgy is mondhatjuk áthatja egész életüket, és nagyon ragaszkodnak Krisztushoz. Ne­künk Krisztus megszületése, a ka­rácsony a legnagyobb egyházi ün­nepünk, Görögországban viszont Krisztus feltámadását tartják a leg­jelentősebbnek, így ott a húsvét a legjelesebb egyházi ünnep.- Mikor és hogyan kezdődik Görögországban a húsvéti ceremó­nia?- Húsvét előtt negyven nappal az úgynevezett tisztítóhétfő min­den esztendőben munkaszüneti nap. Ettől kezdve húsvétig az ét­rendjükből mellőzik a húst, sőt még olajat sem fogyasztanak. Az egyetlen húsféleség, amit ehet­gök: tűzijáték tarkítja az eget, pe­tárdák (amely náluk nincs betilt­va) pukkannak, egyes helyeken pedig fegyverekkel a levegőbe lő­nek az emberek. Az egyházi litur­giára kis lampionokkal érkeznek az ünneplők, hogy a templomból hazavihessék a szent tüzet, amit húsvét alkalmából Izraelben gyújtottak meg, s repülővel hoz­tak Görögországba. Ez a szent tűz húsvét napjain állandóan ott ég a görög családok otthonaiban. Hús­vét szombatján a templom kör­nyéki örömünneplés éjféltájig jelentőségük: ekkor összekoccint­ják őket a rokonok, barátok. Mos­tanában egyes helyeken már az is divatba jött, hogy egy-egy piros tojást belesütnek az édeskés hús- véü kenyérbe.- Görögországban küldenek-e üdvözlőlapokat, képeslapokat egymásnak az emberek?- A húsvéti lapok kézbesítésé­ből biztosan nem gazdagszik meg a görög posta, mivel arrafelé csak elvétve bocsátanak útjára egy-egy üyen lapot. Minden görög nagyon fontosnak tartja, hogy a húsvétot A húsvéti báránysütés Görögországban igazi népünnepélynek számít- Ezekben a bojtos hetekben húsvét lázában élik napjaikat az emberek, majd a jelentősebb vál­tozás nagyhétfőn következik be. Nagyszombatig még ünnepibb a hangulat. Az egész nap nyitva lévő templomokat narancsvirágokból készült virágszőnyegek borítják, Legalább öt órán át sül a bárány- Húsvétvasámapon a görögök többsége sült bárányt fogyaszt, de vannak olyanok is, akik a sült kecskét részesítik előnyben. A báránynak (vagy kecskének) kiveszik a belsőségeit és felhúzzák egy nyársra. A has környékéről lemetszett hajat az állat hátára kötik. A faparázs (a sütéshez kizárólag fát használnak) hatására a háj olvadni kezd, igy a bárányon állandóan van némi zsiradék, amitől szebben sül a hús. így is minimum öt órán át sütik a bá­rányt, hogy ízletes legyen. A bárány belsőségeit szintén nyárson sütik. Ezeket a belsőségeket nyársakra teszik, s hogy a belsősé­gek ne essenek a parázsra, báránybelet húznak a nyársakra. Mind a sült bárányt, mind a sült belsőségeket kedvenc csemege­ként dzadzikivel (ez egy joghurtos, uborkás, fokhagymás öntet) fogyasztják a görögök - mesélte Aggott Noémi. nek, az a hal, de ezt is csak főve, vagy grillezve készíthetik el. A negyven napos böjt alatt nagyon sok halvát (ez egy keleti édesség) és savanyúságot fogyasztanak a görögök. Krétán azt tapasztaltam, hogy az említett tisztítóhétfőn az emberek kimennek a szabadba, együtt piknikeznek, s közben pa­pírsárkányokat eregetnek. Estére kissé átalakul a környezet, való­nagyszombaton pedig estig állan­dóan szólnak a lélekharangok. — Mikortól kezdődik az igazi húsvét?- Az első igazi húsvéti ese­mény tulajdonképpen nagyszom­bat estéjén kezdődik, amikor a lé­lekharangok elhalkulnak, és az egyházi liturgiára sietnek a hívek. Ezt az eseményt mindenütt óriási örömujjongással fogadják a görö­tart, aztán mindenki hazamegy, hogy megvacsorázzon. A negy­ven napos tisztulást követően ek­kor kerülnek először a görög asz­talokra igazi húsok. Általában egy húsos levest, különböző sülteket, s egyéb húsételeket esznek. — Húsvét vasárnapján hogyan ünnepelnek az emberek? — Ilyenkor a görögök mind ki­mennek a szabadba. A templo­mok körül piknikezőhelyeket ala­kítanak ki, ahol a gyermekek ját­szadozhatnak, a felnőttek pedig a báránysütés közben beszélget­nek, iszogatnak. Sokan táncol­nak, énekelnek. Ilyenkor minden­ki mindenkivel nagyon jóban van. Ha egyesek haragban álltak egymással, vagy ádáz ellenség­ként tekintettek a másikra, akkor húsvétvasámapon ezen a pikni­ken biztosan ők is kibékülnek. Náluk a hagyománytisztelet erő­sebb minden haragnál! — Húsvéthétfőn arrafelé jámak- e locsolkodni a fiúk és a férfiak? — Görögországban nem divat a locsolkodás. A húsvéthétfőt álta­lában pihenéssel töltik az embe­rek. — A görögök ismerik-e a festett tojást? — Húsvétkor kizárólag csak pi­ros tojást festenek. Ezeknek a pi­ros tojásoknak evés közben van otthon, családja körében, a szülő­földjén ünnepelje. Még a legtávo­labbi országokba elvándorolt gö­rögök is hazatérnek húsvétra. Ezért a húsvét előtti napokban nagyon nehéz Görögországban repülő-, hajó-, vonat-, vagy busz­jegyhez jutni, hiszen mindenki akkor akar utazni. így á rokonok, ismerősök, barátok személyesen kívánnak egymásnak kellemes húsvéti ünnepeket. Amennyiben viszont valaki, valamilyen nyo­mós indok miatt mégsem utazhat haza, akkor az illető a képeslap helyett inkább a telefont részesíti előnyben, hiszen ez utóbbi sok­kal személyesebb.- Hogyan köszöntik egymást húsvét alkalmából a görögök?- Ez attól függ, hogy húsvétkor vagy húsvét előtt találkoznak egy­mással. A 40 napos „tisztítóböjt” idején leggyakrabban elhangzó köszönés magyar fordításban azt jelenti: „Sok jó évet!” Húsvét szombatjától pedig a „Krisztus feltámadott!” köszönés van ér­vényben, amire az „Igen, valóban feltámadt!” mondattal illik felelni. Ha pedig az ünnep alkalmából kö­szöntik egymást az emberek, ak­kor azt mondják: „Káló pászka!”, ami magyarul annyit jelent, hogy kellemes húsvéti ünnepeket! Megkérdeztük olvasóinkat Az állami vagyon privatizálásáról Nagy Lajos, 63 éves, gyulai nyugdíjas autó­szerelő:- Felháborí­tónak tartom a kormány, illet­ve a Pénzügy­minisztérium szándékát. A híradásokból érte­sültem, hogy több állami tulajdo­nú gazdálkodó társaságot, köz­tük a Bábolna Rt.-t, s — ami Bé­kés megyeiként még jobban dü­hít - a korábbi ígérgetéssel, hite­getéssel szemben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-t is első körön értékesíteni kívánja a kormány. Lassan a stratégiai üzletágak kö­zül semmi nincs magyar kézen és nap mint nap látjuk, érezzük is a hatását. A külföldi tulajdonos kénye-kedve szerint diktál. Gyöngyösi Fe- rencné, 29 éves, sarkadi gyesen lévő anyuka:- így is elma­radott Békés me­gye, mi lesz, ha a privatizálás ál­arca mögött még újabb munkahelyek szűnnek meg? Lassan már így sincs munka- lehetőség a megyében, s aki teheti, menekül a jobb megélhetés remé­nyében. Nem értem a kormányzat törekvéseit sem, hiszen számomra felfoghatatlan, hogyan szeretnénk az Európai Unióhoz csatlakozni üyen szegénység, munkanélküli­ség mellett. Az meg egyszerűen hiú ábránd, hogy majd a csatlako­zást követően jobbra fordul a le­szakadt rétegek sorsa. Az igazán vesztesek az amúgy is elmaradott régiók lesznek. Kiss Ferenc, 48 éves, sarkadi rok­kantnyugdíjas:- Semmi jót nem remélek a tervezett magá­nosításoktól. Sarkadiként saj­nos megéltem a cukorgyár tönkretételét, saját bő­römön éreztem annak hatásait, és láttam a kendergyár sorsának alakulását is. Mélységesen elíté­lem, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-nek is ezt a sor­sot szánták. Bár tagadják, előre látom a szomorú jövőt: a privati­zálást a létszám-racionalizálás cí­men végrehajtott elbocsátások követik, csakúgy mint Sarkad esetében. Szégyen, gyalázat, nemzeti kincsünk elleni vétek a ménesbirtok magánosítása. Gregor István, 21 éves, sarkadi tanuló: — A híradás­okból értesül­tem a tervezett privatizálási szándékról, s be kell vallanom, nem sok jót látok mögötte. Az már közismert dolog, hogy mi lett az „eredménye” a korábbi magánosításoknak. A zömében külföldi tulajdonosok által meg­kaparintott iparágakban — az ésszerű gazdálkodás, a költségra­cionalizálás köpenyébe bújtatott — sorozatos létszámleépítések követték a tulajdonos birtokba lé­pését. Félő, hogy Mezőhegyes esetében sem alakulna máskép­pen ez a dolog. B. I. _______________P-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET ......oímojUóI A Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A le­velezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. MAGYARI BARNA PATAJ A HŰSÉGES FESTŐ, (s) A napokban köszöntötte Békéscsaba polgár- mestere, Pap János a 70 éves Pataj Pál megyeszékhelyi festőművészt születésnapja al­kalmából. A művészeti nevelésben is elöljáró alkotó egy ezüst zsebórát kapott ajándékba a várostól, ahol él (a háttérben a festmény is az ő alkotása). d^otó. veress erzsi Településeink krónikája Gádorosi zárszámadás Gádoros nevezetességeit bemutató videofelvéte­lek kazettán és CD-n történő megjelentetéséhez a helyi képviselő-testület a legutóbbi ülésén hozzájárult. Az ehhez szükséges anyagi fedeze­tet a 2003. évi költségvetéséből az önkormány­zat biztosítja. Ugyancsak napirenden szerepelt az elmúlt esztendő zárszámadása, amiről a pénzügyi bizottság elnöke, Papp János számolt be. A testület 451 millió 891 ezer forint bevételi és 429 millió 169 ezer forint kiadási főösszeggel el is fogadta a beszámolót. A 21 millió 950 ezer forintos pénzmaradványról úgy határoztak, azt beruházási, felújítási, pályázati céltartalékként kezelik. __________________________________________|C*1 Ki stérségi verseny Medgyesen A medgyesegyházi általános iskola a napokban rendezi e meg kistérségi tanulmányi versenyét, mely idén matematikából zajlott a 4. évfolyamosok számára. A szervezésben Emenet Adrienn és Száméi Mihályné vett részt, akiknek az alsós mun­kaközösség és a technikai dolgozók segítettek. A versenyre 8 településről 24 tanuló nevezett, akik gondolkodtató és logikai feladatokat oldottak meg. Az eredmények alapján 1. helyezést ért el Végh Petra Medgyesegyházáról. Felkészítője Zahorán Jánosné. A 2. Takács Orsolya lett Csanádapácáról, akit Sántáné Magda Márta készített fel. A szintén medgyesi Misur Patrícia 3-ként szerepelt. Felkészí­tője Gácsér Béláné volt. A résztvevők a versenyt követően megnézték az iskolát és a község új uszodáját. _____________________________________________!H Környezetvédelmi program Szeghalmon Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfej­lesztési Társulás megbízásából a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági, Víz- és Környezet­gazdálkodási Kara ez év elejére összeállította a kö­rös-sárréti kistérség településeinek környezetvédel­mi programját. A szeghalmi környezetvédelmi programot a leg­utóbbi ülésén tárgyalta a Sárrét fővárosának képvi- selő-testülete. A városvezetők a programot elfogad­ták azzal a megkötéssel, hogy a szeghalmi környe­zetvédelmi programban a helyi sajátosságokat még jobban emelje ki a főiskola, s ezt a kiegészítést még az idei évben csatolják az anyaghoz. _____________________________________________ül Kö nyv a környezetvédelemről A megyei fenntartású mezőkovácsházi Hunyadi Já­nos Gimnázium és Szakközépiskola az idei tanévre negyedmillió forintot nyert a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Középiskolai környe­zeti nevelés címen kiírt pályázatán - tudtuk meg Sarkadi László tanártól, a helyi Telezőid program és az iskolai környezetvédelmi szakkör vezetőjétől. Mint mondta, a pályázattal nyert összeg felhasználá­sának célja az iskola környezetvédelmi értékeket fel­táró és mentő munkájának publikálása, egy színes, reprezentatív kiadvány elkészítése. Ennek eredmé­nyeként hamarosan megjelenik a Mezőkovácsháza és környéke élővilága című összeállítás, amely a he­lyi értékek bemutatása mellett a problémákat és a te­endőket is megfogalmazza. A kiadvány a tótkomlósi Yes-press Bt. nyomdájában készül. _____________________________________________(U Fontos döntések Zsadányban Nagy értékű belvízrendezési munkálatokat akar el­indítani 2004-ben a zsadányi önkormányzat. Erről a legutóbbi ülésén döntött a község képviselő-testüle- te. A megközelítőleg 100 millió forintba kerülő beru­házáshoz mintegy 10 millió forint saját erővel járul hozzá a település. A munkálatok négy év alatt ké­szülnek el, s általuk Zsadány teljes belvízmentesíté­se megoldódik. Ugyanezen az ülésen a községvezetők arról is döntöttek, hogy megvásárolják a helyiek körében Gyetvai-féle lakásként ismert ingatlant. Erre az épü­letre fejlesztési céljainak megvalósítása végett van szüksége az önkormányzatnak. Nagykamarási versenyzők A nagykamarási általános iskola vezetése fontosnak tartja a nyitottságot a környezet iránt, a gyermekek más iskolatársakkal történő megmérettetését, a sze­repléssel járó önbizalom fejlesztését. Ez okból igye­keznek minél több lehetőséget megragadni é§ részt venni a különféle versenyeken. Legutóbb például Sarkadon, a mesemondó versenyen, a 3-4. osztályos kategóriában Varga Erzsébet tanuló különdíjat ka­pott. Felkészítője Szigetvári Józsefné tanító volt. A medgyesegyházi matematika versenyen a 4-esek korcsoportjában a Mészár Renáta, Plenter Erzsébet és Varga Erzsébet alkotta csoport képviselte az in­tézményt jó eredménnyel. A legközelebbi vetélke­dés a napokban a mezőhegyesi József Attila vers­mondó verseny lesz, melyre lázasan készülődnek a kamarási diákok. ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom