Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-11 / 85. szám

2003. ÁPRILIS 11., PÉNTEK - 17. OLDAL ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP IBI MEZOKOVACSHAZA Az összefogásért Országos kistérségi szakmai konferenciát tartottak ápri­lis 2-án Mezőkovácsházán, ahol a nemrég létrejött 8 mintatérség és régiók képvi­selői, valamint az érintett kormányzati ágazatok (Bel­ügyminisztérium, FVM, Mi­niszterelnöki Hivatal Nem­zeti Területfejlesztési Hiva­tala, Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Miniszterelnöki Kabinet) nevében meghívott előadók vettek részt. Az európai uniós csatlakozás közeledtével szükségessé vált a területfejlesztés és a területfej­lesztési társulások, régiók át­gondolása. A mezőkovácsházi konferencia célja volt, hogy a mintatérségek — alulról jövő kezdeményezésként — létre­hozzák a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok Szövetségét, amely régiókban és országosan épül ki. A kormányzati elképzelések gyakorlati modellezése egyben az IDEA-program megvalósítá­sának alapjait is megteremti. A Belügyminisztérium IDEA- programja - a szaktanácsadói testület ismertetője szerint - 2002 szeptemberében indult a közigazgatás korszerűsítésére. A célkitűzést kifejező betűszó tartalma: integráció, decentrali­záció, Európai Unió és autonó­mia. Olyan programról van szó, mely felkészíti a magyar intéz­ményrendszert az európai integ­ráció folyamatára a politikai de­centralizáció és az autonómia kialakítása révén. Mindkét vo­natkozást nagyon kell hangsú­lyozni, mivel egyrészt a köz- igazgatás korszerűsítése erőtel­jesen jelentkezik, mint külső fel­tételrendszer az európai integrá­ció következménye, de ez a ma­gyar demokratikus fejlődés bel­ső igénye is. Mindez az átalaku­lás olyan követelménye, melyet régóta halogatunk, de a mo­dern, demokratikus Magyaror­szág kialakításához teljesíte­nünk kell. A folyamat első lép­csőfoka a régiók és kistérségek kialakítása, ez utóbbinak lehet­tünk tanúi Mezőkovácsházán. Kistérségek, régiók a fejlődés alapjai Közös döntés, felelősségvállalás a lakosság jobb életkörülményeiért Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. D-Fotó: Kovács Erzsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta, tel.: (30) 249-2033 A Mezőkovácsházán tartott kistérségi szakmai fórumon az unióhoz kapcsolódó elvárásként sok szó esett a kistérségek, a régiók kialakítá­sáról, valamint az ehhez kapcsolódó fejleszté­si tanácsokról. A vitaindítót dr. Szarvas Attila, a Dél-békési Fejlesztési Tanács elnöke tartotta, aki személyesen is részese az ország területfej­lesztési és közigazgatási átszervezését érintő előkészítő egyeztetéseknek. Arra a kérdésünkre, hogy mi volt az oka a kistér­ségi szerveződés elindításának, a következőket válaszolta Szarvas Attila:- Az EU-csatlakozás folyamata felgyorsult, és már küszöbön áll. Az EU-tagországaitól átvettük a bevált területfejlesztési alapelveket, úgy mint partnerség, szubszidiaritás, forráskoordináció, additionalitás, programozás és nyilvánosság. Ez azonban alapvetően elméleti síkon valósult meg, A mezőkovácsházi szakmai fórumon dr. Szarvas Attila (a mikrofonnál) tartott vitaindítót a területi- és közigazgatási átszervezés országos programjáról míg a gyakorlatban csak részben. Nincs meg a struktúra a területfejlesztési alapelvek érvényesí­tésére. Ma is elméleti síkon zajlanak a viták a tár­cák között. Nem vagyunk készen az uniós struk­turális kohéziós alapok fogadására. Ez abból is látszik, hogy nem tudtuk kihasználni a rendelke­zésre álló PHARE-kereteket, és hasonlóan a SAPARD- forrásokat sem. Jelentős ké­sésben vagyunk nemcsak kormányzati, hanem regio- nalizációs és kistérségi szin­ten is. A kialakult térségek teljesen önállóan szerve­ződtek. Igaz, statisztikai tér­ségek lettek kijelölve, ám a 152 kistérség mára jelentő­sen kibővült. Voltak olyan települések, ahol kellő lobbierővel bírtak, és ami­kor várossá váltak - függet­lenül, hogy nem volt tényle­ges funkcionális vonzáskör­zetük -, kérték és meg is kapták, hogy önálló tér­ségként szerepeljenek. Sokkal több térségi együttműködés jött létre, mint amennyi statiszti­kai térség volt valójában. Ez nem lenne baj, ha valós funkciók ellátására társultak volna egymás­hoz. Továbbá van olyan település, mely több tér­ségnek is tagja, míg más egynek sem. Ez a hely­zet is tarthatatlan. Ezért nemcsak a kormányzat­nak célkitűzése, hogy rendet tegyenek ebben a kérdésben, hanem az önkormányzatok alapvető érdeke is. Mindenképp látni kell, hogy ez nem egyszeri, hanem több hónapig tartó viták, egyez­tetések eredménye, amelyet az érintett miniszté­Cél: a kiegyenlítődés A kistérségeket hozzá kell juttatni a leadott feladatok forrásaihoz, olyan pénzalapokhoz, amelyekről maguk dönthetnek a hosszú távú közös el­képzelések szerint. Szarvas Attila hangsúlyozta: ezek nem járási hiva­talok! A gyakorlatban minden telepü­lés részese kell, hogy legyen a dön­tésnek, az együttműködésnek, mely a térségben élő lakosság életkörül­ményeinek javítását szolgálja. Cél, hogy kialakuljanak a kistérségek és a kiegyenlítődés elkezdődjön, riumok, államhivatalok vezetőivel, szakemberei­vel végeztünk. Az uniós közösségen belül a tér­ség az úgynevezett NUTS-IV kategóriába tarto­zik, de cél a NUTS-III-ba való bekerülés.- Melyek a térségeket funkcionálisan megha­tározó elemek?- A területfejlesztési funkció, az önkormányza­ti és közszolgáltatási szerepkör, illetve az egyes ál­lamigazgatási feladat és hatáskör ellátása. Ezek át­tekintését követően azt láttuk, hogy amivel el lehet indulni - és ez a kormányzattal együttműködve alapként szolgálhat -, az a területfejlesztés. Ezen- belül pedig alapvető, hogy az önkormányzatok és a civil társadalom között (mely az egész lakosságot érinti) ki kell alakuljon a partnerség. Ennek meg kell jelennie természetesen a közös döntés, a fele­lősségvállalás és a döntések végrehajtásában is. Emellett nyüván csak akkor lehet ilyen értelmű te­rületfejlesztésről beszélni, ha ehhez decentralizált pénzeszközöket is adnak. Ez ed­dig nem volt jellemző. Elsősorban azok jutottak pénzhez, akik meg­felelően lobbiztak egy-egy telepü­lés érdekében, és a politikai válto­zásokat követve valamelyik kor­mányzati párthoz közelebb áll­tak. Következményeként nem­hogy kiegyenlítődés, de területi egyenlőtlenségek halmozódtak fel. Nemcsak országrészeken, ha­nem sok esetben egy területré­szen vagy megyén belül is nagy különbségek alakultak ki. Alapve­tően 1990-től a megosztottság volt a meghatározó. Minden település önállóan igyekezett érvényesíteni az érdekeit. Ma már elismerik a települések, hogy szövetkezni kell az eredményesség érdeké­ben. Erre ösztönöznek az uniós pályázatok is. Bár - ha a feladato­kat szolgáló forráshoz jutás nem inspirálná az önkormányzatokat - ma sem biztos, hogy összefognának. A kényszer azonban arra ösztönöz, hogy a kormányzati szándékot valami­lyen módon, túlról építkezve, segíteni kell. Ezt pe­dig úgy kell megtenni, hogy a területfejlesztés mel­lett meg kell hagyni a közszolgálati szerepkört, amely már sok területen (szennyvíz, hulladékkezelés) működik. Ha ez kiépül, akkor lehet a közigazgatási decent­ralizációt is megvalósítani. A kiinduló pont tehát ez volt, mely után a hosszú egyezteté­sek következtek.- Milyen célok, elképzelé­sek vannak a térségek átszer­vezése terén?- Jelenleg eljutottunk oda, hogy milyen struktúrában le­het elképzelni a kistérségeket. Hogyan alakíthatók ki, hogyan működnek, milyen feladataik lesznek és ehhez milyen de­centralizált pénzeszközöket kapnak. Természetesen nem a korábbiak szerint, amikor a feladatot leadták a térségnek, de pénz nem volt mögötte. Többen úgy gondoljuk, hogy a regionalizáció alappillérei a kis­térségek, amelyre felépülhetnek a régiók. Ezután le­het a kormányzati szerepköröket is leadni. A fenti el­képzeléseket reprezentáló mintatérségek alakultak meg a mezőkovácsházi tanácskozáson. A fejlesztési tanácsok és az országos szövetség létrehozása pedig az érdekképviseletek érvényesítésében játszik fon­tos szerepet. Célunk, hogy olyan program készüljön el, mely közösen a kormányzattal már nem csak az elméletet, de a gyakorlatot is szolgálja. Az országgyűlés elnökétől Szili Katalin támogatja a szövetséghez csatlakozást Dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke üdvözölte az április 2-án Mezőkovácsházán megtartott országos szakmai konfe­rencia eredményét, melyet levélben küldött meg dr. Szarvas Attilának, a Dél-Békési Fejlesztési Tanács elnökének. A leve­let az elnök másnap Szarvason, a polgármesterek országos találkozóján felolvasta, majd csatlakozásra kérte a térségek polgármestereit. Szili Katalin szóban forgó sorait olvasóink az alábbiakban teljes terjedelmében megismerhetik. Tisztelt Elnök Úr! Az országgyűlés elnökeként fontosnak tartom és üdvözlöm a Mezőkovácsházán megtartott ,.Kistérségek összefogása a fejlő­désért” országos konferencia eredményét. A konferenciát hosszas egyeztetése­ket követően tartották meg. Az ország régióit lefedő kistérségi kez­deményezés és a kor­mányzati szándék egy olyan közös plat­formot hoz létre, amely alapján fel­gyorsul a területfej­lesztési és a közigazgatási re­form. Az érintett kormányzati szervek vezetőivel az egyezteté­sek megtörténtek, kialakult a nyolc, területfejlesztési alapon nyugvó mintatérség, melynek központja: Barcs, Bátonytere- nye, Kapuvár, Mátészalka, Mezőkovácsháza, Szigetvár, Vasvár és Zánka. Olyan struktú­rát alakítottak és alakítanak ki, amelyben helye van a köz-, és a magánszférának is, amely az EU gyakorlatának, a kormány­zati szerveknek és az önkor­mányzatoknak is megfelel, kel­lő alapot biztosít az országban meglevő gazdasági egyenlőtlen­ségek megszüntetéséhez, egy­ben az IDEA-program, közigaz­gatási reform megvalósításának alapjait is megteremti. A konferencia végkicsengése­ként a jelenlevő kistérségek képviselői: a kistérségi szövet­ségek, társulások, egyesületek érdekérvényesítésére megalakí­tották a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok Országos Szövetsé­gét, amely nyitott minden csatlakozni kívánó kistérség szá­mára. Támogatom a szövetséghez való csatlakozást, amely régiónként, valamint országosan épül ki, és közel 5,5 millió ember életfeltételei­nek, életkörülménye­inek javításában vesz részt, s teszi lehetővé az ott élők boldo­gulását. A konferencia ajánlása kö­zött szerepel a megyei jogú váro­sok és agglomerációjukba tarto­zó települések által hasonló struktúrával ,,Agglomerációs Fejlesztési Tanácsok" létrehozá­sa és a Kistérségi Fejlesztési Ta­nácsok Országos Szövetségével való együttműködés fontossága is, amely nagy lépés lenne a re­formfolyamatok felgyorsítása és gyakorlati végrehajtása érdeké­ben. Kívánok Önöknek további jó munkát és eredményeket, sok si­kert! Budapest, 2003. április 3. üdvözletül, dr. sziu Katalin, ______ AZ ORSZAODYŰLáS ILNÖKI K O 7 Z E Mj 2003. április 15.-2003. május 15. Az Orosházi Körzeti Földhivatal, Orosháza, Ady E. u. 9. értesíti Orosháza város belterületi, zártkerti és külterületi földrészletek tulajdonosait, hogy közszemlére teszi OROSHÁZA város teljes területére elkészített digitális alaptérképét és területi adatait. Az új munkarészek a földhivatalnál ügyfélfogadási időben hétfő 8-12 | kedd — szerda 8-15 csütörtök 8-12 péntek — megtekinthetők. A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk ki­fogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban az Orosházi Körzeti Földhivatalnál felszóla- lással élhetnek. ____________________________ Az új Ingatlan-nyilvántartási adatok, munkarészek és térképek a közszemle leteltével forgalomba kerülnek. Lindab Akció a Construmán Április B~toi április 19~ig Ereszcsatorna-rendszer VASEX VASEX Kereskedelmi és Vállalkozási Kft Orosháza, Török I. u. 40. sz. Telefon: (68) 512-200. Fax: (68) 512-203. Nyitva: h.-p. 7-17-lg, szó. 7-12-lg. Gyarakiné és Társai Bt. akkreditált felnőttképzési intézmény, tisztelet­tel tájékoztatja Mezőkovácsháza és környéke lakossását, hogy 2003. ápri­l Ki 17 HL FOG/11)0 IROI) 17 N177 Mezőkovácsházán, lis második felében pontos címet, elérhetőséget a nyitás előtti napokban közlünk. Ugye nem tudják, hogy az akkreditált felnőttképzési intézménynél tanulókat, vagy azon szülőket, testvére­ket, akik a képzés díját befizetik, az SZJA tv. (36) A § 1., 2„ 4. bekezdés értelmében min. 30% adókedvez­mény max. 60 000 Ft-ig illeti meg már ez évben, de az igénybevételt, öt évig halasztani is lehet! Az Önök helyébejövünk tanfolyamainkat bonyolítani, néhány tanfolyamunkról, az árak és kedvezmé­nyek tekintetében. Tanf. roegnmzés? Személygépkocsi, B kát. Tandíi Ft SZJA 30%-a. levonható Ft 69 000 Ft + vizsgád íj-23 016 Ft gyak. ó. 122 236 Ft + vizsgadíj-40 649 Ft 181 000 Ft + vizsgadíj-60 300 Ft 52 660 Ft + vizsgadíj-19 200 Ft 113 820 Ft + vizsgadíj-37 032 Ft 40 480 Ft vizsgadíjjal-12 144 Ft 53 000 Ft vizsgadíjjal-15 900 Ft 84 000 Ft gyakorlattal, vizsgadíjjal-25 200 Ft 60 000 Ft vizsgadíjjal-18 000 Ft Tehergépkocsi, C kát. Személy + tgk., B+C kát. Nehézpótkocsi C+E kát. Autóbuszvezető D kát. ADR, alap TIR, alap Nehézgépkezelő alap Mezőgazdasági gépszerelő És még sok más képzési lehetőség és kedvezmény. Minden kategóriás hallgató a belföldi árufuvarozó, vagy belföldi személyszállító tanfolyamot ingyen elvégezheti, csak 10 000 Ft vizsgadíjat kell űzetni, melyből a 30%-ot szintén visszaigényelheti. Cégek jelentkezését is várjuk. Jelentkezni lehet, amíg irodánk nem nyűik tel./fax: (66) 546-474, 438-045, (30) 228-4724 vagy személyesen Békéscsaba, Kis-Tabán u. 5. szám alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom