Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-11 / 85. szám
4. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 11., PÉNTEK HÁTTÉR Görögkeletieket temetett a katolikus egyház A szakadárok régi temetőjébe hántolták, mert húsvéti gyónását nem végezte el Békéscsaba felekezeti történetének érdekes színfoltja a görögkeleti vallásúak megjelenése a városban, és a helyi római katolikus egyházzal való kapcsolatuk. A ránk maradt dokumentumok szerint mind gyökerük, mind a római katolikus egyházba való beépülésük a csabai vallástörténet fontos részét képezik. Ezúttal a halotti szertartásokkal kapcsolatos feljegyzések alapján igyekeztünk meghatározni a görögkeletiek helyét a megyeszékhely vallási térképén. Békéscsaba A görögkeletiek két csoportra oszlottak: a cigányságra, amely ideköltözéskor a román nyelvet használta, és a tulajdonképpeni román származásúakra. Amikor a cigányság a román nyelvi közösségből más nyelvű közösségbe vándorolt, igyekezett régi nyelvét elhagyni. Csabán nincs adatunk arra, hogy milyen arányban tértek át a magyar vagy a szlovák nyelvre, de jelentős lehetett a szlovák behatás a helybeli lakosság szlovák többsége miatt. Akik nyelvet váltottak, régi vallásuk liturgikus nyelvétől is fokozatosan elszakadtak, ezért új vallási közösséget — ahol volt, római katolikust — választottak. Ez a szentségek használata, Szűz Mária, a szentek és képeik tisztelete, és egyebek tekintetében korábbi hitükkel szinte teljesen azonos volt. Még azokon a helyeken is, ahol román egyházközség működött, sokan elhagyták vagy nem követték vallásukat, mert feladták a román nyelvet. így történt Csabán is, ahol fokozatosan váltak katolikussá. A román származású görögkeletiek közül — akik a békési parókiához tartoztak - kevesen lettek katolikusok. Csupán egyetlen esetben találkozunk olyan esettel, hogy Békésről eljött a papjuk, hogy itt temessen. Egy másik esetben a betegek szentségeivel látta el a hívét, de már nem ő temette. A közlekedés abban az időben erősen függött az időjárástól, sokszor lehetetlen volt. A görögkeletieket abban az időben a katolikus egyház papjai nem gyóntathatták és nem is áldoztathatták. Még a betegeknek sem szolgáltathatták ki az utolsó kenet szentségét. Szabad volt viszont eltemetni őket a katolikus egyház szertartása szerint, mert a temetés nem szentség, hanem szentelmény. A bejegyzett 363 görögkeleti eltemetett túlnyomó többségét felszentelt papok és plébánosok búcsúztatták, de sokszor végezték a szertartást kántorok, különösen az 1790-es években. Ez a paphiányai magyarázható. A kántorok tanult emberek voltak, rendszerint tanítói képesítéssel is rendelkeztek. Az első görögkeleti vallásút 1759-ben temették, az utolsót 1819-ben. A közte lévő hatvan év alatt a csabai plébánia 4486 személyt búcsúztatott el, köztük 363 görögkeleti vallásút, ami az összes eltemetett 8,09 százaléka. Az 1800- as évek elején a csabai görögkeleti hívek száma - a temetések adatai alapján - megközelíthette a 200 főt. Mivel a temetést a katolikus egyház végezte, a görögkeleti hívek temetője a katolikusoké szomszédságában, esetleg azzal azonos helyen kellett legyen. Megjegyzendő, hogy abban az időben minden temető felekezeti volt, más vallásút kivételesen temettek oda, ha megtörtént is, külön parcellába. Ezt azonban már a XVIII. század végén és a XIX. század elején sem kezelték mereven, katolikus—görögkeleti viszonylatban sem. Például abban az egyetlen esetben, amikor a békési görögkeleti lelkész a katolikusok közé temette a hívét, a csabai plébániától engedélyt kapott rá. A csabai katolikus egyházközség 1750-ben alakult. Kezdetben nem rendelkeztek saját temetővel, halottaikat - összesen 26 személyt - az evangélikus egyház temetőjében helyezték örök nyugalomra. A katolikus temető 1757-ben létesült, s szeptember 17-én temettek oda először. Maga a temető az evangélikusoké mellett vagy annak közelében volt. A kereszténységben ősi hagyomány — ezt követték a csabai evangélikusok is -, hogy a temető a templomhoz közel volt. Több országban a halottat a templomba is bevitték, a szertartás fő részét is ott végezték. Ilyenkor a temetői szertartás már nem bírt jelentőséggel, bár hazánkban ettől eltérő gyakorlat alakult ki. Az új katolikus temetőben az első görögkeleti elhunytat - Juhász János valach pásztor Mária nevű kislányát - 1759. december 29-én helyezték örök nyugalomra. Megjegyzendő, hogy az elhunytak temetési helyét - sem a katolikus sem a görögkeleti vallásúakét- 1789-ig nem jegyezték be. Kivételt képez három görögkeleti halott, akiknek neve mellé azt írták: „Saját temetőnkbe”. Azoknak a görögkeletieknek, akiket a katolikus egyház temetett el, saját temetkezési helyük volt, erre utal egy 1788. május 11-én kelt beírás : „N. N. a szakadárok régi temetőjében lett eltemetve, mert húsvéti gyónását nem végezte el”. Az illető római katolikus volt. A katolikus egyház eddig az időpontig 29 görögkeleti vallásút temetett el, hármat a katolikus temetőbe. Ugyanakkor a régi görögkeleti temetőben legalább 26 katolikus szertartással eltemetett görögkeleti vallású alussza örök álmát. A katolikus temető templom közeli elhelyezése 1777-ben megváltozott. Nem valószínű, hogy a temető teltsége, inkább az Élővíz-csatorna kiásását követő területrendezés miatt. Ugyanez történt az evangélikus temetővel is, amelyet a templomtól távolabb, a csatornán túlra, a mai malom—Széchenyi liget területére helyeztek át, s ezáltal a katolikus és az evangélikus temető egymás mellé került. Annak ellenére, hogy megszűnt a régi temető, a görögkeleti parcellába még 1788-ban is temettek. Az anyakönyv szerint az új temetőbe 1777. április 28-án hántolták el az első gyermek, augusztus 29-én pedig az első felnőtt halottat. Az első görögkeleti vallásút viszont két évvel később, 1779-ben temették, de nincs feltüntetve, hogy hová. Lehet, hogy a régi görögkeleti, de az is lehet, hogy az új temető katolikus vagy görögkeleti parcellájába. Az új temető kialakítása óta a katolikus egyház által eltemetett 59 görögkeleti vallású temetési helye nincs feltüntetve, valószínű, hogy többségük az új temetőbe került, mert a területrendezés miatt a régi temetőt felszámolták. Az anyakönyv 1789-től — egy kivételével- minden esetben közli a temetés helyét és a temetést végző személy nevét. Ebben az évben január 8-án temettek először görögkeleti vallásút. Az erről szóló bejegyzés így szól: „Eltemettetett egy valach kislány a görög keletiek barázdájába.” Ma úgy mondanánk parcellájába. A terület a katolikus temető szomszédságában húzódott, de tulajdonjogi helyzetét nem ismerjük, nevezetesen, hogy a katolikus vagy a görögkeleti román egyház, esetleg a község tulajdonát képezte-e a terület. Az anyakönyvben valach, azaz román temetőként szerepel. 1789 és 1819 között 275 görögkeleti hitűt temetett el a katolikus egyház. Közülük 215 személyt a görögkeleti temetőparcellába, 59-et a katolikus temetőbe, egy temetés helyének a megjelölése hiányzik. 1819 végével a békéscsabai római katolikus plébánia beszentelési-temetési szolgálata a görögkeleti román egyház hívei felé megszűnt. _____ BIBIK GÁBOR A g örögkeleti templom különlegesen szép épület a békéscsabai Bartók Béla úton DFOTÓ: VERESS ERZSI Schismaticusok A görögkeleti vallásúak hitükben és a szentségekben majdnem azonosak a katolikus egyházzal, de nincsenek azzal teljes egységben, mert a római pápát nem ismerik el egyházuk vezetőjének. A velük való teljes közösség több mint egy évezredig, 1054-ig tartott, ezután következett be az elszakadás. Magukat ortodoxoknak, azaz igazhitüeknek nevezik, a katolikus anyakönyvekben viszont a XVIII. században a schismaticus, azaz szakadár elnevezés dominál. A XIX. század elejétől a valach, vagyis román elnevezés a jellemző, utalva a nemzetiségi hovatartozásra. Megkérdeztük olvasóinkat A kötelező egészségügyi szűrésekről Kádár Ignácné, 61 éves, köte- gyáni nyugdíjas:- Szerencsére nincsenek különösebb egészségügyi problémáim, de a kötelező szűrésekre mindig el szoktam menni. A vércukormé- rés, koleszterinmérés, tüdőszűrő, s bizonyos nőgyógyászati ellenőrzések legalább évi rendszerességgel fontosak már az én koromban. Ami nehezebbé teszi a dolgot, hogy bizonyos vizsgálatok miatt muszáj bemenni Gyulára, s ez nem olcsó mulatság. Ezen túlmenően pedig az idő is drága. Ugyanis előjegyzés ide vagy oda, legalább fél napja eltelik az embernek, ha bemegy Gyulára. Pallag János, 66 éves, kötegyáni nyugdíjas:- Érrendszeri problémákkal, magas vérnyomással és az idősödő urak tipikus betegségével, dülmirigy-problémákkal is küzdők, így nem kérdés, hogy rendszeresen részt veszek-e bizonyos szűrővizsgálatokon. Egy kicsit úgy vagyok ezzel a kérdéssel, hogy nem is kényszerként kezelem, hanem belülről jövő késztetést érzek, hiszen ki vigyázna az egészségemre, ha nem én magam? Tudják, fiatalabb korában az ember fel sem fogja, hogy mekkora kincs az egészség. Csak később, amikor már hanyatlani kezd az állapota, akkor döbben rá, hogy tulajdonképpen ez a legfontosabb. Romlási Péter, 33 éves, gyulai vámügyintéző: — Szerencsésnek mondhatom magam, mert még fiatal és egészséges vagyok. Az előbbi természetesen nem érdem, hanem — sajnos — múló adottság, pillanatnyi állapot. Ennek ellenére tüdőszűrésen rendszeresen részt veszek, s mivel véradó vagyok, a vérképemmel kapcsolatosan sincsenek kételyeim. Emellett a szokásos fogászati ellenőrzéseken szoktam még részt venni. Azt hiszem: mindenkiben kell annyi önmaga iránti felelősség lakozzék, hogy ne kényszerként, hanem lehetőségként kezelje a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok tényét. Dézsi Lászlóné, 47 éves, kötegyáni munkanélküli: — Az egészségem védelme érdekében belülről jövő, józan megfontolás, hogy rendszeresen részt veszek a különböző kötelező szűrővizsgálatokon. A tüdőszűrés, a vérnyomásmérés és különböző nőgyógyászati vizsgálatok elengedhetetlenek manapság. Ami nagyon elnyerte a tetszésem, hogy a különböző szűrések ma már „házhoz jönnek”, azaz nem kell minden vizsgálatra beutazni Gyulára. Jó ötletnek tartom, hogy az egészségügy szereplői - még ha kampányszerűen is - megjelennek a falvakban. b. i. DFOTÓ! KOVÁCS ERZSÉBET Kultúránk szép öröksége a népdal A Pusztaföldvári Általános Művelődési Központ immáron tizedik alkalommal adott otthont a Bartók Béla népdaléneklési versenynek, amelyet minden évben az általános iskolai tanulók részére hirdetnek meg. Pusztaföldvár A találkozón negyven diák vett részt, többségük — köszönet a felkészítő tanároknak - szép, átélt és tisztán őszinte előadásban szólaltatta meg népünk kultúrájának legeszebb örökségét, a népdalt. A fiatalok között akadt, aki eredeti népviseletben tisztelte meg a pusztaföldvári versenyt. Eredmények. I. korcsoportban: 1. Lukoviczki Réka (Újkígyós, felkészítő: Zubán Károly- né), 2. Harangozó Gergő (Újkígyós, felkészítő: Zubán Károly- né), 3. Leszkó Hédi (Orosháza, felkészítő: Sitkéi Anikó). Külön- díjat Gajdács Krisztina kapott (Csorvás, felkészítő: Csüllög Edina). II. korcsoport: 1. Lábos Anikó (Újkígyós, felkészítő: Zubán Károlyné), 2. Pólyák Emese (Orosháza, felkészítő: Berger Nándorné), 3. Berki Lilla (Pusztaföldvár, felkészítő: Pintérné Nótári Andrea). Különdíjas: Kiss Klára (Kaszaper, felkészítő: Pintérné Nótári Andrea). III. korcsoport: 1. Megyesi Anita (Orosháza, felkészítő: Berger Nándorné), 2. Makrai Noémi (Orosháza, felkészítő: Berger Nándorné) és Zsilinszki Flóra (Csorvás, felkészítő: Csüllög Edina), 3. Birkás József (Nagyszénás, felkészítő: Palyov Pál). Különdíjas: Balogh István (Kaszaper, felkészítő: Pintérné Nótári Andrea). _______________________________ICSETEI mm M mtm ma ünnepli első születésnapját. Sok-sok szeretettel köszöntik szülei, nagyszülei és a rokonol IRDANVI JÁNOS és LIPTAH MARIA q mai napon ünnepük 60. házassági évfordulójukat Békéscsabán. €z alkalomból sok szeretettel köszönti őket unokájuk: Mariann. NAGY PÁL ma ünnepli 80, születésnapját, Köszönti ^ felesége, lánya »' r ír i• j stipes csaladja, 4 i . m fia és családja. *ti 7994' Kelet-magyarországi székhelyű, dinamikusan fejlődő, mezőgazdasági gépkereskedelmi tevékenységet folytató részvénytársaság keres a megye területére munkatársakat területi képviselő-üzletkötői munkakörbe. ElváráBok: ■ felsőfokú Iskolai végzettség - mezőgazdasági szakirány ■ mezőgazdasági gépkereskedelem területén szerzett szakmai gyakorlat előnyt jelent ■ számítástechnikai felhasználói ismeretek ■ személygépkocsi és B kát. jogosítvány ■ kiváló kommunikációs készség ■ önállóság ■ ügyfélközpontúság ■ tanulási, önfejlesztési készség és hajlandóság. Amit kínálnak ezért: ■ biztos munkahelyet, egy folyamatosan fejlődő szervezetnél ■ a feladathoz és a teljesítményhez mért javadalmazási rendszert ■ folyamatos fejlődési lehetőséget. Örömmel fogadjuk fényképpel ellátott pályázatát a következő címre: Human Accord Kft., 4001 Debrecen, Pf. 609., legkésőbb április 25- élg. A pályázatok elbírálása, lehetőség szerint, megtörténik a pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül.
