Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-08 / 82. szám
EURÓPAI U NIÓ 2003. ÁPRILIS 8., KEDD - 7. OLDAL Nyolc érv a csatlakozás mellett Kovács László: ,,Jobb a döntéshozók asztalánál ülni” Magyarország Burgenlandja lehetünk Az uniós támogatások elérésében az elmaradott térségek élveznek előnyt Kovács László külügyminiszter (képünkön) több fórumon, televíziós műsorban, vitán foglalta össze azt a nyolc érvet, amelyek hazánk uniós csatlakozása mellett foglalnak állást. A népszavazás előtt felelevenítjük e gondolatokat, amelyeket célszerű figyelembe venniük a választópolgároknak, mielőtt április 12-én az urnákhoz járulnak.- A világméretű politikai és gazdasági versenyben a 25 tagú Európai Unió tagállamaként Magyarország könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren; — A fejlett és demokratikus Európai Unió tagállamaként Magyarország közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Magyarország a döntéshozatal részese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határozatok elszenvedője. Jobb a döntéshozók asztalánál ülni, mint kívülállóként szemlélni a történéseket. A kisebb országokat preferálja az érvényben lévő szavazati rendszer;- Az Európai Unió alapelve a fejlettségi szintek kiegyenlítése: az ezen elv megvalósítását szolgáló európai uniós forrásokból lehetőség nyílik Magyarország fejlődésének felgyorsítására, hazánk felzárkóztatására a fejlett európai országok szintjéhez; — Az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetőségét kínálja az uniós csatlakozás. Uniós tagországként jelentősebb tőkebeáramlásra, ennek következtében pedig több munkahelyre és idővel magasabb bérekre számíthatunk. A nettó keresetek növekedése pedig húzza magával a nyugdíjakat;- Az uniós csatlakozással javul az életminőség, például a szigorúbb fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályozás következtében;- Uniós tagállamként hatékonyabbá válik a szervezett bűnözés elleni fellépés;- Tagországként mezőgazda- sági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes mező- gazdaság megteremtését. Az uniós tagság egyben biztonságosabb piacot is jelent a magyar mező- gazdasági termékeknek;- Az európai uniós tagságunk révén a tagállamokkal azonos jogokhoz és lehetőségekhez jutunk (például az oktatás, a munkavállalás, az utazás, a letelepedés terén). ___________________________ill RE ND A LELKE MINDENNEK___ (boros béla karikatúrája) Mé g néhány nap, és megnyílnak az urnák a magyar választópolgárok előtt. A tét: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Sorskérdés tehát az ügydöntő népszavazás, melyhez közeledve fontos tisztázni szőkébb környezetünk, Békés megye helyzetét, lehetőségeit, nem utolsósorban azért, hogy világosan lássuk térségünk felzárkózási esélyeit az európai közösség határain belül. Békéscsaba A helyzetértékelésre, a fejlődés irányainak meghatározására Varga Zoltánt, Békés Megye Képviselő-testületének elnökét kértük.- Elnök úr! Az uniós bővítési időszak Békés megyét nem túl jó helyzetben találja. Rossz infrastruktúrával, jelentős munkanélküliséggel, a mezőgazdaságban dolgozók kilátástalan helyzetével, halódó iparral, lényegesen karcsúbbá vált feldolgozóiparral rendelkezünk. Meglepné-e, ha a megyénkben élő szavazópolgárok erőteljes borúlátással gondolnának a csatlakozásra?- Mindenféleképpen meglepődnék. Tény, hogy a megye nincs könnyű helyzetben. Az elmaradottság, mi több, a további leszakadás legfőbb oka, hogy az elmúlt tizenkét évben alapvetően nem sikerült megvalósítani a felzárkózáshoz szükséges célokat. Ugyanakkor az uniós csatlakozással az ország, ezen belül Békés megye is óriási lehetőségekhez jut, hogy a fejlettségbeli kiegyenlítődés térségünkben is megindulhasson. Miért? Az uniós támogatások nagy részének elérésében az elmaradott térségek élveznek előnyt.- Az uniós költségvetés, mint forrás mellett párhuzamosan rendelkezésre áll a Nemzeti Fejlesztési Terv, mely ugyancsak 2004-2006 között biztosít keretet, azaz 1200 milliárdos lehetőséget az ország fejlődéséhez. Ez az alap mennyire és milyen módon érhető el számunkra?- A Nemzeti Fejlesztési Terv öt ágazati operatív programot tartalmaz. Ezek: a gazdaság-, a humánfejlesztési, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a regionális operatív program. Meg kell mondani, nem mindenben állunk jól. A főközlekedési utak például 2003 és 2006 között nem itt épülnek meg. Előnyt élveznek az európai főkorridorok meg nem épített magyarországi szakaszai, melyek nem érintik megyénket. Sikeresen pályázhatunk viszont más területeken.- Célszerű tisztázni a kistérség, a régió és a megye helyzetét is a területfejlesztés szempontjából és nem utolsó sorban brüsz- szeli nézőpontból.- Az országban jelenleg 152 statisztikai kistérség található. Létezik a megyerendszer, az Alkotmányban rögzítetten. Működik az országban a hét tervezési statisztikai régió, köztük a dél-alföldi is. A területfejlesztési rendszeren 2006. decemVarga Zoltán: „A csatlakozással térségünk fejlődési üteme bizonyosan felgyorsul” A fejlődés sorrendje Arra kértük a megyegyűlés elnökét, határozza meg a fejlődés sorrendjét, amely jótékonyan hatna a térség életére.- Minden módon javítani kell a megye elérhetőségét, hiszen ez a feltétele minden más, a gazdaság, a turisztika, az oktatás fejlesztésének. Ebből egy elem biztosan elindul: a Budapest-Lökösháza vasútvonal, mint európai főközlekedési folyosó korszerűsítése, mely szerepel a 2004—2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben. A közutak fejlesztésére csak a 2007-2013-as tervben lehet számítani. A harmadik elem a regionális repülőtér megvalósítása, a kezdeti lépések már folyamatban vannak, és mindez szerepel az MSZP-SZDSZ-kormány év eleji határozatában. Ettől kezdve pedig a fejlesztésekben ki kell használnunk a határmentiségből eredő előnyeinket, annak valamennyi gazdasági elemét a logisztikától a magyar-román közös programokig. Ki kell aknáznunk a turizmusban rejlő lehetőségeket, és nem utolsó sorban a mezőgazdasági struktúrát alkalmassá kell tennünk arra, hogy az unió által támogatott célokat, pályázati forrásokat elérhessük - válaszolta Varga Zoltán. ber 31-éig nem lehet változtatni. A régiókról szólva említést érdemel az uniós NUTS II-es szint, melyben elvárás, hogy egy térség 800 000-3 000 000 közötti lélekszámú területet jelentsen. Ebbe beleillik a dél-alföldi térség a maga egymilliós lakosságával. Fontosabb kérdés azonban, hogy lehetőséget kapnak-e a régiók az önálló pályázatbenyújtásra Brüsszelbe, vagy később is megmarad a 2004-2006 közötti gyakorlat, amikor valamennyi pályázatot Magyarország adja be. Szakértők szerint a régiók önálló pályázatbenyújtási lehetőségével 7-8 milliárd euróval bővülhetne a hazánk számár elérhető keret. Két feltételt kellene teljesíteni: a régiók rendelkezzenek választott testülettel, ületve önálló, saját adóbevétellel. Ez azt jelenti, hogy az államnak kellene lemondania bizonyos központi adókról, melyek helyébe lépnének a régiós adók. Nagyon fontos, hogy mi, a régiókban élők dönt- hetnénk arról, milyen pályázatot készítünk Brüsszelnek címezve. Úgy gondolom - az ország megyegyűlési elnökeivel, területfejlesztési tanácsainak vezetőivel együtt hogy a régiók irányába kellene elmozdulnunk. Ennek ma leginkább a központi bürokrácia a legnagyobb gátja. Egy közelmúltbeli konferencián valamely tárca államtitkára elégedetten nyugtázta, hogy a Sapard forrásaira sikerrel pályáztak a magyarok. Tíz pályázat közül átlagosan 4-5 nyert, míg az uniós átlag tízből kettő. A gondolat itt nem érhet véget, ugyanis mindez jelzi, hogy nem csak a minisztériumban tudnak jó pályázatokat készíteni, nem kell lenézni a régiókban dolgozó szakembereket, inkább érdemes támaszkodni a tudásukra.- A PHARE-CBC keretében évek óta készülnek a magyar-román határon átívelő hatású programok, tükörprojektek. A fejlődés iránya, üteme milyen képet vetít előre?- A PHARE-, PHARE-CBC-programok jelentős fejlesztéseket tettek lehetővé, szélesebb értelemben, a régió szemszögéből pedig a magyar-román, illetve a magyar-szerb kapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt. Érre készül a Duna-Körös-Maros- Tisza eurorégió. A szervezet következő ülésén létrehozzuk a közhasznú társaságot, amely ügynökség típusú szervezet lesz, és reményeink szerint elősegíti, hogy közösen pályázhassunk uniós forrásokra. Számunkra nagyon fontos, hogy a határon túli szomszédos romániai megyék, Arad és Bihar velünk együtt zárkózhasson fel. Nem titkolt célunk, hogy olyan fejlődés induljon el, mint Burgenland- ban, Ausztria uniós csatlakozása után. Az osztrákok esetében a belépésnek Burgenland volt a legnagyobb nyertese. Ezt az ügyet már csak mi ronthatjuk el! Nem várhatunk azonnali változást a csatlakozás után, sőt, elképzelhető, hosszú távon sem érhetjük utol a fejlett magyarországi régiókat, de térségünk fejlődési üteme bizonyosan felgyorsul. uSZL6 Erzsébet Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásává készült. Nézőpont Népszerűségünk Európában Magyarország 2004 májusában — más államokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állandó rovatunkban ismert, neves személyiségeket kérdezünk meg a témáról. Ezúttal dr. Habsburg Ottóhoz (képünkön), a Páneurópai Unió elnökéhez fordultunk kérdésünkkel.- Magyarország nagyon ügyesen és nagyon jól képviselte érdekeit a csatlakozási tárgyalásokon - mondta dr. Habsburg Ottó. - Ha visszaemlékszem, mi történt például a II. világháború elején, milyen hibákat követtek el Budapestről, hát most kiváló volt! Emberek vagyunk, követünk el hibákat, de tudja, a politikának az a feladata, hogy minél kevesebbet kövessünk el.- Az, hogy vannak a csatlakozásnak ellenzői, érthető, csodaszámba menne, ha nem lennének! Ám mi vagyunk az erősebbek ebben az ügyben. Ma Magyarország nagyon népszerű Európában, a múltban nem volt mindig, ellenkezőleg! Az 1956-os szabadságharc teljesen megváltoztatta Magyarország képét a nyugatiak előtt. Nem az európaiak, a nyugatiak előtt. Amerikában is foglalkoztam magyar ügyekkel, láttam a változást.- Nem lennék a csatlakozás mellett, ha nem hinném, hogy szükséges és jó. Jó, mert békét, biztonságot nyújt nekünk. Ez az, ami számít. Minden haladás előfeltétele a béke, és a csatla| kozás ezt jelenti számunkra. A világon sok minden van még, ami fontos, de a mi helyzetünkben, ott, ahol mi vagyunk, ahová kerültünk, a béke előfeltétel. Magyarország hadak útján fekszik, ennélfogva békére van szüksége. SZ.M. Fogalmak, kérdések, vélemények A közösség munkájának aktív részesévé válhatunk Szavazati jogunk csak 2004. május 1-jétől lesz Brüsszelben Hazánk európai uniós csatlakozásának folyamatában fontos dátumok közelednek. Április 12-én ügydöntő népszavazáson fejezik ki akaratukat a választók arról, hogy egyetértenek-e Magyarország belépésével avagy nem. A csatlakozási szerződést április 16-án Athénban írják alá az integrációban érintett államok vezetői. A magyar hivatalos delegációban a tervek szerint valamennyi volt kormányfő is részt vesz. Szombaton népszavazás Többet ér egy szónál Európai uniós sorozatunkban ma a közelgő népszavazással, a csatlakozással kapcsolatos konkrét kérdések szerepelnek, s nem utolsó sorban esélylatolgatás arról, milyen jövő vár Békés megyére, illetve a dél-alföldi térségre. Legközelebb, egy hét múlva terveink szerint arról írunk, milyen változásokkal találkoznak majd az utazók, ha a csatlakozás után az unión belül kívánnak eljutni egyik országból a másikba, illetve mivel kell tisztában lenniük a schengeni határokhoz érve. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.be- kes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. IB Az uniós csatlakozási tárgyalások eredményességéhez a rendszer- váltás óta létező valamennyi kormány hozzájárult. Az Antall-kor- mány működése idején nyújtotta be hazánk a csatlakozási kérelmet. A Boross-kormány tárgyalta meg az európai megállapodást. A Hom-kormány idején kezdődtek meg hivatalosan a tárgyalások Brüsszellel 1998 tavaszán. Az Or- bán-kormány négy éve alatt zárult le a megállapodás 24 fejezete. A Medgyessy-kormány pedig sikerrel tett pontot a legnehezebb területek tárgyalási sorozatának végére. Tavaly decemberben Koppenhágában lezárultak a tárgyalások a csatlakozásra váró országok delegációival. Lényeges lépés a folyamatban, hogy a szerződés aláírása előtt az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a csatlakozási dokumentum szövegét, ez a feltétele a későbbi ratifikációnak. A menetrend szerint április 14-én a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is elfogadottnak tekinti a szöveget. Április 16-a, az ünnepélyes szerződés-aláírás után Magyarország aktív résztvevőként bekerül az Európai Unió munkájába (hazánk 20 tagot delegál, melyből 10 ellenzéki, 10 pedig kormánypárti politikus). Fontos tudni ugyanakkor, hogy 2004. május 1-jéig, a csatlakozás hivatalos időpontjáig nincs szavazati jogunk Brüsszelben. A következő időszak feladata, hogy novemberre készül még egy országjelentés (egy úgynevezett Monitoring Report), melyben azt vizsgálják meg, hogy Magyarország mennyire tartja meg az ígéreteit. l e. Április 12-én, szombaton reggel 6 órakor ismét kinyitják a 447 megyei szavazóköri helyiségben az urnákat, és este 21 órakor fejeződik be a voksolás. Az EU- csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazásra 8,1 millió állampolgár jogosult, ebből Békés megyében 317 ezren laknak. Békéscsaba Még aznap, vagyis szombaton éjfél körül már közel végleges országos részvételi eredményekről számolhatnak be, miután most tartalmüag egyszerűbb a lebonyolítók feladata. A népnek arra kell igent, vagy nemet mondania, hogy - idézzük a szavazólapon lévő kérdést — ,,Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A szavazás az alkotmány betűi szerint akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több, mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. A kampány április 10-én, csütörtökön 24 óráig tart. Tilos kampányolni április 11-én 0 órától 12-én 21 óráig, vagyis a szavazóurnák kinyitásáig. Az önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, illetve választási gyűlést tartani tilos, kivéve azon 500 lakosnál kevesebb lakosú településeket, ahol más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Ha valaki nem a lakóhelyén akar szavazni, igazolást személyesen kérhet április 10-én 16 óráig. Április 15-én 16 óráig tekinthető meg a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya. A www.valasz- tas.hu nevű honlapon minden fontos információ elolvasható. _____________________________F. I.
