Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-10 / 58. szám

4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ INTERJÚ Kalán néni kiskulcsa a szívekhez Virág helyett tíz-tíz téglát kér, hogy tovább építhessék a tábort Emlékeznek még a Csip-csup Csodák című rajzfilmsorozatra? Főhőse, Kalán néni, a jóságos idős hölgy, akinek a nyakában ott lóg egy kis aranykanál. Amikor megszólal a csengettyű, Kalán néni összezsugorodik, apróvá válik és segíteni indul oda, ahol baj van. Csorvás Kalánka nem csak a mesében lé­tezik. Igaz, a Csorváson élő Kalán néninek nincs aranykanala, csak képzeletbeli „kulcsocskája” egy olyan ajtó zárjához, melyet sokan talán nem is mernek kinyitni. A képzeletbeli ajtó mögött autistákat és fogyatékkal élő gye­niuk, mint az ő családjának, Kalán néni létrehozta a Kalán né­ni Kiskulcsa a Pihenőkerthez Er­dei Iskola Alapítványt, mely ösz- szefogja és segíti e különös beteg­séggel élők hozzátartozóit. Kalán nénire sohasem volt jellemző, hogy ölbe tett kézzel ült. A sors már fiatal korában is arra kényszerítette, hogy alkalmaz­ván néni. — Bár a fővárost is sze­rettük, feltett szándékunk volt a férjemmel, hogy nyugdíjas ko­runkban hazaköltözünk Csor- vásra. Még dolgoztam, amikor ki­derült, hogy egyik unokánk, Attüa autista. Mire ezt kimondták a szakemberek, addig azonban évek teltek el. A kálváriánkat nem kívá­nom senkinek. Hatéves korában került a megfelelő szakemberhez. Hogy más szülők ne kerüljenek ugyanebbe a lehetetien helyzetbe, s tudják kihez kell fordulni, létre­hoztam az alapítványt. A Csip-csup foglalkoztatóban ma már 38-an tevékenykednek, autisták és fogyatékos felnőttek (archív felvételi rekeket, fiatal felnőtteket talá­lunk. Életüket, másságukat meg­ismerve nemcsak a kulcsra, talán az ajtóra sem lesz szükség. Kalán néni „kiskulcsa” ugyanis egy má­sik zárt is nyit: ez az ajtó az em­berek szívéhez vezet. Kezdemé­nyezésére az elmúlt tíz évben ala­pítvány született, elkészült Csorváson a foglalkoztató és az otthonház, mindegyik az autisták és a fogyatékkal élő gyerekek, fia­talok életének megkönnyítéséért, társadalmi beilleszkedésük előse­gítéséért. A 66 esztendős Paksi Pálnét keve­sen ismerik Csorváson és szerte az országban. Kalán nénit azon­ban annál többen. Paksi Pálné évekkel ezelőtt vált Kalán nénivé. „Kereszt­anyja” nem más, mint a volt köztár­sasági elnök, Göncz Árpád felesé­ge, Zsuzsa asszony. Paksiné egyik unokája autista. Mire ez kiderült, évek teltek el. Az autizmusról ak­kor csak keveset tudtak Magyar- országon, még a szakemberek is. Hogy az autista gyereket nevelő szülőnek, nagyszülőknek ne kell­jen azt a hosszadalmas utat bejár­kodjon a megváltozott körülmé­nyekhez. Paksi Pálné Csorváson, a Kár- oly-majorban született. Gyomán végezte el az óvóképzőt. 1961- ben Tótkomlósra költözött, ide szólította a szerelem. A fiatal pár elhatározta, hogy itt éli le az éle­tét. Új házukat nem sokáig élvez­hették. Második gyermekük, Sa­rolta ugyanis súlyos légzési prob­lémákkal küszködött. A legutolsó nagy rosszulléte után az orvos azt mondta, ezen a gyereken már Nappali álmodozók Az autizmus az agyi működés súlyos, egész életen át tar­tó zavara. Jelentkezhet a szociális viselkedés, a kommu­nikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában. Az autizmus skálája a mély fogyaté­kosságtól az ép intellektust! ember enyhe szociális kész­ségzavaráig terjed. A régebbi lexikonokban olyan nappali álmodozóknak nevezték az autistákat, akikre jellemző a szélsőséges önmagukra vonatkoztatás, a befelé fordulás, az álomszerű, szabad asszociációs gondolkodás. csak a környezetváltozás segít! Paksi Pálné nem sokat teketóriá­zott, hazament és közölte a férjé­vel: irány a Bakony! — Hogy miért nem maradtunk végleg a Bakonyban, ami a világ egyik legcsodálatosabb helye? Gyermekeink jövőjét néztük, ezért költöztünk a fővárosba - mesélte- Miért éppen Kalán néniről nevezte el az alapítványt? — Ez volt az egyetlen olyan me­sefőhős, akinek emberi arca van. Korábban kapcsolatba kerültem holland és dán autista szülőkkel. Egyszer, 1992-ben, Csorvásról le­velet kaptam, hogy utazzak ide a szüleimtől örökölt föld miatt. Amikor otthon kiléptem az ajtón, éppen jött a postás, hozott egy csomagot Hollandiából. Arra sem volt időm, hogy bevigyem a lakás­ba a küldeményt, kénytelen vol­tam magammal vinni. Segéd­anyagok voltak benne, alapít­vány létrehozásá­hoz. Mondanom sem kell, mire Csorvásra ért a vonat, felskiccel- tem az alapítvá­nyunk vázlatát. Kitaláltam azt is, hogy a visszaka­pott földön egy tábort kellene lét­rehozni, amely kiváló lehetőséget teremtene az autista gyermekek nyaralásához, a szülők képzésé­hez, tapasztalatcseréjéhez. Ma már a másfél hektáros, Rudolf- majori területen sok minden talál­ható. Focipálya, lovaglókor, sátor­helyek, bográcsfőző, fürdőme­dence és kész a portál. Többek között tisztálkodó helyiségek és egy pihenőszoba is helyet kapott. Az elmúlt években nagyon sok család pihent itt autista gyerme­kével. Most is jelentkeztek Bala­tonkeneséről.- Ön hagy an lett Kalán néni?- A tábor alapkövét Göncz Árpádné, a volt köztársasági el­nök felesége tette le, beszédében ő nevezett először Kalán néninek. Később már sokan hívtak így, de eleinte csak a hátam mögött, mert féltek, hogy megsértenek vele. Egy idő után azonban természe­tessé vált a becenevem.- A tábor mellett elindult a fog­lalkoztató szervezése is.- Két évig klubként működött a Csip-csup foglalkoztatónk, ak­koriban még csak nyolc tagja volt, ma már 38-an tevékenykednek itt, autisták és fogyatékos felnőt­tek, van közöttük siketnéma, mozgásában korlátozott, értelmi­leg sérült és halmozottan fogyaté­kos fiatal is, 18 és 44 év között. A Csömöri Ipari Szövetkezettel kö­töttünk szerződést. Fiataljaink párnákat, labdákat, bőr dísztár­gyakat készítenek. Fizetésük a sa­ját bankszámlájukra megy, me­lyet a pénzintézetek dolgozóinak segítségével, néhány kivétellel, megtanultak önállóan használni. Az autista vagy a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő szülőket mindig is foglalkoztatja egy kér­dés. Mi lesz akkor, ha mi már nem leszünk, szeretnék bizton­ságban látni gyermeküket. A fia­talok pedig részben önálló életet akarnak élni. E két igénynek felel meg a kiscsoportos lakóotthon. A 10 férőhelyes, hat munkaerőt fog­lalkoztató Kalán néni Kuckója ne­vű lakóotthonunkat 2000-ben ad­tuk át. Az országban mindössze hat ilyen kiscsoportos lakóotthon működik. Természetesen a tá­bort, a foglalkoztatót és a lakóott­hont is pályázati források és egyéb támogatások segítségével hoztuk létre.- Ön nagyon sokat dolgozik az autisták és a fogyatékos fiatalok segítéséért. Elégedett az életével?- Jóban vagyok önmagámmal. Boldoggá tesz, ha segíteni tudok, ami persze nem mindig sikerül, de legalább megpróbálom. Örü­lök, hogy még van erőm a család­ra és önként vállalt feladataimra. Van egy álmom. Nyáron megün­nepeljük az alapítvány 10 éves év­fordulóját, amelyre szeretném, ha eljönnének a volt tanítványaim is, hogy megtudjam, mit jelentettek számukra azok az évek, amelye­ket együtt töltöttünk. Ha sokat, akkor azt kérném tőlük, virág he­lyett 10-10 téglával lepjenek meg, hogy tovább tudjuk építeni a tá­bort... KOVÁCS ERIKA __________Megkérdeztük olvasóinkat__________ Mi a szép a halász mesterségben? Bak András, szeghalmi ha­lász: — Már gyer­mekkoromban is szerettem a természetet. A vizek miatt köl­töztem erre a vidékre. Korábban a horgászat volt a szenvedélyem, a halászatot csak később ismertem meg. Tisz­tában voltam vele, hogy nem könnyű kenyérkereset ez a mes­terség. A nehézségekért kárpótol, hogy az egész napomat kint töl­töm a vizeken. Schneider Mik­sa, gyulai ha­lász:- Három éve dolgozom ha­lászként. A ka­tonaság után ezt a munkát találtam. A ha­lászat nem tanult szakmám. A mesterségbeli fogásokat aprán­ként sajátítom el. Szabad munka, mindenki tudja a dolgát, meg­van, hogy miért felel. A mester­ség sok hagyományos elemet őriz. A hálógyártás például ipari­lag történik, ám a javítás kézi munka maradt. Tóth János, köröstarcsai ha­lász: — Huszonnégy éve vagyok ha­lász. Amikor ezt a mestersé­get választot­tam, más lehe­tőségem nemigen volt. Az idei kemény tél megnehezítette a dolgunkat. Az egész évi munka eredményét az őszi lehalászá­son mérhetjük le. Ekkor derül ki, hány kiló takarmányból mennyi halat tudtunk előállíta­ni. Elek Zoltán, szeghalmi tó­gazda:- A családban a bátyámmal ket­ten választottuk ezt a mestersé­get. Szakmun­kásképzőben tanultam, most készülök a mes­tervizsgára. A halászat a természetközelisége miatt von­zott, tetszik, hogy egész nap a szabadban lehetek. Ugyanez je­lenti a nehezét is, aminek az idei tél bizonyságát adta. CSATH RÓZA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Növényvédelem az unióban Tisztaságburokkal kivédhető a kártevők megjelenése A nagyszénási Rogator Kft. — alapítása óta — harmadik al­kalommal rendezett szakmai tanácskozást a napokban. A fórumon a hazai növényvéde­lem európai uniós csatlako­zás előtti feladatairól esett szó. Nagyszénás — A csatlakozás előtt a mezőgaz­dasági termelők egyik legna­gyobb feladata, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelő ter­mékeket állítsanak elő. Fontos feltétel, hogy a friss zöldségek­ben, a gabonában, a gyümöl­csökben ne maradjon növényvé­dő szer. Társaságunk, a Rogator Kft. 1996-ban alakult meg azzal a céllal, hogy környezetkímélő nö- vényvédőszer-családot fejlesz- szünk ki a gazdálkodók számára. Ez a Vektafid-család. Társasá­gunk a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Célunk, hogy olyan „tisztaságburokba” csomagoljuk a növényeket, mellyel kivédhető a kártevők megjelenése és emel­lett garantált a termék biztonsá­ga, azaz: ne maradjon a növé­nyen szermaradék — adta hírül Kolonics Ferenc, a Rogator Kft. kereskedelmi igazgatója. A tanácskozáson részt vett dr. Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője, aki elmondta, a magyar gazdáknak a növényvé­delmi területen nincs szégyen­kezni valójuk. Erre bizonyíték, hogy a mezőgazdasági fejezeten belül az állat- és növényegész­ségügyet zárták le a tárgyalások során a leghamarabb. — A ma­gyar növényvédelmi szabályozás világszínvonalú, nemzetközileg elfogadott egyezményekre és el­vekre épül. Amiben fejlődnünk kell, az a fegyelem és a jogkövető magatartás: a növényvédő szert úgy használják a gazdálkodók, hogy az megfeleljen a környezet­védelmi és társadalmi elvárások­nak - nyilatkozta dr. Eke István. K. E. Településeink krónikája Lakossági internet Kardoson A kardosi önkormányzat a hivatali dogozók munka- feltételeinek javítására és a lakosság internetezési le­hetőségének biztosítására pályázott az informatikai minisztériumhoz. Ennek eredményeként egy év időtartamra havi negyven órás ingyenes internethasználati lehetőséget nyert. Ez lényegesen megkönnyíti a pályázatfigyelést, és lehetővé teszi a hivatali elektronikus levelezést. A település három számítógép vásárlására és internetcsatlakozással va­ló ellátására is pályázott. A gépeket a községháza emeleti termében helyeznék el, ezzel biztosítanák az internet-hozzáférés lehetőségét a lakosságnak. ____________________________________________151 Sz órakozó iskolások Pusztaottlakán A téli hideg ellenére is mozgalmasan telik az élet a pusztaottlakai általános iskolában - tudtuk meg Paulik Ferencné igazgatónőtől. A tanulók a medgyesbodzási iskolával közösen továbbra is lelkesen készülnek a Bozsik-program futballmérkőzéseire. Hétfőn délutánonként hely­ben, a hétvégeken Csanádapácán vesznek részt az edzéseken. Február közepén a Román Egyesület és a Román Kisebbségi Önkormányzat batyusbált szervezett, ahol az iskola nemzetiségi csoportja is fellépett. Ez azért is emlékezetes volt a számukra, mert a gyerekek román és magyar táncokat adtak elő, amely nagy sikert aratott a szülők és a falu lakói körében. A batyusbálon fellépett még a Romániá­ban élő világosi (Siria) testvértelepülés tánccsoport­ja is, akik látványos műsorral gazdagították az estet. ___________________________________lü Kon yhai beruházás Körösújfaluban Körösújfaluban a napokban elkezdődött a napköziotthonos konyha eszközparkjának cseréje, fejlesztése. A község önkormányzata pályázati tá­mogatással összesen 2 millió 667 ezer forint értékű fejlesztést hajt végre a konyhán. A jelentős beruházás keretében kidolgozzák az európai uniós követelménynek megfelelő HACCP- rendszert is. A bevezetéséhez szükséges eszközö­ket is megvásárolja a község, és elvégzik a feltéte­lekhez nélkülözhetetlen fejlesztési munkákat is. Számítógép is kerül a napközi konyhára, amely­nek használata az élelmezésvezető munkáját könnyíti. ___________________________________ül Vi sszavett sporttelep Mezőkovácsházán Mezőkovácsháza önkormányzata - forráshiányos költségvetése miatt - idén nem tudja a helyi sportot a korábban megszokott anyagi támogatásban része­síteni. A februári ülésen ezért úgy döntöttek, hogy a helyi tornaegylettel 1999-ben kötött szerződést fel­bontják, melynek eredményeként a sporttelep mű­ködtetése visszakerül az önkormányzathoz. Dr. Szarvas Attila polgármester elmondta: az országos célok szerint a négyéves ciklusban is folytatódik a Bozsik-program támogatása, melynek keretében a városban is sok fiatal futballozik. Számukra és a fel­nőttek részére ezután is biztosítani kell az edzési le­hetőséget. A versenyszerű sporton túl másokat is tá­mogatni szeretnének. Erre a sporttelep városi mű­ködtetésével látnak nagyobb lehetőséget. ___________________________________iy Cs icsergő Szarvasról A Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kara gyakorlóintézményének régi vágya volt, hogy időszaki kiadványt szerkesszen. Ezt valóra váltva je­lentették meg idén a Csicsergőt. Folytatásaként évente három-négy kiadvány szerkesztését terve­zik. A számokat évszakonként, jeles napokhoz iga­zítva jelentetik meg. A kiadvány célja, hogy az ügye­leti rendről, a fogadóórákról, az étkezési díjakról és egyéb fontos tudnivalókról tájékoztassa a szülőket. Az óvodai és iskolai történésekről, az intézményi munkáról szóló írások mellett könyvajánlóval, ver­sekkel, rejtvényekkel és recepttel kedveskednek a gyermekeknek és a felnőtt olvasóknak a szerkesz­Vasútállomás Körösnagyharsányban?- Településünk annyira kicsi, hogy nemhogy vasút­állomási épületünk, hanem még vécénk sem volt a megállónál. Bontott anyagból az illemhelyet már megépítettük. Építsük meg az állomást is? Tudni szeretnénk, hogy térségünkben a vasútnak van-e jö­vője - kérdezte Makra Tibor, Körösnagyharsány polgármestere Mándoki Zoltántól, a MÁV Rt. vezér- igazgatójától a Vasutas Települések Szövetségének napokban tartott budapesti közgyűlésén. A vezérigazgató elmondta, a tervezett átalakítás következtében a vasút könnyebben átláthatóvá vá­lik. A MÁV átalakításával nem nő a bürokrácia. Azt, hogy konkrétan hol, milyen változások várhatók, Mándoki Zoltán nem részletezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom