Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-07 / 56. szám
4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 7., PÉNTEK INTERJÚ Gyula bácsit a humor élteti Az orosz fogságban havonta háromszor volt születésnapja A nyolcvanéves Kiss Gyula bácsit mindenki határtalan jókedvéről ismeri. Ő az, aki pillanatok alatt bárkit képes derűre fakasztani. Nem is csoda, hiszen Gyula bácsit viccmesélői képessége még akkor sem hagyta el, amikor az orosz fogságban 840 méter mélyen a föld alatt bányaomlást szenvedett. Ott, a mélyben, szorult helyzetében is volt lelki ereje tréfálkozni. A határtalan jókedvet édesapjától örökölte, aki többek között arról is nevezetes, hogy ő tette fel a nagyváradi Szent László templom tornyának gömbjét. előtt a gyulavári csapat kapuját védte. Többször futballoztunk egymás ellen. Azonnal megismert: attól kezdve számomra némileg enyhült az éhség. Többször hívott az árufelvételhez is. Amikor az oroszoktól vettük fel az alapanyagokat, mindig „elemeltem” 18-20 szem krumplit. Hamza Károly arra intett: ilyesSZEGHALOM — Édesapám nagyon szeretett viccelődni, tréfálkozni. Ez a szokása rám is átragadt, megörököltem — kezdte Gyula bácsi. - Ő Nagyváradon született, ott is tanult okleveles építésznek. Apámnak, foglalkozásából eredően, nemcsak a hangulata szállt magasra, hanem gyakran ő maga is magaslatokba emelkedett. Részt vett a nagyváradi Fekete Sas cukrászda hatalmas épületének építésében. A Szent László templom tornya tetején lévő gömböt pedig ő tette fel. Olyan toronymagasra vicceitől is csak ritkán emelkedett a hangulat.- Ön egészen fiatalon már a körösladányi focicsapatban futballozott. Akkoriban körülményes lehetett az idegenbeli mérkőzésekre eljutni. Az utazási nehézségeket, gondolom, jelentősen enyhítette az ön humora. — A körösladányi csapatnak 1934-től 1941-ig, bevonulásomig voltam a tagja. Valóban nehezen jutottunk el az idegenbeli mérkőzésekre. Szeghalomra szerettünk leginkább jönni, hiszen ide csak átgyalogoltunk. Néhány paraszt- ember szerette Ladányban a focit, így lovas kocsijaikkal ők szállították a csapatot a környező falvakba. Ha pedig nagyon messze volt a mérkőzés színhelye, a gyomai vasútállomásra kocsikáztat- tak át bennünket, onnan pedig vonattal folytattuk utunkat. A gyalogolásos, a szekeres és a vonatos kiruccanásaink egyaránt remek alkalmat kínáltak arra, hogy „bedobjam magam”. Az egész csapat nagyon élvezte a vicceimet, és hamar tetőfokára hágott a hangulat. Nyáron sokszor a mérkőzés napján is kora hajnaltól délutánig arattunk. Akkoriban szívósabbak voltak a fiatalok: a munkától nem szállt el sem a testi, sem a lelki erőnk.- A gondtalan évek után jött a világháború, majd az orosz hadifogság... — Azokban a nehéz években volt csak igazán szükségem a humorra. Sőt a viccelődésem, tréfálkozásom másoknak is erőt adott ahhoz, hogy könnyebben elviseljék a megpróbáltatásokat, a gyenge táplálkozást. Utóbbi főleg az orosz fogság idején volt kritikus. Szinte csak korpából, Humoros történeteim többségét az élet írta csalánból és burizsból, azaz hántolt árpából készült ételeket kaptunk. Előfordult, hogy az általunk szedett takarmányrépából főzték az ebédünket, egy kis korNévjegy Kiss Gyula Született: 1922. augusztus 19-én, Körösla- dányban Családi állapota: özvegy Gyermekei: három lánya, egy fia, hét unokája (négy lány, három fiú) és négy dédunokája (két lány, két fiú) Végzettsége: öntözéses agronómus Hobbija: viccelődés, tréfálkozás, kerékpározás pás rántással „fűszerezve”. Ezekből sem adtak eleget. Amikor német szakács mérte az ételt, havonta háromszor volt „születésnapom”, mert az ünnepeknek nagyobb adag járt. Aztán a szintén Békés megyei Hamza Károly lett a szakács, aki a világháború állítja a szeghalmi Kiss Gyula bácsi D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mivel nem szabad játszani, ez nem vicc. Nem ijedtem meg. A bányánál rosszabb helyre úgysem kerülhettem volna, márpedig akkor már ott dolgoztam.- Apropó, bánya. Úgy tudom, kint, oroszhonban bányaomlást is szenvedett, amelyből sértetlenül sikerült kijönnie. — Valóban megtörtént. Lent, a föld alatt 840 méteres mélységben lapátoltuk a szenet. A patkányok - amelyeket éppen a vészjelzés miatt telepítettek oda — már előre megérezték a bajt. Ahogy tudták, menekítették a fészkeiket. Mi már nem tehettünk semmit, rajtam csak a szerencse segített. Az omlásnál egy hatalmas nagy kő esett fölém, amely kunyhószerű üreget képezett. Az alig néhány négyzetméteres odúba rajtam kívül még öt magyar fogolytársam záródott be. Négy napig szorongtunk ott, míg végre ránk' találtak. A sötét veremben nagyon nehezen telt az idő: főleg aludtunk, meg beszélgettünk. Néha viccelődtem, pedig ott nem csak mi voltuk mélyen, hanem a hangulatunk is.- Oroszországból hazajövet itt is folytatta a tréfálkozást, és ezt a jó szokását máig őrzi. Hol keres hozzá hallgatóságot ?- Amíg aktívan dolgoztam, főleg a munkatársaim hallhatták a vicceimet. Amikor Körösladány- ban laktam, volt, hogy 18 kilométert kellett gyalogolnunk, amíg kiértünk a rizsföldre. Ilyenkor azért szerettek velem jönni az emberek, mert ha viccelődtem, köny- nyebben és gyorsabban telt az idő. Mostanában sokat kerékpározom, közben egy sörözőnél, kocsmánál meg-megállok egy kis- fröccsre. S ha már ott vagyok, gyorsan elmondok néhány viccet. Legalább kétezer viccet biztosan megjegyeztem. Mindig éppen azokat „kapom elő”, amelyek az adott pillanatban a legjobban illenek a hangulatomhoz. Ismerőseim néha azzal állítanak meg az utcán, hogy mondjak egy viccet. Ebből tudják, hogy érzem magam.- Tapasztalata szerint a hölgyek vagy a férfiak, a fiatalabbak vagy az idősebbek kedvelik-e jobban a vicceket- Inkább azt mondanám, hogy mindenki másfélét szeret. A hölgyek a pikánsabb vicceken nevetnek nagyobbat, a férfiak inkább azt a tréfálkozást kedvelik, amelyekben a kétértelmű szavakon van a hangsúly. Az idősebbek is jobban vevők az elgondolkod- tatóbb poénokra, a fiatalok pedig azt szeretik, hogy egyértelmű és azonnal ható legyen a vicc csattanója.- Vicceit, humoros történeteit honnan veszi?- Amikor hallok egy jó viccet, könnyen megjegyzem, s ameny- nyiben úgy érzem, csiszolgatok rajta. A történetek többségét az élet írja. A mindennapi lét gyakran kabaré, s ha ezt észrevesszük, mindannyiunkkal szinte naponta sok, humorba illő furcsaság történik. Ezekre a helyzetekre helyezem a fő hangsúlyt. Legfeljebb egy kicsit „kozmetikázok” rajtuk, de minden történetem tömény valóságra épül.- Mit jelent Gyula bácsi számára a humor?- Tulajdonképpen mindent, az egész életet. A problémákon a humor mindig könnyebben átsegített, mintha elkeseredtem volna. A nevetés, a jókedv egyes tudósok szerint is gyógyítóan hat. S ebben lehet is valami, hiszen túl a nyolcadik évtizedemen még mindig itt lehetek, itt beszélgethetünk. Viccek nélkül nem biztos, hogy ezt a kort megérem. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat A disznóvágásról Körmendi János, J5“*'"!|^H 56 éves, tanár, a '•* ™ Csorvásiak Baráti Társaságának elnöke:- Minden évben kétszer vágunk disznót. Csorváson általában januárban tartanak disznótort, a mi családunk november végén és karácsony előtt tölti fel „disznóságokkal" a kamrát. Ilyenkor összejön a szűk családi kör, a szüleim, a gyerekek és a só- goromék. A főböllér már vagy tizenöt éve én vagyok. A disznóvágás nálunk nem a régi hagyományok szerint zajlik, mint amilyet a csorvási disznótoros rendezvényen is bemutattak. Mi a modem technikát alkalmazzuk. Kecskés Beáta, 36 éves, pedagógus, csorvási lakos:- Nálunk nem telik el év disznóvágás nélkül. Van, amikor nem is egyet vágunk. Kolbászt, hurkát, sonkát, szalonnát készítünk, a disznó többi része pedig a fagyasztóba kerül. A disznóvágás nálunk hagyománytisztelet. Sok helyre ilyenkor hentest hívnak segítségül. Nálunk nincs erre szükség, mert a családunk ért hozzá. Én például a főzésnél segédkezem. Mi nem a hagyományos szalmás pörzsölést alkalmazzuk. Amit csak lehet, gépesítettünk. S Aszódiné Hanszarvasi lakos: - Régebben minden évben vágtunk disznót. Olyankor összejött a család apraja-nagyja: a testvérek, a gyerekek. Reggel ötkor, még sötétben kezdtük a munkát. Mire megvirradt, mi, asszonyok már sült hagymás vérrel vártuk a böl- léreket. Mára kiöregedtünk a disznóvágásból, ráadásul kétszer is megnézzük, hogy mit eszünk, mert a koleszterinszintre is ügyelni kell. Kolbászt azért most is készítünk, ehhez megvesszük a húst. Aki hasonló cipőben jár, annak ajánlom a mangalicahúst. már nem. Ketten vagyunk a feleségemmel, megöregedtünk, nehéz a disznóvágással járó munka. Tizenöt éve vágtunk utoljára disznót. Amíg dolgozni jártunk, nem volt időnk a hizlalásra, most meg már úgy vagyunk vele, hogy megvesszük, ami magunknak kell. Egy ismerőstől vásároljuk a disznótorost, aki úgy készíti el a kolbászt és a hurkát, ahogy mi is szeretjük! K.E. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. A cél: kevesebb bürokráciával! Csökkenteni kell az ügyintézési határidőket A bürokrácia csökkentése, a színvonalas munka és a térségi szerepkör erősítése — ezeket a követelményeket határozta meg a helyi polgár- mesteri hivatal köztisztviselői számára a gyomaendrődi képviselő-testület. Gyomaendrőd A képviselő-testület leszögezte, a köztisztviselői életpálya programhoz kapcsolódva a hivatali dolgozók elé állított teljesítménykövetelmények a munka szakmai színvonalának emelésére irányulnak. Ezt szem előtt tartva határozták meg a hivatali munka kiemelt céljait. A képviselők elfogadták, hogy folytatni kell az intézmény racionalizálását, ám a költségek csökkentése nem történhet a színvonal rovására. A munka- szervezésben a takarékosságra, az átlátható működésre kell törekedni. Cél az is, hogy minél kevesebb legyen az emberek bürokrácia miatti kényelmetlensége. Csökkenteni kell a határidőket, a fölösleges párhuzamos ügyintézést. A köztisztviselői teljesítmény értékelésében szempont lesz az is, hogy a szakterületükön mennyire képesek alkalmazni az egyablakos ügyintézés módszerét. Képesek-e az adott kérdésre komplex tájékoztatást adni? Elvárás továbbá, hogy az ügyfél érthető, áttekinthető dokumentumot kapjon. A hivatalnak tovább kell erősíteni térségi szerepkörét és építeni a hivatalok közti kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre. __________________________im Tel epüléseink krónikája Szúnyoggyérítés közösen Gyomaendrőd kezdeményezésére jött létre és tavaly már 16 tagúra bővült az a térségi települési ösz- szefogás, amelynek célja, hogy összehangolja és így hatékonyabbá tegye a szúnyoggyérítést. A Gyomaendrőd gesztorságával létrejött Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete tavaly a Magyar Turizmus Rt.-tői 33 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert e célra. Idén ismét sikerrel pályázott a térség. Az elnyert 36,2 millió forint a szúnyoggyérítési program költségeinek felét teszi ki. A regionális szervezetből tavaly három település - Öcsöd, Cserkeszőlő és Körösladány - kilépett, csatlakozott viszont Dévaványa és Ecsegfalva.______________w Díjemelés Körösújfaluban A körösújfalui képviselő-testület nemrég úgy döntött, hogy 10 százalékkal emeli az étkezési térítési díjakat. A növelésből származó plusz bevételt a minőség és a mennyiség javítására fordítják. Az emeléssel együtt a térítési díjak támogatásáról is határoztak a község vezetői. Az állam kiemelten támogatja a háromgyermekeseket, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket. Ezt a tényt figyelembe véve, a körösújfalui önkormányzat azokat támogatja, akiknek háromnál kevesebb gyermekük van, továbbá nem részesülnek ki- egészítő családi pótlékban.___________________m Me zőkovácsházi karnevál Fergeteges hangulatú farsangot rendezett a napokban a mezőkovácsházi általános iskola alsó tagozatának tantestülete. Idén a dzsungel világába kalauzolták el a vendégeket a kisiskolások. A velencei, a riói, a nizzai karnevál hangulatát a dekorációk is érzékeltették, melyet fokozott a sok színes jelmez. Elsőként a Pa-Dö-Dö Költözzünk össze! című számát az első osztályosok bájos tánccal mutatták be, melynek a tanítók is résztvevői voltak. Ezután a másodikosok Vándorlás című produkciója és a 2-4. osztály bennszülött tánca emelte a jókedvet. A harmadikosok Las Ketchup előadását a negyedikesek Szivárvány és Szamba című tánca követte. A műsorra az elsősök dzsungel szerelmének előadása tette fel a koronát. Az egyéni jelmezesek után az értékelés, tombola és a szülői megvendégelés zárta a napot. __________________________________________(U Ro ma pályázók Körösladányból A körösladányi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére a szintén helybéli Tüköry Lajos Általános Iskola segítségével öt roma tanuló pályázott a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriuma által meghirdetett, tanulót támogató ösztöndíjra. A nyolcadik osztályosok közül Bódi Tibor, Jakab Anita, Nagy Roland, Tasi Márta (az általános iskola befejezése után valamennyien tovább szeretnének tanulni) és az ötödik osztályos Tasi Nikolett pályázott az ösztöndíjra. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint az iskola vezetése is reméli, hogy mind az öt diák a mostani második félévre is elnyeri a kért támogatást _____________________ ____ ji) Tá vmunka Kardoson Esélyt a jövőnek címmel új távmunkahelyek létesítésére írt ki közös pályázatot a hírközlési és a munkaügyi minisztérium. A kísérleti program a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit javítja. A pályázók támogatására összesen félmilliárd forintot szánt a kormány. A kardosi önkormányzat a napközis konyha élelmezésének nyilvántartására, a megrendelés és a könyvelés bonyolítására pályázott. E feladatokat távmunka formájában egy részmunka- idős alkalmazottra bízták. Az önkormányzat a munkavégzéshez szükséges számítógép megvásárlására, továbbá az alkalmazott munkabére hat hónapos tá- mogatására eredményesen pályázott. ______mi Ku paverseny Nagykamaráson A nagykamarási általános iskolában a közelmúltban véget ért a tanulók futball házibajnoksága, mely a sportfoglalkozásokon zajlik a felsős diákok között. A tanulók javaslatára idén vándorkupát alapítottak, amelyet először adtak át a győztes 8. osztályos csapatnak. A közös elhatározás értelmében a díszes serleget egy évig őrzi az osztály, amelyet minden tanévben az újból megrendezett kupaversenyeken lehet elnyerni. A nevelők és a gyerekek elmondták, Nagykamaráson — tornaterem híján — mostoha körülmények között edzenek a fiatalok, elkelne egy korszerű tornaterem a településen. A diákok abban bíznak, hogy valamilyen központi pályázati lehetőséggel előbb-utóbb javulnak a sportolás feltételei a községben. _____________________________________ iu
