Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-06 / 55. szám
14. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY j-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Baktérium varázsköpenybe burkolódzva A gyomorfekélyt fertőzés is okozhatja, a betegséget minden, ami a gyomorban van, izgatja A sovány, sápadt, beesett arcú, rosszkedvű emberek jellemzésére nem egy irodalmi műben olvashatjuk a „gyomorbajos külsejű” kifejezést. Sőt, valaha az orvosok is úgy tartották, ezen külső jegyek alapján megkülönböztethető a gyomorfekélyre, illetve az epebetegségre hajlamos, vagy azzal kínlódó ember. Mára az étkezési szokások változásaival együtt ez is megdőlt: a vidám, gömbölyded, pirospozsgás emberek között éppúgy előfordulhat a gyomorfekély. Ez a betegség úgy él a köztudatban, mint olyasvalami, aminek kialakulásáért kizárólag mi magunk, életmódunk, szokásaink a felelősek. A Réthy Pál Kórház III. belgyógyászati osztályának vezetőjétől, dr. Várkonyi Tibor profesz- szortól azonban ezúttal is nem egy, a laikus számára meghökkentő dolgot tudtunk meg a gyomor- és nyombélfekély- ről.- Tulajdonképpen mi az a fekély, és hogyan keletkezik?- A gyomor belső felszínét nyálkahártya fedi, ami különféle sejteket tartalmaz, többek között azokat a sejteket is, amelyek a savat termelik. Amikor ez a nyálkahártya valamilyen okból megsérül, és a sérülésen keresztül a gyomorban lévő sav behatol a nyálkahártyába, majd a mélyebb rétegekbe, egészen az izomrétegig, ott létrejön egy kráterszerű szöveti pusztulás, amit tulajdonképpen fekélynek hívunk. A szakemberek megkülönböztet'nek kétféle fekélyt: gyomorfekélyről mi akkor beszélünk, ha ez a seb a gyomorban van. Ha a vékonybél kezdeti szakaszán keletkezik, az nyombél- fekély. Van egy szlogen: sav nélkül nincs fekély. Ez alaptétel. A gyomorban viszont vannak védő és károsító tényezők. A gyomorfalban lévő sejtek egy része nyákot termel, ami egy vékony filmréteget képez a gyomorfalon. Ez a sav és a sejtek között egy védőréteg. Védőhatása van a gyomorba jutott nyálnak, ami leköti a sav egy részét, sőt magának a táplálkozásnak is, mert bár elindul a savelválasztás, a táplálék a keletkező savat felszívja, ráfekszik a gyomorfalra, így védi azt a közvetlen savhatás- tól. A gyomor ritmikus összehúzódást végez, ezzel keveri a táplálékot, majd az alsó szájadék- nyíláson átpréseli azt a termelőjesen pusztítják a nyálkahártya sejtjeit. Ha csak két sejtet felrobbantanak, már van egy pici kapu, ahol a sav behatol, és szétmarja a gyomorfalat. Ott az alkohol, ami kétféleképp is pusztít. Egyrészt, amikor bekerül a gyomorba a pálinka, az lemossa ezt a védőréteget, a nyákot, rögzíti a sejtek falát és megrepeszti, ezáltal a sejt elhal. A másik, amikor az alkohol az emésztési folyamat során bekerül a májba, s ott acetaldehiddé alakul. Ez az egyik legerősebb sejtméreg, amely minden sejtünket, így a gyomor-nyálkahártyának a sejtjeit is pusztítja, ekkor már a véráram felől. Na most, ha a védő és károsító ha,,Ravasz” a Helicobakter „Sajnos ez a ravasz baktérium csak igen kevés antibiotikumra érzékeny, a legtöbbel szemben ellenállónak mutatkozik. Olyan koktélt kell alkalmaznunk, amiben van savcsökkentő, van antibiotikum, s az sem mindegy, hogy milyen. Pár éve létrejött egy nemzetközi megállapodás Maastricht- ban, amely részletesen szabályozza, hogy milyen szereket kell meghatározott sorrendben alkalmazni a Helicobakter kiirtására.” tások egyensúlyban vannak, akkor semmi baj nincs. Ha azonban az egyensúly megbillen, akár azért mert gyengül a védelem, akár azért, mert erősödnek a károsító hatások: nagy dózisban szedünk szalicilát tartalmú gyógyszert, sok tömény alkoholt iszunk, akkor már nagy az esélye a nyálkahártya sérülésének és a fekély kialakulásának. Persze előfordul, hogy valóban a stressz és a vegetatív ideg- rendszer felelős a bajért: például egy erőteljes égési sérülés nyomán akár órák alatt kialakul a gyomorfekély, sőt át is lyukadhat a gyomorfal. A penicillin felhalmozódhat A baktériumok alkalmazkodóképességére jó példa maga a penicillin. Életrajzi regénye szerint, Fleming legendás rendetlenségének köszönheti a felfedezését a világ. A szobájában ugyanis megpenészedtek a baktériumtenyészetek, s a tudós azt látta, hogy a penészfoltok helyén eltűntek a baktériumok: a penészgomba megölte őket. A korszakos felfedezés nyomán maga a gyógyszer csak jóval később készült el, s amikor a háborús sebesülések, üszkösödő végtagok szinte napok alatt gyógyultak meg, akkor látták az orvosok, hogy micsoda fegyverhez jutottak Fleming, Florey és Chain teamjének jóvoltából. Majd eltelt néhány évtized, s 1982-ben már azonosítottak olyan baktériumokat, amelyek kifejezetten akkor tudnak jól élni, szaporodni, ha a táptalajukban a penicillin is jelen van. Tehát nem csak megszokták, egyenesen szükségük van rá. Ez azt jelenti, hogy ha valaki hosszú ideig szedi a penicillint, az felhalmozódik a szervezetében, s aktivizálja azokat a kórokozókat, amelyek csak penicillin tartalmú táptalajon képesek növekedni és szaporodni. Épp ezért nagyon fontos, hogy a beteg bízzon orvosában, ha az átmeneti gyógyszerszünetet, vagy egy másik szerre való átállást javasol. Az orvos nem a gyógyszergyár érdekében teszi, hanem azért, hogy elkerülje az antibiotikum megszokásának esetleges súlyos következményeit. dött savval együtt a nyombélbe, ott pedig mindez elkeveredik a hasnyálmirigy nedvével, amely erősen lúgos, ezáltal leköti, semlegesíti a savat. Károsító hatások is érik a gyomrot: például ha valamilyen betegség következtében elpusztulnak azok a sejtek, amelyek a nyákot termelik. Vannak olyan gyógyszerek — a szalicilátok, többek között az Istopyrin, a Kalmopyrin, szívbetegségekre, ízületi bántalmakra adott gyógyszerek —, amelyek erőtel— Függetlenül attól, hogy melyik testfelületen égett meg az ember?- Igen. Maga az égés okozta stressz olyan nagy, hogy meghaladja a kompenzációs képességünket. Említettem, hogy van különbség a gyomor- és a nyombél- fekély között. A táplálék először a gyomorba jut, indul a savelválasztás, a sav és a táplálék izgatja a nyálkahártyán lévő sérülést, sebet. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben az étkezés után nagyon hamar jelentkeznek a panaszok: fájdalom, görcs, rossz közérzet, hányinger. A nyombélbe másfél-két óra múlva jut el a táplálék, tehát ha étkezés után két órával jelentkezik a fájdalom, akkor nagy valószínűséggel nyombél fekéllyel állunk szemben. így a klinikai tünetek alapján el lehet különíteni a fekély helyét. Tudni kell, hogy a fekélyt minden, ami a gyomorban van, izgatja. Még az is lehet, hogy az alkoholtól átmenetileg jobban érzi magát a beteg, mert az bénítja az idegvégződéseket, de attól még az alkohol tovább pusztítja a sejteket, s később még erősebb lesz a fájdalom. Ha erősen fűszeres ételt eszik valaki, ami közvetlenül is irritálja a fekélyt, vagy nagyon zsírosat, esetleg csokoládét, ami intenzív savelválasztást okoz, akkor is jön a fájdalom.- Csokoládé?! Azt hittem, az inkább nyugtat, felszívja a savat.- Sajnos nem. A csokoládé hatására felszabadul egy hormon a gyomorfalból, és kiváltja az intenzív savtermelődést. Ezekre azért kell figyelnie az orvosnak, mert a kezelést ehhez kell igazítani. Ha a betegnek a csokoládétól fáj a gyomra, akkor olyan gyógyszert adok, ami ennek a hormonnak a felszabadulását gátolja.- Gyakran hallani is, hogy valaki arról panaszkodik: sok a sava.- Nem is a sav mennyisége a döntő, hanem a speciális mérőszám, amivel jellemezzük: a hidrogén- ion-koncentráció, az a bizonyos pH-érték. Kis mennyiségű sav is lehet nagyon erős, sok sav is lehet gyenge. Ha valaki este megvacsorázik, iszik egy kis alkoholt is, aztán lefekszik, akkor éjfél után már nincs a gyomrában semmi, csak a sav. Éjszaka az ember nem eszik, vagy ha mégis felkel, bekap valamit, vagy beveszi a szódabikarbónát, akkor az egy ideig segít, de utána esetleg még rosszabb lesz, mert ez még inkább fokozza a savelválasztást. Fekvő helyzetben ez a sav visszafolyhat a nyelőcsőbe, és marja, akár nyelőcsőgyulladást is okozhat. A sav maró hatására gyakran vérzés lép fel, mivel ahogy a fekély halad előre a gyomorfalban, elrág egy eret, s ha ez épp egy verőér, akkor olyan spriccelő vérzést okoz, hogy műtétre van szükség. Előfordul, hogy a fekély egyre mélyebbre hatol, míg végül a gyomorfal teljesen elvékonyodik és át is lyukad. Ez már hasi katasztrófa, a gyomortartalom beleömlik a szabad hasüregbe, ahol általános hashártyagyulladást okoz. Ilyenkor már azonnal operálni kell, mert ez beavatkozás nélkül rövid idő alatt halálhoz vezet. És persze fennáll a rákos daganat kialakulásának veszélye is, ám ez csak a gyomorban, a nyombélfekély gyakorlatilag sosem vezet rákhoz.- Régebben úgy tartották, hogy akinek gyomorfekélye van, az nem ússza meg a kést, vagy kínlódhat vele élete végéig.- A sebészek szokták tréfásan panaszolni, hogy kivettük a kezükből a szikét. Ma már gyomrot akkor operálnak, ha kilyukadt, ha verőérből vérzik, vagy ha rákos. A többit meg tudjuk gyógyítani. Elsősorban védeni kell a nyálkahártyát az izgalmi hatásoktól. A különböző gél típusú gyógyszerek imitálják azt a bizonyos védőréteget, a nyákot, feltapadva egyenletesen a gyomorfalra, távol tartják a fekélytől a savat és az egyéb károsító anyagokat. Más gyógyszerek pedig a sav csökkentését eredményezik, gátolják például a stresszhatásra bekövetkező savelválasztást, illetve a savA gyomor, a vékonybél és a vastagbél elhelyezkedése a testben termelő sejtekből akadályozzák a sav gyomorba jutását. Ezeknek egy része közvetlenül a gyomorüreg felől, más része pedig a bélben felszívódva a véráram felől hatnak. Ez utóbbiakat védőbevonattal látják el, amely a sav hatásának ellenáll, és csak lúgos környezetben esik szét, tehát csak a bélben. Ezt a gyógyszeres kezelést addig kell folytatni, amíg meg nem gyógyul a fekély. A gyomorfekélyt 4-6 hét múlva meg kell tükrözni, és szövettanilag is meg kell vizsgálni, hogy megállapíthassuk, nincs-e rákos folyamat kialakulóban. A rákos fekély ugyanis éppúgy begyógyul, újra- hámosodik a gyomorüreg felől, de a sejtburjánzás ettől nem áll le, ezért kell a szövettani vizsgálat.- Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a gyomorfekély kialakulása főként életmódbeli okokra vezethető vissza, hiszen a stressz, alkohol, a különféle gyógyszerek hatóanyagai rombolják a nyálkahártyát?- Érdekes módon, nem ez a döntő. Mintegy másfél évtized óta ismerjük a gyomorfekély kórokozóját, a Helicobakter pylorit. Ez egy hosszúkás baktérium, amely a csiliói segítségével képes a helyét változtatni. A Helicobakter egészen különös dolgot tud, amit a többiek nem. Hogy megértsük a lényeget, tudnunk kell, hogy a gyomorsav véd is bennünket a különböző fertőzésektől. Megfogunk valamit, amit előzőleg egy szalmonellás vagy más fertőzött beteg fogott, a kezünkről a szájunkba visszük a kórokozót, s ha ezek a baktériumok mind sértetlenül bejutnának a szervezetünkbe, akkor állandóan betegek lennénk. Ám a gyomorban lévő sav megöli a baktériumokat. A Helicobakter azonban éppen hogy csak savas környezetben tud fejlődni, szaporodni, neki ez az ideális élőhely. Kitalált egy túlélő mechanizmust: az ureából, a húgysavból ammóniát képez, és ezt az ammóniát úgy használja, mint mi a kabátot. Fölveszi magára, s ez a lúgos ammóniaburok megvédi a savtól. Ám ahhoz, hogy ezt a kabátot elő tudja állítani, szüksége van egy ingerre, ezt pedig a sav váltja ki. Tehát a Helicobakter bejut a gyomorba, ott a sav jelenlétének hatására lúgos ammóniakabátot növeszt magának, s ennek védelmében vidáman él, szaporodik és pusztítja a gyomor nyálkahártyáját. Ahol behatolt, ott elpusztítja a sejteket, kaput nyit a savnak, Reformtáplálkozás, vitaminok Éppen ötven esztendeje, 1953 márciusában fogalmazta meg egy brit és egy amerikai tudós a DNS kettős spiráljára, a kromoszóma molekuláris szerkezetére vonatkozó hipotézisét. Francis Harry Compton Crick angol molekulárbiológus és amerikai kollégája, James Dewey Watson biokémikus csaknem egy évtizeddel később, 1962. december 10-én vehette át a genetikát forradalmasító felfedezésért a Nobel-díjat. A reformtáplálkozás hívei által sokat emlegetett vitaminokat mindössze kilencven évvel ezelőtt kezdte megismerni a tudomány. A fogalmat a londoni Lister Intézet lengyel,származású kutatója, Casimir Funk alkotta meg 1913-ban, a beriberi betegség kutatása során. A beriberi egyfajta hiánybetegség, s a galambokkal végzett kísérletek eredményeképp Funknak sikerült elkülönítenie egy anyagcsoportot, amelynek bevitele szükséges volt a betegség megakadályozásához. Ezt nevezte el B-vitaminnak, megkülön- böztetendő a korábban már ismert A-vitamintól, a növekedést segítő tényezőtől. ami aztán szétmarja a nyálkahártyát. Ez jól látszik a gyomortükrözéskor, hiszen a gyomorfal foltokban gyulladt.- Mennyire gyakori ez a kórokozó?- Harmincéves kor alatt a lakosság tíz százaléka fertőzött, hatvan év fölött ez az arány hatvan százalék. Mi itt naponta 15- 20 fertőzöttet szűrünk ki. És bár a tudományos igazolás még nem fejeződött be, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy az előforduló gyomorrákos betegeknél 70-80%-ban kimutatható a Helicobakter jelenléte. Azt mondhatjuk, hogy a károsító tényezők — alkohol, gyógyszerek mellékhatása - között a Helicobakter a legveszélyesebb és leggyakoribb tényező.- Hogyan lehet megállapítani, hogy mi okozta a bajt?- Nagyon fontosak az endoszkópos eszközök, mert ezekkel lehet látni, hogy van-e fekély, esetleg van-e daganat, s mintát lehet venni, hogy kimutassuk a baktérium jelenlétét. Mi a Heli- cobaktert egy speciális módszerrel tudjuk kimutatni, egy úgynevezett C 13 urea kilégzési teszttel. Beviszünk a gyomorba egy jelzőtablettát, ami a Helicobakter számára kifejezetten csemege. A baktérium kezd dolgozni, növeszti magára az ammóniaburkot, ennek során széndioxid szabadul fel, ami igen gyorsan átjut a bélbe, a vérárammal végül a tüdőbe, és a beteg kilélegzi egy speciális zacskóba. Ha a vizsgálat megállapítja a megnövekedett széndioxid-tartalmat, akkor a Helicobakter lebukott, tudjuk, hogy ő csinálja a gyomorban a bajt. Talán 3-4 ilyen készülék van az országban, a csabai kórház korszerű diagnosztikai felszereltségét mutatja, hogy nekünk ez is megvan. Ez a módszer nem fájdalmas, nem megterhelő a betegre, ugyanakkor abszolút megbízható.- A Helicobakter egy remek védelmi rendszert épített ki, nekünk a savra szükségünk van, ő pedig ebben a savban nagyon jól él. Mit tehetünk ellene?- Először is meg kell változtatnunk a baktériumnak a körülményeit, s aztán őt magát megtámadni olyan fegyverrel, ami ránézve halálos. Ha csökkentjük a gyomorsav töménységét és mennyiségét, akkor nem váltja ki a Helicobakternél azt az ingert, hogy elkészítse az ammóniakabátot, s így védtelen marad, másrészt az antibiotikum nem pusztul el ebben a savban. Előfordul, hogy többféle gyógyszert kombinálunk, esetleg bizmutot is adunk hozzá, ami ezt a bizonyos köpenyt segít lebontani. Szóval nekünk is vannak különféle trükkjeink, de sajnos, többnyire a baktériumok vezetnek a játszmában, s így vannak, akikből nem tudjuk teljesen kiirtani a Helicobaktert. Valószínűleg megtehetnénk, ha még tovább nagy dózisokkal próbálkoznánk, de ilyenkor az orvosnak azt kell mérlegelni, hogy a mindenáron való kiirtás olyan antibiotikumterhelést jelent a szervezetre, és a szervezet annyira hozzászokik, hogy ha a beteg tüdőgyulladást vagy agyhártyagyulladást kap, akkor az antibiotikumok teljesen hatástalanok számára. Tehát ha lehet, ilyenkor inkább azt javasoljuk, hogy egy időre álljunk le a gyógyszerrel, amíg a szervezet regenerálódik, hogy ne veszítsünk el fontos fegyvereket más betegségekkel szemben. (Akit az emésztőrendszer betegségei bővebben is érdekelnek, ajánlom figyelmébe Várkonyi professzor laikusok számára is emészthető könyvét: Mitől fáj a gyomrunk?) Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. ^2.*,^ Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu Az ALAPÍTVÁNY A BÉKÉSCSABAI INTENZÍV OSZTÁLYÉRT adószáma: 18382457-1-04.
